Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-18 / 167. szám

2 Körkép 1994. július 18., hétfő Hármas csúcstalálkozó Brioni szigetén vasárnap hármas csúcstalálkozót tar­tott a horvát, a boszniai és a török elnök, hogy megvi­tassa az együttműködés módjait, különös tekintettel a boszniai rendezési tervvel kapcsolatban várható szerb elutasításra. Franjo Tudj- man horvát és Süleyman Demirel török elnök zágrábi sajtóértekezletén már ki­nyilvánította, hogy orszá­gaik a békére törekszenek, de azt szükség esetén ki is fogják kényszeríteni. Belg­rádi megfigyelők szinte bi­zonyosra veszik, hogy a boszniai szerb fél vagy el­utasítja a tervezetet, vagy olyan választ ad a helyi szerb parlament, amelyet annak különböző feltételei és kitételei folytán elutasí­tásként lehet értelmezni. Rakétazápor Kabulban A tádzsik nemzetiségű Burhanuddin Rabbani afgán elnök és muszlint hittudós ellenfelei rakétazáporral árasztották el Kabult szom­bat éjszaka. A támadás kö­vetkeztében 11 ember életét vesztette, a sebesültek száma meghaladja a 40-et - közölte a Reuter jelentése szerint az elnöki fegyveres erők szóvivője. Kabulban az utóbbi három hét folya­mán a harcokban 200 ember lelte halálát. Az afgán fővá­ros nagy része romhal­mazzá változott. Francia-spanyol halászháború Egy spanyol halászhajó vasárnap vontatókötélre fogta, és egy baszkföldi ki­kötő felé vontatja azt a fran­cia hajót, amely a szombat hajnali, atlanti-óceáni spa­nyol-francia összecsapás­ban súlyosan megrongáló­dott, s süllyedni kezdett. A veszélyes helyzet miatt a La Gábriellé legénysége el is hagyta hajóját: ezt használ­ták ki a spanyolok az újabb' akcióra. Jean Puech francia mezőgazdasági miniszter azonnal elfogadhatatlannak minősítette a lépést, s kö­zölte: ismét tiltakozni fog a madridi vezetésnél. A két fél közötti halászháború hosszú évekre nyúlik visz- sza: a spanyolok általában azt kifogásolják, hogy ve- télytársaik meg nem enge­dett módszereket (a mostani konkrét esetben túl nagy há­lókat) használnak a halá­szathoz. Összecsapások a Gáza-ovezetben A palesztin autonómia májusi életbe lépése óta legsúlyosabb összecsapások törtek ki a Gáza-övezet iz­raeli határán, Erez átkelőnél vasárnap hajnalban: legke­vesebb két palesztin meg­halt és több mint hetven megsebesült, az izraeli olda­lon mintegy húsz a sebesül­tek száma, közülük egynek az állapota válságos. Sikeres rendőrségi akció a Tisza-tó környékén íFolytatás az I. oldalról) strandra érünk, ahol még alig van élet. Beljebb kanyarodunk, a sárkányrepülősök lehorgony­zóit stégjéhez. Két vizibiciklis csapatot találunk ott. Kiderül, az egyik járművön két úszni nem tudó gyerek van mentőmel­lény nélkül, a másikon pedig eggyel többen vannak, mint ahányan szabad. A rendőrök egy mérőrúddal mutatják a vízmélységet, majd a part felé irányítják a megszeppent ifja­kat. A strand irányából vízitúrá­zók sora tűnik fel. Feljegyezzük a túra irányát és a túravezető nevét. Az ilyenfajta kalandozást ugyan nem kell bejelenteni, de érdemes, mert a tó partvonala zegzugos, sok a sziget, és az át­járható útvonalak évről évre változnak. Márpedig, ha elté­vednek, vagy más problémájuk adódik, a rendőrök készséggel segítenek, de csak azon, akiről tudnak. Közben rádión szólnak, hogy fel kellene kutatni egy kempin­gező családot a szigeten, men­jen haza valaki Kiskörére, mert a nagymamát elvitte a mentő. Elindulunk hát a hevesi oldalra. Elhaladunk a hatalmas, viilám- súlytotta száraz nyárfa mellett, amit még a térképekre is beraj­zolnak, olyan jó tájékozódási pont. Aztán meglátjuk az előbbi túrázókat, akik - ugye! - nem találják a kijáratot az élő Ti­szára. Feladatunk végeztével visz- szaindulunk az Attila-öbölbe. Elég nagy már a meleg, izzad is mindenki rendesen. Bizony, a vízirendőrök sötétkék „vasutas­nadrágban”, és elvileg még a tányérsapkát sem vethetnék le. Hát, nem egy leányálom. Ha a vízbe ugrik, hogy kimentsen va­lakit. és elázik a nála lévő bír­ságcédula, ki kell fizetnie. Egyébként a Tiszabábolnától Tiszaburáig terjedő 47 km-es szakaszon (130 négyzetkilomé­ter) hárman (!) vannak csak. Az Attila-öbölben összetalálko­zunk a kisebb - de gyorsabb - hajóval járőröző Barta László és Nagy Imre törzsőrmesterekkel, majd a két járőr közös erővel partra tessékel egy szabálytalan (figyelő nélküli) jet-ski - vízisí duót. Majd, hogy fél óra múlva is eszükbe jusson a dolog, a par­ton még kétezer forint helyszíni bírságot is kirónak rájuk. Bár, ahogy a magabiztos szabály- sértő csillogó fekete Mercijét elnézem, ettől nem lesz rövi- debb a nyaralás, és a „közegek” távozása után valószínűleg ott folytatják, ahol abbahagyták. Kép és szöveg: Imre Lajos Lelki és szellemi épülés „jótékony” fizikai erőpróbával Református népfőiskolái kurzus Abádszalókon A nagyvilágban történt KeK-csúcs - Horn kétoldalú találkozói A KeK szombaton Triesztben tartott csúcsértekezlete lehetőséget adott Horn Gyula miniszterelnöknek, hogy közvetlenül beiktatása után kétoldalú megbeszéléseket folytasson a térség több államának kormányfőivel. A csúcsértekezlet kora délutáni zárása és a magyar küldöttség Triesztből történt elutazása közti néhány órában a ma­gyar kormányfő Silvio Berlusconi olasz miniszterelnökkel, Franz Vranitzky osztrák kancellárral, Jozef Moravcík szlovák, Václav Klaus cseh és Nicolae Vacaroiu román miniszterelnökkel tárgyalt. A Moravcíkkal tartott megbeszélés rövid ideig tartott, mivel ha­marosan sor kerül Horn hivatalos pozsonyi látogatására. Inkább an­nak a szándéknak a megerősítésére szolgált, hogy mindkét fél min­den lehetségest meg kíván tenni a kétoldalú kapcsolatokat terhelő problémák rendezésére. Megoldást kell sürgősen találni Bős kérdé­sére, hiszen a Szigetköz helyzete hamarosan katasztrófáiisra fordul, s előre kell lépni a magyar kisebbség helyzetének javításában.- Úgy érezzük, hogy a jelenlegi szlovák kormány részéről na­gyobb a készség a megállapodásra, mint bármikor korábban, ugyanakkor tudjuk, hogy a szeptemberben sorra kerülő szlovák par­lamenti választások a szlovák kormány mozgásterét egyre inkább behatárolják - mondta az MTI tudósítójának Kovács László kül­ügyminiszter a kétoldalú találkozók után. A magyar-román kormányfői találkozó hosszabb volt, és a kül­ügyminiszterek bevonásával zajlott. Mindkét fél egyetértett abban, hogy az alapszerződés kidolgozásában folytatni kell a szakértői egyeztető munkát. Magyar és román részről egyaránt teljesen ter­mészetesnek tartották, hogy az alapszerződésben egyaránt szere­pelnie kell a határok megváltoztathatatlanságának és a kisebbségek jogainak. - Mindkét fél pontosan tisztában van azzal, hogy enélkül nincs alapszerződés - hangsúlyozta Kovács, aki szerint megfelelő politikai akarat esetén gyorsan megállapodásra lehet jutni. Egyetér­tés volt abban is, hogy az alapszerződés megkötéséig is szükség lenne több olyan egyezségre, amely előmozdítja a gazdasági együttműködést, mint például a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházások védelméről szóló megállapodás. Magyar részről felvetették, hogy emberhez nem méltó körülmé­nyek uralkodnak a magyar-román határátkelőhelyeken, erre sürgő­sen megoldást kellene találni. Román részről felvetették, hogy rendszeressé kellene tenni a két ország külügyminiszterének kon­zultációját. A magyar miniszterelnök ezzel egyetértett, s elvi meg­értés született arról a román javaslatról is, hogy sort kell keríteni a két miniszterelnök hivatalos tárgyalására. Szombaton 16 órakor Vincze Ferenc abádszalóki polgármes­ter nyitotta meg a helyi üdülőfa­luban azt a népfőiskolái kur­zust, mely a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Népfőis­kolái Társaság szervezésében 1994 július 24-ig tart. A pol­gármester megnyitójában kie­melte, hogy mai világunkban nagy szükség van a fiatalok ilyen jellegű kezdeményezé­sére, amikoris lelki és szellemi épülésük mellett jótékony fizi­kai erőpróbával segítik nemcsak a község, hanem közvetlenül a Tisza-tó régió fejlődését is. A népfőiskolások Ábádszalókhoz való kötődése 1993 őszén kez­dődött, amikor első összejövete­lüket tartották a községben. Ahhoz hogy ez létrejöjjön, ab­ban nagy szerepe volt a helyi re­formátus gyülekezetnek, akik miután visszaigényelték és visszakapták az államtól a Jó­zsef Attila úti Öregtemplom melletti iskola épületét, célul lűzték ki, hogy ott bentlakásos református népfőiskolát működ­tetnek, és egy állandó egyház­történeti gyűjteménynek adnak kulturált, megfelelő színvonalú, a nagyközönség számára is nyi­tott helyet. A kurzus résztvevői - főleg térségünkből. de Pest és Bácsi-Kiskun megyéből is ér­keztek hallgatók - -ezért dol­goznak a héten. Lelki és szel­lemi épülésüket a népfőiskolák történetének és hagyományai­nak. Magyarország múltjának - ezen belül kiemelt szerepet kap a Tisza-tó régió -, valamint a keresztyén hit és egyháztörténet megismerése szolgálja. Délelőt­tönként két kezük munkáját ajánlják fel a József Attila úti épület állagmegóvásáért, szük­ségszerű karbantartásáért. Kü­lön érdekesség, hogy a magyar hallgatók mellett a népfőiskolák „őshazájából”, Dániából érkező vendégek is részesei a nyolcna­pos, jól szervezett programnak. Csütörtökön Thomas Beinstein, a dán kulturális intézet igazga­tója tett látogatást Abádszaló­kon és ebből az alkalomból elő­adást is tart a népfőiskolán. Az iskolán kívüli művelődés egyik legjelentősebb intézményének abádszalóki programját több neves néprajzkutató, múzeoló- gus és református lelki pásztor előadása teszi még színvonala­sabbá. P.M. Üstököshullás Szombaton este megkezdő­dött a Shoemaker-Levy 9 nevű üstökös huszonegy darabjának a Jupiterre való becsapódása, mintegy 1800 kilométer átmé­rőjű tűzgolyót formálva - je­lentette több hírügynökség. A korábban felrobbant üstö­kös első darabja röviddel este tíz óra előtt, óránként kétszá­zezer kilométeres sebességgel hatolt be a bolygó légkörébe, és mozgásenergiája pár má­sodpercen belül sugárzássá alakult át. A következő napokban a ko­rábban felrobbant üstökös to­vábbi húsz darabja fog a Jupi­ter légkörébe hatolni. MTI Tegnap a szolnoki galériában Aba-Novák Vilmos em­lék-kiállítás nyílt a művész születésének centenáriuma alkalmából. A tárlat augusztus 28-ig látható. Fotó: I.L. Amerikai segély Magyarországnak Az amerikai szenátus pénteken nagy többséggel elfogadta a jövő évi, 13,7 milliárd dollár összegű, külföldi segélyekről szóló tör­vénytervezetet. A törvénytervezethez fűzött számos kiegészítő in­dítvány között a szenátorok szabad utat nyitottak az úgynevezett Brown-Simon kiegészítésnek, amely lehetővé teszi, hogy Magyar- ország, Csehország és Lengyelország korszerű katonai berendezé­sekhez jusson a NATO arzenáljából. A szenátorok 838 millió dollárnyi segélyt szavaztak meg Orosz­országnak és a szovjet utódállamoknak, azzal a kikötéssel, hogy Moszkva csak akkor kaphatja meg a ráeső részt, ha augusztus 31-ig teljesíti korábbi ígéretét, s kivonja csapatait a balti államok területé­ről. (Clinton“ elnök eredetileg 900 millió dollárt kért az egykori szovjet köztársaságoknak.) A Brown-Simon kiegészítést a három közép-európai államnak történő segítségnyújtásról 76-22 arányban szavazták meg a szená­torok. Hank Brown, Colorado állam republikánus szenátora terjesz­tette elő a javaslatot, hogy hatalmazzák fel Bili Clinton elnököt a NATO-előnyök kiterjesztésére az új kelet-európai demokráciák irányában. A kiegészítés azt akarja jelezni, hogy „az Egyesült Államok tö­rődik a szabadsággal és a demokráciával. Bár igen lassan haladnak az erőfeszítések arra, hogy kiterjesszék a NATO ernyőjét Kelet-Eu- rópára, szándékunkban áll előrelépni ebben a folyamatban - szö­gezte le Hank Brown. A kiegészítés a következő jellegű segítség- nyújtásra és együttműködésre jogosítja fel az elnököt: amerikai vé­delmi berendezések eladása vagy átadása Lengyelországnak, Ma­gyarországnak és a Cseh Köztársaságnak; katonai célú kutatásokat és fejlesztéseket szolgáló felszerelések anyagok és szállítmányok kölcsönzése; nagy amerikai katonai berendezések lízingje és köl­csönzése: katonai légiszállítmányozási megállapodások megkötése az Egyesült Államok és ezen országok között; amerikai kommuni­kációs támogatás és felszerelés lehetősége; olyan akciók kezdemé­nyezése, amelyek segítségével Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság katonai felszerelését a NATO-szabványhoz iga­zítják. Hank Brown szerint ezen országok aggodalmuknak adtak han­got, amikor az Egyesült Államok nem játszott hatékony szerepet annak sürgetésében, hogy felvegyék őket a NATO tagállamainak sorába. „Ez a kiegészítés azt jelzi, törődünk velük annak biztosítása érdekében, hogy ne boruljanak rájuk egy másik vasfüggöny fekete felhői. Olyan politikára van szükség, amely Lengyelországot, Ma­gyarországot és a Cseh Köztársaságot szorosan a NATO biztonsági rendszerébe helyezi, ott van a helyük” - hangsúlyozta az amerikai szenátor. PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Kevesebb házasság, kevesebb gyerek Európában Az Európai Gazdasági Térségben az ezer főre jutó házasságköté­sek száma az 1989-es 6,2-ről 1993-ra 5,2-re esett. A házasságok alacsony számát tekintve Svédország áll az élen 3,9-del. Portugália az évek során megőrizte vezető helyét, a vizsgált országok közül ma is itt kötik a legtöbb házasságot. Dániában, ahol néhány éve az egyneműek házassága is engedé­lyezett, 1993-ban már 224 ilyen házasságot regisztráltak. Hozzáér­tők szerint azonban ez korántsem tükrözi a valóságot: a bejegyzési nehézségek miatt ennél sokkal több az egyneműek közötti vadhá- zasságok száma. Ami a válásokat illeti, Nagy-Britannia áll az élen: itt szinte min­den második házasság válással végződik. A vizsgált régiót tekintve, tavaly ezer emberre 1,7 válás jutott, ez a mutató a házasságok egy- harmadának felbomlását jelzi. A legkitartóbbak az olaszok, a spanyolok és a görögök, feltehe­tően a hagyományos vallási és a család szentségét őrző szemlélet miatt ezekben az országokban még mindig alig bontják fel a házas­ságokat. Az Európai Gazdasági Térségben a születéskor várható átlagos élettartam tavaly 79,9 év volt a nők és 73,3 év a férfiak vonatkozá­sában. „Söröztek” a halak Alaposan „besörözhettek” a halak a Duna ruszei szakaszán, miután a helyi sörpalackozó egyik alkalmazottja tévedésből a csatornába engedett 18 tonna sört. A 24 csasza című szófiai na­pilap szombati beszámolója szerint a palackozóüzem mun­kása a futball-világbajnokság bolgár-olasz meccset nézte, amikor az egyik sörtározóból át akarta szivattyúzni a sört egy másikba. Tévedésből azonban rossz csapot nyitott ki, s a sör a csa­tornába, onnan pedig a Dunába folyt. A környezetvédők nem tettek bejelentést a halak „leitatása” miatt, viszont éber horgászok jelentették, hogy valami miatt nagyon habzik a Duna vize Ru­sze környékén. Miért nincs turista Szentpéterváron? Szentpétervár Kelet Párizsa lehetne, de a nyugati turisták inkább orosz Vadnyugatnak tartják, s ezért elkerülik.- A bűnözéstől való félelem szétrombolta a piacot - mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának Andrej Nadirov, a város idegenforgalmi bizottságának vezetője. - 1993-ban egymillió láto­gató érkezett a városba, - ez fele az 1985. évi látogatók számának. Oroszország új gengszterelitje kemény harcot folytat a városban, hogy megszerezze az ellenőrzést minden vállalat felett, a szállodák­tól a bankokig. A hivatalos rendőrségi statisztika szerint a múlt év­ben 1115 külföldi vált a bűnözés áldozatává Szentpéterváron. Ana- tolij Szobcsak polgármester mindent elkövet, hogy növelje Szentpé­tervár vonzerejét. Nemrég rendezték meg a Nagy Fehér Éjszaka Zenei Fesztivált, amelyet azért neveznek így, mert a városban nyár közepén éjszaka sincs sötétség. A helyi újságok azonban azt jelen­tik, hogy gengszterbandák tűzharca mindennapos a város külső ke­rületeiben. Az idegenforgalmi bizottság vezetője úgy becsüli, hogy a turizmus visszaesése miatt a város 1993-ban félmilliárd dollár jö­vedelemtől esett el. Jevgenyij Lukin, a szentpétervári titkosszolgá­lat szóvivője viszont azzal érvelt, hogy a banditák akciói nem irá­nyulnak külföldiek ellen. - Gengsztereink számára a turizmus hasznos - mondta. - A külföldi turisták olyan hoteleket, boltokat és éttermeket látogatnak, amelyek egy része a maffia tulajdonában van. Egyetlen intelligens gengszter sem okoz kárt a jó üzletnek az­zal, hogy a külföldi turistákat fenyegeti. cukorbeteg Rendkívüli mértékben nö­vekszik a cukorbetegség okozta halálozások száma - közölte Genfben az Egészségügyi Vi­lágszervezet, a WHO. Á tájé­koztatón elhangzott az is. hogy a cukorbetegek száma az ezred­fordulóra közel 100 millióra nő. A WHO szakértői a diabéte- szes betegek számának emelke­dését a helytelen, zsírokban túl­ságosan gazdag táplálkozásra, a testmozgás hiányára, az elhí­zásra és a stressz növekedésére vezetik vissza. A cukorbetegek gyakrabban betegszenek meg szív- és érrendszeri betegségek­ben. agyvérzésben és végtagjai­kat is gyakrabban kell ampu­tálni - idézte a tájékoztatót az AFP.

Next

/
Thumbnails
Contents