Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-28 / 176. szám
1994. július 28., csütörtök Hazai tükör Egyik fő szempont a tőke gyors megtérülése volt Mi került magánkézbe az élelmiszeriparban? Jászapáti gazdák sikerrel vették az akadályokat A téeszből szövetkezetbe mentek A Földművelésügyi Minisztérium kimutatása szerint 129 állami élelmiszer-ipari vállalatból 1993 végéig 117 alakult át, és 45-öt privatizáltak. Ebben a legnagyobb multinacionális befektetők mellett szép számmal vettek részt a külföldi kis- és közepes méretű szakmai cégek is. Az utóbbi időben a hazai befektetők körében is élénkült az érdeklődés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a külföldi tőke elsősorban az olyan élelmiszer-ipari ágazatok iránt érdeklődött, amelyekre kevésbé volt jellemző a piacvesztés, és a befektetett tőke gyors megtérülését ígérték az új tulajdonosoknak. Ilyen szempontból a legvonzóbbak a biztos belföldi piaccal rendelkező cukor- és növényolaj-ipari, valamint az élvezeti cikkeket előállító dohány-, szesz-, sör- és édesipari vállalatok voltak. A 45 magánosításból 27 ezekben az ágazatokban jött létre. A szokásostól eltérően dolgozták ki a jövedelemhelyzetük, tőkeellátottságuk révén a termelésben, az ellátásban valamint az exportban meghatározóan fontos szerepet betöltő tej-, hús- és gabonaipari vállalatok privatizációs koncepcióját. Az eladásra kijelölt 62 cégből eddig 5 húsipari, 2-2 tej- és gabonaipari vállalatnak találtak új gazdát. Márkavédelmi okokból két húsipari és két paprikafeldolgozó üzemnél fenntartották az 5 százalékos tartós állami tulajdont, egy gabonaipari vállalatnál a közraktározási tevékenység miatt tartós, háromnál pedig átmeneti többségi állami tulajdonrész megtartása mellett döntöttek. Növekszik a kisüzemek száma az élelmiszer-feldolgozásban. Arányuk a termelésben ma már 25-28 százalék.^Ágazatonként azonban jelentős az eltérés: míg a cukoriparban szinte egyáltalán nincs kisüzemi termelés, addig a söriparban például már mintegy 250 kisebb serfőzde üzemel. Ferenczy Europress Az abonyi speciális óvodában Jól érzik magukat a gyerekek Speciális óvodai csoport alakult november közepén Abony- ban, a Tószegi Úti Bölcsőde egyik szárnyában. Nagyné Győr Márta óvónővel beszélgettünk a tapasztalatokról.- Az indíttatást az adta, hogy az óvoda fogyatékos gyermekei nem tudtak beilleszkedni a csoportokba. A városnak pedig kötelessége ellátni a sérült gyermekeket. Először is felmértük a gyermekanyagot, az önkormányzat habilitációs csoportra kért engedélyt. A gyerekanyag összetétele miatt középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek csoportja alakult meg. A személyi feltételek adottak: gyógypedagógus, gyermekorvos, logopédus, gyógytornász foglalkozik velük. Minden gyermek képezhető. A normál óvodákból és a szülői háztól ide irányítják a sérült gyermekeket. Négy-hét éves korúakat fogadunk. Van közöttük Down-kóros, autista, ideg- rendszeri károsodott, súlyos ag^i károsodással született gyéímek, ép értelmű, de szervi problémákkal küszködő is. Mielőtt a team megkezdte munkáját, személyesen megismerkedett a gyermekekkel. Az önkormányzat által adott keretből vásároltuk meg a segédeszközöket: speciális bútorokat és játékokat. De ez még nagyon kevés, pályázatokkal szeretnénk anyagi forrást szerezni. Legnagyobb gondunk, hogy nem dőlt el, szervezetileg hová is tartozunk: az oktatásügyhöz, az egészségügyhöz vagy a szociális intézetekhez. Hazánkban hasonló óvodai csoportok elsősorban az oktatásügy irányítása alatt állnak. Felvettük a kapcsolatot a Bárczi Gusztáv Gyógypedagagógiai Tanárképző Főiskolával, ahonnan szakmai segítséget kapunk, de mi, óvónők is képezzük magunkat. Rendszeres kapcsolatunk van az autizmuskutató csoporttal. Célunk, hogy megvalósíthassuk a korai fejlesztőprogramot, ami azt jelenti, hogy kétéves kortól bejöhetnek hozzánk a sérült gyermekek, szüleikkel együtt. Nagy örömünkre a gyermekek igen jól beilleszkedtek, mi is megszerettük őket: a szülők készségesek, segítségükre bármikor számíthatunk. Teljesen nyitott csoport vagyunk, a szülők is jelen lehetnek foglalkozásainkon. Ha innen kikerülnek a gyermekek, a fejlettségüknek megfelelő intézménybe, itt helyben a Mon- tágh Imre Kisegítő Iskolába kerülhetnek, esetleg magántanulók lehetnek. -bzsPárbeszéd a békéért Párbeszéd a békéért jelmondattal nemzetközi kulturális béketábor nyílik vasárnap a Békés megyei Doboz község üdülő- központjában, Szanazugban. Az augusztus 13-ig tartó táborban tíz európai ország (Hollandia, Németország, Svájc, Szlovákia, Románia, a délszláv államok és hazánk) 300 középiskolás fiatalja vesz részt a Békés Megyei Gyermek és Ifjúsági Alapítvány szervezésében. A diákok munkacsoportokban dolgoznak, s az angol nyelv segítségével ismerkednek egymás kultúrájával, szokásaival. (MTI) Othello a szabadtérin Verdi remekművét, az Othel- lót mutatják be ma és szombaton a szegedi Dóm téren. A szabadtéri játékok idei harmadik produkcióját az Operaház -főrendezője, Vámos László állította színre. Az olasz nyelvű előadás a játékok és az Operaház közös munkája. A szereposztás parádés, a világ operaszínpadainak több' külföldi és hazai sztárja lép a két estén közönség elé. (MTI) A tikkasztó hőségben Szolnokon rendszeresen locsolják a parkok virágágyait - felvételünk a Kossuth téren készült (Fotó: Bíró) Közel harmincmilliárd forint értékben forgalmazott Az ÁVÜ-nél felhasznált kárpótlási jegyekről Az Állami Vagyonügynökség eddig 28,98 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegyet vont be. Mintegy 8,44 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy nyilvános értékpapír-csereakciók útján került az ÁVÜ birtokába. Privatizációs értékesítések eredményeként további 16,52 milliárd forint összcímletű kárpótlási jegy jutott vissza ' az ÁVÜ-n keresztül az állam tulajdonába Az önprivatizáció során 1,6 milliárd, az előprivatizációban pedig 1,87 milliárd forint volt az AVÜ által elfogadott kárpótlási jegyek címletértéke. Az életjáradékra 149 millió forint címletértékű kárpótlási jegyet váltottak be. Az E-hitelek felvevői saját erőként 391 millió forint összcímletű kárpótlás jegyet helyeztek letétbe. Az önkormányzatoknak 740 millió forintnyi kárpótlási jegyet juttatott az ÁVÜ, legnagyobb mennyiségben -142 millió forint címletértékben - a Fővárosi Önkormányzat kapott az értékesített önkormányzati rész- tulajdonok fejében kárpótlási jegyet. A nyilvános kárpótlási- jegy-értékpapír cserék során az ÁVÜ 37 vállalat és egy befektetési alap ,11,14 milliárd forint névértékű részvényét és befektetési jegyét kínálta fel. A cserarányok átlagát tekintve az akciók során egy 1000 forintos címletű kárpótlási jegyért 1320 forint névértékű értékpapírt szerezhettek a befektetők. Az akciókban a legtöbb kárpótlási jegyet - 2,4 milliárd forint névértékben - a Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap befektetési jegyeinek jegyzése során vonta be az ÁVÜ. (MTI) Hazánkban évek óta zajlik a mezőgazdaság átalakulása. A tulajdonviszonyok rendezése kinek örömére, kinek bánatára történik. A mezőgazdasági termelők gondjai, a termelés és értékesítés ellentmondásai napi téma utcán, piacon, a sajtóban. Amikor Járvás Istvánt kérdeztem, hogy van az általa vezetett 11 fős Társas Szövetkezet, azt válaszolta, köszöni szépen, jól. Meglepett, hogy nem panaszáradatot zúdított rám. Optimizmusa azonban megalapozott. Nehéz helyzetből kezdtek 1992 őszén, rengeteget dolgoztak, s látszik is már az alagút vége. A szövetkezet libatelepe A jászapáti Velemi Endre Téesztől hozták ki vagyonukat. A kárpótlási és a részarány-tulajdonú földjeik 250 hektárt tesznek ki, s ez 3-4 helyen található a határban, ami szerencsés dolog. Igaz, tettek is azért, hogy a licitáláskor nagyrészt a Jász- ivány alatti major körül jussanak hozzá. Eszközöket s épületeket mintegy 8 millió forint értékben „hoztak magukkal”. Az 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló, igaz, ma a jól sikerült búzatermésnek ad „otthont”. A szarvasmarhákról csak időlegesen mondtak le. A Társas Szövetkezet létrejöttekor sok nehézségen kellett úrrá lenni. Nehéz kezdés- Keveset olvastam róla újságokban, de a kiváláskor a tagok üzletrésze mellett semmink sem volt. Pedig minden gazdaság beindításához forgótőke is szükséges. Kihoztuk a földünket. Mezei leltárt azonban nem kaptunk vele. Kihoztuk a. libatenyészetet, de etetésükre takarmányunk nem volt. Növendékmarhák is voltak a stafí- rungban, de széna, szalma szintén nem jött velük. A kihozott vagyonnal együtt hoztuk viszont á Velemi Téesz arányosan ránk jutó adósságrészt. Ezt készpénzben kellett megfizetnünk, mert a bank nem engedte az átvállalást. Szóval 900 ezer forint tartozás is „jött” a vagyonnal. Lehetett volna ez kevesebb, ha a szövetkezet a kapott kárpótlási jegyeket hiteleinek rendezésére használja, de nem ezt tette. S most már nem is érdemes ezt feszegetni.- Ilyen helyzetben hogyan vállalkozhattak az önálló szövetkezet alakítására?- Együtt akartunk dolgozni. Ezt a törvények értelmében valamilyen társasági formában tehetjük, így alakítottunk szövetkezetét. Á mezőgazdasági termelés jellege közösségi. Egy ember a kiváláskor sem tud valós értéket kihozni. Egy rossz traktorrral semmire sem lehet menni. Ezért lettünk ilyen új típusú szövetkezet. Végül a ’92-es évet - ami nekünk 3 hónapot jelentett - 800 ezer forint veszteséggel zártuk. A tavalyi év is nehéz volt Csak az aszály 2 milliót vitt el. Viszont az aszálykárból, a vetési támogatásból, a kamattámogatásból, a földadó-elengedésből összesen 1 milliót tudtunk elkönyvelni. Mindent összevetve ’93-at már 400 ezer plusszal zártuk. Munkánkat szinte ingyen adtuk. Ha kellett, az idősebbek is jöttek segíteni. A 11 tag közül négyen vagyunk fiatalabbak. Mi dolgozunk szinte éjjel-nappal. Én intézem az intéznivalókat, 3 társam az állatokat gondozza. A Jászivány alatti major jelenti ma a Társas Szövetkezet központját. Gyönyörű lett a búzatermésük. Húsz vagonnal már eladtak a jászberényi malomnak 930 forintos mázsánkénti áron. A többit tárolják, hisz lesz még ennél jobb ára is. A libatörzstenyészet 1600 darabos. Ok tavaly is jól szerepeltek, hasznot hoztak. A földeken számukra terem a takarmány. Gabona 100 hektáron, kukorica 70-en, napraforgó 20-on. A libák mellett törzsbaromfijuk is van. Ezt már teljes egészében az új szövetkezés telepítette, tyúk és kakas 3500 van. Egyelőre csak a pénzt „viszik”, de talán nem sokáig. Egyedül nem megy A mezőgazdaság átalakulási folyamatáról beszélgetünk. Járvás István szerint a kistermelő ma is kiszolgáltatott helyzetben van. A földjén kívül nincs semmije. Az aratással meg kell várnia, míg a kombájnnal rendelkezők őt is sorra veszik. A malmoknál, a feldolgozóüzemeknél kistermelő nem szerzett tulajdont, nem jutott részvényhez. így a privatizációval az ő szemszögükből semmi sem változott. A Társas Szövetkezet már kedvezőbb pozícióban van. Ők maguk arattak saját gépükkel. A tisztítást a Velemi Té- esznél csináltatták. Tehették, hisz azonos fajtát vettettek velük, s aratni is akkor tudtak, mikor a velemiek. Ilyen előnyt egy kisgazda sosem tud kihasználni.- Még számunkra is fontos, hogy igazodjunk a „régi” szövetkezethez, hisz van, ami hiányzik nálunk. Az FMA-pályá- zaton traktort, ekét, takarmánykeverőt vettünk idén. Van használt kombinátorj eke, tárcsa, magtisztító. Viszont nagyon kellene egy magtárat - 6-700 négyzetméterest - építenünk, s egy szárító-tisztító berendezést ott elhelyezni. Sajnos ez a pályázati lehetőség most megszűnt. Van még egy dolog, amin jó lenne, ha az új kormányzat változtatna. A kiválással lezárult egy szakasz. Úgy lezárult, mintha vasfüggöny hullott volna alá. Se ki nem lehet jönni a téeszből, se visszatérni oda. Meglehet, akadna olyan, aki megpróbálta egyedül, s most szívesen'visszamenne, s vinné vagyonát a téeszbe. Ezt nem teheti. S az sem lehetséges, hogy valaki most döntsön a távozás mellett. Nem hozhatja ki üzletrészét. Ésszerű keretek között szerintem biztosítani kellene az „átjárást” az egyéni és a szövetkezeti forma között. Járvás István nem említi, de én tudom, egy-két dolog még szükséges ahhoz, hogy a mai világban egy ilyen kisvállalkozás megéljen. Rengeteg információ kell, az értékesítési, -pályázati lehetőségekről, a támogatásokról. Kapcsolatok a piaccal. S persze szakértelem, felkészültség nélkül is bajos az önállóság. Enélkül nemigen kecsegtet sikerrel egyetlen vállalkozás sem. Kiss Erika Robbantgatunk, robbantgatunk... Szigorúan ellenőrzött csomagok a határon Ügyes amatőr maga is tud bombát készíteni Az utóbbi időben elszaporodtak a robbantásos bűnesetek. A tettesek ma még ismeretlenek, de a „másik félről”, a tűzszerészekről is viszonylag keveset tud a közvélemény. - Milyen a jó tűzszerész? - kérdeztük Faa Józsefet, a Magyar Rendőrség tűzszerészeti bsztályának vezetőjét.- Nyugodt és körültekintő, megfontolt ember. Már a kiválasztásnál pszichológiai vizsgálaton esik át minden jelölt, aki fennakad a rostán, a pálya közelébe sem kerülhet.- És milyenek az ellenfeleik?- Jó kérdés! A helyszínen nem vár meg minket senki, és nem mondja: én telefonáltam, én hagytam itt a bombát. De legtöbbször az, aki robbantani akar, nem is telefonál, ezt bizonyítja az utóbbi idők három esete is. Valamennyi profi munka volt. Nem olyan ember csinálta, aki életében először látott robbanóanyagot. Az igazi ellenfeleink többnyire ezek az emberek. A rendőrség tűzszerész alosztálya 1983-ban alakult. 1984-ben három alkalommal kellett akcióba lépniük. Idén már több mint tíz esetet regisztráltak, de ebbe nem számították be a fenyegetéseket.- Honnan származnak a robbanóanyagok?- Az esetek többségében kimutatható a külföldi hatás. Gyakori, hogy szabvány katonai eszközökkel követik el ezeket a merényleteket.- Nem lehet, hogy a magyar honvédségtől származnak ezek az anyagok?- Előfordult olyan eset is, amikor a honvédségnél is rendszeresített anyagot használtak, de olyat, ami kizárólag a magyar honvédségnél fordul elő, még soha. Például a skóciai repülőgép-robbantásnál egyértelműen kimutatták, hogy Csehszlovákiából származó Sentex robbanóanyaggal követték el a merényletet, de ez az anyag a világ számos országában használatos. Mi is használtuk, és még mindig van belőle a raktárakban. De szerencsére az anyagok felhasználását szigorú előírások szabályozzák, minden grammról pontos nyilvántartást kell vezetni.- Hogyan akadályozzák meg. hogy ezek az anyagok illegálisan bejuthassanak az országba?- Felkészítettük a határőrséget, mik azok a jelek, amelyek egy-egy csomagot gyanússá tehetnek. Ezenkívül vannak olyan kiképzett kutyáink, amelyek felismerik a robbanóanyagok sza- gát.- Nem tűnik el robbanóanyag?- A katonai célú szállításokból általában nem. Ezt katonák őrzik. De a civil szállítmányokból tűnt már el ipari robbanóanyag. Ez általában kisebb hatásfokú, mint a katonai.- Egy ügyes amatőr beszerezheti a szükséges alapanyagokat, hogy otthon bombát barkácsoljon?- Ha elég ügyes, akkor igen. Olyan alapanyagokból is lehet robbanóanyagot kotyvasztani, amelyek minden korlátozás nélkül vásárolhatók. Persze nem azért, hogy bombát csináljanak belőlük. 1972 óta Észak-írországban például be kell jelenteni, ha valaki fél mázsánál több műtrágyát vásárol. Az eredmény ismert. Ferenczy Europress