Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

1994. július 5., kedd Érdekességek 9 Az elnöki klub Ki kicsoda Oroszországban? 1. A Szovjetunió széthullása előtt, az általános zűrzavar és ká­osz közepette hosszú éveken át formálódott Jelcin csapata, amely az 1991. augusztusi puccskísérlet idején egységes és ütőképes erőként magához ra­gadta az események irányítását. Kikből állt és áll ma ez a csapat, honnan és milyen elvek alapján választja ki az orosz államfő a körülötte lévő embereket, s ho­gyan és hova tűntek el a korábbi szürke eminenciások? Ezekre a kérdésekre keres választ az Iz­vesztyija szombati száma. A győztesek napján, 1991. augusz­tus 21-én tucatnyi politikus to­longott a moszkvai „Fehér Ház” erkélyén, s próbálta felhívni ma­gára a figyelmet. A mikrofonhoz jutni azonban csak Gennagyij Burbuliszon keresztül lehetett, aki egyszemélyi felelősséggel döntött az áhított, felszólalás megadásának lehetőségéről. Néha beavatkozott Alekszandr Ruckoj is, s egyesek rajta keresz­tül kaptak szót. Valódi válogatás volt, amely a későbbiekben fo­lyamattá alakult, az erők meg­oszlása és csoportosulása azon­ban itt kezdődött meg. Jelcin ezután gyakran ismé­telte, hogy az új orosz hatalom azért erős, mert őt hűséges és megbízható emberek veszik kö­rül, nem úgy, mint Gorbacsovot. A kritérium elvvé nőtte ki magát: Jelcin környékéről eltűntek az önálló politikai szerepre törek­vők és a Jelcin tevékenységét akadályozó poltikusok. Közülük egyesek (Ruckoj és Szkokov) sa­ját játékba kezdtek, míg mások (Petrov) az elnök közvetlen munkatársaival ütköztek össze. A végrehajtó hatalom szerveiben történt radikális átalakulást 1992 végén (Sahraj lemondása) az el­nöki apparátus átrendeződése kí­sérte. Egy dolog azonban válto­zatlan maradt: az elnököt körül­vevő politikusok többsége nem lép fel határozott politikai néze­tek alapján, csak bizonyos, nem hivatalos kapcsolatban állnak a pártokkal. Sajátos vonás, hogy az „udvarban” betöltött fontosságu­kat nem tisztségük, hanem az el­nökhöz való közelségük, a leg­belső szentélybe való belépés gyakorisága és lehetősége hatá­rozza meg. Hétfő reggel, 10 óra. Az El­nöki Hivatal vezetőjénél, Szergej Filatovnál megkezdődik a hetet indító értekezlet. Napirenden a szokásos témák: a belpolitikai helyzet elemzése és az elnök te­vékenységének kidolgozása. Két órával később az elnök tanács­adójánál, Iljusinnál véglegesen, óráról órára rögzítik Jelcin heti programját. S bár Filatov írja alá a kidolgozott tervet, a döntő szót mégis Iljusin mondja ki: ő dönt arról, hogy ki milyen sorrendben járulhat az elnök elé, illetve ki kíséri el a különböző látogatáso­kon Jelcint. (Folytatjuk) RUANDAI POLGÁRHÁBORÚ. Negyven kilométerre délnyugatra Kigalitól, menekülttá­borban élnek a sebesült ruandalak. Naponta 20-25 újabb sebesült érkezik a táborba. Sokan nem érik el élve a menedékhelyet. A tábortól nem messze az FPR katonái hidat építenek, hogy végső rohammal bevegyék Kabgayit és Gitarmat. (FEB-fotó) Kasztner - hős vagy nácibérenc?- Hős volt-e vagy nácibérenc Kasztner Rudolf, a budapesti cionista mentőbizottság veze­tője, aki a magyar zsidók el­pusztításának napjaiban a náci­kat megvesztegetve próbált zsi­dókat menteni a biztos haláltól - ezt a régi, fájdalmas kérdést elevenítette föl vasárnap a The Sunday Telegraph című brit lap abból az alkalomból, hogy öt­ven évvel ezelőtt, 1944. június 3í)-án indult el az egyik „Kaszt- ner-vonat” Auschwitz helyett Bergen-Belsenbe, és a rajta lévő 1690 magyar zsidó közül majd­nem mindenki megmenekült a gázhaláltól. A brit lap felidézte, hogy Magyarország náci megszállása után, a zsidók deportálásának megkezdésekor Kasztner Ru­dolf és munkatársai tárgyalni kezdtek a zsidók elpusztításá­nak német felelősével, Adolf Eichmann SS-alezredessel. Elő­ször dollármilliókról volt szó, majd arról, hogy egymillió - nemcsak magyar - zsidó életé­ért Kasztner és munkatársai ki­járják a szövetségeseknél 10 ezer teherautó átadását a német hadseregnek a keleti frontra. A szövetségesekkel megkísérelt kapcsolatfelvétel helyszínén, Törökországban, a brit illetéke­sek elutasították az alkut. Ennek dacára, fejenként 1000 dollár el­lenében, a Kasztner-bizottság- nak sikerült összeállítani egy 1690 fős vonatot, amelyet Ber­gen-Belsenbe irányították a ná­cik. Ez afféle „áruminta” volt, amellyel a nácik meg akarták nyerni tárgyalópartnereik bi­zalmát, miközben egyébként naponta négy vonatrakomány zsidót indítottak az auschwitz- birkenaui gázkamrákba - érzé­keltette a The Sunday Teleg­raph. Felidézte azt is, hogy az 1944. június 30-i „szabadság­vonatot” a Kasztner-bizottság úgy állította össze, hogy az életre szánt utasokba magyaror­szági zsidó lakosság kereszt- metszetét képviseljék: ortodo­xokat és neológokat, budapesti­eket és vidékieket, cionista ve­zetőket és árvákat, palesztinai kivándorlókat, tudósokat és művészeket. Kasztner Rudolf 1957-ben Izraelben a mentésből kimaradt ortodox zsidók me­rényletének áldozata lett, de a történészek is változatlanul vi­tatják, vajon erkölcsös és hasz­nos volt-e alkudozási próbálko­zása a nácikkal - írta a brit lap. Nem említette azt a fő vádat - amely a Kasztner elleni merény­let indoka volt -, hogy elsősor­ban ismerőseit, szűkebb pátriá­jának lakosait, valamint azokat az embereket mentette, akik fi­zetni tudtak. A szövetségesek­nek nem is volt szándékukban hozzájárulni a zsidók tömeges befogadásához sem nyugatra, sem Palesztinába - írta a brit lap. A háború után pedig? Churchill brit miniszterelnök 1944. júliusban úgy nyilatko­zott, hogy a magyar deportálás intézői „a világtörténelem leg- szömyűbb bűncselekményét követték el”, és halálbüntetéssel kell sújtani valamennyit. De a háború után megváltoztak a szempontok. (MTI) ÚJ SZERELEM A LÁTHATÁRON? Károly brit trónörökös kedvenc témája az angol bul­vársajtónak. Most ismét szolgált meglepetéssel. A híres ascoti derbin egy igen csinos, nagy, piros kalapos hölggyel jelent meg. Az ifjú asszony neve Zara Drax, 28 éves. Zara Károly személyi titkárának testvére, a hölgy édesanyja Anna hercegnő udvarhölgye volt. Bár férjnél van és három gyermek édesanyja, a pletyka megindult. Az már jelent valamit, ha a trónörökös az ascoti derbin hölgy társaságában mutatkozik.. .(FEB-fotó) Katasztrófák Újvidék - Harminchatan megsebesültek, közülük hatan súlyosan, amikor szombaton Újvidék közelében sínautóval ütközött egy személyvonat. A nagy anyagi károkat okozó bal­eset az újvidéki vasútállomástól két kilométerre történt - közölte a szerencsétlenség körülmé­nyeit vizsgáló bizottság veze­tője a Tanjug jugoszláv hírügy­nökséggel. A balesetet valószí­nűleg emberi gondatlanság okozta. Washington - Tizennyolc személy vesztette életét az észak-karolinai Charlotte váro­sának közelében történt repülő­gép-szerencsétlenségben - jelen­tette az ABC szombati, késő esti híradójában. Az amerikai tv-tár- saság értesülése szerint harminc- három személyt kórházban ápolnak, a többiek sorsa egyelőre ismeretlen. A híradás szerint a DC-9-es utasszállító gép igen rossz látási viszonyok között, ha­talmas zivatarban próbált meg földet érni Charlotte repülőterén. Amikor a másodszori leszál­lási kísérlet sem sikerült, a pilóta jelezte, hogy ismét fölemelkedik, s megpróbál újra landolni; ehe­lyett azonban a gép a földhöz csapódott. Szemtanúk elbeszé­lése szerint a repülőgép három darabra szakadt szét, egyik roncs egy közeli lakóépületre zuhant. SZÍNES GALAMBOK. Akiyama Seiji ötvenegy éves japán galambtenyésztő kollégáit és a galambokat kedvelőket különleges ötlettel lepte meg. Ha valaki galambot rendel tőle, különböző színekben szállítja azokat. Lehet ren­delni piros, fehér és rózsaszínű gaiambpárt is.(FEB-fotó) Világrekord, együtt a krokodilokkal Paul Whiley, egy dél-afrikai búvár meg akarja dönteni a víz alatt tartózkodás rekordját, amely 212 óra, továbbá világre­kordot akar felállítani a kroko­dilokkal való együttélés terén is. Whiley Natal tartomány Scottburg városában kezdte meg mutatványát. A nyolc kro­kodil, amelyekkel együtt kíván élni a víz alatt, négy- és ötéves, Nyár van, az ismeretlen ka­tona kijevi emlékművénél ren­des időkben ilyenkor nagyobb volt a csúcsforgalom, mint az üzletekben: új párok álltak sor­ban, hogy helyi szokás szerint a boldogító igen után megadják a tisztességet az elesetteknek. Csakhogy most nem rendes idő járja, kevés az esküvő, kicsi a násznép, és sokáig gyereksírás sem veri föl a fiatalok álmát. A szociológusok azt mondják: haldoklik a család. Az egyik kijevi egyetemen végzett tava­szi felmérés szerint a hallgatók­nak csak tíz százaléka tudna - szerény körülmények között - külön élni a szülőktől, ha házas­ságra vagy együttélésre adnák fejüket. Még ennél is kevesebb vállalna azonnal gyereket, arra legfeljebb 5-8 év múlva kerí­hosszúságuk 1,8-2 méter között van - írta a Reuter brit hírügy­nökség tudósítója. A búvárt 24 óránként hat órára kiengedik a tartályból, hogy regenerálódjék. - Aggódunk, hogy bőre lefosz- lik és haja is kihull - mondta Arthur Wilmans, a njntatvány menedzsere. Jelen van egy or­voscsoport, s készenlétben tar­tanak egy helikoptert is, amely tene sort. Egy másik friss sta­tisztika rémisztő adatokkal látta el a szociológusokat. Minden negyedik-ötödik házasság nem éri meg az egy évet. Igen gya­kori, hogy ismét a szülőknél kötnek ki, bár papíron még egymáshoz tartoznak. Száz vá­lásra 152 abortusz jut, és min­den tizedik újszülött házasságon kívüli kapcsolat nyomán látja meg a napvilágot. Más kimutatások azt bizo­nyítják, hogy kisebb a tűrőké­pessége a mai fiúknak és lá­nyoknak, mindent készen akar­nak megkapni, s ha ez nem sike­rül, akkor egymást okolják. A napi feszültséget pedig otthon vezetik le. Az eredmény ismere­tes: alkohol, erőszak és most- már kábítószerek is. kórházba szállíthatja Whileyt, ha a krokodilok megsebesíte­nék. Whiley 1991-ben kitünte­tést kapott, mert túlélőket men­tett ki az Oceanos nevű hajóról, amely Dél-Afrika partjainak közelében elsüllyedt. A krokodilmutatvány nézői­től befolyó pénzt egy rákkutató intézetnek . kívánja adomá­nyozni. (MTI) Szoborba öntött folyó Szoborba akarja önteni a Jangce folyót egy ameri - kában élő kínai képzőmű­vész. A szoborba öntést nem csupán átvitt érte­lemben ígéri: ötkilométe­renként vízmintát akar venni a Jangcéből, és azo­kat egy hosszú falba, ma­gába a műbe építeni. A folyószobor így, anyagának egy részét te­kintve, mindenképpen „eredeti” lenne, bár az öt­let sem éppen elcsépelt. Az első minta a Jangce forrás vidékéről, Belső-Mongóliából szár­mazna, az utolsó pedig az 5464 kilométer hosszú fo­lyót örökké váró s mindig magába fogadó Sárga-ten­ger torkolatából. Azúr, majd szürke, ké­sőbb halványsárga, azután okkeres árnyalatú vízmin­ták váltakoznának a tervek szerint 765 méter hosszú kőfalban, a legszigorúbb származási sorrendben: összesen 1093 üvegdoboz kerülne a két és fél méter magas és egy méter vastag folyószoborfalba.A min­tákat augusztus 5-én kezdi gyűjteni a kínai mester és december 12-én meri majd ki az utolsót a Sárga-ten­gernél. A folyószoborral sze­retné kifejezni, hogy Kína történelme mennyire ösz- szefonódik a Jangcével, hogy milyen „szennyes életre” kényszerül környe­zetvédelmi. szempontból. (MTI) Képviselőnék kampánya Férjeik munkaidejének megkurtítását követelik a brit parla­menti képviselők feleségei, mert túl fáradtnak találják párju­kat, mikor az végre hazatalál. A kampányt Maria Váz kezdeményezte, egy munkáspárti honatya helyes menyecskéje. A képviselőné szerint amikor férje a gyakran éjszakába nyúló ülésekről hazatér, annyira ki­merült, hogy néha már beszéd közben is elalszik. Maria ehhez hozzátette, hogy nem ő beszél ilyenkor. Rámutatott arra is, hogy nagyon magas a válások aránya a képviselői körökben, elsősorban az alsóházban, s azt akarja, hogy a házassága legyen hosszú, ne pedig a parlamenti munka­idő. Egy másik „Mrs. képviselő” arról panaszkodott, hogy a férje szó szerint belekékül a munkába, s előfordult, hogy rémisztő színe miatt kórházba kellett szállítania az éjszaka kellős köze­pén. Egy nemrégiben készült felmérés alapján a 651 brit parla­menti képviselő 80 százaléka legalább ötvenöt órát dolgozik hetente, 40 százalékuk pedig hetven óránál is több időt fordít munkájára. Ukrán családsirató Egy rémült anya riadóz­tatta a rendőrséget, mert azt hitte, hogy lányát meg akar­ják erőszakolni. Mint az In­dependent című londoni lap írja, a dél-angliai Devizes városkában lakó anyát tele­foncsengés ébresztette fel hajnalban. Sóhajtozást és kiáltozást hallott, majd felismerte a te­lefonkagylóban leánya hangját, aki így kiáltott fel: „Ó, istenem!” Egy férfihang is hallattszott. Az anya azt hitte, hogy százhatvan kilo­méterre lakó lányát megtá­madták. Téves hívás Hívta a rendőrséget, és felkérte a rendőröket, hogy azonnal vonuljanak ki leá­nyának házához. - A rend­őrök szirénázva kivonultak és azt találták, hogy a leányt nem támadták meg, sőt na­gyon is beleegyező volt — je­lentette ki a rendőrség szó­vivője. — A párocska elmondta, hogy a szenvedély pillana­tában egyikük véletlenül megnyomta lábával a tele­fonkészüléknek azt az au­tomata gombját, amelyen az anya telefonszáma volt be­programozva. — Ez az eset figyelmezte­tés mások számára — fűzte hozzá a rendőrség szóvivője — hogy távolítsák el a tele­fonkészüléket, ha hasonló tevékenységbe fognak. Anya és leánya — írja a Reuter hírügynökség — ün­nepélyesen bocsánatot kért a rendőrségtől a zavarásért. (MTI) U r i

Next

/
Thumbnails
Contents