Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-23 / 172. szám

1994. július 23., szombat Hazai tükör 3 Abonyban a napokban nagyszabású csatornázás kezdődött. A városi önkormányzat megbízásából a munkálatokat a Keviép emberei végzik. Képünkön a lefektetett csö­vek nyomáspróbája látható. (Fotó: Bíró Tibor) Legnagyobb veszélyforrás az elektromos áram A Telefondoktor a háztartási balesetekről A július 25-től 31-ig terjedő héten a Telefondoktor a háztar­tási balesetekről és ezek elkerü­lésének lehetőségeiről tájékoz­tatja az érdekelteket. Ismerteti azt a meglepő sta­tisztikai adatot, hogy évente jó­val több a háztartásban bekö­vetkezett baleset, mint az üze­mekben és a gépjármű-közleke­désben történő súlyos és halálos kimenetelű balesetek száma. Egyebek között az otthoni bal­eseteknél évente több mint négyezer ember veszti életét. A háztartásban leggyakoribb baleset elcsúszás miatt történik, ami megelőzhető lenne megfe­lelő lábbeli viselésével, a lép­csők, a fürdőkádak csúszásgát­lásának megoldásával és a laká­son belüli közlekedést akadá­lyozó tárgyak gondosabb elhe­lyezésével. Sok baleset történik akkor, amikor rozoga székre vagy bil­lenő lábú asztalra állva végez­nek háztartási munkát, és nem használják a biztonságosabb háztartási létrákat. A kisgyer­mekek égési és leforrázási bal­eseteit is meg lehetne előzni, ha mindaddig, amíg meg nem ta­nulják a megfelelő viselkedést, kitiltják őket a konyhából, és bezárják annak ajtaját, ha a fel­nőtt attól távolabb tartózkodik. Minden háztartásban súlyos veszélyforrás az elektromos áram, és különösen megkülön­böztetett óvatosságot igényel az elektromos gépek használata a fürdőszobában és a konyhában. Amennyiben ilyen gépet mű­ködtetnek, nem szabad „földelt” fémfelülethez (vízcsaphoz, hű­tőszekrényhez, gáztűzhelyhez) nyúlni, a fürdőszobában pedig mellőzni kell a villanyborotva vagy hajszárító alkalmazását, ha éppen valaki fürdik a kád­ban, mivel a vízbe ejtett gép ke- kapcsolatlanul is áramütést okozhat. A Telefondoktort a 117-2111 számon hívhatják fel az érdek­lődők. (MTI) Városházi mérleg Szolnok első félévéről (Folytatás az 1. oldalról) ugyanis a bérlakásokban élők­nek nincs anyagi lehetőségük a magántulajdonú otthonok meg­teremtésére. Éppen ebből kiin­dulva, az önkormányzat már korábban úgy döntött, hogy bár a törvény megengedi - nem kí­vánja (más városok példáját felhasználva) emelni a bérleti díjat. Ez évben bizonyosan nem lesz emelés még akkor sem, ha a lakásfenntartás ma sem rentá­bilis. A hiányzó összeget a költ­ségvetés pótolja. Az adófizetési morál az el­múlt évivel megegyezik: a pol­gárok jelentős része tisztesség­gel fizeti az adót, megteszik a bevallásokat. Ennek köszön­hető, hogy a teljesítés időará­nyos. A városfejlesztési és -üze­meltetési munkáknál komoly gondot okozott a törvényi sza­bályozás hiánya, ugyanakkor az első félévben megkezdődött egy folyamat. A közgyűlés megtár­gyalta a városfejlesztési kon­cepciót és a tilalmakat oldani kívánó, beépíthetőséget megte­remtő rendezési terveket. Jelen­leg tizenegy városrész tervezése folyik, s ezen felül a teljes vá­rosra vonatkozó szabályok egy­séges módosítása is elkezdő­dött. Mintegy száz polgár ka­pott lakásépítési engedélyt, to­vábbi százhúszan pedig más jel­legű épületet kívánnak építeni. Két jelentősebb beruházás kez­dődött meg: az egyik a szanda- szőlősi iskola bővítése, míg a másik a II. világháborús em­lékmű. Emellett folyik az isko­lák, óvodák, bölcsődék karban­tartása, felújítása (36 intéz­ményben), és új létesítmények­kel gazdagodott az egészség- ügyi ellátás (fogászati rende­lők). A szegénység miatt mégis sok igényt nem lehetett kielégí­teni, ezért csak a legneuralgiku­sabb problémák megoldására volt lehetőség. Mintegy 2000 négyzetméter útfelület és tíz utca járdajavítása készült el ez idáig. Emellett be­fejeződött a Bárka, a Sarló, az Üstökös, a Hold, a Rozgonyi, a Vas Gereben, a Szántó krt. út­építése. Most folyik közmű­felújítása a Bercsényi és az Ady Endre útnak, azután kerül sor a Kölcsey utca útépítésére. A tavaszi lombtalanítás során ezer köbmétert szállított el a Szolkom Rt., ám sajnálatosan növekszik az illegálisan lerakott szemét, s ez jelentős pluszkölt­ségeket jelent a városnak. A vá­rosban egymillió négyzetméte­ren folyik kaszálás, ám már most látható, hogy erre fel­adatra további pénzt kell fordí­tanunk. Erdősítés volt a Holt-Tisza-parton, június 16-án átadásra került a régi formájára felújított Verseghy-park. Szé­pen fejlődik a Széchenyi körút és a Baross út nemrég telepített fasora. A városban mintegy hatezer kutya van, így természetesen gondot jelent a kóbor ebek be­fogása, de gyakori panasz merül fel az ebtartással kapcsolatban is. Bár a szabályok léteznek, ebben a kérdésben a toleranci­ára és az odafigyelésre egyaránt apellálnunk kell. Ugyancsak gondot okozott az „országos szúnyoginvázió”, az irtás későn kezdődött el. A néhány napos késés szinte minden polgárnak bosszúságot és kellemetlensé­get okozott. A helyzet normali­zálása érdekében - további pén­zek bevonásával és az ésszerű­ség betartásával - szinte folya­matos az irtás. Ez évben készült el a teljes vagyoni nyilvántartás, amely szerint 2700 vagyontárgya van az önkormányzatnak. Ebből forgalomképes: 996 beépítetlen terület, 43 külterületi ingatlan, 541 társasházi lakóépület. A félév során 15 adás-vétel előké­szítés van folyamatban, 18 adás-vétel és egyéb bevétel kö­zel 90 millió forinttal növelte az önkormányzat kasszáját. Jelen­tős volt ugyanakkor a tulajdoni növekedés is, amely telkek megvásárlását, utak átvételét, hitelezői igények bejelentését foglalta magába. Ezek között szerepelt a korábbi Tünde presszó bérleti jogának megvá­sárlása, és szándékaink szerint itt - a hagyományoknak megfe­lelően - csak cukrászda kialakí­tására és működtetésére adható ki engedély. Az információink arra engednek következtetni, hogy ezt az elképzelést maga a lakosság is elvárja. Sajnos, las­san halad előre a volt szovjet laktanyák hasznosítása, de min­denképpen pozitív, hogy a kincstár megkezdte a szisztema­tikus értékesítést. Ezen terüle­tek egyikén lesz - kormánydön­tés értelmében - a rendőrség új épülete. Rendeződött a Komp­lex Tanoda telkének problémája is. A város egyébként 24 rész­vénytársaságban rendelkezik részvénnyel és tíz kft.-ben üz­letrésszel. Alig van viszont olyan társaság, amelyik oszta­lékot fizet, így a jelentős va­gyon csak kis hozadékkal bír a költségvetés számára. A félév végén egységesítet­tük a vagyonhasznosítás rend­jét, amely az eddiginél is na­gyobb garanciát jelent a kor­rekt, esélyegyenlőséget bizto­sító, s ezzel gazdasági térte­remtő politikára és működésre. Összegezve: a városi vagyon hasznosításával és kezelésével kapcsolatosan elmondható, hogy az idén elsősorban a szin­ten tartás valósult meg. Ezt szolgálták az adó, a vagyoni és más bevételek is. A tavalyi év­hez viszonyítottan csökkent a beruházások mértéke, viszont a jövőre vonatkoztatva születtek nagy horderejű döntések. Ilyen az ivóvíz minőségét javító és a Szennyvíz tisztítását megoldó nagyberuházások. Mindkettő régi adóssága a helyhatóságnak a város lakosságával szemben. Az önkormányzat egyre jobb kapcsolatban van a vállalkozói réteggel, a szervezetekkel, ka­marákkal, s egyre gyakoribb, hogy egy-egy terv nagy számú polgárt vonz megbeszélésre és véleményalkotásra. Talán nem túlzás azt állítani, hogy a párt­csatározások szerepét az érdemi munka vett át, amelyben a cél - maga a város - a legfontosabb. Voltak persze kudarcok is, ezek egy része benne van a be­számolóban, más részét pedig éppen a lakosság ismeri igazán. A leginkább fájó kérdés a Szol­nok Papír Rt. újraindításának huzavonája. Minden helyi igye­kezet kevés volt ahhoz, hogy több száz ember létbiztonságá­nak érdekében rábírják az álla­mot és az osztrák tulajdonost, hogy a dolgozók, a családok helyzete legyen a legfontosabb. (A polgármesteri beszámoló első része a gazdasági körből készült, a másodikban a humán terület jelenleg folyó értékelése kerül a szolnokiak elé.) Mostanság Virágnyelv A beszéd és írás mellett az emberi kommuniká­ciónak még nagyon sokféle formája létezett és lé­tezik napjainkban is. Ezek, a már időnként fel­edésbe merült jelek kiegészíthetik az írást és be­szédet, de alkalmasak önállóan is kommunikációs kapcsolat megteremtésére. Szavak és hangok nélküli „nyelvek” segítségé­vel sokkal könnyebben lehet fontos, de teljesen bizalmas ügyekben kérdéseket feltenni és vála­szokat adni, mint verbálisán. Ehhez természetesen az szükséges, hogy minden érintett fél ismerje a jelek jelentését. Egyszerű és valaha közismert módja volt a höl­gyek iránti vonzalmaink kifejezésének a virág­nyelv. ' Hosszú és felesleges beszéd helyett különféle színű, többnyire piros vagy fehér, páros és párat­lan számú virágszállal adhatjuk tudtára egy nő számára szándékunk és közeledésünk típusát. A rózsa az ókorban a szerelem, középkorban Mária szimbóluma volt. A fehér a tisztaság, vörös a vértanúság jelké­pévé vált. Az angol középkor nagy dinasztikus háborújának két küzdőfelét is vörös és fehér ró­zsák jelzik. A titoktartás jeleként beszéltek eleink sub rosa, vagyis rózsakép alatt megbeszélt dol­gokról. A tulipán a tavasz, a kiviruló természet jelképe. A rövid, múlékony, de egész életre kiható sze­relem jeleként kezdték használni a Közép-Azsiá- ban élő népek, majd a magyar népművészetben is gyakori motívummá vált. A színek kultúránként eltérő dolgokat jeleznek; a fekete nálunk gyász és ünnepélyesség, a fehér a tisztaság szinonimájaként használatos, zöldet a remény, a pirosat az élet színeként ismerjük. Ta­lán ezért mondják a viruló zöld őserdőkben gaz­dag brazilok, hogy a remény hal meg utoljára. Amikor a lovag trubadúr dalt énekelve a kivá­lasztott nő ablaka alatt álldogált, az őrhelyre ér­kező dáma ruhaszínéből tudott következtetni esé­lyeire, vagyis megtudta, hogy érdemes-e tovább koptatnia hangszálait, avagy arrébb vonuljon né­hány vártoronnyal. A színek a polgári kor hajnalán nemzetiekké magasztosultak és megjelentek a nemzeti színek és telítődtek politikai tartalommal. A jobb- és bal­oldal természetesen az urak, s nem a politika ese­tében is fontos jelentést hordoznak. A feleség és tisztelt nők helye mindig jobb ol­dalon van, beszéltek balkézről való dolgokról, amik illetlennek számítottak, de valószínűleg nem lehettek kellemetlenek, ha a népnyelv ilyen sokáig őrizte ezt a kifejezést. Időnként kötöttek morganatikus, azaz balkézről való házasságokat is, de főként csak főúri uralko­dói körökben. XIV. Lajos, a franciák napkirálya például neje halála után így vette feleségül gyer­mekei nevelőnőjét. A király jövedelmeit ismerve ez részéről min­den bizonnyal nem volt érdekházasság. Az egyes tárgyak is szimbolikus jelentéssel bírhatnak. A. szabadkőművesek a kőműves szakma kanalát, körzőjét és háromszögű vonalzóját használták tit­kos jelként. A tükör az igazság kérlelhetetlen megtestesítője. Hófehérke gonosz mostohája mindenkit a ha­talma alá gyűr férje udvarában, csak a tükör mondja el, hogy már nem ő a legszebb nő a vilá­gon. A mérleg a földi igazságszolgáltatás eszköze, mindenütt a törvénykezést jelzik vele. A megíté­lés alapja jó és rossz, tetteink viszonya a mérleg jobb és bal serpenyőjében. Mostanság lassan feledés köde telepszik a virág és egyéb képletes nyelvekre. A virágok és egyéb szimbólumok túltelítődtek politikai tartalommal. Ha időnként egy-egy deresedő hajú úriember pi­ros színű rózsát, szegfűt vagy tulipánt visz a meg- kömyékezni kívánt hölgynek, már nem kikosara- zás veszélye fenyegeti, hanem egyszerűen csak kortesfogásként értelmezik virágcsokrát. Re­ménykedem benne, hogy idővel a virágnyelv visszanyeri eredeti funkcióját. Gambrinus Pótfelvételik Kevesebb sört iszunk? egyetemekre Még egy hétig, azaz július 29-éig jelentkezhetnek pótfel­vételire azok a diákok, akik nem kerültek be a felvételi lap­jukon megjelölt két felsőokta­tási intézménybe. Pótfelvételit hirdet a Mis­kolci Egyetem jogász szakának levelező tagozata, a békéscsabai Körösi Csorna Sándor Főiskola a román és a szlovák nemzeti­ségi tanítói szakra, a szegedi Kertészeti és Élelemiszer-ipari Egyetem Élelmiszer-ipari Főis­kolai Karának több levelező ta­gozata, valamint a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetem a Ma­gyar Televízió munkatársai ré­szére meghirdetett kommuniká­ciós-technika szakra. Pótátjelentkezésre 17 felső- oktatási intézmény ad lehetősé­get. Az érdeklődők augusztus 1-jéig jelentkezhetnek. A felső- oktatási intézmények a pályá­zókat pontszámaik szerint rang­sorolják, és augusztus 10-éig döntenek. (MTI) Mintegy 20 százalékkal visz- szaesett a magyar sörtermelés 1990 és 1993 között. Az egy főre jutó fogyasztás is draszti­kusan csökkent, ez jelenleg mintegy 77-78 literre tehető évente. Ez a Magyar Sörgyártók Szövetségének bemutatkozó sajtótájékoztatóján hangzott el. Németh István, a szövetség elnöke a helyzetet elemezve elmondta: míg 1990-ben a ma­gyar sörgyárak termelése meg­közelítette a 10 millió hektoli­tert, addig 1993-ban ez a meny- nyiség már nem érte el a nyolcmillió hektolitert sem. A csökkenés okát a söripari szak­ember egyrészt a fizetőképes kereslet mérséklődésében, más­részt az adónövekedésből szár­mazó áremelkedések hatásában jelölte meg. A nagy magyar sörgyárakat - amelyből hét van az országban - a múlt év végére privatizálták. Hatban a külföldi tulajdonosok szereztek többségi részesedést. Egyedül a Kanizsa Sörgyár ma­gyar többségi részesedésű. A hét gyár összvagyona mintegy 40 milliárd forint értékű. A gyá­rak összes forgalma a múlt év­ben 30 milliárd forint körül mozgott. Németh István sérelmezte, hogy a sörgyártók igen magas fogyasztási adót kénytelenek fi­zetni. Ezen a címen a sörgyár­tók 13 milliárd, míg a borászati üzemek csupán egymilliárd fo­rintot fizetnek be az államkasz- szába. Utalt arra is, hogy a sör egy literjében lévő százszázalé­kos alkohol ára 1600 forint, a bor egy literjében lévő ugyan­ilyen alkoholmennyiség csak 454 forintba kerül. Sérelmezte azt is, hogy az új kis sörfőzdék indokolatlan gazdasági előnyre tettek szert, mivel a fogyasztá- siadó-törvény hiányosságait ki­használva vélhetően nem fizet­ték meg az indokolt nagyságú fogyasztási adót. Egy legolcsóbb árkategóri­ába tartozó világos sör átlago­san 36 forintos áfából, 48 száza­lék az adó, 10 százalék a keres­kedelem haszna, 38 százalék a gyártási költség és mindössze 4 százalék a nyereség. (MTI) Tőzsdére magyar! (4.) „Indul a brókerház” A tőzsdéről szóló cikksoroza­tunk utolsó részében a bróke­rek tevékenységét tekintjük át. Úgy reméljük, a bróker épp­olyan természetes és szerves része lesz az ezredforduló Magyarországának, mint amilyen volt a századfordulón a bakter. A bróker klasszikus változata a tőzsdeteremben rohangál fel és alá, mindkét fülére telefonkagyló tapad, és éppen most kötötte meg az évszázad üzletét. Ez azonban csak a csúcs, keveseknek adatik meg, hogy tőzsdei üzletkötő le­gyen. A brókertársadalom na­gyobb része a vidéki irodákban serénykedik. Széles körű érték­papírpiaci ismereteit készségesen adja át az irodába betévedt ügy­félnek. Naprakész információval bír a tegnapi tőzsdei árakról és a mai tőzsdén kívüli ajánlatokról. Érdekesség, hogy a tőzsdén fo­rintban, míg a tőzsdén kívül szá­zalékban adják meg az árat, ilyenformán egy ezer forint cím­letértékű kárpótlási jegy a tőzs­dén 600 Ft-ért kelt el, miközben a napi ára százalék körül mozog (a helyi napi ár mindig alacsonyabb néhány százalékkal a tőzsdeinél). A brókerirodát kell felkeresnie annak a kisrészvényesnek, aki úgy dönt, hogy el kívánja adni tőzsdén jegyzet részvényét. A brókeriroda, ha megfelelően ru­galmas és jól szervezett, akkor aznapra, ha nem akkor 3-5 napon belülre vállalja a teljesítés meg­kezdését. Tőzsdei megbízásnál csak akkor teljesül az üzlet, ha az ügyfél reális árat írt elő. A bróker csak tájékoztat az árakról, infor­mációt ad, de sem tanácsadást, sem a limitár meghatározását nem vállalja. Ez az ügyfél dön­tése, felelőssége kell legyen. A megbízói díj a teljesítés összegé­nek 1-2 százaléka, de minimum 1-2 ezer forint. Érdemes előre tá­jékozódni. A brókeriroda számon tartja ál­landó ügyfeleit. A kölcsönös bi­zalom alapján tőlük akár telefo­non is elfogad megbízásokat, is­meri telefonszámukat és szükség esetén értesíti őket a kedvező jegyzési, befektetési lehetőségek­ről, hozamszámításokat postáz a címükre. A brókercégek szolgáltatásai közé tartozik még az értékpapí­rok letéti őrzése a tőzsdei érték­tárban az úgynevezett értékpapír- számlán keresztül. A letéti őrzés magában foglalja az osztalékkifi­zetéssel kapcsolatos teendőket is. Mindezeken kívül a kibocsá­tóval kötött szerződés alapján a brókerirodák vállalkozhatnak osztalékkifizetésre, az osztalékki­fizetési időszakban. Ez többnyire nyár elején néhány hétig tart, jó tudni, hogy ezen idő elteltével a kisrészvényesek csak a kibocsátó cég telephelyén vehetik fel az osztalékot. A brókerteendők legérdeke- sebbike az értékpapírok nyilvá­nos kibocsátásában jegyzőhely- knt való részvétel. Egy-egy jegy­zésre az iroda hetekkel előbb megkezdi a felkészülést, a jegy­zés után is még napokig, hetekig tart a feldolgozás, a kiosztás. Az egészből az ügyfél csak annyit érzékel, hogy az egyik helyen órákat kellett sorban állni, egész nap nem csináltak meg 50 jegy­zést, a másikban pedig megy minden, mint a karika csapás. Reméljük, a jövőben mind több hazánkfia engedheti meg magának - hobbiból vagy előre­látásból -, hogy a néhány tíz-szá­zezer forintnyi megtakarításával tőzsdézzen, elősegítse értékpa­pírpiacunk, gazdaságunk fejlődé­sét. (Vége)

Next

/
Thumbnails
Contents