Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-26 / 174. szám

1994. július 26., kedd Hazai tükör 3 Szolnokon tegnap a kora reggeli órákban egy gépkocsi megrongálta a Kossuth téren lévő villamoskábel-elosztó szekrényt. A Utász Rt. városi kirendeltségének munkatársai a hibát még a délelőtti órákban helyrehozták, ami rövid áramszünettel járt. -Bíró­A külföldi tőkés teljes tulajdont akar, saját vezetőkkel Mi vonzza Magyarországra a befektetőket? Bár gyakran panaszkodnak a munkaadók, hogy jelentős köz­terheket kell viselniük egy-egy alkalmazott bére után, mégis egyértelmű, hogy jóval alacso­nyabbak a magyarországi bé­rek, mint a fejlettebb nyugatiál- lamokban, állítja dr. Toldy-Ősz Iván, a Magyarországon mű­ködő külföldi érdekeltségű ve­gyes vállalatok szövetségének elnöke. Kedvező volt a fogadtatása külföldön annak is, hogy szá­mos pénzügyi, vám- és adózás­sal összefüggő törvény, rendelet igen jó befektetési, üzleti lehe­tőségeket kínált. Értékelték a külföldiek azt is, hogy a vállalati osztalék kon­vertibilis valutában kivihető az országból. Ugyanakkor a kül­földi tulajdonosok nehezen ér­tik, miért nehezíti meg a mun­kaadó dolgát az új munka tör­vénykönyve, ha valamelyik be­osztottól szeretnének megválni. Kétségtelen az is, hogy a kül­földi tőkés esetenként nemcsak a dolgozók egy részét, de még a korábban sikeres magyar veze­tőket is eltávolítja posztjukról. A szövetség elnöke szerint ke­vésbé kiszolgáltatottak a beosz­tottak és a vezetők is, ha a kül­földi befektetőknek egy megha­tározó, tőkeerős magyar társtu­lajdonos véleményével is szá­molnia kell. A külföldiek újabban már nem is elégszenek meg a több­ségi tulajdonnal, hanem szabad kezet, 100 százalékos „részese­dést” szeretnének elérni a meg­vásárolt cégekben. Előfordult olyan eset is, hogy egy vállala­tot szinte teljes mértékben fel­vásároltak, és a magyar igazga­tót akkor menesztették, amikor már gördülékenyen ment a sze­kér. A külföldi befektetők több­sége ma már általában tisztában van azzal, hogy Magyarorszá­gon remek szakembereket talál, akiknek szaktudásával, helyis­meretével, kapcsolatrendszeré­vel nem versenyezhet egyetlen idegen országból jött menedzser sem. Ferenczy AVU: a júniusi privatizációs helyzetkép Az Állami Vagyonügynök­ség összes bevétele júniusban meghaladta a 41 milliárd forin­tot, melyből 10,67 milliárd volt a készpénz-, 17,7 milliárd forint a hitel- és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Ugyanakkor a szervezet ki­adásai is 41 milliárd forint fölé emelkedtek, melyből 3,8 milli­árd forintot fordítottak reorga­nizációra, 751 millió forintot garanciális kiadásokra, és több mint 17 milliárd forintot fizet­tek be az államadósság törlesz­tésére. Többek között ezt tar­talmazza az ÁVÜ júniusi priva­tizációs monitora. Az Állami Vagyonügynök­séghez tartozó vagyon értéke júniusban meghaladta a 315 milliárd forintot. Ebből 14,5 milliárd forint nagyságú a válla­latokban és több mint 293 milli­árd forint a társaságokban talál­ható vagyon nagysága. Az ÁVÜ-höz került 1849 vál­lalatból júniusig a szervezet 1199-et alakított át gazdasági társasággá, míg-28 cég továbbra is állami vállalat maradt. Ezek között van 20 gyógyszertári központ, a fennmaradó 8 cégnél pedig felszámolás, illetve vég- elszámolás várható. A vállalatok közül az ÁVÜ 189-et adott át más vagyonkeze­lői szervezetnek, és 433 a fel­számolással és végelszámolás­sal megszűnt vállalatok száma. Az ÁVÜ-höz került vagy átala­kítással létrejött, összesen 1387 társaságból mára 569-et 100 százalékban értékesítettek, és további 237-ben van még ki­sebbségi, 470-ben pedig több­ségi tulajdona a vagyonügynök­ségnek. Megalakulásukkor, a társasá­gok tulajdonrészének 84,52 százaléka volt az ÁVÜ birtoká­ban, júniusig részesedésének aránya 59,41 százalékra csök­kent. Ugyancsak apadt az ön­kormányzati tulajdonhányad is: 4,59 százalékról 4,46 száza­lékra. Ugyanezen idő alatt több mint négyszeresére nőtt a hazai befektetők birtokában lévő tu­lajdonrész aránya. (MTI) Sorkatonák civilben, polgári szolgálatban Rengeteg, katonaság előtt vagy alatt álló fiatal kérdőn nézne ránk, ha megkérdeznénk tőlük, mit takar ez a kifejezés: polgári szolgálat. Nagyon keve­sen tudnák a választ, hiszen amint a tapasztalatok mutatják, nem túl értékelendő formája ez a sorkatonai szolgálat letöltésé­nek. A civil szolgálatot azok kérhetik, akik bizonyos lelkiis­mereti okok miatt nem akarnak fegyvert fogni. Ha a hadkiegészítő parancs­nokságra benyújtott kérelmet - elfogadható okok miatt - jóvá­hagyják, akkor a megyei mun­kaügyi központ közbenjárásá­val lehetővé válik, hogy a sor­köteles egyén egy szociális in­tézményben tölthesse le 18 hó­napos szolgálatát. Abonyban két fiatalember - Kánya Ferenc és Kunvári Zsolt - tesz eleget ilyenfajta kötele­zettségnek. Velük beszélgettem ennek előnyeiről és hátrányai­ról.- Fiúk, miért nem öltöttetek uniformist s vettetek fegyvert a kezetekbe? Ferenc: - Teljes mértékben elítélem az erőszakot. Békében bűn embert ölni, háborúban di­csőség. Miért? Engem ne tanít­sanak meg ölni csak azért, hogy parancsszóra, minden ok nélkül kioltsam ártatlan emberek éle­tét. Zsolt:- A világ erősekből és gyengébbekből tevődik össze. Az erősebb feladata az lenne, hogy megvédje és segítse a gyengéket, nem pedig az, hogy elnyomja őt. Mindenkinek joga van az élethez, s nincs olyan eszme, ami az embert arra jogo­sítaná, hogy elvegye egy másik ember életét.- Sokan nem adják nevüket egy ilyen beszélgetéshez, s pró­bálják eltitkolni, hogy ők így szolgálják a hazát. Mi az oka ennek?- Igen. Ez tényleg így van. A legtöbb katona, aki egyenruhá­ban teljesít szolgálatot, meg­szólja és lebecsüli a mi tevé­kenységünket. Azt mondják, könnyű otthon ülni másfél éven át, amíg ők a laktanyában szen­vednek, és ez sajnos hatással van rengeteg társunkra. Mi ezt nem így gondoljuk. Mi büszkék vagyunk arra, hogy fegyver nélkül is segíthetünk a rászoru­lókon.- Hol dolgoztok, és milyen munkát végeztek? Ferenc: - Én a családsegítő központban dolgozom, ahol mindenféle teendőt ellátok, amit rám bíznak. Ebédet hordok időseknek, kisebb javításokat végzek, ügyeket intézek, és ad­minisztrációval is foglalkozom. A munkaadóimat és az ügyfele­ket nagyon szeretem. A szolgá­lat leteltével mindenféleképpen szeretnék szakirányú tanul­mányt folytatni, s ha lehetséges, továbbra is itt dolgoznék. Zsolt: - Én egy értelmi fo­gyatékosokat gondozó szociális otthonban dolgozom. Szeretem a munkát, bár az állandó stressz és felelősségtudat nagyon meg­nehezíti a dolgunkat. Ezeknek az embereknek szükségük van ránk, segítenünk kell nekik, s a tudat, hogy ezt tesszük, a prob­lémák mellett is örömmel tölt el.- A munkátokért ugyanúgy zsoldot kaptok, nem pedig fize­tést, hiszen ez a kapcsolat közie­tek és a foglalkoztatóitok között nem munkaviszony. Itt más fel­adatokat láttok el, mint társai­tok a laktanyában. Mégis miben más ez?- Az egyenruhás katonák pa­rancsokat hajtanak végre, amiknek sokszor közvetlenül semmi értelmük. Az emberekre rákényszerítenek dolgokat, megpróbálják nevelni őket anélkül, hogy hasznos lenne, amit csinálnak. Mi nem paran­csokat, csupán kéréseket teljesí­tünk. Úgyhogy közvetlen visz- szajelzést kapunk arról, hogy hasznosat cselekedtünk. S úgy gondoljuk, ebben rejlik ennek a dolognak a szépsége. Szarvák Ildikó Világi vigalom Megkezdődtek az előkészüle­tek a július 29-én kezdődő há­romnapos váci világi vigada­lomra, amely a nyári évad egyik legjelentősebb dunakanyari rendezvénye lesz. A helyi ön- kormányzat által támogatott színes program a Duna-parton felállított színpadon a csíkszer­dahelyi néptáncegyüttes bemu­tatójával kezdődik, este pedig a városháza udvarán barokk la­komán kóstolgathatják a közép­kori ízeket az ínyencségek ked­velői. Másnap egész napos ki­rakodóvásár, sörfesztivál, fú­vószene szerepel a kínálatban. Vasárnap virágkamevál, gladiá­torbemutató, gasztronómiai kü­lönlegességek kóstolója. (MTI) Olasz dalest Az olasz dalművek kedvelői­nek ígér kellemes nyár esti szó­rakozást Mascagni és Leonca­vallo operájának bemutatója a Margitszigeti Szabadtéri Szín­padon. A Parasztbecsület és a Bajazzók című egyfelvonáso- sokat olasz nyelvű előadáson hallhatja a közönség július 29-én, majd augusztus 2-án, il­letőleg 3-án. Santuzzát Szilfai Márta, Turiddut Andrej Lancov játssza a Parasztbecsületben. Ugyancsak parádés szereposz­tással kerül színre a Bajazzók is. (MTI) A tűzzománc szerelmesei a tötevényi tanyán Keddi jegyzet Útban a túlpart felé Útban a túlpart felé az ember bátorságot, könnyedséget érez, mit nekem átúszni a folyót. A veszély vonzó, legyőzni, áthágni valamit, akkor is, ha nem muszáj. S ez az irztózatosan kegyetlen benne, ami ösztökél, hogy egyáltalán nem kötelező, saját elhatá­rozásból eredtem én is a szelíd folyónak a minap. Aztán majdnem ottmaradtam. Ezer meg egy történetet lehet hallani arról, hogy ki hogyan ful­ladt a folyóba, medencébe, tóba vagy egy kanál vízbe. Mindaddig nem is tör elő a veszélyérzet, amíg nincs veszély. S a Tisza kivétel, mert szeszélyes, külön mágiája van. Lassan hömpölyög Szolnok felett is, a szabad strandnál. Ártalmatlannak látszik, kegyesnek, nyugodtnak. Hajók, motorcsónakok, fürdő- zők használják, s örömüket lelik benne, miközben, lehet, ártanak is neki. Nem esik nehezemre azt feltételezni, hogy a Tisza az ártalmat nehezményezi, tehát van lelke. Élveztem az úszást. Sikeresnek éreztem magam, amikor túlértem a sodorvonalon, már csak né­hány méter választott el a túlparttól. Már éppen ünneplésbe fog­tam volna, amikor begörcsöltem. Rajtam kívül álló erő lepett meg, és én nem tudtam koordinálni a mozgásom, egy nagy kő lettem, amely húzott volna lefelé. Pánik. Úgy jártam volna, mint azok az emberek, akik szintén nem sa­ját jószántukból fulladtak a vízbe, akikről szólnak az elrémisztő krónikák, hogy hencegőn, bátran nekivágtak a folyónak, s napok vagy hónapok múlva találták meg őket felpuffadva, lelkűk az égben, néma maradványuk felett pedig a zokogó család, barátok. Akkor is megtörtént velük a tragédia, ha jó úszók voltak, maga­biztosak. De aztán előbukkant bennük a félelem, amely megfa­gyasztotta őket. Szándékosan hagytam ki eddig a történetből egy lényeges • momentumot. Velem volt egy igen közeli ismerősöm, aki régen úszómester volt egy tiszai strandon, s nem egy hasonló helyzet­ben lévő embert mentett meg. A jelek ugyanazok voltak, mint nálam. Aztán kicibálta a túlpartra, aztán vissza azt a hatvan kiló görcsös követ - engem. S ennek köszönhetem, hogy ezt a példabeszédet megírhattam önöknek. Nem muszáj átúszni. Blahó Gabriella Jászberényben Sisa József iparművész „nyári rezidenciá­ján” negyedik alkalommal dol­goznak a tűzzománc szerelme­sei. A tötevényi tanya idén is népes vendégsereget fogad. Az országos zománcművészeti al­kotótelepen először a pécsi Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola első évfolyamos hallgatói dol­goztak. Három csoportban 120 diák vett részt a tűzzománc rejtelme­inek megismerésében. Július 25-től augusztus 10-ig is sokan felkeresik az alkotótá­bort. Mintegy húsz résztvevővel folytatódik- az évekkel ezelőtt megkezdett munka. Sisa József tanít a Jászberé­nyi Tanítóképző Főiskolán, Bu­dapesten, Gödöllőn és Hatvan­ban is vannak tanítványai. Fő­leg ők jönnek most is, de ven­dégeket várnak Franciaország­ból és Kanadából is. Egy erdé­lyi szobrászművész most sze­retné elsajátítani a tűzzománc­készítés alapjait. A tábor prog­ramjában részt vesz Papp Gábor művészettörténész. A Jászság élővilágával, ter­mészeti környezetével Busch­mann Ferenc segítségével is­merkednek meg a táborlakók. A három előző évi táborozás termését kiállításon mutatják be. A Jász Múzeumban augusz­tus 1-jén 16 órakor nyílik meg tűzzománcosok tárlata, s a hó­nap végéig tart. KE Már elkészült a rendelettervezet Szeptembertől: új utakon az iskola-egészségügy? Ismét van az iskola-egész­ségügyre vonatkozó érvényes előírás. Dr. Pintér Attila, az Or­szágos Közegészségügyi Inté­zet főorvosa szerint az elmúlt időszakhoz képest nagy előre­lépés, hogy a közoktatási tör­vény végrehajtási utasítása ki­mondja: a tanintézetekben gon­doskodni kell az iskola-egész­ségügyi feladatok ellátásáról.- Á körzeti orvosi hálózat megszüntetését követően sajnos a háziorvosi rendelet nem írt elő egyértelműen iskola-egészség­ügyi tennivalókat. A gyerekek ellátásáért most a házi gyer­mekorvos felelős - s részben ennek „köszönhető”, hogy a tanintézetekben mostohagyerek lett az iskolaegészség ügye. Szabályt erősítő kivétel csak az iskolafogászat; ez megtartotta korábbi pozícióját, de ezen a té­ren sincs sok dicsekednivalónk: a kisdiákok csak alig felének ép a fogsora. Más rendszeres, folyamatos szűrővizsgálat nincs, pedig a gyerekek katasztrofálisan rossz egészségi állapota nagyon is in­dokolná ezt. Áz oly heves vitá­kat kiváltott nemzeti alaptanterv szerint önálló tantárgy is lehet az egészségtan, s a NAT ellen­tábora is úgy véli, hogy ilyen tárgyra szükség van.- Önök szerint hogyan kap­hatna ismét polgárjogot az ok­tatásban az egészségügy?- Mi már egy évvel ezelőtt elkészítettük az iskola-egészségüggyel kapcso­latos rendelettervezetet, és letet­tük a Népjóléti Minisztérium asztalára. Javaslatunk részben a szűrésekkel kapcsolatos tenni­valókat, részben pedig a szak­emberek felkészítését, az isko­lai védőnők, iskolaorvosok képzését, átképzését célzó fel­adatokat foglalja keretbe. Nagyon bízom abban, hogy a minisztériumi őrségváltás nem jár együtt rövidebb-hosszabb „holtidénnyel”, s indítványa­inkkal érdemben foglalkoznak.- Közelebbről: hogyan kel­lene megszervezni a tanítást?- Az alsó tagozatokban a tisz­tasággal, a személyi higiénével kapcsolatos legfontosabb tud­nivalóknak kellene szerepel­niük a tananyagban. Az ötödik, hatodik osztályban az egyéb ál­lampolgári alapismeretek mel­lett kerülnének napirendre az egészségügyi témák. A hetedik, nyolcadik, kilencedik osztály­ban pedig a biológiaórákon kel­lene az eddiginél jóval gyakor­latiasabb egészségoktatást nyúj­tani a gyerekeknek. A felső év­folyamokon egyébként min­denképpen arra lenne szükség, hogy egészségtanra átképzett, specializált pedagógusok tanít­sanak.- Mindennek a jelentőségét talán érzékelteti, hogy az óvo­dákban csaknem 400 ezer, az ál­talános iskolákban 1,2 millió, a középfokú tanintézetekben pe­dig csaknem 490 ezer gyerek tanul. Az egészségük megőrzésével összefüggő feladatok könnyen megoszthatók. Az iskola-egész­ségügynek csak a megelőzéssel, a szűréssel kellene foglalkoz­nia, a tényleges gyógyítás pedig változatlanul a házi gyermekor­vosok feladata maradna - mondta befejezésül dr. Pintér Attila. Ferenczy Europress Szakmai körökben nem számítottak rekordtermésre Gabonaszövetségi vélemény a búzatermésről Szakmai körökben nem szá­mítottak rekordtermésre még megfelelő időjárási körülmé­nyek esetén sem. A szakértők számára ugyanis nyilvánvaló volt, hogy a kívána­tosnál alacsonyabb műtrágya- és növényvédőszer-felhaszná- lás, a nem megfelelő vetőmag alkalmazása a búzatermés mennyiségét és minőségét je­lentősen lerontja. Ezt Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takar­mánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára nyilat­kozta. A szakember közölte: a szö­vetség - a tények ismeretében - eredetileg is mintegy 4 millió tonnás búzaterméssel számolt. A jelenlegi ismeretek szerint a mennyiséget az 1994-es búza­termés alig haladja majd meg. A minőséget illetően a szakértő nem vállalkozott általános ér­vényű vélemény alkotására, mivel a minőség nemcsak gaz­daságonként, hanem esetenként táblákon belül is eltérő. A jó minőségű búza ára az utóbbi napokban nemcsak azért emelkedett, mert valóban keve­sebb termett az átlagosnál, ha­nem azért is, mivel az éles ver­senyben álló malmok igyekez­nek olyan búzát vásárolni, amelyből a szokásosnál is jobb liszt őrölhető. A jó minőségű áruval rendelkező termelők egy része pedig a még kedvezőbb ár reményében vár az értékesítés­sel. Az árak emelkedéséhez ve­zettek azok a nyugati exporthoz fűzött remények is, amelyek azonban a szállítási kvóta brüsszeli elosztását követően visszestek a realitás szintjére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents