Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-28 / 176. szám

1994. július 28., csütörtök Hazai tükör Egyik fő szempont a tőke gyors megtérülése volt Mi került magánkézbe az élelmiszeriparban? Jászapáti gazdák sikerrel vették az akadályokat A téeszből szövetkezetbe mentek A Földművelésügyi Minisz­térium kimutatása szerint 129 állami élelmiszer-ipari vállalat­ból 1993 végéig 117 alakult át, és 45-öt privatizáltak. Ebben a legnagyobb multinacionális be­fektetők mellett szép számmal vettek részt a külföldi kis- és közepes méretű szakmai cégek is. Az utóbbi időben a hazai be­fektetők körében is élénkült az érdeklődés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi tőke elsősorban az olyan élelmiszer-ipari ágaza­tok iránt érdeklődött, amelyekre kevésbé volt jellemző a piac­vesztés, és a befektetett tőke gyors megtérülését ígérték az új tulajdonosoknak. Ilyen szem­pontból a legvonzóbbak a biztos belföldi piaccal rendelkező cu­kor- és növényolaj-ipari, vala­mint az élvezeti cikkeket előál­lító dohány-, szesz-, sör- és édesipari vállalatok voltak. A 45 magánosításból 27 ezekben az ágazatokban jött létre. A szokásostól eltérően dol­gozták ki a jövedelemhelyze­tük, tőkeellátottságuk révén a termelésben, az ellátásban va­lamint az exportban meghatáro­zóan fontos szerepet betöltő tej-, hús- és gabonaipari vállala­tok privatizációs koncepcióját. Az eladásra kijelölt 62 cégből eddig 5 húsipari, 2-2 tej- és ga­bonaipari vállalatnak találtak új gazdát. Márkavédelmi okokból két húsipari és két paprikafel­dolgozó üzemnél fenntartották az 5 százalékos tartós állami tu­lajdont, egy gabonaipari válla­latnál a közraktározási tevé­kenység miatt tartós, háromnál pedig átmeneti többségi állami tulajdonrész megtartása mellett döntöttek. Növekszik a kisüzemek száma az élelmiszer-feldolgo­zásban. Arányuk a termelésben ma már 25-28 százalék.^Ágaza­tonként azonban jelentős az el­térés: míg a cukoriparban szinte egyáltalán nincs kisüzemi ter­melés, addig a söriparban pél­dául már mintegy 250 kisebb serfőzde üzemel. Ferenczy Europress Az abonyi speciális óvodában Jól érzik magukat a gyerekek Speciális óvodai csoport ala­kult november közepén Abony- ban, a Tószegi Úti Bölcsőde egyik szárnyában. Nagyné Győr Márta óvónővel beszélgettünk a tapasztalatokról.- Az indíttatást az adta, hogy az óvoda fogyatékos gyermekei nem tudtak beilleszkedni a cso­portokba. A városnak pedig kö­telessége ellátni a sérült gyer­mekeket. Először is felmértük a gyermekanyagot, az önkor­mányzat habilitációs csoportra kért engedélyt. A gyerekanyag összetétele miatt középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportja alakult meg. A szemé­lyi feltételek adottak: gyógype­dagógus, gyermekorvos, logo­pédus, gyógytornász foglalko­zik velük. Minden gyermek ké­pezhető. A normál óvodákból és a szü­lői háztól ide irányítják a sérült gyermekeket. Négy-hét éves korúakat fogadunk. Van közöt­tük Down-kóros, autista, ideg- rendszeri károsodott, súlyos ag^i károsodással született gyéímek, ép értelmű, de szervi problémákkal küszködő is. Mi­előtt a team megkezdte munká­ját, személyesen megismerke­dett a gyermekekkel. Az önkormányzat által adott keretből vásároltuk meg a se­gédeszközöket: speciális búto­rokat és játékokat. De ez még nagyon kevés, pályázatokkal szeretnénk anyagi forrást sze­rezni. Legnagyobb gondunk, hogy nem dőlt el, szervezetileg hová is tartozunk: az oktatá­sügyhöz, az egészségügyhöz vagy a szociális intézetekhez. Hazánkban hasonló óvodai cso­portok elsősorban az oktatásügy irányítása alatt állnak. Felvettük a kapcsolatot a Bárczi Gusztáv Gyógypedagagógiai Tanár­képző Főiskolával, ahonnan szakmai segítséget kapunk, de mi, óvónők is képezzük ma­gunkat. Rendszeres kapcsola­tunk van az autizmuskutató csoporttal. Célunk, hogy megvalósíthas­suk a korai fejlesztőprogramot, ami azt jelenti, hogy kétéves