Új Néplap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-10 / 135. szám

Módosult devizajogszabályok Könnyebb a vállalkozóknak is Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, hogy milyen könnyítéseket, kedvezménye­ket jelentettek a a devizajog­szabály-változások a külke­reskedelmi tevékenységet folytató kör számára. Bevezetésként meg kell emlí­teni, hogy külkereskedelmi te­vékenységet már több éve bár­mely magán- és társas vállalko­zás folytathat. Erre vonatko­zóan semmilyen hatósági enge­dély beszerzése nem szükséges számukra. Kormányrendelet (a 167/1991. (XII. 26.) Korm. ren­delet) írja elő azonban, hogy a külkereskedelmi tevékenység megkezdését - 8 napon belül - írásban köteles a vállalkozó be­jelenteni a Magyar Nemzeti Banknak . (MNB) (vidéken a megyei igazgatóságnak). A külkereskedőnek azonban az exporttevékenységéből eredő devizaértéket — az 1974. évi 1. tvr. 9. paragrafusa értelmében - a megszerzésétől számított 8 napon belül vételre fel kell aján­lani a devizajogosítvánnyal rendelkező banknak. Érdemes megjegyezni, hogy a fenti köte­lezettség az új devizakódex leg­utóbbi tervezetében is változat­lanul szerepel. A másik oldalról (import vo­natkozásában) viszont a külke­reskedők - forint ellenében - korlátozás nélkül hozzájuthat­nak a szükséges devizához. A külkereskedelmi tevékeny­séggel kapcsolatban a devizaha­tósággal szemben fennálló egyes kötelezettségekről szóló 47/1991. (ID. 27.) Korm. rende­let értelmében azonban, csak az MNB devizahatósági engedé­lyével szabad:- a külföldi munkavégzésből eredő deviza-árbevételt külföl­dön közvetlenül felhasználni, 1 - exportkövetelést importtar­tozásba - vagy fordítva - be­számítani,- konvertibilis devizában nyilvántartott követelést nem konvertibilis pénznemben be­szedni,- behajthatatlan devizaköve­telést leírni. A fenti rendelet tételesen elő­írja, hogy a devizaértékekkel kapcsolatosan mikor milyen adatszolgáltatási kötelezettsé­gek állnak fenn az MNB felé. A külkereskedő a devizaha­tóság kérésére köteles az eredeti okmányokat rendelkezésre bo­csátani, illetve a helyszíni ellenőrzést lehetővé tenni. A külkereskedelmi szerződé­sekkel kapcsolatos fizetések le­bonyolításának rendjéről szóló 52/1990. (III. 21.) MT rendele­tet a közelmúltban két Kor­mányrendelet is (65/1994. (IV. 30.) és a 83/1994. (V. 25.) mó­dosította. Ezek értelmében:- a külkereskedő jogosult - legfeljebb egyéves lejáratú - ha­lasztott fizetésben (áruhitel) megállapodni, de a 3 hónapnál hosszabb lejáratú megállapo­dást köteles bejelenteni az MNB-nek;- gépek, berendezések bérle­tére (haszonbérletére, lízing­jére) vonatkozó, egy évnél hosszabb időtartamú külkeres­kedelmi importszerződés fize­tési feltételeit a bankkal egyet­értésben kell meghatározni;- a külföldi bankköltségek viselésének tekintetében a felek szabadon állapodhatnak meg;- 1992. július 1-jétől lehető­ségük van a számlaegyenleg konvertibilis valutára való át­váltására, illetve külföldre tör­ténő átutalására is. Egyetlen megkötés maradt, az, hogy a már felvett összeg, illetve annak maradványa a számlára nem fi­zethető be. Igen kedvező visszhangot váltott ki a külföldi hivatalos utazásra igénybe vehető devi­zakeret eltörlése. (1994. május 1. előtt ugyanis a 36/1991. (XII. 23.) PM- rendelet szigorúan szabályozta az utazási keretek képzését és felhasználását.) To­vábbra is köteles azonban a de­vizát (valutát) - a tevékenysé­gével összefüggő - külföldi hi­vatalos utazásra igénybe vevő személy annak felhasználásával elszámolni a kereskedelmi banknál, amelyet az MNB bár­mikor ellenőrizhet. A közelmúltban a sajtóban - helytelen értelmezésből adó­dóan - tévesen jelent meg, hogy a vállalkozók által külföldről felvett, illetve felvenni szándé­kozott - devizában nyújtott - hi­telhez nem kell devizahatósági engedély. Az 1/1974. (I. 17.) PM. ren­delet nemrég módosított 21. pa­ragrafus (1) bekezdése szerint azonban „a külkereskedelmi te­vékenység keretében hitel felvé­teléhez az MNB engedélye szükséges”; törölték azonban „az ilyen tárgyaláshoz” kitételt. (Tehát csak a devizahitelről tör­ténő tárgyaláshoz nem kell de­vizahatósági engedély.) Devizabelföldiek csak az NGKM és a PM engedélye alapján végezhetnek külföldön tőkebefektetést. A devizakül­földinek viszont Magyarorszá­gon - az ezt lehetővé tevő tör­vény értelmében - már 1988 óta lehet tőkebefektetése. Az értékpapír-műveletek végzése - mind külföldre, mind onnan - változatlanul devizatha- tósági engedélyhez kötött. Ki­vételt képez ez alól az 1997/H nevű államkötvény, melyet kül­földiek is megvásárolhatnak. Hosszú előkészítő munka előzte meg a pénzmosás meg­előzéséről és megakadályozásá­ról szóló, ez évben megjelent XXIV. sz. törvényt. Ennek kap­csán fontos kiemelni, hogy a nagy összegű - a 2 millió Ft-ot meghaladó -, bankoknál történő befizetőket - a személyi, illetve a cégre vonatkozó azonosító adatok nyilvántartásba vétele mellett - ellenőrzik. így tárható fel a bűncselekményből, a kábí­tószer- és fegyverkereskede­lemből származó jövedelmek eltitkolása és tisztára mosása. Információink szerint a devi­zajogszabályok terén további liberalizációs lépések várhatók, amelyek megelőzik az új „devi­zakódex” életbelépését. MNB - Szolnok Üzleti ajánlatok Kód: 2459. Ajánlat: pakisztáni cég kínálata: pamut késztermékek, kötöttáru, pamutfonal és egyéb textiltermékek. Kód: 2460. Ajánlat: pakisztáni cég ajánlata: üveggyöngy-imitáció (nyaklánc). Kód: 2461. Ajánlat: pakisztáni cég ajánlata: tűzoltó és tűzbiztonsági berendezés. Kód: 2462. Ajánlat: pakisztáni cég kínálata: kézműipari termékek. Kód: 2463. Ajánlat: pakisztáni cég ajánlata: fogkefék és borotvaecsetek. Kód: 2464. Ajánlat: pakisztáni cég ajánl kötött és szövött késztermékeket, szövött kelmét (szürke és festett), T-ingeket, női hálóingeket, pólótrikókat, joggingdresszeket, tarka rövidkabáto­kat stb. Kód: 2465. Ajánlat: svéd cég, amely különböző célú borítékokat, tasakokat gyárt, ajánlja ter­mékeit. Az érdeklődőknek mintát küld a teljes kínálatról. Kód: 2466. Ajánlat: indiai cég ajánl vegyi anyagokat, gyógyszeralapanyagokat. Kód: 2467. Ajánlat: indiai festéket, festékalapanyagot és vegyi anyagokat gyártó cég kínálja termékeit. Kód: 2468. Ajánlat: görög cég vásárolna szanitercikkeket, valamint fal- és padlóburkoló csem­pét. Kód: 2469. Ajánlat: görög cég befőttesüvegeket keres. Kód: 2470. Ajánlat: görög cég kelméket és pamutot kínál. Kód: 2472. Ajánlat: francia cég nagy mennyiségű bogyós gyümölcsöt szeretne vásárolni Ma­gyarországról. Elsősorban fagyasztott és friss málnára, eperre, ribizlire és szederre vár ajánlatot, ár+mennyiség megjelölésével. Kód: 2473. Ajánlat: nigériai cég keres különböző típusú műtrágyát. A szállítást 1995 I. negyed­évére tervezi. Kód: 2474. Ajánlat: spanyol import-export cég a Kanári-szigetekről ajánl banánt, paradicsomot, krumplit, fűszereket, gyümölcsöt, zöldséget. Kód: 2475. Ajánlat: spanyol import-export cég vásárolna Magyarországról feldolgozott élelmi­szereket, hentesárut, konzerveket, pástétomot, libamájat, gyümölcslikőrt, valamint női konfekciót, női és férfitrikót, sportruhákat. Kód: 2476. Ajánlat: indiai nagyvállalat környezetvédelemmel kapcsolatos berendezéseket, mű­szereket, továbbá víztisztító és szennyvízkezelő technológiát ajánl. Esetleg együttműködés vagy joint venture formájában. Kód: 2477. Ajánlat: svájci cég felajánlja szolgálatait olyan magyar cégeknek, amelyek terméke­iket a svájci piacon szeretnék elhelyezni. Élsősorban technikai és magyar népművészeti termékekre gondol. Kód: 2479. Ajánlat: 100 százalékos pamutból készült termékeket, fehér T-ingeket gyártó cégek iránt érdeklődik írországi vállalat. Kód: 2480. Ajánlat: görög cég vásárolna vízkezelő berendezést (sókivonó, lágyító, szűrő). Kód: 2481. Ajánlat: német cég gyártót keres tűz- és füstgázbiztos acéllemez csőkarmantyúk előállításához. A német cég a gyártáshoz szükséges műszaki dokumentációt rendelkezésre bocsátja. A termékek termoplasztikus műanyag csövek, fal- és födémátvezetésnél kerülnek alkalmazásra. Méretskálájuk: 50-400 mm-ig terjed. Kód: 2482. Ajánlat: pakisztáni cég vascső-galvanizáló berendezést venne. Kód: 2483. Ajánlat: thaiföldi cég egy nagyobb elektronikus és telekommunikációs szerelésre és karbantartásra szakosodott cég megbízásából gyártókat/exportőröket keres antennatornyok, vala­mint feszített antennaárbocok szállítására. Kód: 2484. Ajánlat: görög cég keres megvételre plasztikkupakot (PET/PVC) szénsavas italok­hoz, vízhez. Részletes ajánlatokat kér. További információ: Pro-NEX Kft. Szolnok, Baross u. 10-12. Tel./fax: 56/344-052 Hitelek és betétek kamatlábai A vállalkozói hitelek és beté­tek futamidő szerinti megoszlá­sában nem következett be lé­nyeges változás, ezek nagy ré­szét továbbra is az egy éven be­lüli futamidejű ügyletek tették ki. A lekötések rövid határide­jének oka a kamatmérték bi­zonytalansága, illetve a leköt­hető pénzmennyiség szűkös­sége. Ugyanakkor a vállalkozói át­lagkamatszint 1993 áprilisától fokozatosan csökkent. Egyúttal- mint táblázatunkból is látható- a hitelkamatok az 1991. évi csúcsponttól fokozatosan, míg a betéti kamatok 1992 első felé­ben rohamosan csökkentek. A kamatkülönbség 1993 második felétől változó mértékben - de fokozatosan csökken. * A rövid lejáratú vállalkozói átlagkamatok alakulása nominál­értékben. ‘ (Forrás: MNB) A hazai elismerés még várat magára Szolnoki feltaláló nemzetközi sikerei Legnagyobb probléma a megvalósítás és menedzselés Néhány nappal ezelőtt adták át az Industria ’94 vásár alkal­mából alapított Invenció Díjat, mely ünnepségen a magyar felta­lálók nemzetközi sikereiről is beszámolt a Magyar Feltalálók Egyesülete. S mindebben a legérdekesebb, hogy az összesen 54 külföldön díjazott magyar találmány közül kettő Szolnokon szü­letett - Berta Andrástól. írásunk végére az is kiderül, melyek ezek az ötletek. A találmányok története még a munkahelyén kezdődött - ak­kor műszaki újításokkal startolt. Figyelte, mi az, melyen változ­tatni lehet - s ezzel jobbá tenni a körülményeket, a megoldáso­kat. A munkahelyi sikereket követően komolyabban kezdett foglalkozni olyan megoldásra váró gondokkal, melyekkel se­gíteni lehetne életkörülménye­inket, biztonságunkat. Ez utóbbi érdekelte legjobban - a bizton­ságtechnika, bár képzettsége nem ilyen jellegű. A rajzolgatásokból, a gon­dolkodásból lassan álltak össze a találmányok körvonalai. Mi­után megszületett az ötlet, a számítások, a konkrét elképze­lések papírra vetése követke­zett. Bár műszaki jellegű találmá­nyokkal nyert díjat, első ötlete a szerencsejátékhoz kapcsolódott. A kitalált játék szorosan kötő­dött a sporthoz, a Forma-1-fu­tamokhoz. Az elkészített tervek után a találmányi hivatal két év levelezés után közölte: nem hozzájuk tartozik az ügy. Ezt követően sikerült az ötletet más formában levédeni. A hírek gyorsan szálltak, számos jelentkező kereste meg Berta Andrást. Ám mikor tu­domásukra jutott, hogy a sze­rencsejáték megvalósításához milyen nagyságú invesztíció és milyen hozzájárulások szüksé­gesek, mindenki visszavonulót fújt. Az OTSH próbálta felvál­lalni először - azonban a szük­séges pénz nem jött össze. Ezért két éve áll a polcon az ötlet - mondotta a szolnoki feltaláló. Az első ötletet követték a biz­tonsági műszaki találmányok. Először a közlekedésbiztonsági, az árvíz elleni védekezés, majd a víz után a tűz elleni védekezés lehetőségei között kutatott. Bár az előbbi területekhez laikus, mivel nincs szakirányú végzett­sége, azonban éppen ezért kö- nyebben hajlik az új megoldá­sok felé. A találmányok, az ötle­tek kizárásos alapon születtek. A Magyar Feltalálók Egyesü­letével felvette a kapcsolatot, majd az egyesület újságjában akadt egy pályázatra, melynek elnyerésével nyugat-európai ki­állítási részvételi lehetőség nyílt meg számára. Négy találmá­nyával jelentkezett - melyek még mindig szabadalmaztatási eljárás alatt állnak. Mind a né­gyet alkalmasnak találta a bírá­lóbizottság a megmérettetésre, ám a megjelenéshez szükséges összeg nem állt rendelkezésre a feltalálónak. A kiállításon minden részt­vevő egy négyzetméternyi he­lyet kapott. Ezen mutathatta be az ötleteit. Az egyesülettől ka­pott grafikusi segítséggel sike­rült jól elkészíteni a bemutat­kozó képeket, melyhez hozzá­tartozik, hogy Berta úr találmá­nyai igen látványosak, így a fantáziát hozzáadva, szépen mutatott a standon a szolnoki ta­lálmány. Olyannyira, hogy díjat is nyert. Az elsőt Genfben - ezüstér­met -, a rugalmas biztonsági védőfallal. Ez az ezüstérem komoly elismerés, ugyanis a genfi a legnagyobb találmányi kiálítás. „Itt ezüstérmet nyerni annyi, mint egy olimpián” - mondotta Berta András. Az er­kölcsi siker így óriási, s minden remény megvan arra, hogy anyagi természetűvé is váljon. Ugyanis a részvétellel s a díja­zással a találmányok bekerültek több nemzetközi adatbázisba. A találmány lényegében egy olyan rugalmas biztonsági vé­dőfal, mely a közutak mellett lévő fémkorlátot váltaná ki. Mindez úgy készülne, hogy drótkötelekre erősített használt gumiabroncsok akadályoznák meg a gépjárművek kicsúszását az útról. Részben anyagi jellegű biztonság mellett környezetvé­delmi szempontból is használ­ható az ötlet - a használt gumi­köpenyek alkalmazásával. Egyébként e találmányával tár­gyalásban áll a magyarországi Forma-1 versenyigazgatójával, valamint egy miskolci céggel. Az elképzelések szerint az au­gusztusi magyarországi futamra elkészülne egy ilyen fal. A másik díjat - pontosabban oklevelet - Párizsban nyerte Berta András. Itt már nem az előbbiekben említett talál­mánnyal aratott sikert, hanem az úgynevezet mobil árvízvé­delmi rendszerrel - mely jelen­leg is átdolgozás és szabadal­maztatás alatt áll. A találmány ismertetése előtt Berta András elmondta, hogy kapcsolatban áll német és francia vízügyi szervekkel, valamint a VI- TUKI-val, s ezen keresztül a NATO-val, azonban a tárgyalá­sokat addig nem folyatja, míg nincs kész véglegsen az ötlet. A mobil árvízvédelmi rend­szernek lényege, hogy „béke­időben” kerékpárútként hasz­nálható. Ugyanis két betonlap­ból áll, melyek alatt tömlő he­lyezkedik el, s árvíz esetén - a tömlőt a kiöntött folyóból fel­töltve - a betonlapok két oldalra felemelkednek - közötte pedig a vízzel töltött tömlő -, így együtt alkotja a rendszer a gá­tat. Ezenkívül még két találmá­nya áll szabadalmaztatás alatt Berta Andrásnak, melyek közül az egyik: mentés magas házak­ról. Ehhez az ötletet egy újság­cikk adta, melyben a tűzoltóság nyilatkozott: jobb, ha tudják az emberek, hogy a hatodik emelet felett nem menthetők kataszt­rófa esetén. A kidolgozott eljá­rás szerint a lapos tetős házak tetején egy felerősített sínen körbe mozogva lehet felülről menteni a lakókat a nyílászáró­kon keresztül. A másik ötlet szintén a köz­lekedési biztonságtechnikához kapcsolódik. Ez lényegében egy biztonsági lökhárító, energiael­nyelő légzsákkal. Ebben a meg­oldásban arra kell figyelni, hogy míg eddig az autóban uta­zókat védték, most már az autó­kat is védené egy - a belső lég­zsákhoz hasonló - védelmi rendszer. E találmánnyal kap­csolatban tárgyalások folynak a a német Opel-gyárral. Ennyi külföldi elismerés és érdeklődés után Berta András hasonló hazairól alig tudott be­számolni. Talán elgondolkod­tató lehet, hogy hazánkban hány jó ötlet születik, mely a sül­lyesztőbe kerül, pedig nemzet­közi hímevét is öregbíthetné Magyarországnak. S bár min­denhol rögös az út a feltalálók számára, a fejlett országokban még létezik a felismerés: ez megvalósítható. Berta András szolnoki feltaláló az elnyert díjakkal. Jobb kezé­ben a francia diploma látható. Az oldalpárt készítette: Vági E. Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents