Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-08 / 133. szám

Tallózó Minilapszemle a magánosításról Az új amerikai nagykövet gazdaságunkról További segítségre számíthatunk A Magyarországon alakuló új kormánynak - bármilyen ösz- szetétele lesz is - nehéz kérdésekkel kell megbirkóznia a fellen­düléshez és a gazdasági növekedéshez vezető úton - hangoztatta az Egyesült Államok új budapesti nagykövete, aki szerint or­szága ehhez továbbra is megadja majd a szükséges bátorítást és segítséget. (Világgazdaság, V. 26.) A kárpótlási kínálat az ÁV Rt.-től függ Mintegy 80 milliárd forint címletértékű kárpótlási jegy tulaj­donosai várnak valamilyen befektetési, privatizációs lehető­ségre. Az Állami Vagyonügynökség kezelésében már csak ke­vés cserére felkínálható vagyon van. Az Állami Vagyonkezelő Rt.-re vár, hogy gondoskodjék a befektetési kínálatról. (Népszabadság, V. 26.) Szeptemberig meg kell kötni a szerződést Mi legyen a magyar uránnal? Az Állami Vagyonkezelő Rt. (ÁV Rt.) az új kormányra hagyja a döntést abban, hogy mi mó­don oldják meg a magyarországi urnércbányászat problémáját, ezzel együtt a kitermelő, a Mecseki Urán Kft. pénzügyi helyze­tét - közölte Csépi Lajos, az ÁV Rt. vezérigazgatója legutóbbi sajtótájékoztatóján. Négy lehetőséget dolgoztak ki: az egyik az azonnali bezárást jelentené, a másik a jelenlegi termelés folyta­tását, a harmadik a termelés szüneteltetését, a negyedik a fo­lyamatos bezárást. (Napi Gazdaság, V. 30.) Csökkenni fog a privatizációs bevétel Nagyobb szerep a külföldi tőkének. A korábbi, spontán pri­vatizációt követő államilag irányított lépések után az ingyenes „osztogatás” visszaszorítása és ismét a menedzserek növekvő privatizációs szerepe valószínűsíthető. A fizetési mérleg drámai alakulása miatt a külföldi befektetők megítélése is kedvezőbbé válik - szerepel a GKI Gazdaságkutató Rt. ez évi második kon­junktúrajelentésében. (Magyar Hírlap, V. 30.) Új fejezet a kárpótlási jegy ellenében? Az ÁV Rt. tervei szerint a jövőben megszűnne a határozatos kárpótlási jegyek kizárólagossága. Erre már példa az Egis esete is. Júniusra csupán három társaság részvénycseréjét tervezi az ÁV Rt. Ezek a Mól, az Egis, a Chinoin. Június 27-én indítja út­jára az ÁV Rt. első portfóliócsomagját, amelyben négy gyógy­szertári társaság részvényei szerepelnek. Az Alkaloida, a Bio- gal, a Chinoin és az Egis 15-15 milliós részvénycsomagja van a portfólióban. (Magyar Hírlap, V. 30.) Döntésre vár a Nitrogénművek Államkötvények fejében több lépcsőben visszavásárolja az állam a péti Nitogénművek Rt. 1,2 milliárd forintos rövid lejá­ratú hitelállományát. Az adósság sorsáról az Állami Vagyonke­zelő dönt, de a kamatteher már megszűnt. (Napi Gazdaság, V. 30.) A Borsodferr Rt. reményei A vállalat fejlesztésének tőkeigénye 7 milliárd forint, amely­ből 3 milliárdot a kormány juttat az'Állami Vagyonkezelő Rt.-n keresztül a társaságnak ... (Napi Gazdaság, V. 30.) ÁIJ,AMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Az Á VÜ válaszol Fölszámolási ingatlankínálat az ÁVÜ Marketing Adatbázisában A bőséges privatizációs kínálat, a résztvevők számára nyújtott különféle kedvezmények (Egzisztencia-hitel, kárpótlási jegy), valamint a viszonylag szűk fizetőképes kereslet miatt a csődbe ment, felszámolás alatt álló válla­latok vagyonát sokáig nehéz volt értékesíteni. Ma már lé­tezik e vagyontárgyak megvásárlásához nyújtható ked­vezményes hitelkonstrukció. Az Állami Vagyonügynök­ség (ÁVÜ) úgy döntött, hogy saját privatizációs kínálatá­val együtt mutatja be az érdeklődőknek a felszámolás ke­retében értékesítendő vagyont is. Az ÁVÜ Marketing Adatbázisában napokon belül megjelenik ilyen ingatlan­kínálat. Az első: a Budapest Holding Rt. Az egyik legnagyobb, fel­számolással is foglalkozó pénzügyi, befektetési tanács­adó cég - a Budapest Holding Rt. - az első, amellyel az ÁVÜ szerződést kötött. Kez­detben eladandó épületeket, később részvénycsomagokat is bemutathat az ÁVÜ számí­tógépes hálózatán keresztül. Dr. Sütheö Sándor vezérigaz­gató elmondta, hogy az éppen ötödik születésnapját ünneplő társaság 1990 nyarától végez felszámolásokat. Jelenleg 140 kisebb-nagyobb állami válla­lat, szövetkezet, társaság va­gyontárgyait próbálják meg eladni, s a hitelezők igényeit teljesíteni. Kedvezményesen Eddig nehezítette a felszá­molást, hogy csak készpénz­zel lehetett kifizetni- az épüle­tek és berendezések árát. A felszámolási biztosoknak nem egyszer okozott fejtörést, hogy eladhatják-e mélyen ér­tékük alatt a vagyontárgyakat, a vevő ugyanis a privatizációs ajánlatból jóval kedvezőbb fi­zetési feltételekkel választha­tott. (Az E-hitel, a kamattal növelt címletértékű kárpótlási jegy mellett, ma már lízin­gelni is lehet vagyontárgya­kat, s esetenként az ÁVÜ részletfizetést is engedélyez.) Dr. Sütheő Sándor abban bízik, hogy a befektetni szán­dékozók ezentúl könnyebben szerezhetnek friss informáci­ókat az értékesítésre szánt va­gyontárgyakról, és időben be­adhatják hiteligényüket a bankokhoz. Huszonhárom pénzintézet vállalkozott a felszámolási el­járás alá vont vállalatok va­gyontárgyainak értékesítésé­hez nyújtandó kedvezményes hitel folyósítására, közülük kilenc máris fogadja a hitel­igényléseket. A vezérigazgató szerint ezzel megszűnt a fel­számolandó vagyonnal szem­beni diszkrimináció, ugyanis - legalábbis az első három évben — a kapható kamattá­mogatás mértéke megközelíti az E-hitel által élvezhető ked­vezményt. A Budapest Hol­ding Rt. felszámolói tevé­kenysége során 140 vállalat, társaság, illetve szövetkezet együttesen több mint 15 mil­liárd forint értékű vagyonát felügyeli, kezeli. Privatizációs kínálat, felszámolási kínálat Pogáts Tibor, az ÁVÜ fő­tanácsosa, a Marketing Adat­bázis vezetője arról tájékozta­tott, hogy valamennyi jelentő­sebb pénzügyi tanácsadó cég­gel tárgyalásokat kezd a va­gyonügynökség. A velük való megállapodás után az érdek­lődőknek bővül a választási lehetőségük, nem kizárt tehát, hogy a kiszemelt; privatizá­landó szerelőcsarnok helyett sok szempontból megfelelőb­bet találnak a felszámolási kí­nálatban. A megvásárolható ingatlanok listája megtekint­hető az Állami Vagyonügy­nökség ügyfélszolgálati irodá­iban, az úgynevezett lekérde­zési rendszerhez kapcsolódó számítógépekre telefonon is kérhetők adatok, és informá­ció szerezhető az ÁVÜ-vel szerződésben álló tanácsadó cégeknél, valamint ér­dek-képviseleti szerveknél. Az értékesítésre ajánlott épü­letek fontosabb jellemzőin kívül - alapterület, irányár - a számítógép monitorján meg­jelenő fényképen is megszem- lélhetők az ingatlanok, üzem­csarnokok, irodaházak, raktá­rak, garázsok. Az érdeklődőknek a Vásár­lással meg kell várniuk>a'pár lyázati kiírást, ugyanis szá­mos esetben a vételár licitálás során alakul majd ki. Az építőanyag-ipari piacon ma már a túlkínálat jellemző Karcsúsítás után, tulajdonoskeresés közben A mezőtúri székhelyű Alföldi Téglaiprai Kft.-re (Altek) az ÁVÜ április 20-ai beadási ha­táridővel írt ki pályázatot, így elképzelhető, hogy írásunk megjelenésének napján lesz ismert a pályázat győztese s az új tulajdonos. A titoktartási kötelezettség miatt Juhász Béla igazgató nem számolt be arról, hogy vajon a dolgozók pályáztak-e. Annyi bizo­nyos, hogy a jogelőd állami vállalat még a ’80-as évek végén több mint 30 téglagyárral működött, melyek száma mára hatra csökkent a karcsúsítások eredményeként. A kárpótlásban tulajdonhoz jutottak száma - havi összesített formában. Ez év áprilisáig összesen 447 865-en jutottak földtulajdonhoz az országban megtartott árveréseken. Megyénkben több mint 25 ezren szereztek tulajdont, melynek értéke meghaladja a 3 millió aranykoronát. (Forrás: Privinfó) Újabb „szalámiszeletek” juthatnak a kisbefektetőknek Az Alföldi Téglaipari Válla­lat a korábbi Tégla és Cserép­ipari Tröszt legnagyobb szerve­zeti egységeként működött. Hosszú évtizedek alatt alakult ki a vállalat nagyságrendje, több megyei cég összevonásá­val. Az óriási méret fokozato­san csökkent a mai állapotra önkormányzati, szövetkezeti tu­lajdonba adással, valamint érté­kesítésekkel, leválással. így 1991 végéig 13 modem tégla­gyárat üzemeltető céggé alakult az Alföldi Téglaipari Vállalat - ez volt az első önálló éve is az állami vállalatnak. Az első privatizációs év a következő, 1992 volt, mely pá­rosult gazdasági gondokkal is. Éppen az 1991 -es esztendő érin­tette legsúlyosabban az építő­ipari termelőket, így a mezőtú­rit is, ugyanis ekkor történt meg először, hogy kínálati piac ala­kult ki a korábbi keresleti he­lyett. Az első privatizációs lépés a mezőtúri téglagyár értékesíté­sének, pontosabban külföldi tőke bevonásával vegyes válla­lattá alakításának megindítása volt. A terv szerint 50-50 száza­lékos tulajdoni részaránnyal alakult volna meg a vegyes vál­lalat, egyúttal ezen tranzakció­ból befolyó összeg a vállalat pénzügyi gondjainak mérséklé­sére szolgált volna. Ám ehelyett 100 százalékosan értékesítették a mezőtúri egységüket 1992 szeptemberében. Időközben - mint arról ko­rábban szó volt - több egységük termelését leállították. Ezen gyárakból az ÁVÜ kérésére előprivatizációs felajánlást tett a vállalat, mely öt téglagyárat érintett. Az első pályázati kör­ben a meghirdetettek közül csak egy, a hajdúböszörményi kelt el. Ám az ebből befolyó összeg már nem a céget, illette. A má­sodik körben egy - a tiszaföld- vári - kivételével mind a három vevőre talált. így a törökszent­miklósi, a debrecen-hortobágyi és a hajdúszoboszlói. A tápiógyörgyei téglagyárat is értékesítették, miközben az előbbiekben említett öt egység értékesítése zajlott. A nyilvános pályázat meghirdetése ez eset­ben vállalati és vásárlói kezde­ményezésre történt. Mindemel­lett a szervezet zsugorodásához 1992 februárjában a kisújszál­lási egység kiválása is hozzájá­rult. Összességében 1992 végére kialakult a jelenleg működő kft. nagysága - mondta az igazgató. Ez lényegében egy mezőtúri irányítású, hat gyáregységből álló vállalat, melynek külön ér­dekessége, hogy a cég székhe­lyén nem folytatnak termelést. Áz állami vállalatból egyébként ez év január 1-jével alakultak át korlátolt felelősségű társasággá, melynek privatizációja fplya- matban van, ugyanis az ÁVÜ április 20-ai beadási határidővel írt ki pályázatot az Altekre. En­nek eredménye még nem szüle­tett meg, mint ahogy az sem tudható, hogy a dolgozók ringbe szálltak-e saját cégükért. Juhász Béla egyébként úgy gondolja, hogy jelenleg az épí­tőanyag-ipari termelésben és ér­tékesítésben széles a paletta, hi­szen az óriási cégektől kezdve az egészen pici, magántulaj­donban termelő gyárakig min­den megtalálható. Ez adja azt is, hogy a termékminőség és a ter­mékválaszték is ugyanilyen szé­les skálán mozog, a vásárló ma mindenféle terméket megtalál­hat a piacon. A cég a piacon - mérete miatt is - a középmezőnyben foglal helyet. Míg korábban - a magánerős építkezések nagy száma következtében - a terme­lés teljes kapacitással is kevés­nek bizonyult, addig az 1991-es forduló év óta komoly értékesí­tési gondok keletkeztek. Az igazgató utalt arra, hogy ennek érdekében a marketingmunkát erősítették, ugyanis a raktárra történő termelést nem tudják fi­nanszírozni. Éppen emiatt szemléletváltozás is szükséges a cégnél - vezetőtől beosztottig egyaránt. A vállalat a tavalyi évet mi­nimális veszteséggel zárta a ko­rábbi évek nagyobb mértékű, negatív előjelű eredményéhez képest, s remélhetőleg az 1994-es év már nyereséget hoz a kft. életében. Június 6-tól összesen 387 millió forint értékben ismét le­hetett jegyezni a tőzsde vitatha­tatlan sztárjának számító Pick Szeged-részvényt. Ezúttal csakis készpénzért. A papírokat egyenként 6200 forintért adták, ami 620 százalékos árfolyamot jelent. Első hallásra talán magasnak tűnik, de ezért a részvényért - kis túlzással szólva - semmi sem drága. Nem olyan rég még 10 ezer forintos csúcsot döntö­getett a tőzsdén. Igaz, az talán csak az általános „hosszhangu­latnak” volt köszönhető. Ám a mostani alaptőke-emelés hírére az árfolyamesést követően is- rpét magasabban, 7 ezer forin­tért cserélnek gazdát a papírok. A jövőre nézve pedig biztató lehet a bécsi börzén megélén­kült érdeklődés, a Herz Szalá­migyár megvétele, a márkanév­használattal kapcsolatos peres­kedés számukra kedvező lezá­rása, no és nem utolsósorban a cég idei 1,4 miliárd forintos nyeresége. Ez jövőre további növeke­déssel kecsegtet. A mostani nyilvános rész­vénykibocsátás útján megvaló­sítandó alaptőke-emeléstől a szegedi anyavállalat 2,4 milli­árd forintnyi friss tőkét vár. En­nek egy részét a Herz megvásár­lására, egy másik részét a Pick hiteleinek kiváltására fordítják, de félmilliárd forint fejlesztésre is jut majd. Országszerte 56 jegyzési he­lyen várták az igényeket, a Pos­tabank, valamint a Kereske­delmi és Hitelbank Rt. kijelölt fiókjaiban. Nem titkolták: ro­hamra számítottak. S jó, ha tud­ják a kisbefektetők, hogy érde­mes korán kelniük, hiszen az al­lokációs elvek sajátosak. Előnyt élveznek minden hat régi részvényük után egy új részvény erejéig a társaság je­lenlegi tulajdonosai, akik május 30-ig bejegyeztették magukat a részvénykönyvbe. Őket követik a cég tulajdonhányadának 9,2 százalékát birtokló dolgozók. Ezután a belföldi magán- és in­tézményi befektetők következ­nek, s végül a külföldiek. Azok a befektetők tehát, akik még nem rendelkeztek Pick-részvénnyel, csak akkor indulhattak jó eséllyel a papírért folyó versenyben, ha időben éb­redtek. A jegyzéseket ugyanis naponta összesítik, s amint elér­ték a kibocsátás 387 milliós összegét, a jegyzés azonnal le­zárható. Tehát akár másnap, 7-én is. Túljegyzést ugyanis nem fogadnak el. Ez ugyan még lapzártánkig nem történt meg, azonban mire e cikk megjelenik, lehet, már véget ért a jegyzés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents