Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

2 1994. június 16., csütörtök ICörkép A bűnözés ellen Oroszországban Az Oroszországban elha­rapódzott szervezett bűnö­zés elleni keményebb fellé­pést lehetővé tevő rendele­tet írt alá Borisz Jelcin el­nök. Ennek értelmében az ilyen bűncselekményekkel gyanúsítottakat ezentúl nem helyezik óvadék fejében szabadlábra, s akár 30 napig is vizsgálati fogságban tart­hatják őket. Elegendő bizo­nyíték birtokában akár elő­zetesen is vizsgálhatják a nyomozóhatóságok a gya­núsított pénzügyi helyzetét, illetve ez irányú tevékeny­ségét, és a vizsgálat kiter­jedhet az illető rokonaira is. Ezrek tüntettek Bukarestben A keddi nagy szakszer­vezeti tüntetésen a szerve­zők esti összesítése szerint 40 ezer ember vett részt a román fővárosban - akik közül több ezren, a vidékről érkezettek, a szerdára vir­radó éjszakát is az utcán, pontosabban járműveikben töltötték, méghozzá jó ré­szük a kormány épületével szemben. Tűzszünet Ruandában A Ruandái Hazafias Front képviselői azonnali tűzszünetben állapodtak meg kedd este Tuniszban a ruandai kormány illetékese­ivel. Az Afrikai Egység­szervezet Tunéziában ren­dezett csúcstalálkozóján részt vevő Pasteur Bizi- mungu, a hazafias front egyik vezetője a Reuternek nyilatkozva kijelentette: a zairei közvetítéssel folyta­tott tárgyalásokon meg­egyezés született a harcok azonnali beszüntetéséről és a népirtó akciók leállításá­ról. Békefenntartók Abháziában Az orosz elnök engedé­lyezte, hogy orosz béke- fenntartókat vezényeljenek a Grúziához tartozó Abhá- ziába, ahol két éve tart az abház szeparatisták harca az elszakadásért. Az orosz el­nök döntéséről beszámoló védelmi miniszterhelyettes elmondta, hogy Moszkva 2500 katonát küld a tűzszü­net betartásának ellenőrzé­sére. Jimmy Carter Észak-Koreában Észak-Koreába érkezett szerdán Jimmy Carter volt amerikai elnök, hogy köz­vetítsen Észak- és Dél-Ko- rea között az atomfegyver­vita megoldása érdekében. A magánlátogatás kereté­ben Észak-Koreába utazó volt elnök és felesége, Ro- salyn Carter Panmindzson- nál lépte át a két Koreát el­választó határt. Carter láto­gatását az amerikai kor­mányzat is támogatta - így az akár megbízásnak is te­kinthető. Ma veszik át mandátumukat a megyeházán Területi listáról jutottak a parlamentbe Dögéi Imre (Független Kisgazdapárt) 1929-ben született Török- szentmiklóson, református pa­raszti családban. Négy polgári iskola elvégzése után mezőgaz­dasági gépész mestervizsgát tett. Származásából eredő hát­rányok miatt diplomát nem sze­rezhetett. Nős, két lánya van. A párt törökszentmiklósi szerve­zetét kezdeményezésére alakí­tották újjá ’89 őszén, folyama­tossá téve a több évtizeden át szünetelő pártéletet. Szabó Rudolfné dr. (Szabad Demokraták Szövetsége) Szolnokon született 1940-ben. A Közgazdaság-tu­dományi Egyetem ipari szakán szerzett diplomát, majd munka­ügyi szakközgazdászként dok­torált. A ’80-as évek elején köz­reműködésével hozták létre a munkaerő-szolgálati irodát. 1990-től SZDSZ-es önkor­mányzati képviselő Szolnokon. Tagja a Magyar Közgazdasági Társaságnak. ’92-ben Széche- nyi-emlékérmet kapott. Herbáiy Imre (Magyar Szocialista Párt) Kunhegyesen született 1946-ban, nős, két gyermeke van. Érdeklődési köre, szárma­zása alapján a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem Mezőgaz­dasági Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát ’71-ben. Je­lenleg a kenderesi Mezőgazda- sági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet elnöke. Több ér­dek-képviseleti szervezet veze­tésében is részt vesz. Az MSZP-nek ’89 óta tagja. Tóth István (Magyar Demokrata Fórum) Veszprémben született 1944-ben. Anyai ágon őshonos karcagi. Az általános iskolát és a gimnáziumot is itt végezte. A Debreceni Tanítóképző Főisko­lán, majd a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem könyv­tár-népművelés szakán szerzett diplomát. 1980-ban költözött Szolnokra. ’93-tól a szolnoki Verseghy Kiadó Kft. igazgató- helyettese. Az MDF alapító tagja, megyei elnöke. Jauernik István (Magyar Szocialista Párt) Tiszaföldváron született 1951-ben, nős, két kiskorú gyermek édesapja. 1975-ben a gödöllői egyetem mezőgazda- sági gépészmérnöki szakán dip­lomát, majd szakmérnöki okle­velet szerez. A<; elmúlt 19 év munkája a mezőgazdasághoz köti. A szocialista párt kun­szentmártoni szervezetének ’89 óta vezetője, továbbá az orszá­gos választmány tagja és a me­gyei szövetség alelnöke. Az útlevelek igényléséről Téves információk jelentek meg a napilapokban az útle­véligények benyújtásának le­hetőségeiről. A BM közle­ménye szerint az igénylés legegyszerűbb módja az, ha az állampolgárok a kitöltött igénylőlapot, két darab fény­képet, 1000 forintos illetékbé­lyeget és a lejáró útlevelet ajánlott levélben megküldik a BM Adatfeldolgozó Hivatal útlevélosztályához, a Buda­pest 62., Pf. 713., 1399 címre. Lehetőség van az útlevél iránti igény személyes be­nyújtására is a lakóhely sze­rinti körjegyzőségeknél és polgármesteri hivataloknál. Sürgős utazás indokával to­vábbra is lehetőség van az út­levél soron kívüli kiadására. Ehhez az igénylőnek szemé­lyesen kell megjelennie a la­kóhely szerinti köztársasági megbízotti hivatalban vagy a BM útlevélosztály ügyfél- szolgálatánál. (MTI) Döntöttek a város kultúrájáért kitüntetésekben is Karcag városatyái módosították a költségvetést A karcagi képviselő-testület keddi ülésén a városatyák mó­dosították az idei költségvetési rendeletét a városnak, mert több olyan új feladat került előtérbe, amely ezt szükségessé tette. Eszerint a város idén 1,7 mil­liárd forinttal gazdálkodik. Eb­ből a felújítási előirányzat 9,7 millió forint, a fejlesztési 274,8 millió. Ebből finanszírozzák többek között a Zádor úti iskola tanteremépítését, a háziorvosi intézmény praxisainak gépmű­szervásárlását, az első lakáshoz jutókat, az aszfaltozási kötele­zettségeket és szennyvízberu­házást is. Kántor Sándor Kossuth-díjas fazekas, Karcag város díszpol­gára születésének 100. évfordu­lója alkalmából augusztusban domborművet állít fel az ön- kormányzat. A meghívásos pályázaton két alkotó vett részt, s a szakmai zsűri Győrfi Lajos művét fo­gadta el. A domborművet az Erkel F. úti fazekasház külső homlokzatára fogják elhelyezni - erről döntöttek kedden. Miután az előző testületi ülé­sen nem született döntés a Kar­cag város kultúrájáért díj odaíté­léséről, erről is most szavaztak. Eszerint Csináth Sándorné óvónő, Koppány Mária tanár, Vadász Lajosné tanítónő és dr. Nyíri Lászlóné könyvtáros az idei jutalmazott. Még ’92 júliusában bocsátot­ták el a Déryné Művelődési Központ volt igazgatóját a kép­viselők, s a megyei bíróság mint 2. fokú bíróság a fegyelmi hatá­rozatot hatályon kívül helyezte, s ítéletében az alperest - az ön- kormányzatot - kötelezte az el­maradt munkabér megfizeté­sére, a közalkalmazotti jogvi­szony helyreállítására is. Ked­den az elmaradt munkabér számfejtéséről döntöttek, s mi­vel az ítélet értelmében a mun­káltatói jogokat a polgármeser gyakorolja, a személyi kérdés­ben ő fog dönteni. -de­PANORÁMt 1 * PANORÁMt ( * PANORÁMA * PANORÁMi * PANORÁMA Lengyel könyv litvániai botránya Fidel Castro - újabban civilből Lengyel lapjelentések szerint komoly botrány bontakozott ki Lit­vániában egy lengyel könyv körül. Boleslaw Tejkowskinak, a len­gyel újnáci párt vezetőjének „művét” a Litvániai Lengyelek Katoli­kus Társaságának vezetője, Wladyslaw Mackiewicz adta ki. Köny­vében Tejkowski megismételte azokat az állításait, amelyekért Lengyelországban per folyik ellene. A „Harc a zSdó-szabadkőművesek ellen a hitért és Lengyelor­szágért” című könyv szerint a természeti katasztrófák kivételével minden szerencsétlenségért, válságért, tragédiáért a lengyel törté­nelmi múltban és jelenleg