Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-06 / 106. szám

Jövö év januárjától újraindul(hat) Május 24-én döntés: tulajdonkonverzió vagy felszámolási eljárás Szolnok Papír Reszvenytarsasag A jelenleg álló Szolnok Papír Rt. előtt két út mutatkozik: vagy beleegyezik az osztrák többségi tulajdonos az állami tarto­zás tulajdonná konvertálásába, vagy megindul a felszámolási el­járás. Mindkettő esetében a végeredmény az, hogy újra többségi állami tulajdonba kerül a vagyon, melynek célja, hogy várha­tóan 1995 januárjától az üzem újrainduljon - tudtuk meg Dé­váid Lászlótól, a végelszámolás alatt álló Papíripari Vállalat (PV) vezetőjétől.- Az elképzelések szerint a Szolnok Papír Rt. tartozása tu­lajdonná lenne konvertálva. Mekkora a tartozás összege?- Felénk, a Papíripari Válla­lat felé fennálló tartozás ösz­­szege - nem fillérre pontosan a tavaly december 31-ei állapot szerint - mintegy 1,7 milliárd forint. Azonban ehhez még egyéb összegek is járulnak. Ezek között értendő, hogy a fi­zetési kötelezettség felfüggesz­tése 1993. december 31-én le­járt, mely egyébként is csak a tőketörlesztésre vonatkozott, a negyedévente fizetendő 70-80 milliós nagyságrendű kamatot törleszteni kellett volna. Ám 1992 közepétől az rt. a kamato­kat sem tudta fizetni. így kése­delmi kamatot is fel kell számí­tani, mellyel együtt további 700 millió forintnyi tartozás kelet­kezett. Emellett még az alapí­táskori készletállomány egy ré­szét sem fizették ki. Ez körülbe­lül 100 milliót jelent. Az nem kérdéses a tulajdono­sok részéről, hogy a vállalatot újra kell indítani. Azonban a Brigi & Bergmeister újraindí­tásra vonatkozó feltételeit nem tudta elfogadni az ÁVÜ, már csak azért sem, mivel az osztrák fél az állami tartozás elengedé­sét is kérte, melyhez parlamenti döntés szükséges. Ezért más utat kell választani.- Melyek ezek az egyéb lehe­tőségek?- Az úraindításnak alapfelté­tele, hogy a tartozástól az rt. megszabaduljon, mert ezzel életképtelen a cég. Ezért ajánla­tot tettünk az alaptőke felemelé­sére, ami azt jelenti, hogy a Pa­píripari Vállalat a tartozás meg­fizetésétől eltekint, ugyanakkor ez tulajdonhányadként jelenik meg. Ha a május 26-ára kitűzött közgyűlés ezt elfogadja, akkor abszolút többségi tulajdont sze­rez a PV. Azonban ehhez a B&B „igen” szavazata szüksé­ges. Ha viszont „nemmel” sza­vaz az osztrák többségi tulajdo­nos, akkor a PV-nek felszámo­lási eljárást kell indítani a rész­vénytársaság ellen.- Viszont ez nem feltétlenül jelenti a cég megszűnését.- így van, ugyanis ez egy jog­­technikai kérdés, melynek ren­dezése után sor kerülhet a reor­ganizációra. Magyarul nem a cég teljes széthordása történne meg, hanem a Papíripari Válla­lat azt mondhatja, hogy haj­landó a tartozás fejében vagyon­tárgyakat elfogadni. Ez lenne a megoldás. Arról szó sem lehet, hogy a gyárat alkatrészenként eladjuk. Ugyanis ez a volt KGST-országok legmodernebb papírgyára, hiszen például az említett országok közül csak Szolnokon lehet mázolt papírt előállítani. Megjegyzem, hogy például az ötös papírgépet még csak ócskavasáron sem tudná eladni az rt. Egyékbént a gyár leállításá­hoz nem technikai problémák, hanem a piaci viszonyok és a rossz vezetési döntések vezet­tek.- Mi történik a felszámolási eljárás befejezése után?- Megnyílik a lehetőség arra, hogy egy űj társaságot alapít­sunk.- Ezzel bekövetkezik ugyanaz a helyzet, mintha májuk ■végén „igennel" szavazna az osztrák tulajdonos.- Tulajdonképpen igen, bár a számarányokat tekintve nem teljesen. Jelenleg a B&B 51 százalékban, a PV 46,8, az ön­­kormányzat pedig 2,2 százalék­ban tulajdonos.- Miként rendeződik át a tu­lajdonhányad „igen” szavazat esetén?- Ekkor a Brigi tulajdoni há­nyada 15-20 százalék közé csökkenne.- Végül is, ha jól értem, a cél a gyár újraindítása. Ez néhány hónap vagy néhány év múlva történhet meg?- Inkább az előbbi. Vélemé­nyem szerint jövő év elejére re­ális lehet az újraindítás.- Több szám röpködött mos­tanában a beindítás költségei­ről. Mennyibe kerülne ez ponto­san?- Precíz számítások állnak rendelkezésre az újraindítás költségeire vonatkozólag. En­nek összege 800 millió és egy­­milliárd forint között mozog.- Miből tevődik össze ez az összeg?- Négy komoly tételből. A legelső a készletek pótlása, mi­vel a gyár leállásakor ezek el­adásra kerültek. Úgy pedig nem indulhat újra egy üzem, hogy nincsnek meg a termelés feltéte­lei. Ezen készletállomány alap- és segédanyagokban, tartalék alkatrészekben testesül meg. Ez a legnagyobb kör, mely az emlí­tett összeg mintegy kétharmadát teszi ki. Következő tétel egy nagyjavítás, próbaüzem. Ä harmadik az alkalmazottak költségvonzata, hiszen most mindössze három főből áll a lét­szám. Egyébként az rt. újraindí­tása és tartós üzemeltetése megoldható 350 ember foglal­koztatása révén. Az utolsó kör már egy kicsit a jövőbe való ki­tekintést is jelenti, hiszen máról holnapra nem lehet nyeresé­gessé tenni a vállalatot. így egy 1995-ös indulásnál minimum egy, de lehet két év is, mire a nyereség pozitív előjelűre vál­tozik, s addig a hiányt finanszí­rozni kell.- Ki adná a pénzt az újraindí­táshoz?- Általában a többségi tulaj­donos - ha a vázolt folyamat bekövetkezik, akkor az állam ugy'ánis erre újra hitelt felvenni nem célszerű. Ehhez tartozik az is, hogy a PV - lift a szolnoki fo­lyamatok az elképzelések sze­rint alakulnak - ez év végéig lé­tezik, s a megszűnését követően a tulajdonában álló vagyon az ÁVÜ kezelésébe kerül. Ez egyúttal újra megteremteni - a feljavítás után - az értékesítés lehetőségét.- Az előállított termékeket hogyan és hova lehetne értéke­síteni, hiszen, ha jól tudom, a sokat emlegeti vámrendszer nem változott.- A piacokat vissza kell sze­rezni, egyben új piacok után kell nézni. Az újraindított gyár produktuma kizárólag belföl­dön nem helyezhető el, ezért ki kell alakítani egy új marketing­­stratégiát. ♦ Kié lesz majd a Gyógyszertári Központ? Ringbe szállnak a dolgozók is A patikák eladása után következik majd a megyei gyógyszertári központok privatizációja. Legalábbis a mos­tani elképzelések szerint. Az azonban már most bizonyos, hogy a dolgozók is versenyezni kívánnak a szolnoki Phar­­masol tulajdonlásáért, hiszen elmúlt időszakban komoly eredményeket ért el a vállalat. Mindez meglátszik a cég pi­aci pozícióján is. Jelenleg 20. a szolnokihoz ha­sonló gyógyszertári központ működik az országban, s ezek mindegyike rendelkezik ma már gyógyszer-nagykereskedelmi engedéllyel. Bár ezen engedély megszerzése nem volt egyszerű, mivel a szakmai követelmény­­rendszerek megfeleléséhez több millió forintos beruházások szükségeltettek. Egyébként ha­zánkban nagy a tülekedés a gyógyszerpiacon, ugyanis jelen­leg 47 nagykereskedő kínálja az árut. Hogy ilyen mennyiségben nincs szükség elosztóhálózatra, az biztos. A gyógyszertári köz­pontok a patikaprivatizációval elvesztik zárt, belső piacukat, mely helyzetüket megrendítheti. A piacon maradáshoz, a nagykereskedés továbbfejleszté­sére több lépést is tettek a szol­nokiak. Az elmúlt évben mint­egy háromszáz magángyógy­szerésszel kötöttek szerződése­ket, melyek minőségi előrelépés mellett volumennövekedést is eredményeztek. Az értékesítés területileg nem korlátozott, ugyanis Győrtől Nyíregyházáig szállítanak. Igyekeztek külön­böző kedvezményeket biztosí­tani a magángyógyszerészek számára. Ugyanakkor tárgyalá­sokat kezdtek a gyáripar külön­böző képviselőivel, melyek si­kerre vezettek. így az EGIS gyógyszerárugyár az elmúlt esz: tendőben letéti raktárát létesített Szolnokon, valamint a napokban kapták meg a Chinoin megálla­podástervezetét szintén hasonló témában. Mindezek eredménye­ként a Pharmasol piaci pozíció­­javulást és hírnevet könyvelhe­tett el. A megyei cégnek 5-6 százalé­kos a részesedése a hazai piacon. Az elmúlt évi árbevétel 3,7 mil­liárd volt, eszerint ez első 5-6 gyógyszer-nagykereskedő közé sorolhatja be magát a Pharmasol. Ezen pozíciók kecsegtetőek le­hetnek majd a magánosítási fo­lyamatban, melynek indítása csak a gyógyszertárak privatizá­ciója után következhet. „Azt vi­szont nem tartom elfogadható megoldásnak, hogy a gyógy­szer-nagykereskedelem 100 szá­zalékban külföldi tulajdonba ke­rüljön” - mondotta dr. Kapitány István. Egyébként a jelenlegi el­képzelések szerint maximálisan 4-5 gyógyszernagyker elegendő hazánkban, mely összességében mintegy 8-10 telephellyel üze­melne. „Hogy e kérdésben ki és mikor, továbbá hogyan húzza meg a határokat, még számomra ismeretlen. Mi arra készülünk, hogy ha nem leszünk az előbbi­ekben említett kiválasztottak­ban, a vállalat gyógyszer-nagy­kereskedelmet akkor is fog foly­tatni” - mondotta dr. Kapitány István vállalati biztos. A Phar­masol gyógyszer-nagykereske­delmi pozíciói erősödnek, így jelentős érdeklődés mutatkozik külső szakmai befektetők, a dolgozók és a vezetés részéről is a cég kivásárlására. Hogy ki lesz a legalkalmasabb és a leg­jobb ajánlatot tevő vásárló, az a nyilvános tendereztetés után fog kiderülni. A felvázolt elképzelések magvalósítására minden esély megvan, ugyanis maga a Phar­masol az Álföld közepén he­lyezkedik el, s lényegében egy 100 kilométeres sugarú körben ura lehet a piacnak. Szintén az elképzelést erősíti egy már megkötött, illetve a jövőben több gyógyszergyártóval meg­kötendő szerződés. S nem elha­nyagolható a megszerzett piac sem. Bankok leosztásban Kártyát az ügyfeleknek! Modern világunkhoz lassan hozzátartozik, egyben szimbó­lummá is válik a bankkártya. Míg Nyugat-Európában vagy a tengeren túl komoly üzletággá fejlődött s hitelkártyává vált a bankkártya, addig nálunk még igencsak gyerekcipőben jár ez a szolgáltatás. Részben a pénzintézetek követelményrendszere, részben pedig a pénzhez jutás nehézségei miatt. Hiszen például megyénkben csak Szolnokon üzemelnek pénzkiadó automaták. A köztudatban általánosan ismert, hogy az amerikaiak hi­telkártyával fizetnek. A tőlünk igencsak idegen alkalmazás las­san tért hódít, s egyre többen használják - ami a mai feltéte­lek mellett egyben státusszim­bólumot is betölt. Persze addig nem is lesz várható elterjedése, míg az átlagpolgárok szeretnek csörgő forintot tudni zsebükben az egyszerű műanyag lapocska helyett. Ráadásul a kereskedelem sem reagál azonnal a lehető­ségre, és a bankok sem járnak elöl jó példával. A feltételek igen szigorúak, ráadásul nem is egyszerű a pénzhez jutni, hiszen például megyénkben csak Szol­nokon működik pénzkiadó au­tomata, s országosan sem több, mint 200 darab várja az ügyfe­leket. E téren szinte minden egyes pénzintézet tervez fejlesz­tést, s várhatóan még az idén megduplázódik az automaták száma. Mindez azonban to­vábbra is csak azt jelenti, hogy nem szükséges állandóan kész­pénzt hordanunk zsebünkben, amikor szükség van arra, akkor az automatából vehetünk fel. Vásárolni viszont még csak két bank kártyájával lehet közvet­lenül - néhány üzletben -, má­sik kettőével csak a hozzáadott csekk segítségével. Ez utóbbi kettő közül az egyik az OTP. Megyénkben - a kártya elterjesztésére, azonnal az ifjabb generációt megcélozva - a Kereskedelmi és Gazdsági Főiskolával együttműködve a Junior-kártyatulajdonosok szá­mát növelték. A szerződés lé­nyegében azt tartalmazza, hogy a hallgatóknak fizetendő ösz­töndíj egy számlára kerül, s pénzéhez az illető a kártya se­gítségével juthat. Ez nemcsak készpénzkímélő eljárás, hanem ezzel a költségek is csökkenthe­tők - mondotta Tóth Sándor megyei igazgató-helyettes. Ugyanis a kifizetőnek nincs szüksége például szállításra, őr­zésre. így a főiskola 600 diák­jának ösztöndíja átutalással ke­rül a számlákra, majd a „gazdá­jához” a nap bármely szakában a Szolnokon két helyen üze­melő automatából. Arra a kér­désünkre, vajon nem lenne-e célszerű közvetlenül a főisko­lára vagy nagyobb forgalmat bonyolító kifizetőhöz kiadót te­lepíteni, az igazgatóhelyettes elmondta: ötmillió forintba ke­rül egy automata, plusz a háló­zat kiépítése. Ennek a megtérü­lése pedig csak nagyobb pénz­­forgalom esetén várható. Ilyen lehet például egy megyei kór­ház. Persze nem csak ,a fiatalok számára kívánnak „leosztással élni”. A felnőtt ügyfeleik szá­mára is kínálnak bankkártyát, ehhez azonban állandó átutalás­sal vagy állandó pénzösszeggel kell rendelkezni a számlatulaj­donosnak. Hitelkártyaként csak külön megállapodás alapján le­het használni. Szerződést pedig csak akkor köt a bank, ha az ügyfél megbízható. A Kereskedelmi Bank (K&H) sem kíván lemaradni a versenyben, mely pénzintézet az utóbbi időben nyitott a lakos­sági szolgáltatásokkal. így meg­indították az úgynevezett kár­tyaszámla-vezetést, ami szol­gáltatási terület tekintetében azonos az OTP lakossági folyó­számlájával. Azonban míg előbbi esetében a közüzem vagy az ügyfél által adott megbízás alapján az OTP kezdeményezi az átutalást, addig a K&H-kár­­tyaszámláról a bank csak az ügyfél „külön kérésére” utal át pénzt egyéb szerv, illetve köz­üzem számára. A Kereskedelmi Banknál is követelmény a számla állandó likviditásának biztosítása, hitel­hez jutni csak fél év „bizonyí­tás” után lehet. A szolnoki vásáron is várják a munkanélkülieket Kezelés mellett humánszolgáltatás is Hazánkban viszonylag gyor­san alakult ki egy nagymértékű munkanélküliség. A munkaügyi szervezet ezért elsődleges fel­adatának a tömeges kezelést, a gyors ügyintézés megoldását tartotta szükségesnek. Ehhez meg kellett teremteni a techni­kai és személyi feltételeket, me­lyek mára adottak, csak éppen időközben egy minőségi válto­zás következik be a munkanél­küliség területén. Maga a válto­zás negatív előjelű, ugyanis - bár még mindig tömeges méretű az állástalanok száma - egyre több a tartósan, illetve a pálya­kezdő munkanélküli. E két ré­teg súlyosan érintett lelkileg. Hiszen például egy pályakezdő, ha munkanélküliként kezdi éle­tét, a társadalomba történő beil­leszkedés útja azonnal elzárt előle. Ennek megoldására szük­séges a humánszolgáltatás. A munkaügyi központ ezt fel­ismerve egyre több módszerrel kíván segítséget nyújtani mind a tartós, mind a pályakezdő mun­kanélküliek részére annak érde­kében, hogy az esélyeik nője­nek az elhelyezkedésre. Elsődlegesen azt mérik fel, hogy az adott munkanélküli mi­lyen készségekkel és képessé­gekkel rendelkezik. Ez alapján meg lehet állapítani, hogy ki mennyit ér a munkaerőpiacon. A piaci megjelenést, saját ma­guk eladását az álláskereső klu­bok működtetése segíti. Ma már az álláskereső technikák és módszerek elsajátítására szinte minden kirendeltségen lehető­ség nyílik, bár a szervezet szá­mára ez rendkívül költséges. Ugyanakkor emellett pszi­chológiai terápián, különböző tréningeken is részt vehet a munkanélküli. A fiatalok szá­mára - pályázaton nyert számí­tógépekkel - pályaorientációs készségvizsgálatot végeznek. Nagyon hasznos ez abból a szempontból, hogy a hetedi­kes-nyolcadikos tanuló megis­merheti saját képességeit, s így a továbbtanulás, a szakmavá­lasztás könnyebbé válhat. Hi­szen hozzákapcsolódik a mun­kaerőpiac igénye is. Természe­tesen emellett sokrétű ingyenes szolgáltatást is nyújtanak. A II. szolnoki nemzetközi vásáron is részt vesz a munka­ügyi központ, ahol szolgáltatá­saival várja az érdeklődőket, így a különböző ismertetőanya­gok mellett pályaorientációs vizsgálatokat és tanácsadást is végeznek majd a sportcsarnok­ban álló pavilonukban. A humánszolgáltatás nyújtá­sával gondjaik is vannak a köz­pontnak - mondotta dr. Abel Béla osztályvezető -, ugyanis ennek működtetésére sem anyagi, sem technikai, sem személyi feltételekkel nem ren­delkeznek. Számos munkatár­suk egyszerre két feladatot is el­lát: végzi a regisztrációt, és emellett szolgáltat is. Mert erre egyre nagyobb az igény. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994,05.06-án tvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. máj. 06-ig (%) Eladási árf.-hoz tartozó hozam (%). 1994/A 100,0 99,80 10,68 _ 1994/B 95,25 94,70 6,66 24,70 1995/A 89,12 88,13 9,83 24,54 1995/B 88,76 87,71 8,15 24,45 1995/C 94,74 94,12 4,51 24,77 1995/F 92,65 91,79 14,35 24,79 1995/G 94,46 93,52 14,37 24,69 1995/H 94,18 93,18 12,72 24,61 1996/A 87,12 85,48 5,83 23,34 1996/B 90,95 89,76 4,99 24,26 1996/C 90,85 89,63 4,08 24,21 1996/F 90,41 89,06 16,97 23,96 1996/H 101,28 99,85 1,44 24,00 1997/C 86,12 84,42 3,07 23,17 1997/D 100,30 99,50 8,26-1997/E 100,30 99,50 3,32-1998/A 100,10 99,50 3,55-Magyarázat: Nettó árfolyam: a felhalmozott ka­matokat nem tartalmazó árfolyam, me­lyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján hatá­roz meg az államkötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmo­zott kamat: az államkötvény kibocsá­tásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesség - vétel/eladás -napjáig felhalmozott kamat, százalék­ban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó ho­zam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birto­kában tartja, akkor számára a közölt évi hozamot biztosítja. (Hozam: az érték­papír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték száza­lékában.) Megjegyzés: az 1994/A államköt­vény esetében maximum egymillió fo­rint névértékű kötvényt ad el, illetve vá­sárol vissza az MNB. A többi államköt­vénynél az eladási korlát az MNB részé­ről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásár­lásnál pedig 1 millió forint naponta. * 1«

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents