Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

1994. június 21., kedd Hazai tükör 3 PEDÁLLAL A VILÁG KÖRÜL. Két biciklista elhatározta, hogy pedálozva körbejárja a világot. Európában, Amerikában és Ázsiában kerékpáron haladnak, míg a tengeren speciális, erre a célra gyártott, pedállal hajtott hajóval utaznak. Jason Lewis és Steve Smith nemrégiben kelt útra; az egész utazás három évig fog tartani. (FEB) Szülőföldem, Jászfényszaru: három tanévre szóló vetélkedő Jövőre a jászok világtalálkozójához kapcsolódnak Még januárban hirdették meg azt a három tanévre szóló vetélkedősorozatot, amelyet a Fényszaruiak Baráti Egyesü­lete kezdeményezett. Partnerül szegődött a helyi művelődési ház, az általános is­kola és speciális szakiskola, a helytörténeti kutatócsoport. A most lezárult tanévben a felső tagozatos diákok Jászfényszaru történetével ismerkedhettek meg. Az elődöntők során a tíz­fős csapatok képeslapokat ter­veztek a városról, népszokáso­kat, gyermekjátékokat, dalokat, korabeli iratokat gyűjtöttek, amelyeket kiállítás keretében mutattak be. Az idei vetélkedő döntőjét a 163 évvel ezelőtti mezővárossá nyilvánítás nap­ján, június 17-én rendezték meg. A jeles eseményről szóló dí­szes oklevél kiöntött gipszmá­solata a városháza dísztermében látható. Az első három csapat a település múltjához kapcsolódó kitelepült ősökre emlékezve Kiskunfélegyházát és Jászkara- jenőt is érintő egynapos juta­lomkirándulást nyert. A követ­kező tanév vetélkedőjének té­máját a jászok világtalálkozója tiszteletére, a Jászságra vonat­kozó ismeretanyag alkotja. E szellemi próbát valamennyi jászsági iskola felső tagozatos tanulói számára meghirdetik. A vetélkedősorozat 1996-ban, a honfoglalás 1100 éves évfordulójához kapcso­lódva honismereti vetélkedővel zárul. -scsj­Kábeltévés filmszemle Az oroszlányi városi televí­zió nyerte el a Lakitelek Alapít­vány országos kábeltelevíziós pályázatának 250 ezer forintos fődíját. A második helyezést s az ezzel járó 150 ezer forintos díjat a salgótarjáni városi tele­vízió, a százezer forintos har­madik díjat pedig a ceglédi vá­rosi televízió által beküldött pá­lyamű érdemelte ki. • A Lakiteleki Népfőiskolán szombaton megtartott ünnepé­lyes eredményhirdetés során to­vábbi 10 darab, egyenként 50 ezer forint értékű különdíjat és 15 értékes tárgyjutalmat is ki­osztottak. Az újságírók három különdíját az Új Magyarország, a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Népszabadság és az MTI munkatársaiból álló zsűri az ormánsági, a dusnoki és a Baranya megyei Kozármis- lenyben működő helyi televízi­óknak ítélte oda. A díjakat és jutalmakat, il­letve az okleveleket Lezsák Sándor, a Lakitelek Alapítvány kuratóriumának országos el­nöke és Kristóf Attila, a zsűri elnöke (a Magyar Nemzet fő­munkatársa) együttesen adták át. Lezsák Sándor a vendéglátó intézmény igazgatójaként el­mondta, hogy a Lakiteleki Nép­főiskola speciális tanfolyamo­kat indít a kábeltelevíziós mű­fajban tevékenykedni kívánó személyek részére. A most első ízben meghirdetett országos pá­lyázat a vártnál nagyobb érdek­lődés mellett zajlott. A helyi stúdiók által beküldött alkotá­sok két nagy csoportra oszlot­tak, részben a település történe­tét, jelenét, gondjait, eredmé­nyeit, részben pedig érdekes portrékat, különleges sorsokat mutattak be. (MTI) A segélyezésről tanácskoztak A tőke a fővárosra koncentrál ki USA vezeti a befektetők listáját A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat kezdeményezé­sére kelet-európai segélyszer­vezetek képviselői tanácskoz­nak Budapesten, hétfőtől csü­törtökig. Az elmúlt években alakult jó­tékonysági szervezetek vezetői először találkoznak, hogy meg­vitassák tapasztalataikat és együttműködési lehetőségei­ket, összevessék munkamód­szereiket. A tanácskozáson, amelyre Moszkvából, Bukarestből, Ti­ranából, Érsekújvárról (Növi Békési László szocialista párti politikus szerint a mező­gazdaságot az utóbbi években szétverték, ezzel szemben Raskó György, a földműve­lésügyi tárca közigazgatási államtitkára azt állítja, hogy egy szétzilált mezőgazdaság­ban nem arathatnánk ilyen bőséges termést, mint ami­lyennel az idei év kecsegtet. E két vélemény látszólag szem­ben áll egymással. Kioltja egyik a másikat, avagy igaz mind a kettő? - kérdeztük Lakos László országgyűlési képviselőtől, az MSZP- SZDSZ koalíciós tárgyalások agrár munkacsoportjának szocialista párti résztvevőjé­től.- Az attól függ, hogy milyen adatokat veszünk figyelembe. Ha az idei várható termést néz­zük, amely még ugyan nincs magtárban, és azt a tavalyihoz, a tavalyelőttihez hasonlítjuk, akkor nyilvánvaló a növekedés. De ha a három-négy évvel ez­előtti adatokat az 1986-tól 1990-ig terjedő időszak termés­hozamaival vetjük össze, akkor viszont jogosnak látszik Békési László megjegyzése. A kedve­zőbbnek ígérkező termés sem­miképpen sem az elmúlt négy év agrárpolitikájának eredmé­nye, sokkal' inkább annak, hogy a korábbi évekhez, de a sokéves átlaghoz viszonyítva is az idén kegyesebb az időjárás a mező- gazdasághoz. Nyilvánvalóan közrejátszott a tavalyinál jobb terméseredmény elérésében az Sadról) érkeznek résztvevők, a Magyar Ökumenikus Szeretet­szolgálat elsősorban a mene­kültüggyel kapcsolatos ta­pasztalatait tudja átadni a kül­földi társszervezeteknek. A tanácskozás zárónapjára várják Carol Ábelt, az Egyhá­zak Világtanácsának Eu- rópa-titkárát. A Magyar Ökumenikus Sze­retetszolgálat a jövőben éven­ként szeretné megtartani a ke­let-európai szeretetszolgálatok konferenciáját. (MTI) is, hogy a kormányzat, látván az agrártermelés nagymérvű csök­kenését, a tulajdonviszonyok rendezetlensége nyomán kiala­kult bizonytalanságot, a terme­lők pénztelenségét, tavaly ősz­szel megváltoztatta a támoga­tási politikáját. Nem szabad ar­ról a tényről sem megfeled­kezni, hogy az embereknek el­fogyott a tartalékuk, sokan el­veszítették a munkahelyüket, számosán kényszerűségből ad­ták gazdálkodásra a fejüket. A stabilizáció, a fellendülés kez­detének „kikiáltott” helyzet nem érinti az agrárágazat egé­szét, ott jelenleg is tetten érhe­tők a rendezetlen körülmények, a piaci káosz. A kormányzat a mai napig sem nem állt elő olyan javaslattal, amely a ter­més értékesítésével kapcsolatos gondokat megoldaná. Továbbra is bizonytalanságban vannak a gazdálkodók, hogy vajon kap­nak-e, s ha igen, milyen mér­tékű segítséget az őszi munkák­hoz.- A koalíciós tárgyalások so­rán érintették ezt a súlyos gon­dot?