is a zsidók a felelősek. A zsidók közé so­rolja Tejkowski Lech Walesa lengyel államfőt, a lengyel püspöki kar többségét és II. János Pál pápát is. A Zycie Warszawy értesülései szerint a litván hatóságok eljárást indítanak a náci mű kiadója ellen, aki azt állítja, hogy jóhiszeműen cselekedett, nem tudta, mi van a könyvben, azt nem is olvasta. Az antiszemita könyv megjelenése azért is okozott nagy vissz­hangot, mert a zsidókérdés a fiatal litván állam egyik kényes pontja. Nagy nemzetközi tekintélynek örvendő zsidó szervezetek, mint például Simon Wiesenthal bécsi intézete ugyanis azzal vádolják a litvánokat, hogy a második világháború alatt aktívan részt vettek a zsidó lakosság kiirtásában, s ma i$ antiszemiták. Negyvenöt esztendő óta első ízben vetette le Fidel Castro híres olívzöld egyenruháját, és jelent meg civilbe öltözötten kedden a ko­lumbiai Cartagenában a 4. latin-amerikai csúcsértekezlet megnyitá­sán. Mint az AFP tudósítása kiemelte, általános feltűnést keltett a részvevők soraiban, amikor Castro fehér ingben és sötét nadrágban lépett a terembe. Igaz, annyiban hű maradt a kubai népviselethez, hogy a hagyományos „guayabera” inget viselte. Különben, leszá­mítva jellegzetes őszbe csavarodó szakállát, a kubai elnök semmi­ben sem különbözött latin-amerikai kollégáitól. A külső megjelenésben bekövetkezett változásnak a csúcsérte­kezleten jelen levő megfigyelők igyekeznek politikai magyarázatot adni. Egyesek szerint ugyanis elképzelhető, hogy Fidel Castro, 45 évi korlátlan hatalom után, a jövőben előnyben részesíti majd a civil módszereket a katonaiakkal szemben. Fidel Castro 1959, a Batista-diktatúra fölött aratott végső győze­lem óta nem vált meg katonai egyenruhájától: zöld sapka, széles ka­tonai derékszíj és a fekete csizmába bújtatott nadrág jellemezte ezt az öltözéket. Ezenkívül hivatalos alkalmakkor a kubai forradalmi hadsereg fő- parancsnokának rangjelzését is viselte. A nagyvilágban történt Eszak-Korea fenyeget - reagálások Észak-Korea párizsi nagykö­vete szerdán „könyörtelen há­borúval” fenyegetőzött, ameny- nyiben az ENSZ szankciókkal sújtaná az országot feltételezett atomfegyverprogramja miatt. A kínai kormány szerdán is­mét higgadt tárgyalásokra szólí­totta fel az érdekelt feleket az észak-koreai atomválság kap­csán, és rosszallásának adott hangot a helyzet súlyosbodása miatt - közölte a hivatalos kínai hírügynökség. A Reuter hírügynökség rámu­tat, hogy az óvatosan fogalma­zott pekingi kormányközle­mény közvetlenül sem Észak-Koreát, sem a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökséget (NAÜ) nem hibáztatta. Oroszország mély aggoda­lommal vette tudomásul Észak-Korea kilépését az IAEÁ-ból. Erről Mihail Gye­murin, a külügyminisztérium il­letékese nyilatkozott szerdán. Mint mondta: - Oroszország elvi hozzáállása ismert és válto­zatlan. Moszkva az atomfegy­verek elterjedése ellen foglal ál­lást. Kiemelte, elvárható, hogy azok az államok, amelyek aláír­ták az atomsorompó-szerződést, és megállapodást kötöttek a NAÜ-vel, következetesen tart­sák be vállalt kötelezettségei­ket. Amennyiben nem teszik, a nemzetközi szervezetnek joga van eljárni velük szemben - idézi az ITAR-TASZSZ Demu- rint. A román külügyminisztérium is közleményben fejezte ki ag­godalmát szerdán Észak-Korea kilépése miatt, mert az veszé­lyezteti a válság megoldását a térségben. (MTI) A nap információja - a FEB jelenti Koalíciós megbeszélések kedvező légkörben Kedden a déli órákban befe­jeződött az MSZP és az SZDSZ koalíciós tárgyalásainak első fordulója. A tárgyalások után a két delegáció vezetője, Horn Gyula és Pető Iván közös sajtó- tájékoztatót tartott. Horn Gyula elmondta: a két párt közös kormányt kíván lét­rehozni, s ez a szándék vezé­relte a tárgyalások menetét is. Az első tárgyalási napot a leg­nagyobb egyetértés és az együtt munkálkodás szándéka jelle­mezte. Elhatároztuk, hogy leg­később június 24-ig befejezzük a tárgyalásokat, ezt követi majd az MSZP, illetve az SZDSZ plénuma, amelyeknek majd jóvá kell hagyniuk a tárgyalá­sok határozatait. 