Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-04 / 104. szám

Tallózó Minilapszemle a magánosításról AUAJII VAGYONÜGYNÖKSÉG Minden MRP-s kap sör­részvényt. A Pannonplast a következő - jegyzés május 2-ától. A kedvezményes rész­vényvásárlási program (KRP) első kísérleténél minden igényt ki tudnak elégíteni a részeletfi­­zetési és kárpótlási almdszerben - hangzott el az első tapasztala­tokat összegző sajtótájékozta­tón. A Soproni Sörgyár részvé­nyei közül 300 ezer darabot kí­náltak fel a KRP keretében. A belföldi készpénzes magánbe­fektetők részvénycsomagjából 30 ezer részvényre 48 ezer igénylés futott be. Az allokáció során ezek a befektetők fejen­ként egy-egy darab részvényt kapnak, mindaddig, amíg a részvényekből futja. (Népszabadság IV. 26.) Önprivatizációból 29 milli­árdos bevétel. A március 31-ével lezárult önprivatizációs programban már csak néhány limitár alatti ajánlat vár dön­tésre - mondta a Világgazda­ságnak Both János, az ÁVÜ igazgatója. A két programban összesen 480 cég alakult át, ed­dig 406 adásvételi szerződést kötöttek meg, 5-18 „elfuserált” ügy volt. öt tanácsadót zártak ki, és a bevétel eléri a 29 milli­árd forintot. (Világgazdaság IV. 26.) Az ÁVÜ ellenőrzi a vezető­ket. Az Állami Vagyonügynök­ség kiterjeszti ellenőrzéseit. Már működik az a program, amely a befektetők megbízható­ságát vizsgálja. A többségi ál­lami tulajdonú cégeknél pedig felmérik, hogy a menedzsment tevékenysége mennyire képvi­seli az állam érdekeit. (Népszabadság IV. 26.) Szakmai szempontokat hi­ányolnak a pártok privatizá­­cis elképzelései. A Konrad Adenauer Alapítvány és a Tu­lajdon Alapítvány Privatizációs Kutatóintézete beszélgetést rendezett a pártok gazdasági szakértőinek részvételével, a résztvevők hangsúlyozták, hogy nagyobb nyilvánosságot és át­tekinthetőséget kívánnak a pár­tok a privatizációs folyamatban, többségük a tőkeemeléses pri­vatizációt támogatja. (Magyar Hírlap IV. 20.) Szelektálják a vállalatokat. Az ÁVÜ alkudozik a bankok­kal. A gyorsított adóskonszoli­dációban érdekelt 55 vállalat közül kilenc esetében van esély a megegyezésre, 19 másik sor­sáról pedig még kemény alku­dozás folyik a bankokkal. A cé­gek egy részéről nem az ÁVÜ dönt, egy részüket pedig való­színűleg felszámolják - mondta Lajtai György, az ÁVÜ igazga­tója. (Népszabadság IV. 21.) Hétfőn aláírták a Centrum Áruházak Rt. privatizácis szer­ződését, de még az eladás előtti napokban is veszélyben volt a megállapodás, hiszen az egyet­len, készpénzzel fizető vevő, a Gellért Company meggondolta magát. Andrew Sarlós, magyar származású kanadai üzletember azonban megmentette a helyze­tet, és átvette a fölszabadult 2 százaléknyi vagyonrészt. (Magyar Hírlap IV. 20.) Vagyont olcsóbban, mint valaha. A kárpótlási jegy árfo­lyamának elmúlt napokban tör­ténő csökkenése szinte minden piaci megfigyelőt meglepett. A kárpótlási jeggyel történő priva­tizáció ugyanis soha nem volt olyan olcsó, mint a jelenlegi ár­folyamon. A politikai várakozá­sok hatásán túl tehát valószínű­leg a privatizáció ütemének csökkenése is hátrányosan befo­lyásolta a jegy árfolyamát. (Világgazdaság IV. 20.) Nem sörre, részvényre szomjaztak a befektetők Kezdetben 2 hetet szántak a kedvezményes részvényvásárlási program kísérleti szakaszának első fel­vonására. Ehhez képest túl sikeres volt a nyitány. A sörgyári részvényekért mindössze 4 napig folyt a harc, a felajánlott 501.806 darabot túljegyezték. Kezdetben 2 hetet szántak a kedvezményes részvényvásár­lási program kísérleti szakaszá­nak első felvonására. Ehhez ké­pest túl sikeres volt a nyitány, 4 nap alatt az összes felajánlott részvényt túljegyezték. így még azok sem lehetnek maradékta­lanul elégedettek, akik - magu­kat szerencsésnek tudván - egyáltalán bejutottak a jegyzési helyekre. A kárpótlási jegyek­kel „fizető” alanyi jogosultak, valamint a részletfizetésre beje­lentkezők valószínűleg meg­kapják az igényelt mennyiséget, ám a készpénzért vásárlóknak bizonyosan jóval kevesebb jut. mint szeretnék. Pedig számukra sem keveset, 200 ezer darabot kínáltak. A hatalmas érdeklődés ter­mészetesen elsősorban a gran­diózus reklámkampánnyal meg­támogatott kedvezményes kíná­latnak köszönhető. Hiszen ki ne szeretne kockázat nélkül nyerni? Az 5 éves. kamatmen­tes részletre vásárolható érték­papírért ugyanis a 2000 forintos regisztrációs díj igazán semmi­fajta rizikót nem jelent. Ezzel a lehetőséggel élve jegyezték le a Privatizációs A privatizácóval kapcsolatos bármilyen információ beszerez­hető az Ügyfélszolgálati Irodában Szolnokon, a Kossuth tér Csz.árn alatt, a Technika Házában. információ Privatizácó előtt A startvonalon áll a Kőolajkutató A Kőolajkutató Rt. privatizációjának előkészítése véget ért, a vállalat eladásának gyakorlati akadálya nincs. Azonban a tevé­kenységi területet nézve már más a helyzet. Hazánkban a szol­noki cégen kívül még egy működik, ezért a döntés úgy szól, hogy a két céget egyszerre kell majd meghirdetni. Viszont még a má­sik vállalat magánosítási előkészületei nem fejeződtek be. A Kőolajkutató Vállalat — 1992 augusztusa óta részvény­­társaság - I99l-ben vált ki a volt OKGT-ből, a mostani Mól Rt.-bői. Még ez év nyarán -zatosan elhaltak” - mondotta Szécsi Ferenc, a társaság vezér­­igazgatója. Az átalakulás után megkez­dődött a privatizáció immár szinte a kiválással egy időben - eldöntött kérdéssé vált az is, hogy a vállalat 100 százalékban privatizáció alá kerül, szerviz­cégről révén szól. Az IM-fel­­ügyelet alá tartozó cég átalaku­lása ekkor történt meg, majd a felügyeleti szerv változott az ÁVÜ-re. Egyébként még az át­alakulás előtt megkerestek nyu­gati vállalatokat annak érdeké­ben, hogy a majdani privatizá­cióban részt vennének-e. „Ezek az érdeklődések azonban foko­tényleges előkészítése, azaz, hogy a vállalat részvényei va­lódi tulajdonosra találjanak. Ehhez piackutatás is tartozott, melynek célja a potenciális ér­deklődők felkutatása volt. Szinte minden vállalat privati­zációjához hozzátartozik, hogy tanácsadó cég(ek) vezénylik le a magánosítást az ÁVÜ fel­ügyelete mellett. A Kőolajkuta­tónál azonban mindkét kijelöli tanácsadó céggel kötött szerző­dést az ÁVÜ felbontotta, s je-300 ezer darab felajánlott rész­vény kétharmadát. A fennma­radó egyharmad a kárpótoltak­nak jutott, akik szintén nem kockáztatnak sokat. Sőt, a meg­határozott cserearány (l0 je­gyért 4 részvény) már eleve biz­tosította, hogy a törvény szerinti 152 százalékos árfolyamon számítsák be a jegyet. Igazságtalanok lennénk azonban, ha a részvényjegyzés sikerének okát csakis a csábító kedvezményekben keresnénk. Hiszen az magában a Soproni Sörgyárban rejlik. Egyszerűen arról van szó, hogy ez egy jó cég. A hét hazai sörgyár közül ez uralja a hazai piac I I száza­lékát. Tavalyi árbevétele 2.7 milliárd forint volt, az adózás utáni nyereség 580 millió forint. S noha a piacon uralkodó gyil­kos konkurenciaharc nyomán 5,6 százalékkal kevesebb sört tudott értékesíteni, mint az előző évben, nettó árbevételét így is 11,4 százalékkal tudta növelni. Mindez nagymérték­ben annak köszönhető, hogy a cég többségi tulajdonosa világ­hírű, és egyben igen tőkeerős szakmai befektető. Az osztrák Brau Union AG Ausztriában 9 sörgyár tulajdonosa, és az ottani piac 60 százalékát tudhatja'ma­gáénak. A Soproni Sörgyárban a közelmúltban, de még a mos­tani részvénykibocsátás előtt 75 százalékos részesedést szerzett. Segítségével már korábban is jelentős fejlesztéseket tudtak Sopronban megvalósítani, amelynek révén a minőség és az eltarthatóság egyaránt javult, új termékeket is meg tudtak hono­sítani. a régebbiek pedig kül­csínre is vonzóbbak lettek. Amint Németh Árpád, a gyár vezérigazgatója elmondta, piaci részesedésük megőrzése, bevé­telük és nyereségük növelése érdekében továbbfejlesztik ve­vőközpontú kereskedelmi háló­zatukat. A reklám előnyeivel nem élhetnek - hiszen Magyar­­országon tilos szeszes italt rek­lámozni -, ám áthidaló megol­dásként bővíteni kívánják azok­nak a vendéglátóhelyeknek a körét, ahol kizárólag soproni söröket forgalmaznának. Ezen túl sportesemények és sörfesz­tiválok rendezésével próbálják termékeiket még ismertebbé tenni. Vagyis offenzív piacpoli­tikát folytatnak az osztrák part­ner marketingtapasztalatainak felhasználásával. Hogy jövőjük ígéretes és biz­tos, annak alátámasztására áll­jon itt két tény. A sörgyár min­den egyes dolgozója és vezetője élt a lehetőséggel, hogy rész­vényt vásároljon a számukra kü­lön felajánlott keretből. Tehát ők belülről ismerik, bíznak benne. S ami még ennél is meg­győzőbb: a mostani nyilvános kibocsátás során a külföldi be­fektetők számára felajánlott részvénycsomagot szinte pilla­natok alatt többszörösen túlje­gyezték. A viszonylag magas, 3800 forintos ár ellenére tapasz­talt jelentős külföldi érdeklődés jó ómen a várhatóan növekvő tőzsdei árfolyam szempontjá­ból. A kibocsátást előkészítő Creditanstalt Értékpapír Rt. munkatásai szerint nem fognak csalatkozni a jó hozamban re­ménykedő hazai befektetők sem. Feltéve, ha a májusra ter­vezett tőzsdei bevezetéskor nem mindenki és egyszerre akar azonnal túladni rajta. Higgyék el, nem érdemes. A sörrészvény hosszabb távon is kifizetődő. Közgyűlés előtt a Pick Házasság bonyodalmakkal lenleg közvetlenül a vagyon­­ügynökségi felügyelet alá tar­tozik a vállalat. „A privatizációs startvonalon állunk, akár a holnapi napon is meg lehetne hirdetni a céget. Azonban nagyon bölcsen úgy döntött az ÁVÜ, hogy még nem következhet a privatizáció” — ecsetelte a helyzetet a Kőolajku­tató vezetője. Ennek oka, mint kérdésünkre elmondta Szécsi Ferenc, hogy Magyarországon egyetlen konkurenciájuk van, a Rotary Kft. További bonyolító tényező, hogy mind a Kőolajku­tatónak, mind a Rotary Kft.-nek egyetlen cég - a Mól - ad kis hazánkban munkát. S utóbbi cég egyszemélyes tulajdonosa maga a megrendelő Mól Rt. „Bár eddig tisztességes volt a versenyeztetés, sikerült megtar­tani piaci pozíciónkat, azonban ez középtávon számunkra ke­zelhetetlen” - fejtette ki nézeteit a vezérigazgató. Éppen ezért szükséges bevárnia a Kőolajku­tatónak a Rotary Kft. eladási előkészítését, mely maximáli­san még néhány hetet vehet igénybe. A cég magánosítására a dol­gozók is felkészültek, az 1200 dolgozóból mintegy 90 százalé­kos részvétellel megalakult az MRP-szervezet. A szándék sze­rint a pályázati részvétel biz­tosra vehető, azonban függ a majdani meghirdetéstől. Ha bel­földi befektetők számításba jö­hetnek potenciális vásárlóként, akkor egy MRP-MBO konzor­cium indulni fog a versenyben. Egy ilyen többségi tulajdonosi részvétel Szolnoknak sokat je­lenthet, hiszen egy sikeres vál­lalat továbbra is a megyében te­vékenykedne, s támogatásai majd eljutnának a megfelelő he­lyekre a jövőben is. Egyébként a vállalat a hazai piacon jól szerepel, s nem elha­nyagolhatóak külföldi érdekelt­ségei sem. Jelenleg öt berende­zésük működik határinkon túl - kettő a volt Szovjetúnió terüle­tén, három pedig Szíriában. Ez utóbbiak jövője is biztató, ugyanis az ottani állami cég és a Shell közös vállalatának dol­goznak immár három éve, s to­vábbi két évig biztosított a munka. Várhatóan a szerződé­sek meghosszabbítása sem üt­közik majd akadályba. A Pick Szeged Rt. április 28-i közgyűlésének egyik legfontosabb napirendi pontja az az alap­tőke-emelés, amely a Herz Szalámigyár megvé­teléhez, a szükséges működötökéhez, illetve be­ruházásokhoz kapcsolódó forrást biztosítja. Mint Vámosi Lukács gazdasági igazgatótól megtudtuk, a Herz vételára 920 millió forint volt, a teljes működőtőke-szükséglet 700, a be­ruházások forrásigénye 1 milliárd forint. A Herzet a nehézségekkel küszködő Buda­ipesti Húsipari Vállalattól 1993 február közepé­itől v^gé^gjbérelte többszöri hosz­szabbítassai a Pick. Áz eladásra kiírt pályázatot is a szegediek nyerték, ám közben volt egy kis bonyodalom. Az ÁVÜ és az ÁV Rt. igazgatóta­nácsa február elején egyszerre hirdetett ered­ményt két Pick-pályázattal kapcsolatban. Első körben a Gyulai Húskombinát részvényeinek 50 százalékát plusz egy szavatot megvásárolható­­nak ítéltek az illetékesek, a Herz vételi ajánlatát a monopolhelyzetre való hivatkozással viszont elutasították. (A gyulai lánykérés csak a szak­mai körökben volt köztudott, a Herz-házasság híre viszont nagyobb nyilvánosságot kapott.) Azután néhány napon belül megfordultak a dolgok, Herz-ügyben lett szabad a vásár. Gyulá­ról azonban le kellett mondaniuk a szegediek­nek. A Gazdasági Versenyhivatal mindent szen­tesítő pecsétje még ma is hiányzik az okmá­nyokról, a Pick-vezérek azonban optimisták. Tervezik a nem minden előzmény nélküli házasélet részleteit. A Privatizáció Története Hazánkban az elmúlt négy évben annyi külföldi tőkebefektetés történt, mint a kelet-európai tér­ségben együttvéve. A hazai tulajdonszerzés aránya 1993-ban megközelítette a 70%-ot. Ezek az adatok önmagukért beszélnek és megerősítik a tényt: Magyarországon sikeres a privatizáció. A Privatizáció története című könyv dokumentálja az elmúlt évek magánosításának történel­mét, valamint segít az új tulajdonosi modellek megismerésében, megértésében is. Azok számára szintén ajánljuk akik szeretnének bekapcsolódni a hazai - még számos lehető­séget tartogató - privatizációba. Keresse az ÁVÜ budapesti és vidéki ügyfélszolgálati irodáiban! 5000 Szolnok, Kossuth u. 4. Tel.: 56/425-524 AIXAMI VAGYOMGYAOIvSEG

Next

/
Thumbnails
Contents