Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-27 / 175. szám

2 r Körkép 1994. július 27., szerda Segélyhálózat kialakítása Az ugandai Entebbébe hétfőn megérkezett az ösz- szes olyan amerikai szállít­mány, amelynek segítségé­vel megteremthetik a kö­zép-afrikai térség menekült­jeihez eljuttatásra kerülő segélyek infrastrukturális rendszerét. Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának és a tér­ségben lévő nemzetközi se­gélyszervezeteknek a felké­résére az Egyesült Államok azon dolgozik, hogy az egész afrikai földrészt át­fogó szállítási és utánpótlási hálózatot építsen ki Kairó­tól a kenyai Mombasa kikö­tőjéig. Venezuelában is nyomoznak A hét végén titokban Ve­nezuelában nyomozott az az argentin és izraeli tisztvise­lőkből álló csoport, amely­nek feladata a Buenos Ai- res-i zsidó központ ellen el­követett merénylet kivizs­gálása - jelentette a Reuter. A csoport hétfőn elhagyta Caracast, azonban nem volt hajlandó magya­rázatot adni arra, mit derí­tett ki, illetőleg egyáltalán mit keresett a latin-amerikai országban. Időközben 96-ra emelkedett a merénylet megtalált áldozatainak száma. Ismét helyükön a katonák Az észak- és a dél-koreai hadseregben is visszaállítot­ták a Kim ír Szén halála előtti állapotokat - közölte kedden egy szöuli védelmi minisztériumi illetékes. Az észak-koreai alakulatok az államfő július 8-i halálát követő kéthetes gyász után visszatértek mindennapos kiképzési rendjükhöz, bele­értve a hadgyakorlatok és rádión közvetített, Szöul-el- lenes propagandájuk folyta­tását is. Főtitkári levél a BT-tagoknak Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsát valósággal sokkolta Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár javaslata a balkáni béke- fenntartó csapatok vissza­vonásáról -jelentette ki Co­lin Keating, a BT-ben a nem állandó tag Űj-Zélandot képviselő nagykövet. A wellingtoni rádiónak ked­den New Yorkból adott nyi­latkozatában Keating úgy vélte, hogy valamennyi BT-tagot abszolút meglepe­tésként érte a főtitkári levél. Több kémkedő Oroszországban? Az orosz védelmi minisz­térium felderítő részlegének adatai szerint fokozódik a külföldi államok felderítői­nek tevékenysége Oroszor­szág területén. A védelmi felderítő részleg munka­társa a felsőház zárt ajtók mögött tartott meghallgatá­sán elmondta, hogy Török­ország, Irán, Pakisztán és Afganisztán már nemcsak a függetlenné vált Azerbaj­dzsán, Kazahsztán, Kirgi- zisztán, Türkmenisztán, Tádzsikisztán és Üzbegisz­tán iránt mutatnak érdeklő­dést, hanem az Oroszor­szághoz tartozó köztársasá­gok, így például Baskírföld és Tatárföld iránt is. Gázrobbanás Bajkonurban Keddre virradóra nagy erejű gázrobbanás történt a kazahsztáni Bajkonurban lévő űrközpont közelében, egy ötszintes lakóházban. A mentési munkálatok még folynak. Négy halottat és számos sebesültet már ki­emeltek a romok alól. Fel- tételezések szerint a kelet­kezett törmelék 40 embert temetett maga alá. A Le- ninszk településen lévő la­kóházban éjfél után robbant fel a gázvezeték főnyomó­csöve. A legnagyobb gondot most a szalma okozza Az Alföldi Gabonaipari Rt. törökszentmiklósi malmában na­ponta 180 tonna gabonát őrölnek. A képen Molnár Mihály fő­molnár a hengerszéknél vizsgálja az őrleményt. (Fotó: B. S.) (Folytatás az 1. oldalról) A már learatott területeken komoly problémát okoz a óriási mennyiségű szalma. Ez eladha­tatlan, ugyanis a korábbi csapa­dékos időjárás minden területen jó „szalmatermést” hozott. Fon­tos azonban tudni, hogy a Föld­művelésügyi Minisztérium tűzgyújtási tilalmat rendelt el, így a gabonaszártól elégetéssel nem lehet megszabadulni, még úgy sem, hogy tarlóégetés cí­mén gyújtják meg. Már csak azért sem, mert eddig is több tízmilliós kár keletkezett a tü­zek elterjedéséből. Sajnos az is igaz, hogy sem az FM-hivatal, sem más egyéb szervezet nem tud jó tanácssal szolgálni arra, mi legyen a fe­leslegessé vált szalmával. Pe­dig valahogy el kell takarítani a földekről, mert a szárazság mel­lett ez is akadályozza a már el­végzendő talajmunkák meg­kezdését. A Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetségének (Teszöv) munkatársa. Csörgő Albin szerint az is elképzelhető, hogy háromszoros üzem­anyag-mennyiségre lesz szük­ség a talajmunkák elvégzésé­hez, ha nem lesz csapadékosabb augusztus. Mind az FM-hivatal, mind az érdekvédelmi szervezet meg­erősítette, hogy a takarmányga­bona felértékelődése várható. Ezt az idézi elő, hogy a legfőbb takarmánynak számító kukorica kritikus állapotban van, a már mintegy két hónapja tartó aszály miatt. - ez ­Megkeserítette életét Forgalmasabb a sok olcsó cukor szállodák (Folytatás az 1. oldalról) megígérte, hogy szállítja a hi­ányzó 40 mázsát. Csakhogy 100 mázsás tételekben éri meg a do­log. Tehát újabb feladatot ka­pott Cs. B. J.-né, hogy a 40 má­zsa mellé 60 mázsára szerezzen megrendelést. Ő ezt teljesítette is, pillanatok alatt összejött az újabb 300 ezer forint. Csakhogy Kovács ezután elfelejtett telefo­nálni, valószínűleg elolvadt, mint cukor a kávéban. A szervező asszony ekkor a nála lévő 300 ezer forintból kü­lönböző diszkontokban kezdett cukrot vásárolni, hogy még az első tételben „fennmaradt” megrendelőit kielégítse. Csak­hogy ez. a cukor már 70-80 fo­rintba került neki. Ezért újabb és újabb megrendeléseket vett fel, s ezekből a régebbieket tel­jesítette, bízva abban, hogy Ko­vács egyszer csak mégis jelent­kezik. A türelmetlen megrendelők közül azonban egy végül elment a rendőrségre, és feljelentést tett Cs. B. J.-né ellen. Ugyanezen a napon jelentkezett a Jászberényi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályán a szervező asszony, s elmondta, hogy milyen végelát­hatatlan, szövevényes ügybe keveredett, aminek erkölcsi és lelki terhét nem bírja tovább vi­selni. A jászberényi asszony még sosem került összeütkö­zésbe a törvénnyel, így szabad­lábon várhatja a nyomozás befe­jezését. Ez idáig több mint 100-an tet­tek feljelentést ellene, és mint­egy másfél millió forintos hát­ralékra derült fény. Cs. B. J.-né ezekről a pénzekről is átvételi elismervényt adott, amit hiány­talanul a rendőrség rendelkezé­sére bocsátott. A Jászberényi Rendőrkapitányság kéri, hogy azok a károsultak is jelentkez­zenek, akik eddig még nem tet­tek bejelentést náluk. KE A kereskedelmi szálláshe­lyek vendégforgalma az év első öt hónapjában hét százalékkal emelkedett az előző évihez ké­pest, elsősorban a szállodákat, panziókat és nyaralóházakat vették igénybe többen, mint ta­valy. A szervezett fizető-ven­déglátóhelyeken viszont 20 szá­zalékkal visszaesett a forgalom. A KSH tájékoztatójából az is kitűnik, hogy május végéig csaknem 13 millió külföldi lá­togatott hazánkba, két száza­lékkal több, mint a múlt év azo­nos időszakában. A legtöbben a jugoszláv utódállamokból és Romániából érkeztek. A FÁK országaiból szintén 40 száza­lékkal jöttek többen, mint ta­valy. A Magyarországra látoga­tók fele turista volt, számuk nyolc százalékkal alacsonyabb, mint a múlt év azonos idősza­kában. Kirándulni viszont 18 százalékkal többen jöttek, fő­ként a jugoszláv utódállamok­ból. (MTI) Helyhatósági választási előkészületek az SZDSZ-néI Személyi kérdésekben augusztus végén döntenek Alig értek véget a parlamenti választások, máris újabb szava­zási előkészületek folynak, ugyanis várhatóan november elején újra az urnákhoz járulha­tunk. Ekkor az egyes települé­sek önkormányzatát kell meg­választanunk. König Lászlótól, Szolnok vá­ros önkormányzatának SZDSZ-es frakcióvezetőjétől arról érdeklődtünk, hogyan áll az elkőszítés, tekintettel arra is, hogy a parlament szeptember­ben gyökeresen változtathat az önkormányzati törvényen.- Mennyire előrehaladott az önkormányzati választásokra történő felkészülés?- Mi majdnem átmenet nél­kül váltottunk az önkormány­zati választások előkészítésére, ugyanis szinte ugyanaz a csapat dolgozik továbbra is, mint ame­lyik az országgyűlési képvi­selő-választások technikai ré­szét bonyolította. Ez bizonyos szempontból előnyöket is je­lent. Az bizonyos, hogy a kam­pányt jóval szerényebbre ter­vezzük, mint amilyen az volt a májusi választásoknál.- A személyekre vagy prog­ramra építenek?- Reméljük, hogy nagyobb lesz a program szerepe. Ez azt is feltételezi, hogy sikerül a kam­pány során olyan párbeszédet kialakítani a választókkal, ami a tartalmi, a lényegi kérdések kö­rül mozog. Ettől függetlenül va­lószínű, hogy a pártról kialakí­tott kép döntően befolyásoló té­nyező lesz.- Személyi kérdésekben dön­töttek már?- Az előkészületek közép­pontjában a programkészítés áll. Ez fontos abból a szem­pontból is, hogy a majdani ön- kormányzatban a programok egyeztethetősége alapján kívá­nunk együttműködni a többi párttal. A megfelelő személyeket fő­leg azon független szakértők között keressük, akik az előké­szítésben közreműködnek. Egy másik jelentős szempont a programkészítésnél, hogy be kívánjuk ehhez vonni a lakos­ságot - részben véleményezte­tés, részben ötletadás területén. Ehhez várjuk is a jelzéseket. Tehát jelenleg a programké­szítés szerepel munkánkban, személyi kérdésekben döntés leghamarabb augusztus végén várható. Az szinte bizonyos, hogy ha közvetlen polgármes­ter-választás lesz, akkor az SZDSZ Szolnokon önálló pol­gármesterjelöltet fog állítani.- A kormányzásban közösen vesznek részt az MSZP-vel. Várható egy önkormányzati vá­lasztási együttműködés a két párt között?- Választási együttműködés­ről is lehet szó, azonban ez nem feltétlenül korlátozódhat csak a Szocialista Pártra. Esetleg a Fi­desszel is együttműködhetünk az önkormányzati választáso­kon. Erről e helyi szervezetek döntenek, nem jelent komoly befolyásolást az, hogy a parla­mentben mi a pártok közötti vi­szony. - vágj ­Alapítványterv a cigány vállalkozók segítésére Tegnap délelőtt a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Önkor­mányzat, a munkaügyi központ, valamint országos cigányszer­vezetek képviselői megállapod­tak abban, hogy olyan képvise­lőjük dolgozzék a megyeszék­helyen, aki felméri a cigány vál­lalkozók igényeit, munkásokat közvetít az ország különböző területeire, figyelemmel kíséri a földalapok biztosítását, infor­mációkat ad a központnak, köz­reműködik a vállalkozások fej­lesztésében. Sánta Elemér, a Cigány Munkavállalók és Vállalkozók elnöke a cigány vállalkozások támogatásáról szólt a sajtótájé­koztatón. - Halmozottan hátrá­nyos helyzetben vagyunk a munkaerőpiacon - jegyezte meg. - Éppen ezért - fogal­mazta meg - olyan foglalkozá­sokat kell támogatni, melyekre van kereslet. Egy alapítvány létrehozását javasolják, amely több százmil­liós tőkéjét az állam fedezné. Erre azért lenne szükség, mert alig adhattak be cigányok vál­lalkozói kérelmet - hangzott el. A Munkaügyi Minisztériumnak létezik olyan cselekvési prog­ramja, melynek egyik pontjában szerepel egy anyagi bázis létre­hozása. Ez az alapítvány segítséget nyújthatna ahhoz, hogy a mun­kaügyi központok támogatást adhassanak az induló vállalko­zóknak. Olyan vállalkozásokat kel­lene támogatni - hallottuk Bog­dán Bélától, a Nemzeti, Etnikai és Kisebbségi Hivatal főtaná­csosától is, melyekben cigány munkaerőt támogatnának, -sz­Megint robbantottak Külföldön járva ért utol a hír: már megint robbantottak kis hazánk szép fővárosában. Most a Mátyás-templom Ha­lászbástya felőli kriptabejá­rata nem tetszhetett valaki­nek, valakiknek, és bumm! Az okozott kár harminc-har­mincöt millió forint. Szűk­szavúan fogalmazva; ennyi a tény. Ennyi, engem azonban valami más foglalkoztat, mondhatnám úgy is, bosszant. Még csak nem is az, hogy normális emberi következte­tések szerint, ha így alakulnak a dolgok, lesz negyedik, ötö­dik és ki tudja hányadik rob­bantás is. A lényeg az: tessenek mondani, miért alakulnak így a dolgok? Ki. kik követtek el végzetes mulasztást, hogy ná­lunk ilyesmik (is) előfordul­nak? Pedig gondolom, akik tehettek volna ellene, jól meg­fizették őket, úgyhogy lett volna idejük cselekedni, aligha kellett másodállás után loholniuk. Továbbfűzve a gondolatmenetet: nem lehet a hasonló esetek megelőzése el­len semmit sem tenni? Sok országban, három efféle eset után fejek hullanak, a sajtó halálra szekálja az illetékese­ket. Vagy csak akkor történik elmozdulás, amikor majd gyerekeket, látogatókat, hí­vőket, turistákat szaggat da­rabokra a bomba egy-egy hí­res templom, nevezetes mű­emlék, forgalmas hely körül? Miképpen fajulhattak idáig napjaink? Avagy az is a de­mokrácia hozadéka, hogy ma itt rabolnak ki valakit, holnap ott ütnek le, holnapután táv- irányítással tesznek kárt fel­becsülhetetlen nemzeti java­inkban. Ukrán, csecsen, szerb bandák uralkodnak bizonyos piacokon, számolnak le egye­lőre leginkább egymással. De lehet, hogy holnapután vagy később veled, önnel, mert útban lesz, véletlenül ta­núja volt nem kívánatos „sze­repléseik” valamelyikének. Mert mindez nagyon is elkép­zelhető. Ne menjünk a más portájára, nézzünk körül mife­lénk. Törökszentmiklóson már autós bandák raboltak ki üzleteket, távoztak fizetés nélkül, de Kisújszálláson is megfordultak külföldi nő­személyek a peepshow-ban, ahol még lövés is dörrent. Úgy tűnik, csak idő kérdése, hogy még nagyobb legyen az általuk okozott felfordulás, ri­adalom. Tévedések elkerülése végett nem a külföldi diáktú­rák, a rokonlátogatások ellen ágálok, hanem az életerős fia­talok vandalizmusát csodá­lom. Mert ezt aligha tették nyugdíjasok vagy alsó tagoza­tosak. Nincs pár hónapja, amikor a megválasztandó képviselő- jelölteket jövőbeni elképzelé­seikről faggattam, többen szóvá tették: ha honatyák lesznek, új idegenrendészeti törvényt kívánnak előterjesz­teni. Nagyobb szigorúságot a határon, mert úgy tűnik, né­hány átkelőnél a szemét is be­jött a turistákkal, a gyilkos, pusztító is a jó szomszéddal. A sokasodó leszámolások, vé­res, délvidéki (Orosháza, Szeged) családirtások bizo­nyítják: lehetne mit helyre tenni. Nem kellene többször, alaposabban razziázni, ellen­őrizni bizonyos helyeket? Nincs erre mód? Nagyobb le­hetőség? Vagy az egész eljá­rás, eljárások menete annyira szakszerűtlen, hogy azokon maguk az elkövetők röhög­nek? Kérdések, amelyek hét­ről hétre, hónapról hónapra időszerűbbek — és megvála­szolatlanok. Tudom a feleletet, nincs rá elég pénz - ami válasznak nem elfogadható. Ha már ta­karékosság miatt a hadsereget fokozatosan, folyamatosan „leépítik”, csökkentik a lét­számot, legalább a rendőrsé­get erősítsék. A megmaradó pénzből. És akkor majd nem fordul olyasmi elő, ami a Z. Nagy-gyilkossággal történik. Az, hogy hónapok óta semmi hír az egészről. De a többi délvidéki emberölésről sem. Vajon miért a némaság? Mert a hírzárlatra néhány saras ille­tékesnek nagyon is nyomós az oka, vagy mert tényleg sem­mit sem tudnak, avagy a semminél valamivel többet? Akármelyik is igaz, a közvé­lemény hónapok óta feleletet, válaszokat kér, vár - csak ép­pen nem kap. Aligha nekem, az újságírónak lenne ez a dol­gom. Elvégre ezek a kérdések foglalkoztatják manapság az átlagpolgárt. Mert aki nem kapcsolja be a biztonsági övét, azt már elkapják. Sza­bályt szegett - így a helyes. Ez is valami, de hát úgy van az ember vele, mint a csaló­dott asszony a nászéjszaka után: - Apukám, ha maradni akarsz, azért ennél több kell! Márpedig mi, magyarok itt szeretnénk maradni. És jó lenne, ha velünk együtt ma­radna a demokrácia is. Mond­juk robbantások nélkül. Tu­dom, a kérdéskör megoldásá­hoz idő, pénz, megfelelő tör­vények kellenek. Azért nem árt sietni, mert ki szavatolja nekünk, hogy ez volt az utolsó durr? D. Szabó Miklós A nagyvilágban történt Visszatérnek a farkasok A húszas években mint nem kívánt ragadozót minden teketória nélkül lepuffantották a Yellowstone park valamennyi farkasát. Het­ven évvel később ugyancsak nehéz hazatérésnek bizonyul visszate­lepítésük az Egyesült Államok leghíresebb természetvédelmi terü­letére. A washingtoni kormány ugyan többéves vita után júniusban ál­dását adta arra, hogy az elkövetkező három évben 30 szürke négy­lábú vadászt visszaköltöztessenek a Yellowstone parkba, de sem a természetvédők, sem pedig a farmerek nem igazán boldogok a dön­tés miatt, amelynek hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a Szik­lás-hegység északi vidékein ismét helyreálljon az ökológiai egyen­súly. Áz állattenyésztők attól tartanak - és alighanem joggal hogy a farkasok megtizedelik majd a nyájaikat. A washingtoni belügymi­nisztérium illetékes osztályának becslése szerint a Yellowstone parkban a farkasok évente 19 szarvasmarhát és 68 juhot téphetnek szét. Az ezért fizetendő kártérítés összegét maximum 30 ezer dollárra teszik. Hogy az állattenyésztők kedvébe járjon, a belügyminisztérium - a környezetvédők legnagyobb sajnálatára - a farkasokat nem nyil­vánította „veszélyeztetett fajtának”. Ezért aztán lelőhetők, ha szar­vasmarhákat támadnak meg. Továbbá elüldözhetők, ha legelőkre hatoltak be. A hatóságok remélik, hogy a Yellowstone park farkasnépessége 2002-re ismét eléri majd a százat. A visszatelepítéskor minden far­kast nyakörvvel látnak el, hogy folyamatosan megfigyelhessék őket. A késő ősszel, kanadai farkasok „importjával” kezdődő visszate­lepítési program teljes költségeit 6,7 millió dollárra becsülik. A belügyminisztérium az ökológiai egyensúly helyreállítása mel­lett hosszú távon a turizmus fellendítésében is reménykedik. Az azonban rendkívül kérdéses, hogy a Yellowstone parkot évente felkereső több millió turista egyáltalában megpillanthat-e csak egyetlen farkast is. A farkasokat ugyanis különösen félénk ál­latokként tartják számon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents