Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-04 / 130. szám

6 1994. június 4., szombat Érdekességek Gyártó kerestetik Zenélő óvszer Egy olasz egyetemista felta­lálta az abszolút biztos gumióv­szerféleséget - ez ugyanis azonnal megszólal és komoly­zenét játszik, ha éppen az aktus alatt találna kilyukadni. A 26 éves fizikushallgató Lino Missio abból indult ki, hogy szükség lenne valamilyen figyelmeztető jelre, amely elég jellegzetes ahhoz, hogy az óv­szer felhasználói a legforróbb pillanatokban is felfigyeljenek rá. Mint a Reutemak elmondta, rögtön a hangosításra gondolt. Kísérleti óvszerébe ezért külön­leges kábelszálat szőtt bele, amelynek jellegzetessége, hogy elektromos vezetőképessége megváltozik, ha a gumi kilyu­kad. A gumi alsó részébe, tehát ahol a legkevésbé zavaró, Mis­sio egy hajlékony mikrochipet épített bele, amely ezt azonnal érzékeli, és megadja a figyel­meztető jelet. A jel Missio pro­totípusában néhány akkord egy Beethoven-műből, de a fiatal feltaláló elmondta, hogy nem muszáj zenét választani, meg­oldható, hogy az óvszer, mond­juk, emberi hangon megszólal­jon vagy akár sikítson egyet. Missio azt is elmondta, hogy most megfelelő vállalatot keres, amely lehetővé teszi, hogy el­adhatóvá fejlessze és nagy té­telben piacra dobhassa kidolgo­zott találmányát. (MTI) Föld alatti turizmus Moszkvában JOSOLO ÓRA. A Casio gyár ismét újdonsággal lepte meg a piacot. Olyan órát dobott áruba, mely jósol. Eh­hez nem kell mást tenni, mint betáplálja a vásárló a születési dátumát, s az óra megmondja a jövőjét a szerelemben, pénzben és egészségben. S természe­tesen a pontos időt is mutatja. (FEB Foto) Moszkvában esténként egy néhány emberből álló csoport furcsa, horrorfilmekbe illő öltözékben a föld alá ereszkedik, hogy fürkéssze a város csatornahálózatát. A magukat az angol­ból oroszosított szóval „diggereknek”, vagyis „ásóknak” nevező barlangászok nemrégiben elhatározták, hogy kedvtelésükből némi pénzt is csinálnak. Vállakozó kedvüeknek föld alatti ki­rándulásokat szerveznek a Moszkva alatti üreg- és alagútháló­zat kevésbé veszélyes szakaszain. Maguk a „diggerek” már rég­óta kutatják Moszkva föld alatti alagútjait, barlangjait. Általában napi munkájuk után élnek hobbi­juknak. - Az első néhány expe­díciónk még különösen veszé­lyes volt, többen közülünk meg­betegedtek - mesélte Vagyim Mihajlov, a „diggerek” vezetője az Argumenti i fakti című heti­lapban. Igaz, hogy a csatornák legtöbbjében télen-nyáron állan­dóan 18-20 fok a hőmérséklet, a távhővezetékek közelében azon­ban 60 fok meleg is van. A csa­tornákba gyakran olyan vegyi anyagokat eresztenek az üze­mek, amelyek még a védőöltöze­tet is szétmarják. Emellett a csatornák „lakói” nem szívesen veszik a betolako­dókat. A patkányok átharapják a csizmát is. A csatornákban annyi a szúnyog, hogy látni se lehet tő­lük. A csótányok pedig valósá­gos szőnyeget alkotnak. A moszkvai csatornában elszapo­rodtak a 12 centiméteres ameri­kai csótányok, amelyek a náluk általában kisebb méretű orosz „rokonaikat” kiszorítják. Az alagútrendszerben embe­rekkel is lehet találkozni. Pél­dául kincskeresőkkel, akik régi pénzérméket keresnek a föld alatti üregekben. A leggyakrab­ban a hajléktalanok választják lakhelyükül a föld alatti járato­kat. Néha sátánistákkal és kábí­tószeresekkel is összeakadnak. Ők elsősorban a világ szeme elől rejtőznek a föld alatt. Az orosz diggerek örömére a növényvilág is képviselteti magát a föld alatt. Nemritkán a sugárutakon ülte­tett fák gyökerei a föld alatti fo- lyókból táplálkoznak. Moszkvában 150 föld alatti vízfolyás, köztük több kisebb folyó van, amelyeket a város fej­lődésével zártak föld alatti csa­tornákba, köztük a Nyegli- nyinka folyót. Moszkva föld alatti üregei között, így a Kreml alatt vannak olyanok, amelyeket a város alapításakor ástak ki. Ezek egy részébe kalauzolják a moszkvai diggerek az érdeklő­dőket, akik megtekinthetik a hajléktalan naiv művészek fres­kóit is. (MTI-Panoráma) Harminc éve hunyt el Az atombomba atyja, Szilárd Leó „Mindig felbosszant, ha a hozzáértők kijelentik, hogy valamit nem lehet megcsinálni” - vallotta be egy ízben Szilárd Leó, amint a Southampton soron sétálva megállította a közlekedési lámpa. „Éppen azon töprengtem, hogy ha találnánk egy olyan elemet, amely a neutron hatására szétesik, és amely egy neut­ront felhasználva kettőt bocsát ki, akkor ezen elemből elég sokat felhalmozva, láncszerű magreakciót lehetne-e előidézni. Talán atombombát is lehetne csinálni.” Talán valóban így született meg az atombomba gondolata Szilárd Leó fejében, minden­esetre elég sok időt és energiát kellett befektetnie, amíg ötlete nyomán egy chicagói fedett te­niszpályán megépült a világ első atomreaktora. Szilárd Leó 1898. február 11-én született Budapesten. Is­koláival nem volt valami nagy szerencséje, saját bevallása sze­rint matematikatanára „igazi idióta volt”. Ezért azután az első adandó alkalommal az ak­koriban „a fizika Mekká”-jának tartott berlini egyetemre ment, s ott habilitálták magántanárrá. Hitler hatalomátvétele után Londonba költözött, ahol meg­határozó élményben volt része. Történt pedig, hogy 1933-ban a Brit Fizikai Társulat közgyűlésén felszólalt az általa igen nagyra becsült világhírű fi­zikus, Ernest Rutherford, s kije­lentette: „Aki az atomenergia ipari méretű felszabadításáról beszél, az holdkóros”. Szilárd Leó ekkor tökélte el véglege­sen, hogy mégis megoldja ezt a problémát. 1934-ben a láncreakcióval angol szabadalomért folyamo­dott, de talán az illetékesek is holdkórosnak nézhették a lelkes magyart, mert nem kapta meg. Kutatási terepét áttette az Egye­sült Államokba, ahol az idő­közben kitört második világhá­ború hatására - világhírű tudós­társaival egyetemben - szinte minden támogatást megkapott, s 1942 decemberében fellob­bant az első atommáglya. Szi­lárd, Enrico Fermi és a többiek, köztük Wigner Jenő ezzel vég­legesen beírták nevüket a „fi­zika történetébe”. Szilárdék pontosan tudták, milyen nagyszerű s egyben szörnyű eszközt adtak az em­beriség kezébe. Aggályaikat az amerikai elnökhöz címzett me­morandumban fejtették ki: „Olyan felfedezések, amelyek­nek az Egyesült Államok népe nincs is tudatában, befolyásol­hatják a nemzet jólétét a közel­jövőben ... A bomba bevetése Japán ellen hatásos lehet, de semmivel sem igazolható.” Ezek után az amerikaiak 1945 augusztusában ledobták az atombombát Hirosimára és Na- gaszakira. Szilárd Leó pedig el­fordult a magfizikától, s élete további éveiben vírusbiológiá­val foglalkozott. Nem volt „igazi” tudós, nem bújta folyton a könyveit, szívesen járt társa­ságba, és hamar kötött barátsá­gokat. 1953-ban azonban ször­nyű eredményt mutatott ki egy klinikai vizsgálat, hólyagrákot diagnosztizáltak nála. Az orvosok menthetetlennek tartották, ezért megengedték neki, hogy saját elképzelései szerint gyógyítsa magát. S olyan gyógymódokat eszelt ki magának, hogy orvosai még évekkel később is összerezzen­tek Szilárd Leó nevének halla­tára. De hagyták, hadd csinálja. Asszisztense, Balázs Nándor így emlékezett a kezelésre: „Rettenetes látvány volt. Su­gárbetegséget kapott, bőre telje­sen elszürkült, rendkívül lefo­gyott, arcáról szinte fürtökben lógott a bőr. Úgy látszott, hogy mégis előző kezelőorvosainak volt igazuk.” De nem. Az atom­bomba atyjával ugyanis tíz év­vel rákjának felfedezése után - 1964. május 30-án - egy éj­szaka szívroham végzett. Fel­boncolták, s a ráknak nyomát sem találták. Gépkocsit - ebek harmincadjára ? Riasztó helyett: kutyatestőr az autótolvajok ellen A puli, az uszkár, a foxterrier és néhány más fajta - megfelelő kiképzés után - kitűnő és meg­bízható testőre lehet a gazda gépkocsijának, s riasztóberen­dezés nélkül is védelmet nyújt­hat az autótolvajok és autófosz­togatók ellen. A tanítással azt kell elérnünk, hogy a kutya a családi kocsi belsejét saját „vadászterületé­nek” tekintse, és gazdája távol­létében mindenáron megvédje a behatolás ellen. Ezért a bizton­ságos őrzés első számú felté­tele, hogy szabadon mozoghas­son az első-hátsó ülések között, át-átugorhasson egyikről a má­sikra, s ne gátolja ebben semmi­lyen elválasztó rács vagy háló. Az őrzésre való konkrét fel­készítés előtt azonban türelmes csitítással, csöndesítéssel meg kell tanítanunk a kocsiban „posztoló” négylábút a nyugodt viselkedésre, az autó körüli jö­vés-menés békés elviselésére. Az autók négylábú őrét ugyanis a gyerekek, a járókelők gyakran puszta szórakozásból is inger­ük, s ha ezek az alapjában nem rossz szándékú mozzanatok a jószágot fölizgatják, tehetetlen haragját az üléshuzaton tölti ki. A tulajdonképpeni kiképzés két részből áll. Áz első: az őrző ösztön fejlesztése. Ezt olyan manőverekkel érhetjük el, ame­lyek figyelem-összpontosításra, energiáinak mozgósítására késztetik az állatot. Például a kutya számára ismeretlen segí­tőtársunk sétáljon lassan, tétova lépésekkel a kocsi felé, majd eredjen futásnak, ha a négylábú őr morogni vagy csaholni kezd. A kutya így egy idő múlva fel­ismeri a sanda szándékot, az ahhoz párosuló magatartást, és tüstént harap, ha az áltolvaj megpróbál a kocsiba benyúlni. A képzés második része an­nak tudatosítása, hogy a küz­delmet meg kell vívnia - még­hozzá sikeresen. Erre legegy­szerűbben a következő gyakor­lattal vezethetjük rá: kissé lete­kerjük az ablakot, kiképzőtár­sunk pedig néhányszor bedugja kezét a kocsiba, majd nyomban „ijedten” visszarántja, amikor a kutya láthatólag támadni, ha­rapni készül. Többszöri ismét­lés után a támadó kedv az állat­ban reflexszerűvé válik. Ekkor segítőnk keze helyett rongy­csomót vagy rossz párnát csúsz­tassunk az ablakrésen keresztül a kocsiba, s hagyjuk, hogy el­kapja, rázogassa. harapdálja - ez a győzelem érzetét kelti benne. Ily módon viszonylag rövid idő alatt elérhetjük, hogy autónk testőrében tudatosodik: a kocsi, a benne levő tárgyak gazdáin kívül mások számára érinthetetlenek, s azokat fog­gal-körömmel meg kell védenie a behatolók ellen. V. I. (Ferenczy Europress) Naponta 250 ezer ember születik mmm Hetenként egy új nagyváros Túlnépesedés a XXI. századra Az ENSZ szakértői szerint a népesség növekedése lesz az em­beriség központi problémája a XXI. században. Jelenleg a világ lakossága évente csaknem 100 millióval növekszik - figyelmez­tet az ENSZ népesedési kérdésekkel foglalkozó alapítványának igazgatónője, Nafisz Szadik. Az előbbiekben említett nö­vekedést a lehető leggyorsab­ban stabilizálni kell, hogy el le­hessen kerülni az éhínséget, a menekültáradatot és a világmé­retű környezetvédelmi kataszt­rófát. Nemcsak a fejlődő orszá­gokban kell valamit tenni, mi­vel ott születik a legtöbb gyer­mek, hanem a fejlett ipari or­szágokban is, ahol a környeze­tet károsító rablógazdaság és a nyersanyagok felhasználása az egész Földet veszélyezteti. Ezzel a kérdéssel a következő hónapokban az egész világ sza­kértői foglalkoznak majd - írja a DPA német hírügynökség. Szeptember elején Kairóban rendezik meg az ENSZ népese­dési konferenciáját. A résztve­vők akciótervet szeretnének el­fogadni, amelynek célja a nép- szaporulat stabilizálása. A sza­kértők szerint ennek a konfe­renciának a sikerétől függhet, vajon a világ népessége 50 év múlva megái 1-e 8 milliárdnáü ahogyan a derűlátók gondolják, vagy a 2100. évre 18 milliárdot is eléri, mint ahogy a borúlátók hiszik. Jelenleg a Föld lakosságának száma 5,7 milliárd, ebből 2 mil­liárd lakik Kínában és Indiában. A jelenlegi évi 1,5 százalékos növekedési arány azt jelenti, hogy mindennap 250 ezer em­ber születik, tehát hetenként ak­kora nagyváros lakossága jön a világra, mint Hamburg. Á né­pesség Afrikában növekszik a leggyorsabban (évente 2,9 szá­zalék), utána Latin-Amerika következik. A kairói konferencia előké­szítése során a fejlődő országok képviselői élesen elítélték a né­pesedési politika korábbi mód­szereit, mint például az erősza­kos sterilizálást a harmadik vi­lágban, és a kísérleteket olyan fogamzásgátló szerekkel, ame­lyeknek használata a fejlett or­szágokban még tilos. Arra a célra, hogy a 2025. évre nagy­jából stabilizálják a világ népes­ségét, az ENSZ-alapítvány dol- lármilliárdokat kíván fordí­tani. (MTI-Panoráma) „Emberevő baktérium” Bulgáriában feltehetően évente 5-6 ember halálát okozza az úgynevezett em­berevő baktérium - jelen­tette ki a 24 Csasza című szófiai napilapnak nyilat­kozva dr. Sztaniszlava Po­pova, a bolgár járványügyi szolgálat vezetője. Elmondta, hogy Bulgári­ában egyelőre nincs részle­tes statisztika arról, ponto­san hány ember halálát okozta a Streptococcus bak­térium, de semmiképpen sem lehet járványról be­szélni. A bolgár egészség- ügyi hatóságok most dol­gozzák fel azokat az adato­kat, amelyek alapján pontos képet lehet majd alkotni e baktériumok bulgáriai elter­jedéséről. Egy héten belül elkészül az összesített sta­tisztika a halálesetekről. Tavaly több mint 5 ezer skarlátos megbetegedést je­gyeztek fel, amelyek e bak­tériumok számlájára íran­dók, a torokgyulladásos megbetegedések száma en­nél jóval nagyobb volt. .... > Ke» . « mwrzz? MINITELEVÍZIÓ. A Casio TV 350 a világ legkisebb televí­ziója. Ára 200 dollár körül van. Megjelenése óta több mint 100 ezer darabot adtak el belőle. A képernyő mérete 3,4x2,5 centiméter, súlya 210 gramm. Négy elemmel há­rom és fél órán keresztül tud sugározni. (FEB Foto) Rendőrtől kölcsönözz esernyőt! Új szolgáltatással lepte meg a munkahelyükre ingázó tokióia­kat a japán főváros rendőrsége. Ha felkészületlenül éri őket a nyári időszakban nem ritka fel­hőszakadás, esernyőt kölcsö­nözhetnek a vasútállomások rendőrszobáin - jelentette az örvendetes hírt a rendőrség szó­vivője. A kölcsönözhető ernyők már nem újak: a vasúti talált tárgyak osztálya bocsátotta őket rendel­kezésre. Az emberek ugyanis évente mintegy négyszázezer)!) ernyőt hagynak el a japán fővá­ros vasútállomásain, azonban a tulajdonosok csak néhányért je­lentkeznek. A vasút - miután nem sike­rült árverésen túladnia az er­nyőhegyen - most beleegyezett, hogy az esernyőket a köz szol­gálatába állítsa. Az esernyőkre ráragasztják a tokiói rendőrség jelvényét és a legújabb közúti- közlekedés-biztonsági jelmon- dotatot.- A programnak részben az a célja, hogy esős napokon csök­kentse a közlekedési balesete­ket. így - reméljük - két legyet üthetünk egy csapásra - idézte a tokiói rendőrségi szóvivőt je­lentésében a Reuter. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents