Új Néplap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-13 / 163. szám
1994. július 13., szerda 5 A tévé képernyője előtt Foci, foci, foci - még mindig az kínálja a legtöbb izgalmat; árnyékában alig- alig terem valami, ami terem, az is ... Legenda látványban „Az asszony, ki a malmot hajtotta, éppen akkor énekelni kezdett. A püspök pedig csodálkozva fordult Waltherhez: Walther, hallod a magyarok symponiáját, miképp zeng?” E jelenet leírása Gellért püspök legendájából való, melyben először tétetik említés a nép munkadalairól, és amely eddig csak képzeletünk filmvásznán jelenhetett meg, olvastán a leírtaknak. Most azonban a valóságban is feltűnt a kézimalmot hajtó asszony, meg a malom is természetesen, úgy, ahogyan azt a bátor Rajnai András rendező elképzelte. Ugyanis, elhagyván a görög mitológia világát, Rajnai most a hazai legendák vizeire evezett, tévéjátékot fabrikált a mártírhalált halt hittérítőről, akit István király hívott fia mellé nevelőnek, majd nevezett ki püspökké Csanád vármegyébe, mígnem azután a fellázadt pogányok le nem taszították a már nevét viselő hegy egyik sziklájáról, s a tudós bencés szerzetes így lett vértanúként a katolikus egyház szentje. Őt igyekezett közelünkbe hozni Rajnai, aki a forgató- könyvet is maga írta, egy már színpadot is megjárt drámából. Bár ne tette volna, hisz akkor talán megelevenedett volna - ha igazán drámaíró veszi kezébe a történetet ezúttal is - az az emberi dráma is, amelyben része lehetett a nagy változások előidézte feszültségek idején a királyi udvar tanácsadója, bizalmas embere. így azonban csupán képes^< könyv lett belőle a képernyőn, lapozgatván az életút állomásait, felvillantván néhány pillanatát, s megittasodva a legenda szépségeitől az egészet a glóriázás fényeivel árasztotta el, a csillogó látvány dicsőségébe vonta a püspök markáns egyéniségét. Továbbá ismét csak „feltűnhetett”, mint megannyi előző hasonló Rajnai-munkában a rendező ügyetlensége a jelenetek megkomponálásában. Helyenként szinte mulatságos, hogy mit művelnek a képernyőn, ahogy például a fegyveres vitézek üldözik parancsra az udvarban felbukkanó gonoszt - amatőrök módjára. Azt hiszem, ebben a formájában Gellért püspök legendája áldozatául esik a képernyőnek, pontosabban a képzelőerő drámai tehetség hiányában szenvedő rendezésnek. Szegény Sinkó László - ő testesítette meg a szentként tisztelt mártír papot - igazi feladat híján maga is csak jelen van a játékban. Viszont akadt munka a mozgósított kaszkadőröknek, akik igyekeztek izgalmassá tenni egy-egy jelenetét a tévéjátéknak, mely vasárnap este volt látható a kettesen, 70 percnyi időben. A múltat reprodukálni, újjáteremteni aligha lehet, nem is érdemes, de elgondolkodni rajta, tanulságait számba venni mindenképpen üdvös. A tévéjáték készítői sajnos csupán reprodukálásra törekedtek, azzal is vitatható módon bánnak. Furcsaságok Maradva a hétvégénél, szombat este szórakozásul kabarét kínált a televízió, mely a Forgácsok címet viselte. A bevezető képekből megtudhattuk, hogy az összeállítás valójában olyan régebbi műsorokból kimaradt jelenetek, dalok s egyebek, amelyek mint műhelyben a forgácsok gyaluláskor, ezek is feleslegessé váltak. Hát már itt tartunk? - kérdezhetjük, így kell összekapirgálni a hulladékot is a műhelyben, hogy összejöjjön egy estére való humor a képernyőn? Már az is jó nekünk, ami hajdanán nem kellett vagy nem fért rá a képernyőre? Szerencsénkre a forgácsokról is kiderült, hogy nem értéktelenek, főleg Kellér Dezső jóvoltából, akit megidézett az összeállítás, s akinek bölcs konferanszán remekül mulathattunk; s az Otelló-paródia sem okozhatott csalódást, többek között. És Forgács Gábor is nemcsak ügyesen gyalult (ő vezette be a kabarét), egy részeg férfi monológját adta elő, remekül. Látva a tehetséges színészeket, szívesen venném őket nemcsak forgácsokban, hanem mai, friss szellemiségű művekben, kabaréban is. Remélem, ami késik, nem múlik. Még egy Halló Ne legyünk azért igazságtalanok, találkozhatunk olykor napjainkban is új ötletekkel a képernyőn: a Halló programok sorában hétfőn este például újabb újdonság bukkant elő, a Halló exkluzív. Simon V. László szerkesztő a tőle megszokott nagy hangon, vásári stílusban kiáltotta világgá - piros sportkocsiban robogva be a képernyőre, oldalán Szenes Andreával -, íme az igazi szenzáció, melyet ő szállít ezentúl havonta, egy-egy világhíresség televíziónk képernyőjén! Elsőként mindjárt láthattuk és hallhattuk is a dal francia fejedelmét, Charles Aznavourt. Mindez meg is hathatna bennünket, ha ugyanezt mások, akár Friderikusz Sándor is nem tették volna már meg előtte is. Kár tehát a lelkendező szerkesztőnek ötletét oly módon tálalnia, mintha most ő találta volna fel a spanyol viaszkot. Persze a kedves, kellemes sanzonénekes erről mit sem tehet, s hallgattuk is őt szívesen,- • jóllehet Szenes “Andteä kérdései nemigen mutattak túl az ilyenkor szokásos közhelyeken. Azt azonban sikerült mélyen az agyunkba vésnie, hogy a világjáró művész - a kérdező szavaival - monogám és családközpontú ember. Hallhattunk arról is e premieren, hogy újabb nagyságok követik majd Aznavourt, sőt megjelenhet akár Hofi Géza is a sorozatban, hangzott el kívánságként. De talán megérhetjük, hogy a szövegíró Szenes Ivánt, az édesapát faggatja majd riporter lánya világnagyságként ha csak itt, a Halló exkluzívban. Végül is mindent egybevetve, s főleg a szerkesztői lihegést látva: nagyobb ennek az újabb Hallónak a füstje, mint a lángja, akárcsak a többinek, elődjeinek, testvéreinek. Röviden És egy eseményről: Cimbora-vakáció a Balaton partján; hétfőn este koncert nyitotta a többnapos rendezvényt, s a hangversenyt a televízió is élő adásban közvetítette. Közismert művészek, derűs, mosolygós gyermekarcok - másodszor gyűlnek egybe a cimboraság jegyében gyerekek, a határokon túlról is, hogy ismerkedjenek, hogy gyakorolják alkotókedvüket s ezúttal, hogy szemlézzék, zsűrizzék is azokat a filmeket, amelyek már felnőtt bírálóktól díjat kaptak; hogy ők is eldöntsék, vajon jól működött-e az értékítélet. E. Szabó Márta, a televíziós gyermekműsorok szerkesztőségének vezetője a lelke, mozgatója az eseménynek, mely azzal a tanulságokkal is járhat, hogy a tévé és a gyermekek kapcsolata még szorosabbá válik, s még inkább felszínre kerülnek az ifjú nézők igényei, elképzelései. Ami, ha azt vesszük, hogy ők a képernyő legszorgalmasabb „barátai”, egyáltalán nem közömbös, hogy min nevelődhetnek, hogy mi szórakoztathatja igazán őket, hogy az történjék, amit a szerkesztők szeretnének: ne ki-, hanem bekapcsoljanak, amikor a képernyő előtt ülnek. Valkó Mihály Körkép Bagolyköpetet is vizsgáltak „Sziporka”, „Dugó” és a többiek Halász-vadász-madarász tábor Püspökiben Horváth Ernő iskolaigazgató olyannyira szerény pedagógus, hogy úgy kell felfedezni évről évre a nyilvánosság számára a Ti- szapüspöki Ökológiai és Természetvédelmi Oktatóközpontban általa menedzselt programokat. Lelkes táborvezetőként a nyár java részében ő maga is kinn tanyázik a gátőrházból kialakított oktatóbázison, ahol márciustól novemberig váltják egymást az óvodáskorútól a középiskolásig terjedő gyermekcsoportok. Egyre népszerűbb határon innen és túl ez a Tisza-parti, galéria- és kubikerdővel, sok élő hellyel körülvett, városi urbanizációtól védett csendes kis zug, amely ideális szakmai programok szervezésére. A megye természetkutatói mellett jönnek ide a nyáron Gyuláról, Budapestről, Franciaországból is diákok. A fődíj: utazás Legolandba Több mint húszezer látogatója volt eddig a két és fél hónappal ezelőtt Kecskeméten, a Szórakaténusz Játékmúzeumban megnyílt Lego-történeti vándorkiállításnak. Tekintettel arra, hogy a világhírű dán játékgyártó cégnek ez az első magyarországi bemutatkozása, a házigazda intézmény az augusztus 20-ai zárásig még legalább másfélszer-kétszer ennyi érdeklődőre számít. Nem csupán azért, mert a hátralévő időszak éppen a nyaralási, vakációzá§i szezon csúcsa, hanem azért is, mert a kiállítás kapcsán értékes jutalmakban részesülhetnek a szerencsés gyerekek: a kiállítási nyereményjáték-szelvényüket helyesen kitöltő gyermekek közül ugyanis augusztus 6-án ünnepélyes keretek között sorsolják ki a Lego-ajándékok nyerteseit, valamint a fődíjat. Ez utóbbi egy négynapos, exkluzív legolandbéli repülőút, felnőtt kísérővel. (MTI) Matéria Tizenkét fiatal iparművész, a Matéria csoport tagjai közös tárlaton mutatkoznak be a Duna Galériában. A pályakezdő keramikusok, ötvösök, bőrművesek, textil- és ruhatervezők munkáiból szerdán nyílik kiállítás a XIII. kerületi Pannónia utcában. (MTI) Zenei fesztivál Nyírbátorban Július 15-én, pénteken kezdődik a nyírbátori zenei fesztivál. A nyitó hangversenyt 19.30 órától rendezik a szabolcsi város református templomában, ahol a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Magyar Állami Énekkar, illetve az Állami Operaház szólistáinak közreműködésével hallhatják a zenekedvelők Verdi Rekviem című művét. A fesztivál idei programjában további hat templomi hangverseny sze-, repel, s valamennyin a nyírbátori nemzetközi ifjúsági zenei tábor alkalmi zenekara működik majd közre. Július 21-én, a má- riapócsi görög katolikus bazilikában, 22-én a nagykállói református templomban, míg 23-án és 24-én, a nyírbélteki, illetve a nyírbátori görög katolikus templomban Weiner-, Mozart- és Dvorák-művekkel lépnek közönség elé. Koncertsorozatuk július 30-án a vállaji római katolikus templomban, 31-én pedig a nyírbátori református templomban folytatódik, ahol Britten-, Csajkovszkij-, Muszorgszkij- és Ravel-műve- ket játszanak. (MTI) Az ötnapos halász-vadász-madarász tábor zárónapján, a szakmai értékelés idejére ülök le a gyerekek közé. Fülöp Emil pedagógus, táborve- zető-helyettes a diákokkal együtt memorizálja a gyönyörű szép Weöres Sándor-so- rokat, a tábor jelmondatát: Gyöngy az idő, vándoroljunk, / Nincs szekerünk, bandukoljunk, / Lassú folyó ága mellett / Járjuk a halk fúzfa-berket. Felidéződnek a programok: az élő folyóval, a partifecske-te- leppel, az íjászattal, a nyomolvasással való ismerkedés. A kutyabemutató élménye, a vadles, a légpuskalövészet izgalmai. S hogy értelmesen eltöltött néhány napos együttlét is elegendő egy közösség kialakulásához, példázzák a záporozó becenevek: Sziporka, Dugó, Sportgiliszta, Kopasz Csúzli és a többiek. Még néhány óráig együtt a csapat. Körbeülünk, s élménypróbát teszek. Zsigmond István, Tiszapüs- pöki: - Sétáltunk a gáton, amikor lementünk a Kerek-tóhoz, abban láttam egy 30 centis, zöld-fehér csíkos furcsa halat.- Tudtad azonosítani?- Nem.- Miért? Elúszott? (Ezen aztán jót nevetnek a többiek.) Mritúz János, Tiszapüspöki:- A fácántelep volt a legnagyobb élményem s az állatok nyomai. Őzzel, nyulakkal találkoztunk. Vadmegfigyelésre is mentünk. Öt órakor keltünk fel hajnalban. A túrkevei Asztalos Évának a bátyja, a kisújszállási Abri Katalinnak az édesapja vadász. Ők ajánlották a tábort a lányoknak, akik szűken-tömören fogalmaztak: minden tetszett. A helybéli Magyar László a bagolyköpet-vizsgálatot mondja el szakszerűen:- Csipeszt es bonctűt kaptunk, amivel a bagoly által kiök- lendezett kis csomóban vizsgáltuk a csontokat, hogy egér vagy hörcsög volt az áldozat. A középiskolás Kővári Balázs ifivezetőként érkezett Szandaszőlősről. Légpuskalövészetet és íjászbemutatót - amivel két éve foglakozik hob- biszerűen - szervezett a gyerekeknek. A fotó kedvéért, a táborozok örömére, rögtönzött egy második bemutatót. Az íj felhúzása elsőre - tanúsíthatom -, nem könnyű mesterség. Közben megérkezett Kővári Ferenc, a tábor fő szponzorának, a megyei vadászszövetségnek a munkatársa. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt Szolnokon, a Millér melletti lőtéren szerveztek már a vadászok gyerekeinek tábort. A mostanihoz is hozzájárultak anyagiakkal, míg a Szajoli Béke Vadász- társaság terepjáró gépkocsit biztosított a vadmegfigyeléshez. A kedvezményes díjazású táborban a vadászok gyerekei mellett a Tisza klubos szülők fiai, lányai és a helyi természetkutató szakkör tagjai vettek részt. Úgy tűnik, az ökológiai központnak tartós kapcsolatot sikerül kiépíteni a vadászszövetséggel. Tavaly, miután a pályázati pénzek elfogytak, a vizesblokk t felépítéséhez, a hálóhelyek kialakításához ők nyújtottak segítséget. Cserébe szálláshelyeket kapnak, szakmai programokat rendezhetnek a gátőrházból lett természetvédelmi bázison, ahol már csak egy közegészségügyi szempontból is teljesen megfelelő főzőkonyha kialakítása várat magára. Ázért is fontos ez, hogy hosszú időkre biztosított legyen a mindenkori táborozok számára a Tisza menti természetnek, a szövőlepkék petézésének, a piócáknak vagy akár a „zöld-fehér csíkos furcsa halaknak” a megfigyelése. A közvetlen, érzékszervi tapasztalás ugyanis semmi mással nem pótolható. Kép és szöveg: Simon Cs. József Kővári Balázs bemutatót tart a csigás vadászíjjal Milliomosok közelről 1. Ha oroszlánvadász vagyok- Ön nagyon sikeres vállalkozó. Jelenleg egy 216 miiló forintos bevételű üzletet vezet.- Igen, az említett vállalatom Csillaghegyen van, egy vas- és műszaki telep. Tried György vagyok, eredeti foglalkozásom vízvezeték-szerelő. Technikumi érettségim van, épületgépészeti szak. Nyelvet nem beszélek.- Hogyan kezdődött a karrierje? Volt alaptőkéje, segítette valaki?- 1974-ben olvastam egy újsághirdetést, hogy maszek zöldséges társat keres. Jelentkeztem, de ez az első üzlet nem jött be. Később új dolgokba kezdtem, s már két saját standom is volt. Aztán az összes pénzemet felraktam egy ötletre - jelenlegi munkámra, ami új ötletek és találmányok támogatásával kapcsolatos. Tudja, szeretem kipróbálni a legszélsőségesebb helyzeteket. A zöldségkereskedés szellemileg nem elégített ki. Eldöntöttem, hogy nemcsak pénzt fogok keresni, hanem be is fektetem innovációs tevékenységbe.- Hogyan? Milyen tervei vannak?- Többféle is van. Az egyik egy innovációs Atryum Áruház (60 millió forint), ahol az építőipari jellegű anyagokat árulnánk. Ez a jelenlegi telepem helyén épül. Hat önálló üzletrészből és belső bemutatóteremből állna. Itt meg lehetne „kóstolni” a termékeket. Legkedvesebb tervem pedig az Infó-Bürotel, ez egy Hilton típusú businesscen- ter-hálózat, szaunával, teniszpályával, étteremmel. Mint a nevéből is kitűnik, az egyik része egy iroda-szálloda komplexum, a másik egy információs bázis lesz, ami kiszolgálja az üzletembereket, anyag- beszerzőket, menedzsereket, kutatókat. Ahol együtt funkcionálna a vállalati tőke, a tanácsadó, a jogi és cégbíróság, a nyomda. Lényege, hogy a tőkét ne vigyék ki az országból, hanem itt forgassák. Nemzetközi hálózatban működnénk, így jó gazdasági döntéseket lehetne hozni. Tehát egy nagyon jól felszerelt gépparkra gondoltam, számítógépekkel, telefaxszal, telefonvonalakkal, videóval, ahol naprakész a nyilvántartás és koncentrált az infrastruktúra.- Ha feltalálnék valamit, vagy lenne egy ötletem, pénz nélkül is igénybe vehetném ezt a szolgáltatást?- Megfelelő jutalék ellenében bárki használhatja majd a gépparkot. Bármit betáplálhat, illetve kivehet belőle, sőt megelőlegezzük az információt, megszervezzük az „asztaltársaságot”, összehozzuk a vállalkozót a megfelelő gyártókkal.- Mennyibe kerül az Info-Bürotel?- A beruházási költség tízmillió dollár! A Hajógyári-szigeten, egy kétszintes épületből, és egy toronyépületből fog állni. Az oktatást is szeretném megszervezni. Köztudott, hogy minden faluban akad egy-két csavaros eszű fiatal, ki új utakra talál vagy téved. Nekik szeretném átadni a tapasztalataimat. Az innovációs tevékenység támogatását a Közgazdaság-tudományi Egyetemmel együttműködve szeretném megvalósítani, mert ez az a hely, ahol a kutatók elképzeléseiket átültethetik a gyakorlatba.- Nyugaton működnek már ilyen Info-Bürotel-szerű intézmények?- Nem, ez újdonság.- Mennyi a jelenlegi vagyona?- Körülbelül 90 millió forint. Mire meghalok, dúsgazdag leszek. Azt tervezem, hogy a családomra annyi pénzt hagyok, amennyit egy átlag szülő. A többi pénzből alapítványt szeretnék létrehozni tehetséges fiatalok számára.- Mennyi pénzt szokott magánál hordani?- Nálam a pénz olyan, mint munkásnak a szerszám: munkaeszköz. Általában 5-10 ezer forint van nálam.- Változtatott a pénz társas kápcsolatain?- Ó, hogyne: elváltam. És nincsenek illúzióim.- Örökölt-e, nyert-e valaha?- Nem örököltem. Szerintem a szerencsejáték a reménytelen emberek kapaszkodója.- Más üzlettel is foglalkozik?- Az innováció a hobbim. Ha oroszlánvadász vagyok, nem lövöm le a felugráló nyulakat.- Azt mondják, a gazdag ember a fogához veri a garast.- 'Igen, mindig elég smucig voltam. De szerszámra, könyvre sosem sajnáltam a pénzt.- Hol él, milyen körülmények között?- Egy háromszobás, VIII. kerületi tanácsi lakásban lakom. Nyugati kocsim van. Külföldön elvárják, hogy az ember mutasson is valamit az anyagi helyzetéből. Tudja, a távolság mércéje a méter, a sikeré a pénz. Buda Magdolna (Atlantic)