kortól bejöhetnek hozzánk a sé­rült gyermekek, szüleikkel együtt. Nagy örömünkre a gyermekek igen jól beilleszked­tek, mi is megszerettük őket: a szülők készségesek, segítsé­gükre bármikor számíthatunk. Teljesen nyitott csoport va­gyunk, a szülők is jelen lehet­nek foglalkozásainkon. Ha in­nen kikerülnek a gyermekek, a fejlettségüknek megfelelő in­tézménybe, itt helyben a Mon- tágh Imre Kisegítő Iskolába ke­rülhetnek, esetleg magántanu­lók lehetnek. -bzs­Párbeszéd a békéért Párbeszéd a békéért jelmon­dattal nemzetközi kulturális bé­ketábor nyílik vasárnap a Békés megyei Doboz község üdülő- központjában, Szanazugban. Az augusztus 13-ig tartó táborban tíz európai ország (Hollandia, Németország, Svájc, Szlovákia, Románia, a délszláv államok és hazánk) 300 középiskolás fia­talja vesz részt a Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány szervezésében. A diákok mun­kacsoportokban dolgoznak, s az angol nyelv segítségével ismer­kednek egymás kultúrájával, szokásaival. (MTI) Othello a szabadtérin Verdi remekművét, az Othel- lót mutatják be ma és szomba­ton a szegedi Dóm téren. A sza­badtéri játékok idei harmadik produkcióját az Operaház -fő­rendezője, Vámos László állí­totta színre. Az olasz nyelvű előadás a játékok és az Opera­ház közös munkája. A szerep­osztás parádés, a világ opera­színpadainak több' külföldi és hazai sztárja lép a két estén kö­zönség elé. (MTI) A tikkasztó hőségben Szolnokon rendszeresen locsolják a parkok virágágyait - felvéte­lünk a Kossuth téren készült (Fotó: Bíró) Közel harmincmilliárd forint értékben forgalmazott Az ÁVÜ-nél felhasznált kárpótlási jegyekről Az Állami Vagyonügynök­ség eddig 28,98 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont be. Mintegy 8,44 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy nyilvános értékpapír-csereak­ciók útján került az ÁVÜ birto­kába. Privatizációs értékesítések eredményeként további 16,52 milliárd forint összcímletű kár­pótlási jegy jutott vissza ' az ÁVÜ-n keresztül az állam tu­lajdonába Az önprivatizáció során 1,6 milliárd, az előprivatizációban pedig 1,87 milliárd forint volt az AVÜ által elfogadott kárpót­lási jegyek címletértéke. Az életjáradékra 149 millió forint címletértékű kárpótlási jegyet váltottak be. Az E-hitelek felvevői saját erőként 391 millió forint össz­címletű kárpótlás jegyet helyez­tek letétbe. Az önkormányzatoknak 740 millió forintnyi kárpótlási je­gyet juttatott az ÁVÜ, legna­gyobb mennyiségben -142 mil­lió forint címletértékben - a Fő­városi Önkormányzat kapott az értékesített önkormányzati rész- tulajdonok fejében kárpótlási jegyet. A nyilvános kárpótlási- jegy-értékpapír cserék során az ÁVÜ 37 vállalat és egy befekte­tési alap ,11,14 milliárd forint névértékű részvényét és befek­tetési jegyét kínálta fel. A cserarányok átlagát te­kintve az akciók során egy 1000 forintos címletű kárpótlási je­gyért 1320 forint névértékű ér­tékpapírt szerezhettek a befekte­tők. Az akciókban a legtöbb kár­pótlási jegyet - 2,4 milliárd fo­rint névértékben - a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap befek­tetési jegyeinek jegyzése során vonta be az ÁVÜ. (MTI) Hazánkban évek óta zajlik a mezőgazdaság átalakulása. A tu­lajdonviszonyok rendezése kinek örömére, kinek bánatára tör­ténik. A mezőgazdasági termelők gondjai, a termelés és értéke­sítés ellentmondásai napi téma utcán, piacon, a sajtóban. Ami­kor Járvás Istvánt kérdeztem, hogy van az általa vezetett 11 fős Társas Szövetkezet, azt válaszolta, köszöni szépen, jól. Megle­pett, hogy nem panaszáradatot zúdított rám. Optimizmusa azonban megalapozott. Nehéz helyzetből kezdtek 1992 őszén, rengeteget dolgoztak, s látszik is már az alagút vége. A szövetkezet libatelepe A jászapáti Velemi Endre Téesztől hozták ki vagyonukat. A kárpótlási és a részarány-tu­lajdonú földjeik 250 hektárt tesznek ki, s ez 3-4 helyen talál­ható a határban, ami szerencsés dolog. Igaz, tettek is azért, hogy a licitáláskor nagyrészt a Jász- ivány alatti major körül jussa­nak hozzá. Eszközöket s épületeket min­tegy 8 millió forint értékben „hoztak magukkal”. Az 50 fé­rőhelyes szarvasmarha-istálló, igaz, ma a jól sikerült búzater­mésnek ad „otthont”. A szar­vasmarhákról csak időlegesen mondtak le. A Társas Szövetke­zet létrejöttekor sok nehézségen kellett úrrá lenni. Nehéz kezdés- Keveset olvastam róla új­ságokban, de a kiváláskor a ta­gok üzletrésze mellett semmink sem volt. Pedig minden gazda­ság beindításához forgótőke is szükséges. Kihoztuk a földün­ket. Mezei leltárt azonban nem kaptunk vele. Kihoztuk a. liba­tenyészetet, de etetésükre ta­karmányunk nem volt. Növen­dékmarhák is voltak a stafí- rungban, de széna, szalma szin­tén nem jött velük. A kihozott vagyonnal együtt hoztuk vi­szont á Velemi Téesz arányosan ránk jutó adósságrészt. Ezt készpénzben kellett megfizet­nünk, mert a bank nem engedte az átvállalást. Szóval 900 ezer forint tartozás is „jött” a va­gyonnal. Lehetett volna ez ke­vesebb, ha a szövetkezet a ka­pott kárpótlási jegyeket hitelei­nek rendezésére használja, de nem ezt tette. S most már nem is érdemes ezt feszegetni.- Ilyen helyzetben hogyan vállalkozhattak az önálló szö­vetkezet alakítására?- Együtt akartunk dolgozni. Ezt a törvények értelmében va­lamilyen társasági formában te­hetjük, így alakítottunk szövet­kezetét. Á mezőgazdasági ter­melés jellege közösségi. Egy ember a kiváláskor sem tud va­lós értéket kihozni. Egy rossz traktorrral semmire sem lehet menni. Ezért lettünk ilyen új tí­pusú szövetkezet. Végül a ’92-es évet - ami nekünk 3 hó­napot jelentett - 800 ezer forint veszteséggel zártuk. A tavalyi év is nehéz volt Csak az aszály 2 milliót vitt el. Viszont az aszálykárból, a vetési támoga­tásból, a kamattámogatásból, a földadó-elengedésből összesen 1 milliót tudtunk elkönyvelni. Mindent összevetve ’93-at már 400 ezer plusszal zártuk. Mun­kánkat szinte ingyen adtuk. Ha kellett, az idősebbek is jöttek segíteni. A 11 tag közül négyen vagyunk fiatalabbak. Mi dolgo­zunk szinte éjjel-nappal. Én in­tézem az intéznivalókat, 3 tár­sam az állatokat gondozza. A Jászivány alatti major je­lenti ma a Társas Szövetkezet központját. Gyönyörű lett a bú­zatermésük. Húsz vagonnal már eladtak a jászberényi malomnak 930 forintos mázsánkénti áron. A többit tárolják, hisz lesz még ennél jobb ára is. A libatörzstenyészet 1600 da­rabos. Ok tavaly is jól szerepel­tek, hasznot hoztak. A földeken számukra terem a takarmány. Gabona 100 hektáron, kukorica 70-en, napraforgó 20-on. A li­bák mellett törzsbaromfijuk is van. Ezt már teljes egészében az új szövetkezés telepítette, tyúk és kakas 3500 van. Egyelőre csak a pénzt „viszik”, de talán nem sokáig. Egyedül nem megy A mezőgazdaság átalakulási folyamatáról beszélgetünk. Jár­vás István szerint a kistermelő ma is kiszolgáltatott helyzetben van. A földjén kívül nincs semmije. Az aratással meg kell várnia, míg a kombájnnal ren­delkezők őt is sorra veszik. A malmoknál, a feldolgozóüze­meknél kistermelő nem szerzett tulajdont, nem jutott részvény­hez. így a privatizációval az ő szemszögükből semmi sem vál­tozott. A Társas Szövetkezet már kedvezőbb pozícióban van. Ők maguk arattak saját gépük­kel. A tisztítást a Velemi Té- esznél csináltatták. Tehették, hisz azonos fajtát vettettek ve­lük, s aratni is akkor tudtak, mi­kor a velemiek. Ilyen előnyt egy kisgazda sosem tud kihasználni.- Még számunkra is fontos, hogy igazodjunk a „régi” szö­vetkezethez, hisz van, ami hi­ányzik nálunk. Az FMA-pályá- zaton traktort, ekét, takarmány­keverőt vettünk idén. Van hasz­nált kombinátorj eke, tárcsa, magtisztító. Viszont nagyon kellene egy magtárat - 6-700 négyzetméterest - építenünk, s egy szárító-tisztító berendezést ott elhelyezni. Sajnos ez a pá­lyázati lehetőség most meg­szűnt. Van még egy dolog, amin jó lenne, ha az új kormányzat változtatna. A kiválással lezá­rult egy szakasz. Úgy lezárult, mintha vasfüggöny hullott volna alá. Se ki nem lehet jönni a téeszből, se visszatérni oda. Meglehet, akadna olyan, aki megpróbálta egyedül, s most szívesen'visszamenne, s vinné vagyonát a téeszbe. Ezt nem te­heti. S az sem lehetséges, hogy valaki most döntsön a távozás mellett. Nem hozhatja ki üzlet­részét. Ésszerű keretek között szerintem biztosítani kellene az „átjárást” az egyéni és a szövet­kezeti forma között. Járvás István nem említi, de én tudom, egy-két dolog még szükséges ahhoz, hogy a mai vi­lágban egy ilyen kisvállalkozás megéljen. Rengeteg információ kell, az értékesítési, -pályázati lehetőségekről, a támogatások­ról. Kapcsolatok a piaccal. S persze szakértelem, felkészült­ség nélkül is bajos az önállóság. Enélkül nemigen kecsegtet si­kerrel egyetlen vállalkozás sem. Kiss Erika Robbantgatunk, robbantgatunk... Szigorúan ellenőrzött csomagok a határon Ügyes amatőr maga is tud bombát készíteni Az utóbbi időben elszaporod­tak a robbantásos bűnesetek. A tettesek ma még ismeretlenek, de a „másik félről”, a tűzszeré­szekről is viszonylag keveset tud a közvélemény. - Milyen a jó tűzszerész? - kérdeztük Faa Józsefet, a Magyar Rendőrség tűzszerészeti bsztályának veze­tőjét.- Nyugodt és körültekintő, megfontolt ember. Már a kivá­lasztásnál pszichológiai vizsgá­laton esik át minden jelölt, aki fennakad a rostán, a pálya köze­lébe sem kerülhet.- És milyenek az ellenfeleik?- Jó kérdés! A helyszínen nem vár meg minket senki, és nem mondja: én telefonáltam, én hagytam itt a bombát. De legtöbbször az, aki robbantani akar, nem is telefonál, ezt bizo­nyítja az utóbbi idők három esete is. Valamennyi profi munka volt. Nem olyan ember csinálta, aki életében először lá­tott robbanóanyagot. Az igazi ellenfeleink többnyire ezek az emberek. A rendőrség tűzszerész alosz­tálya 1983-ban alakult. 1984-ben három alkalommal kellett akcióba lépniük. Idén már több mint tíz esetet regiszt­ráltak, de ebbe nem számították be a fenyegetéseket.- Honnan származnak a rob­banóanyagok?- Az esetek többségében ki­mutatható a külföldi hatás. Gyakori, hogy szabvány kato­nai eszközökkel követik el eze­ket a merényleteket.- Nem lehet, hogy a magyar honvédségtől származnak ezek az anyagok?- Előfordult olyan eset is, amikor a honvédségnél is rend­szeresített anyagot használtak, de olyat, ami kizárólag a ma­gyar honvédségnél fordul elő, még soha. Például a skóciai re­pülőgép-robbantásnál egyér­telműen kimutatták, hogy Cseh­szlovákiából származó Sentex robbanóanyaggal követték el a merényletet, de ez az anyag a világ számos országában hasz­nálatos. Mi is használtuk, és még mindig van belőle a raktá­rakban. De szerencsére az anyagok felhasználását szigorú előírások szabályozzák, minden gramm­ról pontos nyilvántartást kell vezetni.- Hogyan akadályozzák meg. hogy ezek az anyagok illegáli­san bejuthassanak az országba?- Felkészítettük a határőrsé­get, mik azok a jelek, amelyek egy-egy csomagot gyanússá te­hetnek. Ezenkívül vannak olyan kiképzett kutyáink, amelyek fel­ismerik a robbanóanyagok sza- gát.- Nem tűnik el robbanó­anyag?- A katonai célú szállítások­ból általában nem. Ezt katonák őrzik. De a civil szállítmányok­ból tűnt már el ipari robbanó­anyag. Ez általában kisebb ha­tásfokú, mint a katonai.- Egy ügyes amatőr besze­rezheti a szükséges alapanya­gokat, hogy otthon bombát bar­kácsoljon?- Ha elég ügyes, akkor igen. Olyan alapanyagokból is lehet robbanóanyagot kotyvasztani, amelyek minden korlátozás nélkül vásárolhatók. Persze nem azért, hogy bombát csinál­janak belőlük. 1972 óta Észak-írországban például be kell jelenteni, ha valaki fél má­zsánál több műtrágyát vásárol. Az eredmény ismert. Ferenczy Europress

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents