Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-24 / 147. szám

1994. június 24., péntek Tükör 5 „Oda ne add a gyereket, ott zűr van!” Tiszafüredi adok-kapok a Széchenyi iskolában Hollandiai képeslapok (4.) Ha lehetne, még a betont is bevetnék A megyeszékhely legtávo­labbi városának egyik intézmé­nyében, az 1987-ben megnyílt Széchenyi István Általános Is­kolában hosszabb idő óta dup­lán meleg van. Részben ennek a kánikula az oka, részben pedig az a torzsalkodás, amelynek a híre már jóval túljutott a telepü­lés határain. Nem csoda, hogy egyre több gyerekes szülő okítja a másikat: „Oda ne add a gyere­ket, ott zűr van!” És viszik, vin­nék másik iskolába, olyannyira, hogy jegyzői határozattal kellett (vissza)utasítani néhányukat a Széchenyibe. Mert az sehogyan sem jó, hogy az egyik iskolában harminc-egynéhány gyerek ad egy első osztályt, máshol meg húsz-egy néhány. Második direktor Eddig két igazgatója volt az iskolának. Az elsőnek lejárt a „mandátuma”, így meghirdették az állást. Három pályázó akadt, közülük csak kettő jött el a meghallgatásra. Végül a helyi honatyák az egyik mellett dön­töttek, igen nagy többséggel. Gondolván, rendeződik a hely­zet, holott eleddig mindez hiú ábrándnak bizonyult. Az új ve­zetőről köztudomású, hogy re­mek szakember, jó tanár volt, és ezt évtizedek óta bizonyította. Hogy azután igazgatónak majd miképpen válik be, ez még nyi­tottkérdés. Vannak, akik szerint nem az, hiszen a tantestület két pártra szakadt, sőt a jelek sze­rint egy harmadik frakció is szerveződik. Én mindenesetre kettőről tudok. Az egyiket ki­lencen alkotják, és ahogy mond­ják, ők a korábbi direktor hívei. Szerkesztettek is egy hosszú lis­tát, amelyikből egy másolat ne­kem is jutott, tételesen felso­rolva mindazon hibákat, kifogá­solható intézkedéseket, ame­lyeket az új vezetés követett el. Hosszú a sor, így az egészből néhány adalék: az osztályfő­nökség élvételé; szaktanárok cseréje; figyelembe nem vett besorolások; leváhdtt helyette­sek munkaszerződésének egy­oldalú módosítása; nincs peda­gógiai program; érvényes ta­nulmányi szerződések egyol­dalú felbontása; szakszerűtle­nek a helyettesítések; a tanév­nyitó jegyzőkönyve eltér az ott elhangzottaktól; az iskolaszéket a szülők többségének a háta mögött alakították meg stb. stb. Még lehetne sorolni a kifogáso­kat, amelyeket megküldték a polgármesteri hivatalnak, a tan­kerületi oktatási központnak, sőt jutott szerkesztőségünkbe is. Közben a többi, huszonnyolc pedagógus sem tétlenkedett: ők ellenpetíciót szerkesztettek az előbbiekkel szemben. Ennek az .a lényege, hogy tulajdonképpen felsorakoztak, védelembe vet­ték a jelenlegi direktort. Hogy még kuszább legyen a helyzet: bírósági perek is folytak, illetve folynak a sértettek között: szám szerint öt! Tudom, mindezek ismeretében azt kérdezik: mi­képpen lehet tanulni, tanítani ilyen helyzetben? Olyankor, amikor kilenc ember áll szem­ben huszonnyolccal? Az sem ti­tok, hogy a marakodás a többi általános iskolák malmára hajtja a vizet, mert az ő első osztálya­ikba máris több a jelentkező. A huzavona nagy port kavart fel, és ez már régen kikerült a város falai közül. Annyira, hogy legutóbb az önkormányzat kép­viselői rendkívüli tanácskozást tartottak, amelynek mindössze két napirendi pontja akadt. Az egyik a gázvezeték építésével foglalkozott, a másik a Széche­nyi iskolával. Az első napirendi pont jó, ha húsz percig tartott, ellentétben a másodikkal, ami többórásnak bizonyult. Annyira közérdekű a téma, hogy őszin­tén meglepett, amikor a helyi képviselők arról szavaztak: nyílt vagy zárt ülést tartanak-e. Végül mindössze négyen vok­soltak amellett, hogy legyen nyilvános a vita, míg, hajói em­lékszem, tizenegyen úgy dön­töttek: nem jó ez a demokráciá­nak, jobb, ha zárt az ülés. Ezért távozásra kérték a sajtó jelen lévő képviselőit meg az érdek­lődőket: bizonyos személyiségi jogokat emlegetve. Kizárni a sajtót! Ehhez külön gratulálok, és ibolyaszerényen megkérdezem: mi abban a titkos, ha egy intéz­ményben marják egymást? Ta­lán a kérdéses iskola zárt térben teszi a dolgát, ennélfogva a vele foglalkozó ülésnek is valami olyasfélének kell lennie? Ezek szerint a helyzethez semmi kö­zük a szülőknek, a városnak, az ott lakóknak, avagy oly módon is fogalmazhatnék: a nyilvános­ságnak? Miközben erről beszél á település, sőt tudnak róla száz kilométerre, még a fővárosban iS?‘Ákkör tésséhék'"híöndahi: mi a titkos? Talán a véleményük, vagy az, hogy szégyellik, amiért idáig fajult a helyzet? Elvégre nem most kezdődött az egész, de nem is egy hónapja! Kedves, a sajtó jelenléte ellen voksolók: ne ezeket szégyell­jék, mert egy iskola hímeve, rangja sohanem attól függ, hogy milyen a képviselő-testület vagy a polgármester. Lehet szidni, átkozni, áldani a város első emberét, mostani, válasz­tott testületét, hiszen ha jók a tanárok, no meg egyfelé húzzák a szekeret, neves az iskola. Mondjuk ilyen ott a Kossuth. Éppen ezért nem értem ezt a fe­nemód zártságot: a ne halljanak, ne lássanak itt mások semmit elvét. Vagy attól féltek; nem azt írom, amit mondtak? Esetleg nagyon is megírom az elhang­Június 27.: a határőrök napja Az év első öt hónapjában - a tavalyi időszakhoz képest - 4 százalékkal csökkent az állam­határral kapcsolatos jogellenes cselekmények száma. Ugyan­akkor még mindig igen magas, több mint tízezer ilyen eset for­dul elő - mondta Nováky Ba­lázs vezérőrnagy csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. A határőrség országos parancs­noka elmondta: a törvénytelen cselekmények legnagyobb ré­sze tiltott határátlépés volt, de súlyos gondokat okoznak az olyan szervezett bűncselekmé­nyek is, mint az ember- és fegy­vercsempészet vagy a lopott au­tók kivitele. A tapasztalatok szerint a ke­leti határokon elsősorban hamis dokumentumokkal akarnak be­jutni az országba, nyugaton pe­dig a Magyarországra legálisan beutazók próbálkoznak a „zöld határon”. A tiltott határátlépők döntő többsége román állam­polgár, őket a törökök, az ukrá­nok, illetve a bolgárok követik. Idén a határőrök mintegy 200 kilogrammnyi kábítószert és egy kilogrammnyi robbanó­anyagot találtak, illetve 13 ké­zigránátot és több mint 30 kézi­fegyvert foglaltak le. Az utas- forgalom egyébként a román és az osztrák határon némileg visszaesett tavaly óta, ugyanak­kor a horvát és a szlovén hatá­ron igen jelentős a növekedés. A Magyarországon keresztül hazautazó török vendégmunká­sokról szólva a vezérőrnagy el­mondta: nem annyira a törökök száma jelent problémát, mint az, hogy mindannyian egy idő­ben vágnak neki az útnak. Kiss Kálmán vezérőrnagy a május 1-jén életbe lépett ide­genrendészeti törvény végrehaj­tásának eddigi tapasztalatairól szólva elmondta: a határőrök több mint 37 ezer ügyben jártak el, és mintegy 32 ezer külföldit irányítottak vissza a határról. 1500 személyt kiutasítottak az országból, 1200-at pedig haza- szállításukig közösségi szál­lásra vittek. A határőrök azok­kal szemben járnak el, akiknek hiányosak az úti okmányaik, vagy nincs annyi pénzük, amennyi itt-tartózkodásukat fe­dezhetné. Nagy a veszélye ugyanis, hogy az ilyen „turis­ták” feketén vállalnak munkát, vagy bűncselekményeket kö­vetnek el. A határőrség megíté­lése szerint a testület tagjai jog­szerűen végzik munkájukat. 1992 óta június 27-ét a határ­őrség napjaként tartják szá­mon. Az idén a központi ren­dezvények mellett a helyi határőrségek nyílt napon vár­ják majd a látogatókat. (MTI) lm,. .egyszerűen minden A prototípus szalóki nyúzópróbája Minigolfpálya - maxi haszon? Király Béla nyergesújfalui vállalkozó, úgy látszik, semmit nem bíz a véletlenre. Saját maga tervezett meg és készített el egy „több állomáshelyes” minigolfpályát. Miután szeren­csés kimenetelű tárgyalásokat folytatott az abádszalóki ön- kormányzattal, elhatározta, hogy a prototípus nyúzópróbá­ját a népszerű üdülőhelyre láto­gató vendégekkel hajtatja végre. Igaz, hogy ez az élő rek­lámozás jelentős pénzébe ke­rült, mert a bérletért 250 ezer forintot kellett befizetnie a köz­ségháza pénztárába. Bízik azonban abban, hogy sokan itt kapnak kedvet a játékhoz, és hí­rét viszik a pályának. Ezek után remélheti, hogy elkészítheti a prototípus kistestvérkéit is. Eb­ből lenne az igazi haszon, mert a vállalkozó egyelőre azzal is elégedett lenne, ha az idei sze­zonban megtérülne a beruhá­zása. Ehhez már csak nyár kell, kék éggel és napsütéssel, s per­sze minél több játékos kedvű strandolóval . . . A gyerekek már nyúzzák a prototípust • Bajban a németországi magyar építők? • Viselhetnek-e a nők reverendát? • Drámai-e a népesség fogyatkozása? • Ügyfelek a bankok ellen? zottakat? Nos, így lett volna, hi­szen én itt szeretnék dolgozni egy, két, négy év múlva is, azért aligha engedhetem meg ma­gamnak a szélsőségeket. Re­mélve, ősszel ismét helyható­sági választások következnek, abban bízom: a titkolódzó hon­atyák helyett „szupemyitot- tak” kerülnek a testületekbe. Olyanok, akik hasonló ügyek tárgyalásakor nem kiküldik, ha­nem behívják a toliforgatót.- Jöjjön csak, nézze, győződ­jék meg arról, mi a vélemé­nyünk! Hadd tudják meg az itt élők: ki van az iskola mellett, ki ellene! Utólag kiderült, ez az ülés is olyannak bizonyult, mint jó tíz éve a „Szigorúan bizalmas!” testületi anyagok. Legtöbben akkor sem volt semmi efféle bi­zalmas, és itt sem akkora titok, mint a helyi torony teteje. A megjelentek végül is úgy dön­töttek, hogy az igazgató kezébe adják a megoldás kulcsát. Semmi egyébért, mert ő a vá­lasztott, a kinevezett vezető. Csökkent a létszám, kevesebb a gyerek, ezért a mostani 41 ne­velő helyett 36 is képes ellátni a feladatokat. Magyarul öt tanár, pedagógus itt nem kell, és mindez július 31-ig végrehaj­tandó. Ez a lényege a sokórás, titkosnak minősített szűk körű tanácskozásnak. Hogy ki lesz az az öt sze­mély, esetleg csak gyanítani tu­dom. Mit tehetnék a leírtakhoz? Meglehet, hibázott az igazgató, és ügyködését talán másképpen is lehetett volna kezdeni. Van­nak, akik ezt vallják. Mások homlokegyenest mást. Olyas­mit: az esetek zömében nem szerencsés, ha a korábbi direk­tor marad. Van elég hely Füre­den, ha jó szakember. Mi taga­dás, ez is egyféle megközelítés. Ki kell békülni! ' Meg az is, hogy Végre-vala- hára nyugalom, rend kellene 1 már a Széchenyi iskolában. Az sem baj, ha mindenki nem ért egyet a jelenlegi vezetéssel, sőt! De az is tény: egy igazgató már van. Tessenek mondani: kellene egy másik? Esetleg harmadik? En megboldogult tanár korom­ban mindig azt vallottam: igaz­gatóból egy is elég. Sőt, néha még az is sok. Nem tudom, ki hogy van vele, de bizonyára tudnak rá feleletet adni, hiszen végül is bölcs, akarom mondani túlnyomórészt diplomás embe­rekről van szó. Vagy az oklevél olykor inkább akadály, mint se­gítség? Hiszen, ha marad a vi­szály: gondolják, kitartanak az intézmény mellett a szülők, en­nélfogva a gyerekek is? Nem akarom az ördögöt a falra fes­teni: aligha... D. Szabó Miklós betartatják. A kvótarendszer azonban - mint tájékoztattak - nem csak a termelést hivatott szabályozni, hisz 1998-tól a szerves trágyára vonatkozóan még foszfátkvótát is terveznek bevezetni. Érdekes volt hallani, hogy a 7500 literes „teljesítmé­nyű” tehenészet gazdái nem tudtak pontos választ adni a jö­vedelmezőséget firtató kérdé­semre. A családi nagy kalapba befolyó pénzek eredetét nem számították ki pontosan - hang­zott a válasz. A fiatal farmer családnak mindenesetre bőven van még ideje az erre vonatkozó számításokat elvégezni. Már­mint a nyugdíjkorhatárig. Ettől kezdve ugyanis nem gazdál­kodhatnak tovább a farmerek - vagy az utódjuk viszi tovább a gazdaságot vagy kiadják bérbe. * * * Egyhetes hollandiai tartóz­kodásunk - természetesen - bú­csúesttel zárult, melyet megtisz­telt jelenlétével Égi Tekke, a tengerszint alatt 65 méterre fekvő város polgármester-he­lyettese is. Üdvözlőbeszédében kiemelte: a cserkeiek és a wie- ringerwerfiek barátsága is iga­zolja, hogy a sport legyőzi a ha­tárokat, s femek kapcsolatok ki­építésére nyílik lehetőség. Majd a cserkei tekecsapat vezetőjé­nek, Mészáros Jánosnak emlék gyanánt átnyújtotta a település plakettjét. Miután küldöttségünk tagjai jórészt külön-külön utakon jár­tak egy hétig, így már csak a hazaindulás pillanataiban tud­tam meg, hogy a cserkei általá­nos iskola velünk utazó igazga­tónőjének reményteljes kapcso­latokat sikerült kiépíteni egy holland iskolával, a falu papja pedig egy rendhagyó istentiszte­letet és a cserkeszőlői iskolás lányok műsorát követően jelen­tős összegű adományt vehetett át a wieringerwerfiektől a cser­keszőlői templom építésének támogatására. De mindannyian gazdagabbak lettünk, hisz sike­rült mély barátságot kötni a polderek lakóival. (Vége) Laczi Zoltán Légkondicionált Suzuki A Suzuki 110. márkakeres­kedésének megnyitóján bemu­tatták az Esztergomban készülő Suzuki Swift első, légkondicio­nált változatát, amelyre már a többi Suzuki-dealer is felveszi a megrendelést. A légkondicioná­lóval ellátott Swiftért 100 ezer forint felárat kell fizetni. Esz­tergomban sikeresen befejező­dött az automata sebességváltós Swiftek próbagyártása is, és jú­lius elején megkezdődhet az üzemszerű termelés. (MTI) tam - ennek ellenére rendkívül nagy számban látni úton-útfé- len.) S hogyan élnek a farmerek? Nos, állandó jó kedélyük arra enged következtetni, hogy nincs okuk panaszra. Habár találkoz­tam olyan gazdával is, aki arra panaszkodott, hogy a virágsza- porítóanyag-termelés már nem a régi, mármint nem hoz olyan jövedelmet a konyhára, mint a korábbi években. A tehéntartó gazdák is tisz­tességesen megélnek (nem úgy, mint hazai társaik), igaz, a fel- vásárlási árak elismerik a befek­tetett pénzt és munkát. A 28 éves Arthur de Nijs feleségével például 150 szarvasmarháról gondoskodik. (A farm „állatvá­lasztékát” még egy macska és egy kutya teszi teljessé.) A férj egyedül látja el az állatokat, míg a feleség a főkönyvelői tisztet látja el. A gazdasághoz az istállókon túl fejőház, tejhűtő és 22 hektár kaszáló tartozik, mely bőven ad munkát a csa­ládnak. A naponta kétszer lefejt tejet a jókora hűtőtartályba szi­vattyúzzák, amelyet háromna­ponként ürít ki a felvásárló, je­len esetben egy sajtüzem. Évente 400 ezer liter tejet ter­melhetnek, s a kvótát szigorúan Annak ellenére, hogy az au­tópályák betonszalagjai olykor 50 méteres távolságra húzódnak egymás mellett, Hollandiában minden talpalatnyi földet be­vetnek. Úgy is fogalmazhatnék: ha lehetne, még a betont is be­vetnék. De félre a tréfával. Ta­lán azért is van ez így, mert mű­velhető területben egyébként sem dúskál az ország, s nagyon sok „helyet” foglalnak el a csa­tornák és az úthálózat. Azt még megtippelni sem tudom, hogy a mintegy kétezer kilométeres au­tópálya-hálózat mellett milyen hosszan szelik keresztül-kasul Hollandiát a csatornák. Egy biz­tos, a nyugati poldereken aligha láttam 20 hektárosnál nagyobb mezőgazdasági táblát, olyany- nyira felszabdalják a kisebb-na- gyobb csatornák a földeket. A tenger „befolyása” alól fel­szabadított területek, a polderek talaja nem mondható túlságosan termékenynek. Az itt gazdál­kodó farmerek főként virágot (tulipánt) és burgonyát termel­nek, a szabálytalan táblarésze­ket pedig legelőként vagy ka­szálóként hasznosítják. Ä te- nyésztétt állatok „toplistájának” élén a tejelő tehén áll, őt követi a juh. (Ez utóbbi faj nemrégen lett a polderek lakója - hallót-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents