Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

1994. június 23., csütörtök Hazai tükör 3 Erdőgazdálkodási fórumot tartott a Nefag Rt. Nincs elég pénz az erdők felújítására A három megyére kiterjedő, 35 ezer hektárnyi erdőterületen gazdálkodó Nefag Rt. a tavalyi évet már pozitív szaldóval zárta az 1992-es mélypont után. A jelenlegi szabályzók azonban nem kifejezetten támogatják az erdőfelújításokat, ezért elképzelhető, hogy a következő években újból hitelhez kell folyamodnia a cégnek. Röviden így összegezhető annak a tegnapi fórumnak a témája, melyen a Nefag az ügyben érdekeltekkel vitatta meg az erdőgazdálkodás jelenét és jövőjét. lyet jól jellemez, hogy az állo­mányaik átlagos élőfa-készlete 121 köbméter hektáronként, ami legalacsonyabb az ország­ban. (Egyébként a kárpótlási törvény hatására mintegy 3000 hektárral csökken majd terüle­tük.) A hátrányos helyzetben Szebeni László, a Nefag Rt. vezérigazgatója (középen) beszámol a társaság elmúlt éveiről (Fotó: K. E.) Szebeni László vezérigazgató bevezetőjében az erdő fontos­ságát emelte ki, hangsúlyozva, hogy mára az erdő nemcsak gazdaságossági szempontból je­lentős, hanem egyre nagyobb a társadalmi elvárás is - környe­zeti szempontokból. Éppen ezért komoly kérdés - melyre végleges választ a tegnapi fó­rum sem tudott adni -, hogy ha­zánk erdőit költségvetési szer­vek vagy nyereségérdekeit tár­saságok kezeljék. A Nefag 1992-ben élte át nagy válságát, ugyanis év köze­pére kénytelen volt csődöt je­lenteni. Még ez év őszén veze- tésváltás történt a cégnél, s ezt követően sikerült csődegyezsé­get kötni a 150 hitelezővel a majd 400 milliós adósságállo­mányra. A válságmenedzselés eredménye, hogy a csődnél megkötött szerződések szerint sikerült az adósságot mára 20 millió forintra csökkenteni úgy, hogy közben a folyó kifizetéseit rendezni tudta a cég. A válságkezelés profiltisztí­tást, létszámleépítést, a veszte­séges üzemek bezárását és el­adását jelentette, s idén a ha­gyományos erdőgazdálkodási tevékenységet végzi csak a tár­saság. Közben sikerült a gaz­dálkodást úgy alakítani, hogy 1993-ban már nyereséget értek el. A tavalyi tendencia folytató­dott ez évben is, ugyanis az első öt hónap eredménye árbevétel tekintetében 13 százalékkal több, mint a tervezett, s a nyere­ségtartalom is hasonlóan ala­kult. A legnagyobb probléma vi­szont továbbra is abban rejlik, hogy a magyarországi erdőgaz­daságok közül a Nefag a legki­sebb, s az egyik legkedvezőtle­nebb klimatikus és talajviszo­nyok között gazdálkodik, me­gond az erdőfelújítás, ugyanis a jelenlegi szabályzók finanszíro­zási hiányt teremtenek. Ezt jel­lemzi, hogy ’93-ban 50 millió forintot költöttek talaj-előkészí­tésre, melyhez csak 12 millióra pályázhattak, s ennek mindösz- sze alig felét nyerték el. Ha a támogatási rendszer a közeljö­vőben nem változik, akkor for­góeszközhiteiért kell folya­modniuk, ami a jelenlegi ka­matszintek mellett kitermelhe- tetlen a társaságnál.- vági ­Eddig 320 millió forint bírságot szabtak ki Az APEH továbbra is ellenőrzi a nyugtaadást Az Adó- és Pénzügyi Ellen­őrzési Hivatal (APEH) to­vábbra is a kiemelt ellenőrzési területek között szerepelteti a nyugtaadási kötelezettség telje­sítésének vizsgálatát. Az APEH-ben készült összesítés szerint az első öt hónapban 19 ezer esetben folytattak ilyen irányú ellenőrzést az ellenőrök. Az éves feladatokban össze­sen 30 ezer nyugtaellenőrzést irányoztak elő, vagyis időará­nyosan túl is teljesítették az APEH revizorai a tervet. Az el­lenőrzések során 320 millió fo­rint mulasztási bírságot szabtak ki, miután átlagosan az ellenőr­zöttek egyharmada nem, vagy nem megfelelő nyugtát adott. A nyugtaadási kötelezettség ellenőrzéséhez, illetve az álta­lános forgalmi adó területéhez kapcsolódó vizsgálatok során 5 ezer esetben irattatták ki a pénz­tárgépek, illetve a taxaméterek adómemóriáját a szakemberek. Az ennek alapján megállapított bevételek és a könyvelt, vagyis bevallott bevételek mindössze 40 esetben mutattak eltérést. Ál­talában az általános forgálmi adó befizetésével, illetve vissza­igénylésével kapcsolatos hiá­nyosságokat tártak fel az APEH ellenőrei. Idén január 1-jétől az adózás rendjéről szóló törvény módosí­tása révén már az üzleteket is- bezárattathatja az APEH a számla-, illetve nyugtaadási kö­telezettség többszöri elmulasz­tása esetén. Erre akkor kerülhet sor, ha két éven belül már ne­gyedik alkalommal mulasztja el a számla-, illetve nyugtaadást az ellenőrzött üzlet. Áz év első öt hónapjában Pest, Békés, Zala, Komárom-Esztergom megyében 2-2, a fővárosban, Győr-Moson-Sopron, Tolna, Heves, Baranya, Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Vas megyében 1-1 üzletet zártak be három napra a revizorok. Az üzletekre pedig az elkövetett mulasztások miatt majdnem 9 millió forint bírságot is kiszabtak. (MTI) Drágulnak a kegyeleti szolgáltatások a fővárosban A tavalyi 10-12 százalékos áremelés után júliustól kegye­leti szolgáltatásainak egyes elemeit 20-30 százalékkal drá­gítja a Fővárosi Temetkezési In­tézet. Ladányi Jenő, a társasági átalakulás előtt álló önkor­mányzati vállalat igazgatója az áremelés szükségességét indo­kolva elmondta: tavaly mintegy 60 milliós veszteségük szárma­zott a sírhelyeladásokból. A vá­rosligetnél négy é;s félszer na­gyobb temetői zöldterület szín­vonalas gondozására sincs ele­gendő pénzük az erősen szoci­álpolitikai jellegű .árak miatt. Az áremeléstől várják, a teljesen lerobbant állapotú temetői kre­matórium felújításához szüksé­Az Immobiliser elnevezésű autólopás-gátló berendezés an­gol gyártói roppant büszkék termékük hatékonyságára. Ada­taik szerint az ilyen eszközzel felszerelt egymillió autó közül eddig mindössze kilenc darab­bal boldogultak a ma mái' min­denre elszánt gépkocsitolv.ajbk. Ez esetben nem egy - visí- tozó, szirénázó - hagyományos riasztóról van szó. Az elektro­nikus, „kódkulccsal” működő ügyes berendezés ugyan a ron­gálást, a gépkocsi feltörését nem akadályozza meg - mint ahogyan más egyéb biztonsági szerkezet sem -, azt azonban ges pénzügyi fedezet biztosítá­sát is. Ennek hiányában ugyanis az heteken belül környezet­szennyezővé válhat. A fővárosi közgyűlés nemrég ugyan megszavazott 240 millió forintot, három évre elosztva, a krematórium felújítására, azon­ban úgy látják, hogy ehhez a pénzhez nemigen jutnak hozzá az idén. Terveik között szerepel új, 20 hektáros temetői parcella kiala­kítása éppúgy, mint a drágább, 50-120 ezer forintos sírhelyek kijelölése, a hamvasztás előtti búcsúztatás bevezetése, illetve egyszemélyes kripták létesítése. Folyamatosan dolgoznak a vál­lalat gazdasági átalakításának igen, hogy a nagy becsben tar­tott járgányt tolvajok kössék el. Annak érdekében, hogy az ille­téktelenek lehetőség szerint ne is próbálkozzanak, egy a szél­védőre ragasztott kis címke is figyelmeztet: „Ne rongáld, úgy­sem tudod elvinni.” A berendezés ára nem ha­ladja meg a hagyományos társa­iét. Beszereléssel együtt - típus­tól függen - 25-32 ezer forintért hozzájuthat a nyugalomra vá­gyó autótulajdonos. Szolnokon és a város kör­nyékén a biztonsági berendezés beszerelését a Sec-Tor Kft. szakemberei végzik. előkészítésén, s ennek megfele­lően lépcsőzetesen emelik majd az árakat. Ladányi Jenő hangsú­lyozta: továbbra sem tekintik elsődlegesnek a profitszerzést. Hozzátette: természetesen lesz­nek olcsóbb sírhelyek is, de nem a kiemelt területeken, és a mérsékeltebb árú kellékek be­szerzésére is nagy figyelmet fordítanak. Fontos lenne azonban - húzta alá Ladányi Jenő -, ha az évek óta húzódó temetésbiztosítások ügye megoldódna. Nyugaton ugyanis már hosszú ideje bevált az a gyakorlat, hogy az emberek előre, biztosítás jelleggel kifize­tik saját temetésüket. (MTI) Nőnek a kamatok A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1994. július 1-jei ha­tállyal rövid lejáratú forinthitele­inek kamatlábát másfél, középle­járatú hiteleinek kamatait pedig 1 százalékkal növeli. Egyben a lekötött betétek kamatai 2 száza­lékkal emelkednek a banknál. A kamatlábak változtatását a jegy­banki alapkamat június 15-ei 3 százalékos, valamint a repoka- matok 2 százalékos emelése tette szükségessé. A bank ügyvezető­sége úgy döntött, hogy a jegy­banki kamatemelést csak részle­gesen hárítja át az ügyfelekre. A betéti kamatok növelésének mér­téke meghaladja a hitelekért fel­számított kamatok emelésének mértékét. (MTI) Egymillióból csak kilencet tudtak ellopni ,)Fegyver” az autótolvajok ellen Leginkább a fiatal- és gyermekkorú elkövetők száma emelkedett A lakosság magáénak tekinti a rendőrséget A múlt héten pénteken meg­tartott megyei közgyűlésen el­fogadták a megyei rendőrfőka­pitány Jász-Nagykun-Szolnok megye közbiztonságának 1991-93. évi helyzetéről készí­tett jelentését. Az összefoglalóból megtud­hatjuk, hogy napjaink bűnözése már nem a társadalom perifériá­jára szorult deviáns kisebbség magatartásaként értékelhető, hanem azt társadalmi problé­maként kell kezelni. Egy elvégzett közvéle­mény-kutatás előzetes adatai szerint az elmúlt három évben a rendőrség és a polgárok közötti viszony kedvezően változott: a lakosság magáénak tekinti a rendőrséget a megyében'is. A bűnözés robbanásszerű növekedése 1990-ben követke­zett be. Akkor az előző évihez képest mintegy 80 százalékos volt a növekedés mértéke. Ta­valy viszont már némi csökke­nést is lehetett tapasztalni. A bűnözés szerkezetét sajátos vál­tozások jellemzik. A vagyon el­leni bűnözés vált meghatáro­zóvá. Ezzel párhuzamosan fo­lyamatosan emelkedik az elkö­vetők által okozott kár nagysága is. A múlt évben ez 352 millió forintra rúgott. Fokozatosan nő a felderített elkövetők száma. Szomorú tény, hogy ezen belül legna­gyobb mértékben a fiatal- és gyermekkorú elkövetők száma emelkedett. A társadalmi tényezőket vizsgálva, a rendőrség szakem­berei megállapították: a bűnese­tek többsége azt bizonyítja, hogy az elkövetők jelentős ré­szét a gazdasági regresszió sújtja, s így egyesek szinte „tör­vényszerűen” közelednek a meg nem engedett jövedelemszer­zési módok felé. Másrészt vi­szont egyfajta felhalmozódási folyamat megy végbe, ahol az értékek kezelésével, őrzésével kapcsolatban még mindig nem járnak el kellő gondossággal, sok esetben maguk a tulajdono­sok kínálják tálcán a bűnelköve­tési lehetőségeket. A idegenrendészet területén az elmúlt években folyamatosan erősödött a volt jugoszláv terü­letről a bevándorlás. Számot­tevő a kárpátaljai magyarok migrációja is. Bár a tartózkodási engedély meghosszabbításának feltételei folyamatosan szigorúbbá vál­tak, mégis jelentős emelkedés tapasztalható. A beszámoló a rendőrség hi­vatásos állományával is foglal­kozik. Az elmúlt három évben a hivatásos rendőrök negyedrésze - leginkább anyagi okok miatt - elhagyta a testületet. Kétség­telen, hogy az újonnan felvet­tek kiképzése óriási terheket je­lent. A megye rendőri állományá­nak erkölcsi, fegyelmi helyzete javult az elmúlt három évben. A statisztikai adatok szerint csök­kent a rendőrség tagjai által el­követett bűncselekmények és szabálysértések száma, az egyéb fegyelemsértéseket te­kintve azonban emelkedés ta­pasztalható. H. Gy. A bűncselekmények szerkezete közrend ell. 656 = (5%) közlekedési 1159 = (9%) ■zemély ell. 566 = (4%) egyéb 566 = (4%) közrend ell. 837 = (7%) közlekedési 1049 = (9%) ^személy ell. 673 = (6%; egyéb 342 = (3%) vagyon ell. 9720 = (77%) vagyon ell. 9047 = (76%) 1991 1993 Részvényt bocsát ki a Pharmavit Alaptőke-emelés hatezer százalékon A külföldi zárt körű rész­vénykibocsátást követően a Pharmavit Rt. nyilvános hazai részvénykibocsátást indít alap­tőke-emelés céljából. A jegyzés június 24-étől indul, s ha nem jegyzik le korábban, akkor 29-éig tart, ugyanis a társaság túljegyzést nem fogad el. A népszerű pezsgőtablettát gyártó vállalkozás most 200 ezer darab 100 forint névértékű részvényt dob piacra 5960 fo­rintos áron, mely jól jelzi: a cég imázsa és gazdálkodási ered­ménye jó helyet biztosít szá­mára az értékpapírpiacon is. Ezzel a részvénykibocsátással a jelenlegi 156,5 millió forintos alaptőke 176,5 millióra emel­kedik, a befolyt összeget pedig - többek között - a termelés bővítésére, fejlesztésre és a hite­lek visszafizetésére fordítják. Az ötéves múltra visszate­kintő cég az 1992-es 1,2 milli­árdos árbevételét 1993-ban 2,38 milliárd forintra emelte, a nye­reség jelenleg 535 millió. A részvénykibocsátásból szár­mazó összegből történő fejlesz­tések eredményeként 1994-re a bevétel megközelítheti a 4 mil­liárd forintot, ’95-re meghalad­hatja az 5,4 milliárdot, a nyere­ség ezzel párhuzamosan 1995-re már várhatóan túllépi az egymilliárd forintot. így jó osztalékra számíthatnak majd a részvénytulajdonosok. A kibocsátás lebonyolításá­ban a Creditanstalt Rt., valamint a K&H Brókerház Rt. szervezé­sében a Kereskedelmi Bank Rt. fiókjai vesznek részt. E. Z. Összeállításunkban a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum Az én Kunhegyesem című kiál­lításából mutatunk be részleteket. Felvételeinken: pásztorpipa és dohányzacskó, bütykös korsók, tüzéregyenruha, nyereg, pásztorkalapok és kürt. Az Oláh Lajos magángyűjteményé­ből összeállított anyag augusztus 10-ig tekinthető meg. ' (Fotó: Korényi)

Next

/
Thumbnails
Contents