Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-07 / 107. szám
8 1994. május 7., szombat Érdekességek Sportversenyek, ügyességi vetélkedők Kiskulcsosi hét ötödször Karcagon Az elmúlt héten már ötödik alkalommal rendezték meg Karcagon a „Kiskulcsosi hetet” a Kiskulcsosi Általános Iskolában. A gyerekek délelőtt fordított órákon vizsgáztatták a pedagógusaikat, délután pedig a játékos vetélkedőkön mérték össze tudásukat. Hétfőn a felsősök focimecscse után az „Együtt kirándul a család” rajzversenyen rajzoltak kicsik, nagyok. Az esti tanár-diák kézimeccseken kétszer annyi időt játszottak, mégsem tűnt soknak, olyan jó volt a hangulat. Akinek pluszkalóriára volt szüksége, az vásárolhatott a cukrászsüteményekből. A kicsiknek mókás sorversenyt tartottak ez idő alatt. Az iskolában régóta működik már az amatőr rádiós szakkör. Szerdán a gyerekek saját riasztó-, erősítő- és csengőberendezéseiket mutatták be társaiknak, amit ki is lehetett próbálni a helyszínen. A ki-ki-ki vetélkedőn a tejfölnyalástól kezdve a kulcsragasztásig, a limbóbajnokságig sok feladat volt, a tátikások is remekeltek. Csütörtökön kerékpáros ügyeességiversenyt rendeztek, s a szellemi sport kedvelői iskolai sakkbajnokságon mérték összetudásukat. Este a MC Master helyi együttes adott koncertet, hogy a hét utolsó napjára erőt gyűjtsenek a diákok, tanárok, hiszen az állatszépségversenyre a kedvenc kutyusok, cicák, papagájok is előkerültek. Majd a szülők-gyerekek-tanárok játékos megmérettetésén mindenki jól szórakozott. Felvételünk a kerékpáros ügyességi és a sakkversenyen készült. -de(Fotó: KÉ.) Könnyen megsértődnek és duzzognak Nyelvóra papagájoknak A „beszélő” szárnyasok között kétségtelenül a legnépszerűbb és legelterjedtebb a törpepapagáj. Aki szívesen veszi e fecsegő kismadár társaságát, ügyeljen arra, hogy fiatal, 5-10 hónapnál nem idősebb állatot vásároljon, amely még nem szokott hozzá a repdék közösségéhez. Közülük sok eleinte félénk, bizalmatlan, nem száll az ember kezére, jobb tehát, ha a kiválasztásnál bátrabb példányra akadunk. De akár félénk, akár barátkozó, a papagáj könnyen megsértődik és duzzog - ilyenkor engesztelésül meg kell vakami a fejét és valami ínyenc falattal kínálni. (Kedvencük az aprósütemény vagy az amerikai mogyoró.) Beszédgyakorlat után minden esetben díjazzuk jutalomfalattal. A „nyelvtanulás” akkor kezdődhet, ha a madár már teljesen megszokta új otthonát és környezetét. Válasszunk számára valamilyen hangzatos nevet, amit könnyen megtanulhat. A nyelvlecke idején nézzünk a szemébe, és addig ismételjünk nyugodtan, türelmesen, gondosan artikulálva egy-egy szót, esetleg rövid mondatocskát, amíg az első utánzási kísérlet meg nem történik. Ezt azután azonnal jutalmazzuk is. A tanulás további alapja az állandó ismétlés. Túlzott várakozásaink ne legyenek szókincsének gyarapodását illetően. Gyakran ugyanis hetek telnek el anélkül, hogy madarunk új kifejezést elsajátítana. Mindenesetre jó módszer, hogy napjában többször is próbálkozunk a nyelvleckével, s ismételgetjük a megtanulandó új szót. Egyes madárszakértők a szemléltető módszert ajánlják, vagyis, hogy mutassuk is a papagájnak azt, aminek a nevét mondjuk. így megvan az esélye annak, hogy madarunk helyzeteket, összefüggéseket is megtanul, például olyasmit, hogy „felszáll”, „leszáll” stb. Tapasztalt tenyésztők szerint ezzel a módszerrel a későbbiekben az állat egyszerű dolgokat el is tud mondani, tehát képes kifejezni magát. Aki éppen hangutánzó készségéért kedveli a papagájt, annak azt ajánljuk, hogy fütyülésre ne tanítgassa, ezzel ugyanis veszít beszélőkészségéből. A nagyobb papagájfajták, amelyek magas kort, gyakran 80 évet is megérnek, igen jó füttyösök, s egész dallamokat képesek megtanulni. A beszélő madarak párizsi első világkongresszusán például jó néhány szárnyas versenyző elfütyülte a „Híd a Kwai folyó felett” és a Marseillaise dallamát. A nyelvi „ismeretek” világbajnoka egyébként egy jákó lett, amely éles hangján 100 szót felismerhetően elkiáltott... Ferenczy Europress Rácdombi leletek Hatvannál több, a különböző történeti korokból származó település maradványa, gazdag török kori kerámiagyűjtemény és cserépdarabok, valamint római kori sírleletek kerültek elő Dunaújvárosban, az úgynevezett Rácdombon végzett régészeti kutatásoknál. A Dunába ömlő patakoktól közrefogott löszdomb a város középkori történelmének valóságos régészeti kincsestára: a legalsó réteget alkotó, mintegy hatezer éves újkőkori Zselíz-kultúra településére ugyanis minden korban újabb és újabb rétegek épültek rá. Megtalálhatók ott korai bronzkori Nagyrév-kultúra, a középső bronzkori Vatya-kultúra és a római kor leletei, s feltételezhetően e helyen állott az Árpád-kori Andomok nemzetség még felkutatásra váró vára is. A Duna-parti város középkori történelmének emlékeit rejtő lelőhely feltárása igen sürgős lenne: az elmúlt évtizedek és a közelmúlt építkezései a föld mélyén rejtőző leletek s az azokat őrző kultúrrétegek közül sokat megrongáltak vagy elpusztítottak. A dunaújvárosi Intercisa Múzeum éppen ezért kiállításon hívja fel a figyelmet a lelőhely értékeire, az eddig feltárt maradványok, leletek közül a legszebbekre. A tárlat május 6-tól június 19-ig látható Dunaújvárosban. (MTI) Egyes kutatók szerint a péntek a bűnös Minden vasárnapra rendszeresen lehűl az idő? Vajon csak képzeljük, hogy vasárnapra mindig elromlik az idő, vagy valóban rendszeresen „kitol” velünk az időjárás? Adrian Gordon ausztrál atmoszférakutató szerint nem képzelődünk: statisztikailag vaíóban a vasárnap a hét leghidegebb napja. A szakember nemcsak adattengerrel igazolta állítását, hanem magyarázatot is talált a jelenségre. A hétfőn meginduló ipari termelés és a hét véginél zsúfoltabb autóforgalom miatt felmelegszik az atmoszféra, ennek hatására szerdától világszerte jelentősen emelkedik a hőmérséklet. A péntek a muzulmán országokban munkaszüneti nap, s ekkor megszűnik a légkör mesterséges fűtése, szabad szombaton és vasárnap a világ döntő többségén leállnak a gyárak, üzemek, és kevesebb autó közlekedik. Megállapításait összegezve az ausztrál szakember úgy véli, hogy a vasárnapi zord idő az egyik első figyelmeztető jel: az ember már olyan mértékben avatkozik a természetbe, ami még a Föld hőmérsékletét is megváltoztatja. Mi a véleménye a fentiekről a magyar meteorológiai szolgálat ismert szaktekintélyének, Vissy Károlynak?- Nem értek egyet az ausztrál kollégával. Ha el is fogadom, hogy az ipari termeléssel és a közlekedéssel felszabaduló energia a környezetbe kikerülve felmelegíti a légkört, ez azonban talajszinten aligha éreztetheti hatását. A könnyebb, meleg talajközeli levegő esetleg a magasabb légkör hőmérsékletét emelhetné meg, de azt is csupán alig érezhetően. Szerintem ha valami befolyásolhatja a hőmérsékletet, az a fűtésből felszabaduló és a rosszul szigetelt ajtókon, ablakokon kiszökő hulladékhő, de ez nem kötődik a hét elejéhez vagy végéhez. Ami egyébként az ezzel kapcsolatos hazai tapasztalatokat illeti? Utánanéztem, tavaly az év első felében, főleg a tavaszi hétvégeken, kimondottan melegek voltak a vasárnapok. Azt viszont el tudom képzelni, hogy az ipari termelés és a közlekedés okozta környezetszennyezés néhány évszázad múlva érezhetően is megváltoztatja majd Földünk légkörét. Ferenczy Europress Körkép a bevont jogosítványokról ni i '2 ü A gépjárművezetők utánképzése nem megoldás A közlekedési szakemberek a baleset-megelőzés hatásos eszközének gondolták azt a kormányrendeletet, amely 1992. január 1-jétől előírja: akinek súlyos közlekedési szabálysértés vagy bűncselekmény miatt visszavonják a vezetői engedélyét, közlekedési utánképzésen kell részt vennie, és csak újabb, sikeres vizsga után kaphatja vissza a jogosítványát.- Csupán a fővárosban évente közel 7000 ilyen esettel számoltunk, s magunk is meglepődtünk, hogy az első évben mindössze 2160, tavaly 3085 utólagos vizsgára utasított gépjárművezetővel kellett foglalkoznunk — mondta Halász László, a fővárosi vizsgáztatási és utánképzési részleg vezetője. Országosan 1992-ben 14.913, egy évvel később 15.759 bevont jogosítvány tulajdonosát kellett ismét vizsgáztatni.- Lehet-e „rangsort” készíteni a megyék között?- A megyei rangsor nem a lélekszámtól, sokkal inkább a helyi rendőri szervek szigorától függ. Pest megyében 1795, Borsod és Veszprém megyében csaknem 1000, Baranya, Csongrád és Fejér megyében több mint 800, Békés, Komárom és Vas megyében alig 400 jogosítványt vontak be egy év alatt.- Az ok?- Erre sajnos csak fővárosi adatokat tudok mondani, bár ezek arányaiban aligha mások, mint az országos számok: az utánképzésre kötelezetteknek mintegy kétharmada ittas vezetés miatt került hozzánk. Ha nem is sokan, de nők is akadtak közöttük. A bevont jogosítványok egy részéért nem jelentkeznek, vagy mert drága a pótvizsga díja, vagy mert nincs rá szükségük egykori tulajdonosuknak.- Kiszűri a „pótvizsga” a veszélyes vezetőket?- Az eddigi tapasztalatok szerint maga az utánképzés nem oldja meg a problémát. Akiktől ittas vezetésért vették el a jogosítványt, csak részben alkoholisták, s nem ezen múlik, hogy leszoknak-e az italról vagy sem. 1992-ben a fővárosban az elméleti vizsgán a jelentkezők 60 százaléka, a gyakorlatin 69 százaléka felelt meg, egy évvel később ez az arány 61,1, illetve 65,6 százalékra módosult. A gyakorlati vizsgán többen véreztek el, feltehetően a szigorítások, illetve a KRESZ-szabályok módosulása miatt. Ferenczy Europress Eltűnt fiatalok nyomában Négy gyermek visszatért Hétfőn este hat óra előtt min- munkatársa is. A telefonszám lentkezett, s kérte, hogy találden héten megjelenik a TV 2-es csatornáján egy klip: eltűnt Hajai fiú vagy lány képe tűnik fel a képernyőn, mellette a név és az eltűnés időpontja. Amikor a zenének vége, láthatóvá válik egy telefonszám: a Vöröskereszt segélytelefonja. Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa látogatást tett a Magyar Vöröskereszt Segítőotthonában, hogy megérdeklődje: hová futnak be ezek telefonok és mi történik az adatfelvétel után? Az intézmény - mint Major István, a segítőotthon vezetője elmondta - annak a menekülttábornak a jogutódja, mely négy évig Csillebércen albérletben működött. Új helyükön kulturált körülmények között fogad: ■ ják a menekülteket, a külföldi állampolgárókat. Azotthönbán olyan emberekkel foglalkoznak, akik valamilyen okból nehéz helyzetbe kerültek. Itt szállást, ellátást is kap a vendég. Mintegy 100-150 ember számára van hely, s jelenleg hetvenen tartózkodnak az intézményben, így adódott az ötlet: miért ne kapcsolódhatnának bele az eltűnt fiatalok felkutatásába is. Az elmúlt évben több mint négyezer kiskorú hagyta el otthonát. Az okok között természetesen szerepel a kalandvágy is, de bármi legyen az ok, ha van lehetőség, segíteni kell. A segítőotthon egyik szociális intézménye a Magyar Vöröskeresztnek, s a segélytelefonnál szolgálatot teljesítők között ott van az MTV egyik szerkesztője és az Országos Rendőr-főkapitányság bűnmegelőzési osztályának egyik március óta él, lehetőséget adva a kallódó fiataloknak, hogy felvegyék a kapcsolatot a szülői házzal. A vonal végén a pici ügyeletesi szobában öt munkatárs váltja egymást, éjjel-nappal, várva jelentkezők hívásait. Hétfői napokon a klip adása után ugrásszerűen megnő a telefonálók száma. Sokan csak azért jelentkeznek, hogy elmondják: szóljanak a szülőknek, jól vannak, megvannak, de ne keressék őket, nem akarnak hazamenni. Volt olyan hívás is, amikor barátok, ismerősök jelentkeztek, hogy elmondják, a keresett fiú vagy leány jól van, megvan. A segítő munkatárs minden esetben megkérdezi, van-e szükségük valamire, pénzre, szállásra', ruhára, valamilyen más segítségre. Nem erőltetik a hívóra akaratukat, de minden esetben felajánlják a segítségüket. Az első hat hétben mintegy hatvan hívás érkezett. Ez lehet sok, de lehet kevés is. Az idei év első negyedévében háromszáz fiatal eltűnését jelentették. Ehhez viszonyítva a hívások száma kevés. De ha a másik oldalt is figyelembe vesszük, azt, hogy négy gyermek tért vissza a szüleihez hatvan hívásból, akkor az arány jónak mondható. Sajnos az érintettek közül kevesen jelentkeznek. Inkább a barátok, barátnők, rokonok hívják a segélyvonalat, ők adnak információt, felvilágosítást az eltűntről. Kerestek egy 16 éves fiút - meséli az otthon vezetője. - A tévéadás után a fiú barátnője jekozhasson a fiú szüleivel. A kislány tudta, hogy a fiú miért jött el otthonról, s azt is, hol van. Segíteni szeretett volna. A találkozás létrejött, a problémákat megbeszélték, s nem sokkal később a fiú hazatért. Előfordul, hogy a telefonszám mankót jelent olyan esetben is, ha kétségbeesett, segítségre szoruló egyén már nem tud kit felhívni. Egy hétfői napon - emlékszik Major István - éjjel fél négy körül zokogó női hang szólt a kagylóba. Elmondta, ő tudja, hogy ez milyen szám, de a segélyvonalakat sehol sem veszik fel. Négy gyermeke van, férje elhagyta. A probléma, amiért felhívta a segélyszolgálatot, tulajdonképpen semmiség volt, de az a tény, hogy meghallgatásra talált, talán életet mentett. Jó félórás beszélgetés után a telefonáló megnyugodva tette le a kagylót. A Magyar Vöröskereszt lehetőségei arányában igyekszik bővíteni az ilyesfajta humanitárius szolgáltatásokat. A Major István által vezetett szolgálat csak egyike ezeknek a specializált intézményeknek. Egyedülálló férfiak és nők számára is működtetnek egy szállást, és gondoskodnak gyermeküket egyedül nevelő anyákról is. Az eltűnt fiatalok felkutatását és megsegítését is felvállaló segítőotthon Budapesten, a XI. kerületben, a Fonyód utca 4. szám alatt működik. Ott szólal meg a 267-11-06-os telefon is. Urbán Ilona (Atlantic) Ufónak nézték az amatőr csillagászok a báriumfelhőt Alaposan ellátták munkával a salgótarjáni amatőr csillagászokat a műkedvelő ufóvadászok: május 3-án este sokan telefonáltak a csillagdába, látják-e vajon a vizsgálóból is az égbolt ufóvándorát. A hold méretének megfelelő fénylő jelenség valóban ott volt, üstökösre hasonlított, mozgása azonban eltért attól. A csillagdából több mint egy órán át kisebb-nagyobb távcsövekkel kísérték figyelemmel a lapított alakú fényes foltot, ami megtévesztésig olyannak látszott, amilyennek a titokzatos idegenek járműveit általában leírják. A csillagászok Zongoristák versenye Balassagyarmaton pénteken megkezdődött a III. országos zeneiskolai zongoranégykezes- és kétzongorás-találkozó. A háromnapos nagyszabású zenei eseményen az ország nyolcvankét zeneiskolájának száznegyven ifjú zongorista párosa vesz részt, hogy megküzdjön a mintegy harminc kiosztásra váró díjért. A találkozó ifjú zongoristáinak zenei teljesítményét a Falvai Sándor Liszt-díjas zongoraművész vezette zsűri ítéli meg. (MTI) azonban inkább szupemovarobbanásra gyanakodtak. A különös jelenséget nagy távcsővel is „puskavégre kapták”, lefényképezték, helyzetét bemérték. Kiderült, hogy az ufólátók jelzései nyomán a csillagászok igen nagy valószínűséggé] magas légköri kísérletnek voltak tanúi. Az üstökösszerű ködfolt kékesfehér színéből ítélve báriumfelhőről lehetett szó, amely - az amatőr csillagászok helyzetmeghatározása alapján - Szentpétervártól nem messze került a légkörbe. (MTI) PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Szolnok Városi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány nyilvános pályázat útján értékesíti Szolnok, Városmajor u. 8. szám alatti, 9957 m2 területű belterületi ingatlan 7/8 részét. A telken lévő irodaépület 7/8 része 1389 m2 alapterületű és 27 irodahelyiségből áll. Az ingatlan összközműves. Vezetékes vízzel, szennyvízhálózattal, elektromos energiával, vezetékes földgázzal, telefonfővonalakkal rendelkezik. Szolnok Városi Gyermek és Ifjúsági Alapítvány (5001 Szolnok, Pf: 178.) címére kérjük benyújtani 1994. május 20-án 12 óráig. A pályázatnak tartalmaznia kell az ajánlott vételárat, fizetési feltételt, pénzintézeti garanciát. A pályázat benyújtásával egyidőben az ajánlati összegnek megfelelően 10 % bánatpénzt kell letétbe helyezni az alapítvány házipénztárában, amely a vételárba beszámít, vagy sikertelen pályázat esetén visszafizetésre kerül. A beérkezett pályázatok elbírálására 1994. május 25. napjáig kerül sor, amelynek eredményéről a pályázókat 1994. május 31. napjáig értesítjük. Eredménytelen pályázóknak a bánatpénzt az értesítés időpontjával egyidőben visszautaljuk. Részletes információt Pap Gyula ügyvezető igazgató ad az 56/424-335 számú telefonon. *si258/ih* \
