Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

1994. július 25., hétfő Az IJj Néplap Abonyban 5 Abonyi családsegítők Tanulmányúton Dániában Külföldre is szállítanak Ösztöndíjas ipari tanulók az abonyi üzemben Az abonyi Családsegítő Szolgálat 1992 szeptemberében kezdte meg működését. A szo­ciális és mentálhigiénés egyé­nek, családok kiegyensúlyozot­tabb életvitelének elősegítése, a konfliktushelyzetek feloldása, a családok hátrányainak mérsék­lése a fő célja, s az, hogy meg­tanítsák az embereket arra, hogy önmagukon is képesek le­gyenek segíteni. A szolgálat ve­zetője Orosz Zsuzsa szocioló­gus. Négy főállású munkatárs­sal dolgozik együtt. Van köztük szociológus, mentálhigiénikus, védőnő és tanár. Jogászuk is van, aki heti két órában jogse­gélyszolgálatot tart. Rugalmas, segítőkész, s ingyenesen áll a kliensek rendelkezésére. Január óta heti nyolc órában pszicho­lógiai tanácsadás is van. A szolgálat népszerűsége egyre nő. Tavaly majd négyezren ke­resték meg őket. A megyei ön- kormányzattól kapott hetvene­zer forinton alapvető felszerelé­seket vásároltak, és szórakoz­tató berendezéseket is. A Nép­jóléti Minisztériumtól kétszáze­zer forintot nyertek pályázat út­ján nappali melegedő kialakítá­sára. Ezt a szolgáltatást olyan emberek veszik igénybe, akik alacsony jövedelmük miatt té­len nem tudják megoldani laká­suk folyamatos fűtését, és nap­juk egy részét a szolgálatnál töl­tik újságolvasással, beszélge­téssel. A Magyar Családsegítők Országos Kamarája a napokban utalta át azt a negyvenezer fo­rintot, amiből számítógépet vásárolnak. Telefaxot is kapnak hamarosan. A Dán-Magyar Kulturális Intézet és a Magyar Családsegítők Kamarája szer­vezésében két hetet töltött el Dániában Orosz Zsuzsa szoci­álpolitikai tanulmányúton. Is­merkedett a dán szociális in­tézményekkel, módszereikkel, a családgondozással. A tapaszta­latcsere élménye még nagyon friss, de az abonyi Családsegítő Szolgálat vezetője bízik abban, hogy itthon hasznosíthatja az ott látottakat. Az idei nyár a családsegítő­ben csendes. Az egyik munka­társ, Nagy Zsuzsa pótvizsgára készíti fel a kliensek gyerme­keit, vagy korrepetálja őket ma­tematikából, németből, magyar nyelvből. Az intézményben tartja ösz- szejöveteleit minden szombaton a Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezete. A családsegítők támogatásával alakult meg az azóta is aktívan tevékenykedő Mozgáskorláto­zottak Eyesülete is. A szolgálat kapcsolatot tart a város egyéb szociális intézmé­nyeivel, a Szociális Iroda mun­katársaival. Évente háromszáz- ezer forint segélykerettel ren­delkeznek, amelyet elsősorban természetbeni juttatásokra for­dítanak. A lakosságtól sok adományt kapnak, elsősorban ruhaneműt, használati tárgya­kat. A szolgálat munkája nem látványos, sok apró munkából tevődik össze. De mégis hasz­nos és szükséges a családoknak ez a kapcsolattartás. Megtárgyalták a lakásrendeletet Az Abonyi Városi Önkor­mányzat legutóbbi képviselő- testületi ülésén megtárgyalták a lakásrendelet-tervezetet, az ön- kormányzati lakások bérbeadá­sáról, elidegenítéséről szóló rendeletet. Ez nem más, mint a lakástörvényre épülő helyi ren­delet, amely szabályozza majd az önkormányzat lakásgazdál­kodását az elkövetkező idő­szakban. Ehhez társulnak ki­egészítő rendeletek, legkoráb­ban az, amelyik a lakbértámo­gatáshoz kapcsolódó kompen­zációs rendszert tartalmazza. Többek között azt, hogy a pá­lyakezdő fiatalok lakbérked­vezményt kapnak, szolgálati la­kásra 10 évig, de ennyi idő alatt Szociális otthon a Kazinczy-kúrián-■»1* ../j**«........."_ ÍT..V 1 949 óta öregek otthonaként, illetve szegényházként műkö­dött a Kazinczy-kúria Abony­ban. 1976-tól mint értelmi fo­gyatékosok szociális otthonát tartják számon. Az intézmény­ben hetvenen kapnak helyet de jelenleg egy bővítés folyik, aminek eredményeként ötven hellyel bővülne a ház. Remélhe­tőleg a jövő év júliusában ké­szen is lesznek vele. Az ételmi fogyatékos gondozottak speciá­lis igényeinek megfelelően ter­vezték az új épületet. Ha felépül a szárny, új bete­geket fogadnak Pest megye kü­lönböző részeiből. Az új szociá­lis törvény alapján a helyi pol­gármesteri hivatalok gyámü­gyesei, illetve jegyzői utalják be ide őket. Most nincs üres hely, tizenketten várnak arra, hogy bejuthassanak. Vannak olyan lakói az inté­A Fővárosi Kézműipari Vál­lalat Konfekcióipari Gyáregy­sége abonyi üzemének vezetője Tarjáni László, aki ez év elejé­től irányítja az üzemet. Hu­szonötéves gyakorlattal rendel- ■ kezik.- Több mint tíz éve működik ez a varroda a Függetlenség út 1. szám alatt - mondja. - Ko­rábban szőnyegszövéssel is fog­lalkoztak. Hatvanhatan dolgoz­nak itt, ebből a varrodában és a szabászatban dolgoznak ötven- ketten, a többiek az adminiszt­rációban, raktárosként, és né­hány egyéb foglalkozásban. Profilunk széles körű, de a legszínvonalasabb munka a HUCKE cégnek gyártandó gyermekruházat. Németor­szágba szállítunk, de emellett belföldi árut is készítünk. Ta­vasszal voltak nehézségeink, amikor is nehezebben jutottunk megrendeléshez. Asszonyaink közepesen keresnek. Időbéres elszámolással dolgoznak, tehát norma jellegű a műveletek ki­számítása. Létszámbővítésre naponta gondolunk, de a termé­kek jó minősége miatt csak gyakorlott varrónőket alkal­mazhatunk. Természetesen van lehetőség a betanulásra is: há­rom hónapos a betanulási prog­ramunk, amelyet egy felkészült oktató tanít, itt helyben. Lehető­ség van arra is, hogy munkanél­külit foglakoztassunk. Van per­sze megszorítás is: a három hó­napos betanulási idő leltelte után tizenöt hónapot el kell itt tölteniük ahhoz, hogy az oktatás költségeit ne kelljen visszafi­zetniük. A magas minőségi kö­vetelmények miatt elég gyakori, hogy ennek ellenére is elhagy­ják a céget, mert nem tudják fölvenni a kívánt ritmust, nem tudják hozni a minőséget. Két műszakban dolgoznak az asz- szonyok, az újak számára ez sem csábító. Terveink? Tárgyalások foly­nak külföldi cégekkel. A gyár sokat vár az abonyi üzemtől, a helyi adottságok jók, a profilt is bővíteni szeretnénk, felnőtt és női könnyű ruházatra is áttérnénk. Vannak ösztöndíjas ipari ta­nulóink is, akik a nyári gyakor­latot itt töltik, harmadik évben pedig az üzemben dolgoznak. A Lungo Dromnak ír A cigányságért szeretne dolgozni meg kell tudni oldaniuk saját lakáshelyzetüket. Ha ez nem si­kerül, egyfajta drasztikus lakbér lép életbe. Ez egy későbbi ren­deletnek lesz az alapja. Döntöttek a könyvtárvezetői állásra benyújtott pályázatok­ról: Csilleiné Szabó Gyöngyi pj^bi Rt évrg a könyvíárve- zető. Két iskola - a Somogyi Imre és a Montágh Imre - önálló gazdálkodási kérelmét is elbí­rálta a képviselő-testület. Mindkét intézmény 1995. ja­nuár elsejétől gazdálkodását önállóan végzi majd. A Gyulai Gaál Iskola nemrégiben kapta meg ezt a jogot, a zeneiskola pedig több mint egy éve. „Kicsi korom óta éreztem belülről: mivel én cigány vagyok, ne­kem többet kell nyújtanom, mint az átlagembernek, hogy elfo­gadjanak. Érzékeny is vagyok. Soha nem akartam azt, hogy ró­lam rosszat mondjanak az emberek. Ezért igyekszem jónak lenni mindenkihez, bár ezt a mai napig is mindenkor kihasznál­ják az emberek. Ennek ellenére ilyen vagyok, és ilyen is mara­dok. És biztos ebből adódik, hogy magányos vagyok, mert túl­ságosan sokat akarok nyújtani az embereknek.” Kóté Lilla mondja magáról a fenti gondolatokat, és bizony igazat adok neki. Lilla a Kinizsi gimnázium harmadikos levelezős tanulója. Szolnokra jár a Globe Stúdióba, a színészképzőbe - színész sze­retne lenni. Emellett verseket is ír, bibliája a József Attila-kötet.- Este az iskolapadban, a stúdióban, de nappal dolgozol...- Októberben kerültem a Lungo Dromhoz. Családsegítő­ként dolgozom. Néhány hónap elteltével a Lungo Drom nevű lap felelős szerkesztője meg­kérdezte, volna-e kedvem újsá­gíróként dolgozni. Tetszett az ötlet, s március óta ott vagyok főállásban. Sok érdekes ember­rel találkoztam utazásaim során. Ma már tudom, a cigányság kö­zött is vannak tehetséges, érté­kes emberek.- A különös esetek vonzanak. Az átlagember mindennapi sor­sát hogyan látod, ezek a cigány­emberek hogy boldogulnak?- Nagyon rossz tapasztala­taim vannak. Abonyban meg­alakult a cigányszövetség helyi szervezete. A helyi cigányság nagyobb • része , pénzforrásnak tekintené a szervezetet, jöttek is kérni, úgy, ahogyan nap mint nap az önkormányzatot is ost­romolják. Ez a szövetség nem azért van, hogy pénzt adjon, ha­nem azért, hogy a kulturális fel- emelkedést segítse. Akik így cselekszenek, nagyon lejáratják a cigányságot. Ha egy másik ci­gány ember tud és akar dol­gozni, fel tudja építeni a házát, el tudja tartani a családját, ak­kor a többieknek is meg kell tudni csinálni ezt. Ha dolgos, igyekvő cigányt látok, büszke vagyok rá. Én minden embert szeretek. Természetesen szere­tem a cigányokat is. Hogy én cigány vagyok, az számomra egy természetes állapot.- Baráti társaságod kikből áll?- Kevés cigány barátom van. Ahová én járok, a Gloube Stú­dióba, ott nincsenek. Szolnokon és Abonyban csak néhányan vannak, meg egy-két unoka- testvérem.- Elfogadnak a cigányok?- Sok cigány nem szeret. A cigány azt fogadja el cigánynak, aki úgy is él. Miért kell nekem úgy beszélnem, viselkednem ahhoz, hogy ne mondják rám: kényes vagyok, le akarom ta­gadni a származásom? Nem akarom tagadni cigány voltomat. A sikereimre sokan irigyek, még a rokonaim közül is. Énnek ellenére értük szeret­nék dolgozni. A megélhetés érdekében Segédmunkát is vállalnának zetnek, akik csecsemő-, majd gyermekotthonokban nevelked­tek, s utána kerültek ide. Ők születésük óta betegek, nem fej­leszthetők, nem is foglalkoztat­hatók, tartós munkavégzésre nem alkalmasak, de apróbb munkákat elvégeznek. A bete­gek egy részének rendszeres szabadfoglalkozást tartanak, a szőnyegszövéstől kezdve, a ze­nehallgatáson át a felolvasásig, a diavetítésig minden program megtalálható. Három foglalkoz­tatónővér, a betegség súlyossá­gától függően csoportokban foglalkozik a lakókkal. Céljuk, hogy családias légkört alakítsa­nak ki betegek számára. A lelki gondozásra is törek­szenek, szakember, pszicholó­gus bfeállítását tervezik, s ha kész lesz a rekonstrukció, men­tálhigiénés csoportot is létre­hoznak. Az oldalt írta: Bálint Zsuzsa Fotók: Bíró Tibor Az Álláskeresők és Munka- nélküliek Egyesületének Pest megyei elnöke Bodor József, aki negyedmagával, heti két al­kalommal - kedden és csütörtö­kön, délután 4-6 óráig - tart fo­gadóórát az egykori Ujszászi úti óvoda épületében. Itt várják a segítségre szorulókat, állást ke­resőket, ugyanakkor azokat a vállalkozókat is, akik munkae­rőt alkalmaznának. A közel tizenhatezres lélek­számú városban mintegy ezer- háromszáz munkanélküli él.- Az egyesület múlt év már­cius 4-én alakult, de az irodát csak ez év április 12-én kaptuk meg - mondja Bodor József. - Munkatársaim munkájával elé­gedett vagyok, mindannyian társadalmi munkában dolgoz­nak. Tervezzük, hogy főállás­ban látnánk el a feladatokat, en­nek megvalósítása azonban még legalább két hónapot igényel. Az egyesület minimális mű­ködési költségét jelenleg az ön- kormányzat biztosítja. A mun­kanélküliek a sajtón keresztül szereztek tudomást az irodáról. Látogatottságunk egyenletes, naponta öt-hét érdeklődő. Bí­zom abban, hogy főállásban még hatékonyabban fogunk dolgozni. Tapasztaljuk, hogy a munka- nélküliek nem ismerik jogaikat. Sokan két éve jövedelem nélkül tengődnek, pedig járadékra jo­gosultak lettek volna.- Hány esetben tudtak munka- lehetőséget kiközvetíteni?- Adatot nem tudok mondani. Problémánk, hogy amikor tájé­koztatjuk az embereket egy-egy lehetőségről, nem történik min­den esetben visszajelzés. Volt olyan esetünk is, hogy egy órán belül tudtunk kiközvetíteni munkanélkülit egy adott helyre. Azonban olyan is van, aki két-három hónapja tagunk és a mai napig sem tudtunk munka­helyet biztosítani számára. Terveink között szerepel, hogy ha azonos képzettségű emberekből egy 25-30 fős cso­portot össze tudunk verbuválni, helyben teremtenénk átképzési lehetőséget, olyat, amely ebben a régióban munkalehetőséget is nyújt majd számukra. Az irodában megfordulók ál­talában szakmunkások vagy nyolc általánost végzettek. Vannak jól képzett szakembe­rek is nyilvántartásunkban, akik akár segédmunkát is vállalná­nak a megélhetés érdekében. Sok esetben elhangzik, hogy munkakerülők és nem is akar­nak dolgozni a munkanélküliek. Azonban ez csak szűk réteg le­het, a többség tényleg dolgozni szeretne. A munkanélküliek kö­zött sok a gyors- és gépíró, ke­reskedő, szakmunkások az au­tószerelőtől a bádogosig bezáró­lag, de a legtöbb sajnos szakma­ilag képzetlen ember. A pálya­kezdő fiataloknak célszerű lenne például a helyi gimná­zium levelező tagozatán ta­nulni, s kevesebb lenne ily mó­don az állás nélküliek száma. Szeretnénk ennek a térségnek egy olyan átfogó érdekképvise­letet és segítséget nyújtani, hogy a város - a gondjaival együtt - megfelelően képvi­selve legyen az országos szö­vetségnél és a megyei fórumo­kon. Amennyiben szükséges, ezt a munkát főállásban is válla­lom. A Mechanikánál 24 éve dolgozom, jelenleg minőségi el­lenőrként s tizenöt évig szak- szervezeti aktíva is voltam. A munkanélküliség témakörében autodidakta módon képzem magam, tanulmányozom a jog­szabályokat, törvényeket. Az egyesületnek támogatója is van: 50 ezer forintot adományozott az Autonóm Szakszervezet, aminek felhasználásáról ezután születik döntés. A városi könyvtár elő- termében a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola gyermekeinek a zenéről, a muzsikáról, a hangszerek világáról megihletett rajzait, képeit láthatja a közönség július végéig. *** A Mozgáskorlátozottak Egyesülete felhívja a fi­gyelmet a mozgáskorláto­zottak segédeszköz-kiállítá­sára, melyet Kecskeméten, a Dán-Magyar Kulturális Központban rendeznek jú­lius végéig. *** Berekfürdőn eddig két mozgáskorlátozott abonyi házaspár üdült a Megbéké­lés Házában. További üdü­lési lehetőség augusztus 29-től szeptember 9-ig várja az érdeklődőket. További információt Győré Tibortól lehet kérni. *** Tizenhárom telefonfülkét helyeztek el a 4. sz. főút mentén, főként az ellátatlan külső gyűrűben és a tanya- vilában. *** A Múzeum Baráti Kör és a református egyház helyi képviselői tervezik, hogy emléktáblát emelnek az 1944. október 27-ei bomba­támadás áldozatainak emlé­kére. *** Az orvosi ügyeleti díjak emelésére több mint egy­millió forint átcsoportosí­tása történt meg. Az orvo­sok ötven, az asszisztensek százszázalékos emelésben részesülnek. *** Új labor kialakítását ter­vezik az Arany János utcá­ban lévő,Áólt Gyarmati-féle ház földszintjén. Hamaro­san felújítják a Vasút úti fo­gászati rendelőt is. *** Az Abonyi Életmód Klub és Pálkövi József szervezé­sében Salgóbányán élet­módtábor lesz augusztus 9-től 18-ig. A résztvevők előadásokat hallhatnak az egészséges életmódról ki­váló előadóktól. Az ottani étrend zöldségre, gyü­mölcsre és gabonára épül, alkalom nyílik korlátlan dinnyeevésre is. Az előadá­sok mellett sok közös prog­ram lesz: torna, természetjá­rás, szedergyűjtés, tábortűz, talp- és testmasszázs. Je­lentkezni lehet Bio-bolt, Életmód-házban Abonyban, az Újszászi út 1. szám alatt. *** Augusztus elsejétől 14-ig a Petőfi Művelődési Ház nyári szüntet tart. *** Augusztus 17-én a nyug­díjasklub és a kézimunka­szakkör Mezőkövesdre ki­rándul, majd megpihennek a zsóri fürdőben. *** Augusztus 20-ra ké­szülve ünnepli a Somogyi Imre Kertbarátkor fennállá­sának huszadik évfordulóját a művelődési házban. Elma­radhatatlan eseménynek ígérkezik a helyiek termék- bemutatója, de kiadvány is készül az elmúlt húsz év kert barát-történetéből. *** Augusztus 20-án immár negyedik alkalommal ren­dezik meg a Fergetegesek a triatlont. Családi váltót is tervez­nek, amelyben az úszás, ke­rékpáros, futás számokat egy család tagjai váltóban teljesíthetik.

Next

/
Thumbnails
Contents