Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-15 / 165. szám

Tradeplast - Kunszentmárton Több száz milliós beruházás, száznál több munkahely Több mint egy éve magánkézben a kunszenti BVM üzem Tavaly április 1-jén vásárolta meg a szolnoki Trade Kft.-ből, valamint a cserkeszőlői Miniplastból álló „konzor­cium” a kunszentmártoni BVM üzemet. A vállalkozás gyü­mölcsözővé vált, s több százmillió forintos beruházással több mint 100 új munkahelyet is teremtettek a 3h-s (halmozottan hátrányos helyzetű) régióban. A kunszentmártoni terület, a Tiszazug nem bővelkedik a gazdasági teljesítmények kie­melkedő jelzőivel. Már évek - évtizedek? - óta halmozottan hátrányos helyzetű területként tartják nyilván. A különböző fővárosi cégek a korábbi iparo­sítási folyamatban megyénk e térségében is csak telephelyeket alapítottak, melyek helyzete a gazdasági-társadalmi változás következtében jelentős mérték­ben rosszabbodott. Nem volt ez különben a volt BVM üzemmel sem, melynek hasznosítása a többi egységhez képest jpl sike­rült azzal, hogy a bevezetőben említett cégek összefogva meg­vásárolták. Hogy miért a siker? .Nos, eredetileg nem tervezte azt a két cég által közösen létre­hozott Tradeplast, hogy megve­szi a BVM üzemet, azonban a sors úgy hozta, hogy a meg­egyezés vételre vezetett. Maga a Tradeplast az üzem megvásárlása után több száz­millió forintos beruházást esz­közölt. Ezt az összeget részben egy fóliagyártó gép, míg más­részt magának a gyárnak a rendbetétele, modernizálása emésztette fel. Jelenleg a foliagyártás már egy amerikai-magyar vegyes vállalat kezében üzemel, míg a volt BVM üzem többi része, az úgynevezett vasas részleg to­vábbra is a Tradeplast tulajdo­nát képezi. Itt különböző gépal­katrészek készülnek. Jelenleg éppen a német Krupp cég egyik leányvállalatának gyártanak földmunkagép-alkatrészeket igen nagy mennyiségben. A minőséget jól jellemzi, hogy a gyárból kikerülő összes fém­termék 80-85 százaléka nyugati - német, illetve osztrák - pia­cokra kerül. E területen történt a legnagyobb fejlesztés. Egyéb­ként a tulajdonosváltással nem­csak a gyártás futott fel, hanem maga az üzem környezete is megváltozott. Most már rende­zett park, rendezett előtér várja a látogatókat, a dolgozókat. „Először nagytakarítást kellett csinálni, esztétikailag rendbe tenni a gyár környezetét, mert ha azt valaki meglátta volna, el is szaladt volna nyomban.” Mikor a gyárat az új tulajdo­nos átvette, még csak har- minc-egynéhány lakatos dolgo­zott a kunszenti üzemben. A je­lenlegi teljes létszám százhat­vannyolc fő - mondotta az igazgató, Szokolai Lajos, aki ahozzátette, hogy mióta az ő irányításuk alatt üzemel a gyár, azóta összesen 110 munkaválla­lóval bővítették a létszámot. Az igazgató megjegyezte, hogy a létszámbővítéshez hiába kértek a munkaügyi központtól mun­kahelyteremtő beruházásra pénzt, a kérésüket elutasították. Mint Szokolai Lajos elmondta, az indoklás szerint azért nem részesülhettek a munkahelyte­remtő beruházási pénzkeretből, mert a szakemberek véleménye szerint a cég nem életképes. „Nem látták életképesnek cé­günket havi 60 millió forintos forgalom mellett. Hogy miért, nem tudom.” Európában az egyik legmagasabb technológiai színvonalon működő, napi 18 tonna agrofólia előállítására alkalmas gép Adóskonszolidáció a mezőgazdaságban Nem mentenek meg minden téeszt A kormányváltás egyik leg­nagyobb várományosa a mező- gazdaság, már csak azért is, mert az utóbbi évek nem ked­veztek az ágazatnak sem a pénzügyi támogatás, sem az időjárás terén. Am az is biztos, a meghozott törvények sem mindig szolgálták a termelők érdekeit. Az államvezetésben bekövetkező változástól főként a nagyüzemek várnak segítsé­get, ugyanis közöttük több el­adósodott, sőt, már számos esetben elindult a felszámolási eljárás is. Azonban minden nagyüzem nem számíthat arra, hogy a kormány megmenti majd a felszámolástól - fejtette ki dr. Kis Zoltán, az Földműve­lésügyi Minisztérium új politi­kai államtitkára. \ Az adóskonszolidációba csak azon gazdálkodóegységek ke­rülhetnek be, melyek megfelelő banki garanciával rendelkez­nek. Azt, hogy mely egységek lesznek ezek, a bankok kapnak döntő szerepet a kör meghatá­rozásában. Bár igaz, foglalkoz­tatáspolitikai szempontok is szóba jöhetnek, azonban ez nem kerülhet első helyre. A felszá­molás alatt álló szövetkezetek esetében a jogi eljárás nem ke­rülhet felfüggesztésre, legfel­jebb minden egyes esetben fe­lülvizsgálat lehet arra vonat­kozólag, hogy a felszámolásból kihúzható-e a gazdálkodóegy­ség. Ha mód adódik arra, hogy ezen egységek reorganizáció vagy gazdasági szanálás során újra működtethetők lesznek, Befektetés nélkül nincs bevétel (Véd)jegyzett termékek Újra lesz Kiváló Áruk Fóruma. Csak most úgy fogják hívni: Rendszeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék. A „rendszeresen” azt kell ér­teni, hogy legalább kétszer minden évben. Először a gyár­tás helyén, másodszor pedig az üzletben, ahol a fogyasztók is találkoznak vele. A termékek - először csak az élelmiszerek! - minőségének garanciáját tehát az ellenőrzések adják. A véd­jegy egyben segíti a vásárlókat eligazodni az áruk rengetegé­ben: amelyiken ugyanis ezt az emblémát látják, biztosak le­hetnek a minőségében. A szakértőkből álló független bizottság, amely odaítéli az emblémát, azt ígéri, hogy az Európai Unióban is elfogadott kritériumrendszer alapján vizs­gáztatja a termékeket. Ezek kö­zött olyán szempontok szere­pelnek, mint tiszta, kulturált csomagolás, jól olvasható jelö­lések, állandóan kiváló minő­ség, környezetkímélő alapanya­gok, s hogy az árunak legalább 51 százalékban magyar gyárt­mánynak kell lennie. A védjegyet nem adják in­gyen! Elnyerésére pályázatot kell benyújtania a gyártónak. Csupán a nevezési díj 50 ezer forint. Ezenkívül viselnie kell még az odaítéléshez szükséges laboratóriumi vizsgálatok költ­ségeit, s ha elnyeri egy termék a A gyár tulajdonjogának meg­szerzése után mindkét cégve­zető első útja a nyugati partne­rekhez vezetett, mely utazásnak a piacszerzés volt a célja. így részben az üzem korábbi part­nerei mellett újakat is felkeres­tek. Olyan eredménnyel tértek vissza, hogy szinte azonnal újabb 50 lakatosra lett szükség. „Nagyon fontos a nyugati part­nereknél az, hogy a tulajdonos­sal üljön le tárgyalni, mert ek­kor rövid idő alatt kiderül, hogy tudunk-e üzeletet kötni vagy sem” - fejtette ki tapasztalatait az igazgató. Egyébként világhírű cégnek is mondtak nemet útjuk során, mivel úgy érezték, hogy az ajánlott bérmunkaszerződés kedvezőtlen a számukra. Ugyanilyen okokból hagynak fel a kandallógyártással is, pe­dig eddig havonta 200 darabot szállítottak Németországba. „Fontos, hogy ha követelmé­nyeket állítunk a dolgozókkal szemben, akkor meg is fizessük, márpedig ezt nem lehet, csak akkor, ha megfelelő árakat, be­vételt tudunk elérni.” A vasipari ágazat havi terme­lési értéke egyébként mintegy 18-20 millió forint, melyhez még hozzáadódik a fóliagyár­tásból származó bevétel, amivel együtt - ha a gép üzemel - a termelési érték 60 millió forint. Sajnos ugyanis a fóliagyártó gép akkora kapacitású, hogy je­lenleg nincs rá ugyanekkora ha­zai kereslet, így a folyamatos üzem nem biztosított. A gép tel­jesítménye óriási, naponta 18 tonna fólia előllítását tudja pro­dukálni. (Összehasonlításul hazánk 1990-es agrofólia-fel- használása 9300 tonna volt, mely azóta fokozatosan - de nagyon lassan - emelkedik.) A termelés további bővítése érdekében különböző lépéseket tettek az exportálás irányába, ugyanis Európában az egyik legjobb technológiával gyárta­nak. nyereségesen, akkor megtörté­nik a beavatkozás. Egyéb ese­tekben erről nem lehet szó - fej­tette ki dr. Kis Zoltán. Hozzátette: olyan konszoli­dáció elképzelhetetlen, ahol há­romszoros az adósság, mint az egész vagyon. Ez azért nem va­lósítható meg, mert maga a konszolidáció nem hozza meg a működés rentábilitását, hiszen a gazdálkodáshoz újabb hitelek szükségesek, melyek újra elő­revetítik a bukást. Egyébként várható egy olyan kormányzati intézkedés, hogy a tagok hitelt vehetnek majd fel - garanciával és kamattámogatás­sal. Ekkor maga a tag-tulajdo­nos hitelez saját szervezetének, ha arra azt érdemlegesnek ta­lálja. Több autó Dél-Korea várhatóan 790 ezer autót, a tavalyinál 23,9 százalékkal többet exportál az idén - közölte a dél-koreai autógyártók szövetsége. A legtöbbet a Hyundai cég tel­jesíti, kivitele 410 400 jár­műre tehető, a Kia gyár vár­hatóan 235 ezer, a Daewoo 105 900 darabot exportál. Az export, bár rekord, várhatóan jelentősen elmarad a koráb­ban előrejelzett 810-890 ezer autótól, elsősorban a kemé­nyedé japán verseny, a kö­zel-keleti és tajvani import­igény csökkenése miatt. Világgazdaság sorokban Rekordot döntött a kávé ára London. Nyolc és fél éves csúcsot döntött hétfőn a kávé világpiaci ára, miután ismét fagy pusztított Brazíliában. A londoni tőzsdén a szeptem­beri lekötésű kávé tonnán­kénti ára 924 dollárral emel­kedett, és immár 4 ezer dol­lárba kerül. Keletre terjeszkedik a Continental Hannover. A magas német termelési költségek miatt az alacsonyabb bérekkel, ol­csóbb nyersanyaggal termelő és a szinte határtalan befoga­dóképességű Kelet felé ter­jeszkedik a Continental gu­miabroncs-gyártó óriásválla­lat. A Wall Street Journal Europe című lap cikke sze­rint - a Németországban egy­szerűen csak Contiként emle­getett vállalat a múlt év óta termelésének egy részét már áttette a Stomil lengyel cég­hez és a Vegumhoz, amely pedig Szlovákiában a ipar gumitermék-ellátója. A Conti többségi részesedést szerzett továbbá a SAVA szlovén kerékabroncsgyárban. Tárgyalások folynak jelen­leg autógumik előállításáról Oroszországgal %s Üzbegisz- tánnal. A németek a legna­gyobb reményt a cseh Barum céghez fűzik. Turistacsalogatás Ausztriában Bécs. A turisták Alsó- Ausztriába csalogatására kü­lön hadjáratot indítanak az osztrákok az 1996-os Buda­pesti Világkiállítás és a mille- neumi ünnepségek idejére - mondta az ÄPA osztrák hír- ügynökség szerint Emest Gabmann osztrák kereske­delmi tanácsos hétfőn. Gab­mann kijelentette: az alsó-ausztriai idegenforgalmi fejlesztés „forgatókönyvé­ben” előirányzottakat követ­kezetes marketing- és rek­lámmunkával kívánja megva­lósítani. Mint mondta, az ide­genforgalmat kiszolgáló ipa­rágak és a kampánnyal meg­bízott ügynökség közötti szo­ros együttműködésre van szükség. Visa-kártyák Romániában Bukarest. 1994. szeptem­ber végétől bevezetik a Visa hitelkártyák használatát Romániában - mondta loan Greu, a román külkereske­delmi bank igazgatója. A Rompres román hírügynök­ség szerint a hitelkártyák bevezetésének első szaka­szában csak Románián kívül kiállított kártyák léteznének. A román hitelkártyát egy kü­lön erre a célra alapított részvénytársaság fogja ké­sőbb előállítani. A hanoi Nagy-tó milliomosai A vietnami főváros nyugati részén fekvő tó régebben a béke és nyugalom térsége volt. A parton pagodák emelkedtek és konyhakertek terültek el. A gazdaság liberalizálása azonban felkeltette az étvágyat: a parton a telekárak felszöktek, és meg­kezdték a tó feltöltését, hogy drága négyzetmétereket lehes­sen nyerni. Hanoinak ez a része a speku­lánsok, a külföldi vállalkozók és a vietnami újgazdagok Mek­kája lett. Teherautószámra hoz­zák a földet, a homokot és más anyagokat, hogy megnöveljék a parcellákat. 1992-ben nem ke­vesebb mint harmincezer négy­zetmétert vettek el illegálisan a víztől. Abban az országban, ahol az átlagjövedelem nem haladja meg az évi 220 dollárt, a tó part­ján jelenleg már 1000 dollárba kerül egy négyzetméter terület. A tópart lakói meggazdagodtak. Egyesek eladták teleküket, má­sok, mint például Nguyen, egy 61 éves konyhakertész, a hotel­szakmát választotta új hivatá­sául. Mint az AFP francia hírügy­nökségnek Nguyen elmondta, telkét 200 ezer dollárra becsüli. Százezer dollárt fektetett be. Ez a pénz olyan megtakarításokból származik, amelyek eredetét nem volt hajlandó elárulni. A konyhakertész háromemeletes szállodát épített. Hasonló hotelek tucatjával emelkednek a tó partján. Mi­után Vietnam megnyitotta kapu­ját a külföldi tőke előtt, több je­lentős európai és ázsiai tőkés- csoport nagy szállodákat épített, amelyeket olyan vonzó nevek­kel lát el, mint „Arany szálloda” vagy „A nyugati tó gyöngye”. A vietnami kormány is részt vesz a tó partján folyó lázas építkezésben. Egyes vezető kormánytagok azonban joggal félnek attól, hogy a túlságosan gyors és szabályozatlan fejlesz­tés megöli az aranytojást tojó tyúkot. (MTI) Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.07.15-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. júl. 15-ig (%) címet, akkor annak használati díját - minimum 30 ezer forin­tot -, illetve a termék nettó ár­bevételének 2 ezrelékét be kell fizetnie a termelőnek. De az utólagos ellenőrzések költségeit is a gyártóra terheli a bizottság. A gyártók viszont - kétségünk sem lehet felőle - a vásárlókra terhelik tovább ezeket a költsé­geket. S hogy mit kap mindezekért cserébe a kiváló holmi előállí­tója? Valószínűleg állandó ve­vőkört, biztos bevételeket - itt­hon és esetleg külföldön is! A reményt, hogy bőven megtérül­nek a védjegy megszerzésével kapcsolatos befektetései. Reméljük, nekünk, vásárlók­nak is ... B. Zs. (FEB) 1994/A 100,00 99,50 15,60 1994/B 96,26 95,85 10,02 1995/A 89,80 88,93 13,13 1995/B 89,23 88,29 11,41 1995/C 95,47 94,97 7,86 1995/F 93,74 93,01 0,61 1995/G 95,26 94,44 18,11 1995/H 94,79 93,92 16,45 1996/A 83,35 83,85 9,00 1996/B 90,98 89,90 8,34 1996/C 90,75 89,64 7,43 1996/F 89,77 88,54 2,83 1996/H 99,62 98,32 6,23 1997/C 83,71 82,17 6,33 1997/D * 100,30 99,50 13,25 1997/E* 100,30 99,50 8,07 1997/H 99,88 98,00 3,36 1997/J * 100,30 99,50 1,50 1998/A 100,10 99,50 8,52 Megjegyzés: az 1994/A államkötvény esetében maxi­mum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vá­sárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a vissza­vásárlásnál pedig 1 millió forint naponta. * = Az 1997/D, az 1997/E és az 1997/J államkötvények megvásárlására fordított összegek véglegesen levonhatók a személyi jövedelemadó-alapból, annak 30 százaléka ere­jéig, feltéve, ha a befektető az államkötvényeket 1994. de­cember 31 -én birtokolja és azokat a lejáratig megtartja.

Next

/
Thumbnails
Contents