- A sürgősen megoldandó feladatok között tartjuk számon. Nagyon fontos ugyanis, hogy a termés értékesítéséhez és az őszi munkák elvégzéséhez a pénzügyi feltételeket megte­remtsük. Döntés természetesen még nem született, és addig nem is várható, amíg az új kor­mány nem csinál „kasszát” - mennyit költött, és milyen ösz- szeg áll az agárágazat rendelke­zésére. Ferenczy Europress Csökkent-e a külföldi befek­tetők érdeklődése Magyaror­szág iránt vagy sem? Úgy tűnik, a különböző rémhírek könnyen megcáfolhatok, mivel a dollár­befektetések évről évre nö­vekvő tendenciát mutatnak, s ez várhatóan az idén sem lesz másképp. A Magyarországon működő vegyes vállalatokat, il­letve a száz százalékban kül­földi tulajdonban lévő társasá­gokat tömörítő Joint Venture Szövetség erről pontos adatok­kal is szolgál, hiszen a Gazda­sági Kamarán belül több mint 1500 céggel áll napi kapcsolat­ban. A szövetség ügyvezető el­nöke, dr. Toldy-Osz Iván így jel­lemzi a helyzetet:- Az elmúlt négy esztendőben összesen 6600 millió dollárt fektettek be Magyarországon a külföldiek. 1990-ben 900 millió dollár, 1991-ben már 1700 mil­lió, 1992-ben ismét 1700 millió, 1993-ban 2300 millió dollár működő tőke „érkezett”.- Ha az idei év mérlegét pró­báljuk előrevetíteni?- További növekedésre szá­míthatunk, mert a soron követ­kező privatizációs lépések - köztük elsősorban a bankok magánosítása - óriási bevétele­ket jelenthetnek. Egyes véle­mények szerint évente 2,5 mil­liárd dollár kellene ahhoz, hogy a megfelelő irányban fejlődhes­sen a magyar gazdaság. Idén első ízben élt az adóha­tóság azzal a jogával, hogy a magánszemélyek jövedelem­adó-bevallását az esetleges visszaigénylés teljesítése előtt vizsgálat alá vegye. Az APEH összesen 222 ezer szja-bevallást jelölt ki vizsgálatra - derül ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal összesítéséből. Az adóhatóságnak, amennyi­ben a rendelkezésre álló infor­mációk alapján kétségesnek tartja a bevallás valódiságát, a benyújtást követő 60 napon be­lül lehetősége van az előzetes ellenőrzésre. Hivatalosan azon­ban ez nem minősül ellenőrzés­nek, csupán vizsgálatnak. Idén a vizsgálatok nagy több­sége már az adatok egyeztetése- Honnan számíthatunk a legnagyobb befektetésekre?- A legtöbb külföldi működő tőke az Amerikai Egyesült Ál­lamokból jött: az összes befek­tetés 29 százaléka. A második helyen - 25 százalékkal - a né­metek szerepelnek a sorban, majd 12 százalékkal az osztrá­kok, 6 százalékkal a franciák, 5 százalékkal az olaszok, és utá­nuk sorban a japánok, az ango­lok, a svédek és a hollandok kö­vetkeznek.- Ha azonban a cégek száma szerint készítünk sorrendet, ak­kor az első helyen holtverseny­ben az osztrákok és a németek állnak, mivel az általuk Ma­gyarországra hozott tőkebefek­tetéssel működik a vegyes válla­latok fele.- A befektetett összegek 58 százaléka az iparban, 16 száza­léka a telekommunikációs szfé­rában, 7,5 százaléka irodákban, szállodákban és ingatlanokban, 7 százaléka pénzügyi cégeknél és szintén 7 százaléka a keres­kedelem területén fial.- A külföldi tőke 48 száza­léka Budapesten, illetve Pest megyében koncentrálódik, 29 százaléka jut a Dunántúl északi részére, és mindössze 9,5 száza­lék az Alföldre. Az ország többi területén pedig elvétve, egy-egy településen működik külföldi tőke. Ferenczy Europress után megszűnt, mivel a megta­lált hibák, eltérések egyezteté­sének eredményeként szükség­telenné vált az adóellenőrzés folytatása. További 17 411 be­vallást azonban a bizonylatok és a nyilvántartások bemutatása alapján alaposabban is szem­ügyre vettek a revizorok. Ezeknek több mint felénél, pon­tosan 66 százalékuknál tártak fel eltérést az APEH munkatár­sai. Az adózók a saját terhűkre is gyakran tévedtek. A revizorok által feltárt esetekben az adózók terhére mintegy 354,6 millió fo­rintnyi eltérést, míg a javukra majdnem 320 millió forintnyi adókülönbözetet állapítottak meg. (MTI) Attól függ, honnan nézzük Milyen a mezőgazdaság állapota? Előzetes számlavizsgálatok Keddi jegyzet fa Anamnézis után a Hetényi Miközben kórházi jegyzetemet írom, fájdalmasan fintorgok. Lemerevedett a nyakam, s valahányszor felsőtestemtől, vállam- tól külön mozgatnám a fejemet, s szemmagasságban nézném a monitort, és nem egy kissé alulról felfelé, kínzó, éles fájást ér­zek a tarkómban, füleim tájékán. Környezetem tapasztalatból diagnosztizál: huzat érhetett. Gyulladásos betegség ez, nem is akármilyen. Visszamegyek néhány napot a múltamba, találok is gyanús dolgokat, ám úgy döntök: a további beszélgetést a házi­orvosommal folytatom, végezze el ő az anamnézist, mégiscsak ő a szakember. Pénteken a megyei kórház orvos-igazgatója is anamnézist - egy 14 oldalas jelentés formájában - tárt az önkormányzati ta­gok elé. A beteg a JNSZ Megyei Hetényi Géza Kórház-Rende­lőintézet, amely rendszerváltásos étvágyában öt év alatt, falánk módon, hét gazdasági igazgatót „fogyasztott el”. A csődhely­zetbe jutott kórház pénzügyi hiánya 280 millió, ám ez havi 20 millióval tovább hízik, s év végére 430 millió körül „áll be”. Tessenek arányosítani, mekkora hiányt kellene ledolgozni: az évi működéshez 1,6-1,7 milliárd forint szükségeltetik. A kórházban a mindennapi működés feltételei vannak veszé­lyeztetve, napi finanszírozási gondok jelentkeznek. A kórház vezetése és az orvos-igazgató, akit „idegileg és szellemileg is kimerített ez a munka” - ahogy az egyik képviselő fogalmazott -, rendkívül nehéz helyzetben van. A közgyűlés elnöke a kór­ház átszervezésével kapcsolatban benyújtott intézkedési terv pontosabbá, konkrétabbá tételét kérte - végrehajtási határidők­kel, felelősök megnevezésével - a következő közgyűlésig. A jelentés szóbeli kiegészítésében a Hetényi vezetője el­mondta: Első kórházként vettük a bátorságot, hogy a csődöt ki­mondjuk. Kétféle hatása volt ennek. A helybéli -főleg a sajtó­ban megjelenő - vélemények elítélőek, az országos pedig, hogy végre van egy kórház, amelyik szembe mer nézni a hiányossága­ival. A jelentés olyan eseményeket tár fel, amelyet élénken figyel a többi 148 kórház, a tárca és a finanszírozó is. A szolnoki kór­ház válságkezelése minta értékű lehet az utánunk következők­nek. Azt kérem Önöktől, hogy a kórház vezetését megkerülő, protekciót kérő tömeget, kisebb-nagyobb beosztású kórháziakat ne tessenek fogadni és biztatni, hogy személyes, kis ügyeikben orvoslást találnak. Csak akkor tudja a kórház a rárótt, nagyon nehéz feladatot végrehajtani, ha ebben egyégesen képviseli mindenki a kórház érdekeit. Pregnáns érvekkel hozakodott elő az a családorvos-képvi­selő, aki így szólt: Szolnok megyének minőségi egészségügyi el­látásra van szüksége, de legalább arra, hogy ezt a színvonalat megtartsa. Mivel tudott a kórház spórolni? Egyedül a dolgozók bérével. Elképesztően alacsony bérszínvonal van az egészség­ügyben. Kétségbeejtő a helyzet, ha összehasonlítjuk a közigaz­gatási, bírósági dolgozók bérével. Ilyen légkörben alkotó mun­kát végezni nagyon nehéz. A lakosság egészségügyi helyzete ro­hamosan romlik. A jelentésben a lakossági szűrővizsgálatok feladásáról olvashatunk. Uraim! Ha ezt megcsináljuk, népelle­nes bűntettet követünk el. A képviselő felindultan fejtegette az elmúlt négy év egész­ségpolitikájának hibás koncepcióját, a népjóléti minisztérium, a társadalombiztosító melléfogását, amikor különböző módon so­rolt be kórházakat, vagy éppen a súlyozott pontszámot vezette be, ami olyan elmélet legyártása volt, amit nem igazolt az élet. A kórház gazdálkodásának legutóbbi átvilágítása tízmillióba került. Ennek eredményeként ma már kidolgozott válságkezelő terv vár a megvalósításra. A gazdasági igazgató kinevezése is megtörtént. Ha nem jön új vezetés, új koncepció, a beteg hama­rosan lábadozhat. Még gyógyítható, az anamnézis elkészült. Az enyém - miután a fejem egyre jobban görcsöl - reggelig még várat magára. Kibírom: remek ember, kiváló szakember a háziorvosom. Simon Cs. József Nyaraló mozgássérült gyerekek Felvételünkön Mondi Zita, Bendzsák Icu és Péntek Kati A Vöröskereszt megyei és a karcagi területi szervezete im­már 14. alkalommal szervezte meg a megyében élő, egészségi­leg károsodott gyerekek táborát a berekfürdői ifjúsági táborban. A 47 gyerek Szolnokról, Ho­mokról, Jászberényből, Török- szentmiklósról, Mezőtúrról, Karcagról érkezett - tudtuk meg Ebner Józsefnétől, a tábor egyik szervezőjétől, a karcagi Vörös- kereszt’elnökétől. A gyerekek költségeit pályá­zati pénzekből a Vöröskereszt fedezi, amellett kaptak segítsé­get a karcagi Mészáros Zsolttól, Kurucz Istvántól és dr. Kovács Lászlótól, akik labdákat és pénzt adtak a tábor részére. A berekfürdői polgármesteri hivataltól is kaptak támogatást, hiszen ingyen jöhetnek stran­dolni. A Viking étteremben is kedvezményesen étkeznek, s a karcagi Gyermekek Háza, a tá­bor tulajdonosa is szálláskölt­ség-kedvezményt adott ré­szükre. Dr. Hajdú Lajos pedig mindennap felkeresi őket. A tá­bor vezetője, dr. Végh Endréné, a homoki intézet gyógytornásza itt is foglalkozik a gyerekekkel. Segíti még munkáját 5 egész­ségügyi szakközépiskolás lány és tíz felnőtt, köztük három szülő. Laboda Laci Szolnokról ér­kezett, most volt 8. osztályos, ő másodszor van itt. Egy felrob­bant szódásüveg okozta félol­dali bénulását - tudtuk meg tőle. Elárulta, hogy elhozta ma­gával vadászkürtjét is. Itt azért nem az ébresztőt fújja, mert at­tól felijednének a társak - mondja -, hanem könnyedebb, szórakoztató dallamokat. Sőt, a táborban egy kis tanítványa is akadt! Bendzsák Icu most volt hetedikes, s a bizibe csupán öt négyes került, a többi ötös. Kedvence a matematika vagy inkább a földrajz? — nem is tud választani köztük. Édesanyja a táborvezető-helyettes, egyéb­ként tanítónő. Icu szeret éne­kelni, kedvence a Legyetek jók, ha tudtok. Emellett Halász Jutka-dalokat is előad, s nagyon készül a táborzáróra, ahol ő is fellép. Péntek Kati a karcagi gimnázium most már 4. d-se. Már másodszor tölti itt szakmai gyakorlatát. Szereti a sérült gyerekeket, akikkel közvetlen kapcsolatot tud teremteni, s na­gyokat beszélget velük, miköz­ben segít nekik az öltözködés­ben, a közlekedésben.

Next

/
Thumbnails
Contents