10 szakbizott­ságot alakítottunk a teendők egyeztetésére, kidolgozására és véglegesítésére. Pető Iván elmondta: teljes nyíltság, egymás iránti bizalom uralkodott a tárgyalások első fordulóján, ennek köszönhető, hogy 9-től 12 óráig, félórás szünettel, a legtöbb kérdést meg tudták tárgyalni.- Várható-e, hogy a Fidesz is bekerül a koalícióba? - kérdezte a FEB munkatársa. Horn Gyula:- Kongresszusunktól csak arra kaptunk felhatalmazást, hogy az SZDSZ-szel folytas­sunk koalíciós tárgyalásokat, ezért a mai megbeszélésünkön a Fideszről szó sem esett. Pető Iván:- Tegnap a Fidesszel folyta­tott tárgyalásainkon ez a kérdés nem került szóba, de a későbbi nyilatkozatokból, különösen Kövér László nyilatkozatából kiderült, hogy amikor mi meg­kezdtük tárgyalásainkat az MSZP-vel, ők a maguk részéről lezártnak tekintették a velünk kötött szövetségüket. Ebből kö­vetkezik, hogy mi sem vagyunk elkötelezve a Fidesz iránt. Köz­vetítő szerepre nem kértek fel bennünket, de azt nem is vállal­nánk el.- Személyi kérdésekről tár­gyaltak-e az első koalíciós megbeszélésen ?- Nem! - jelentette ki Horn Gyula. - Tartjuk magunkat ah­hoz az álláspontunkhoz, hogy nem a személyi kérdések a leg­fontosabbak, előbb a teendők­ről, a feladatokról kell megálla­podnunk.- Előbb az intézményi kere­teket, a minisztériumok struktú­ráját kell meghatároznunk - tette hozzá Pető Iván -, azután lehet csak a személyi kérdések­ről beszélni. Nem lehet előbb kinevezni a minisztereket, s az­után „alájuk” kitalálni a testre szabott feladatokat. Koós Tamás Viszály a Kevi Kör vezetése körül- Sem a Kevi Kör képviselő­jének, sem a kör ügyeinek inté­zésében nem fogadom el Finta Sándort - hangzott el a művelő­dési osztály vezetőjének, a Kevi Kör tagjának kijelentése. Tör­tént mindez azon a vasárnap délutáni közgyűlésen, melyet a művelődési házban - érthetet­len, miért ott, és nem az Alko­tóházban - hívtak össze. Hogy kik, azt ugyanúgy ért­hetetlennek tartják a kör tagjai, mivel állítólag az ő kezdemé­nyezésükre tartották meg a gyű­lést. Van, aki telefonon értesült a dologról, mint ahogyan Finta Sándor. Őt a művelődési osz­tály vezetője hívta fel, mond­ván, június 12-én a tagság kéré­sére közgyűlést tartanak.- Napirendi pontként szere­pelt a Kevi Kör működése és vi­szonya az Alkotóházhoz - tud­tuk meg Finta Sándortól. - A művelődési osztály vezetője, a Kevi Kör tagja sem a működést, sem a porgramot nem tartotta megfelelőnek. A Kevi Kör fo­tós-videós tagja részéről pedig elhangzott, hogy a Kevi Kör és az Alkotóház váljon ketté. Szavazás volt, és nyolcunk közül ezt a javaslatot ketten fo­gadták el. A többiek ellene sza­vaztak. Ezek után döntöttek a Kevi Kör képviselőjének személyé­ben. Öt igen, két nem és egy tar­tózkodás mellett Finta Sáhdort választották a Kevi Kör ügyve­zetőjének. -ca­Szlovák-magyar üzleti találkozó- A szlovák-magyar kereske­delmi forgalomban ma már a magánszféra játssza a főszere­pet, a kis- és közepes vállalko­zások adják a forgalom dinami­káját - jelentette ki Csendes Já­nos, hazánk pozsonyi nagykö­vetségének kereskedelmi taná­csosa szerdán Győrött. A diplomata részt vett a szlo­vák-magyar üzletember-talál­kozón, amelyet az Észak-du­nántúli Kereskedelmi és Ipar­kamara nyitrai társszervezeté­vel közösen rendezett azzal a céllal, hogy a vállalkozók kö­zötti kapcsolatépítést elősegítse. Csendes János úgy vélekedett: az elmúlt években folytatott gazdasági diplomácia kedvező hatása ma már a kereskedelmi forgalomban is megmutatkozik. Szlovákia számára Magyaror­szág a harmadik legfontosabb piac. A Szlovákiába importáló or­szágok között hazánk a 8-9. he­lyet foglalja el. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents