Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-31 / 126. szám
1 A Kínai Országos Könnyűipari Tanács főosztálya az idén mintegy 1 millió darab hűtőszekrényt szándékozik exportálni 1998-ra. Ez mintegy kétszerese a japán exportnak. A felfutás igen jelentős, hiszen 1949 és 1979 között mindössze 178 ezer darab hűtőgépet gyártott a kínai ipar. Több befektetés Washingtonból Az Egyesült Államok prágai nagykövete szerint kormánya számottevően bővíteni kívánja kelet-európai befektetéseit. A jelenlegi ötvenmillió dollárról várhatóan kétszázmillióra emelik a projektenkénti hitelkihelyezés felső határát. A tengerentúli befektetési társaság folyósítja majd a kölcsönöket, és egyben hitelgaranciát nyújt, és kockázatfedezetet biztosít kelet-európai térségben befektetni vágyóknak. Államháztartás az első negyedévben Március végén 86,1 milliárd, április végén pedig 111 milliárd forint volt a központi költségvetés deficitje. A Pénzügyminisztérium szerint ez deficit lépést tart az egész évre előirányzott hiánnyal. Még mindig csökken az állatállomány A KSH március végi felmérése szerint tovább csökkent hazánkban a haszonállatok száma. Tyúkfélékből 11 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A vállalatoknál és a gazdasági társaságoknál 20 százalékkal, szövetkezeteknél 13 százalékkal, és egyéb gazdálkodóknál 8 százalékkal kevesebb tyúkfélét tartottak. Industria ’94 A budapesti osztrák nagykövetség az Industria ’94 vásár osztrák napja alkalmából előadás-sorozatra hívja az érdeklődőket. A Budapesti Nemzetközi Vásár K épület konferenciatermében június 1-jén, szerdán a következő témákban hallhatnak előadást az érdeklődők: Magyarország a piacgazdasághoz vezető úton, aktuális magyar iparpolitika - kereskedelem - beruházások - pénzügyek - Expo ’96 - A Steyer haszongépjárműcég kereskedelempolitikája - Az állami vagyon kezelése és privatizálása. Privatizáció Törökszentmiklóson Az ÁVÜ meghirdeti az Alföldi Gabonaipari Részvénytársaság állami tulajdonban lévő részvényei egy részét egyfordulós, nyilvános pályázat keretében történő értékesítésre. Az ajánlatok beérkezési határideje június 15. A lakosság türelmes A Szonda Ipsos közvélemény-kutató iroda felmérése szerint, amelyben arra volt kíváncsi, hogy a lakosság véleménye szerint mennyi időre van szüksége az országnak ahhoz, hogy talpra álljon, és mindenki számára megnyugtató életszínvonalat biztosítson, az emberek átlagosan mintegy hét évet jelöltek meg. Ä lakosság a felmérés szerint nem vár átütő javulást az új kormányzattól sem. Az átalakulás és a privatizáció a kereskedelemben / •• A szakma és az AVU nem mindig egy úton Az ágazat privatizációs stratégiája korlátozásoktól mentes, az állami tulajdon teljes megszüntetését célzó tulajdonosváltást, tehát a teljes körű privatizációt fogalmazta meg. Ugyanakkor az állami vállalatok gazdasági társasággá alakulása önmagában nem módosíthatja a kereskedelem jórészt közigazgatási határokhoz igazodó szervezettségét. Az állami vállalatok privatizálásával összefüggésben a kereskedelempolitika fogalmazta meg legmarkánsabban a privatizáció és a szervezeti átstruktúrálás összekapcsolásának követelményét. A kereskedelempolitika a verseny, a piac kínálati jellegének erősítését, a piacfejlesztés követelményének szem előtt tartását szorgalmazta a privatizáció során. A kereskedelmi tárca több kereskedelmi szakma privatizációs irányelveit dolgozta ki. Ezek a nagy- és kiskereskedelmet átfogva, azonos szakmacsoportokra kiterjedően körvonalazták az állami vállalatok, illetve az állami tulajdon körében indokolt, piacfejlesztést fontos szempontként kezelő privatizációs stwtégiát. A fővárosi és a vidéki élelmiszer-kereskedelem, a tüzelő- és építőanyag-kereskedelem, a kereskedelmi és munkahelyi vendéglátás szakágazatokra kialakított privatizációs minisztériumi irányelveket az ÁVÜ igazgatótanácsa is megerősítette. Az irányelvek a piacfejlesztést, a privatizációs kínálat szélesítését, a piaci erőfölény érvényesítésére alkalmas vagyonkoncentráció mérséklésének követelményét javasolta, a program preferálta egyes vállalatrészek, kisebb egységek önálló privatizálására irányuló befektetői vagy rpunkavállalói kezdeményezéseket, valamint az egyéb decentralizációs lépéseket. A vállalatok közül jó néhány választotta a társaság alapításnak azt a módját, amikor a vállalati vagyon, illetve tevékenység döntő része kivált az alapító vállalatból. Az ilyen módon kialakult, úgynevezett kiürült vállalatok „vagyonkezelésre” rendezkedtek be. Közel 260 belkereskedelmi vállalatból mintegy 40 választotta ezt az utat (pl. Keravill, Triál, Harmónia, Autóker). Az IKM a kirült központú vállalatok megszüntetését már 1990 őszén kezdeményezte, ez a folyamat a befejezéséhez közeledik. Egyidejűleg felvetette a spontán módon alakult társaságok esetében is a privatizáció előtti átstruktúrálás célszerűségének vizsgálatát. A tulajdonosi struktúra átalakulása, az állami vagyon tényleges privatizációja az IKM által kezdeményezett úgynevezett előprivatizációs törvény végrehajtásával kezdődött meg. Mintegy 10 ezerre volt tehető azoknak az egységeknek a száma, amelyek e törvény hatálya alá tartoztak. Eddig 9481 üzletet privatizáltak. Az üzletek eladásából 16,5 milliárd forint, a társasági érdekeltségek értékesítéséből pedig mintegy 1,5 milliárd volt a bevétel. Az előprivatizáció végrehajtása öszszességében jól illeszkedett a kisvállalkozás-fejlesztési célkitűzésekhez, meggyorsította a kereskedelem szervezeti rendszerének átalakulását. Az állami vállalatok száma az 1989. évi 157-ről 1994 májusára 65-re csökkent. Ebből a 21 gyógyszernagy- és kiskereskedelmi vállalat átalakulására várhatóan rövid időn belül sor kerül, 14 cég áll csőd- vagy elszámolási eljárás alatt, 30 - zömmel kereskedelmi tevékenységet nem folytató - vállalat pedig végelszámolással várhatóan megszűnik. Az átalakulással létrejött, társaságok (együttes számuk kb. 200) közel felében az állami tulajdoni részesedés 50 százalék alá csökkent vagy megszűnt. Az átalakult vállalatok több mint fele privatizált a másodnyersanyag-felvásárlás, a ruházati nagykereskedelem, a vegyesiparcikk-nagykereskedelem szakágazatokban. Az átlagosnál kedvezőtlenebb az arány a termelőeszköz-kereskedelem, az élelmiszer-nagykereskedelem és a tüzelő- és építőanyag-kereskedelem szakágazatokban. A minisztérium szerint 1991. végéig az ÁVÜ a minisztériummal történt egyeztetés nélkül járult hozzá a kiskereskedelmi vállalatok egy jelentős részének átalakulásához, hivatkozva arra, hogy ezek tanácsi alapításúak. Ezek a döntések szemben álltak tulajdonosi átstrukturálást fontos szempontként kezelő minisztériumi állásponttal. Az ÁVÜ néhány esetben olyan társaságok részleges decentralizálását sem támogatta, amelyek hálózatának jelentős része kis üzletekből állt, a társaság megalakulása pedig az előprivatizációs törvény megkerülését célozta. Erre jellemző eset a Vasedény Rt. A minisztériumnak csak nehezen sikerült érvényesítenie álláspontját pl. a MÉH Tröszt decentralizációját illetően is. Az ÁVÜ igyekezett a szakmai egyeztetés és a szakmai kontroll követelményét mellőzni. Ezt tükrözi, hogy olyan szervezeti és működési szabályzatot sikerült a kormánnyal elfogadtatnia, amely hátrányosan érinti az IKM-et, amelynek így gyakorlatilag nincs szavazati súlya. Merre tovább, gazdaság? Az ország lakossága baloldali erőkre bízta hazánk vezetését négy évre. Számtalan politológus, kegyvesztett politikus véleménye szerint a szavazók pártot és nem képviselőt választottak. A népakaratot ideologizálni lehet, de ez csak meddő vitákat eredményezhet, a tényeken változtatni nem lehet. Kérdéses viszont, hogy gazdaságunknak megfelelő-e a baloldal előretörése. Hordoz-e magában annyi konzervativizmust az MSZP-gárda, amelyre elendedhetetlenül szükség van gazdaságunk talpra állításához? A leköszönő kormányzat konzervativizmusa megkérdőjelezhető, következetes pénz- és gazdasági irányvonalat nem képviselt, konzervatív ízű döntése (csődtörvény, kárpótlás) romhalmazt hagyott maga után, és következetlen lépései kizárták annak lehetőségét, hogy egy új épülhessen a régi helyett. Az elkövetkező években az új kormányzat nehéz feladat előtt áll, hiszen fel kell oldania a baloldali értékrend és a konzervatív gazdaságpolitika ellentmondásait. Vagyis konszolidálnia kell a vállalatok pénzügyi helyzetét, ha növekedést akar. A mezőgazdasági termelést és feldolgozást meg kell szabadítania a szociálpolitikai terhektől, a közszolgáltatásokat piaci áron kell biztosítani, és ezek jelentősen megterhelik majd pénztárcáinkat. Ha mindezeket a kormányzat megvalósítja, akkor konzervatívabb lesz, mint elődje, de kérdéses, hogy baloldalisága akkor miben nyilvánul majd meg. - hevi -A mezőgazdasági termékek eladhatók Elhanyagolt agrárrendtartás Ha a kormány nem érvényesíti az agrárrendtartási törvényben előírtakat, és haladéktalanul nem intézkedik a hazai termelők és a belső piac védelmében, akkor az agrárágazat további, helyrehozhatatlan károkat szenved - nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkára. Az érdekvédelmi szervezet első embere utalt arra, hogy a piaci szabályozás alapját képező agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt még tavaly februárban elfogadta a parlament, ám az abban biztosított eszközök és módszerek bevezetésére nem került sor. Csak példaként említette, hogy a mai napig sem hirdették ki hivatalosan a garantált árakat, s ez a bizonytalanság kihat a piaci árakra, az értékesítés biztonságára és nem utolsósorban a bankok hozzáállására is. A termelőknek egyre keve-' sebb az esélyük a termelés folyamatainak finanszírozására, kiszolgáltatottságuk az idén sem csökken. A MOSZ megítélése szerint a korábbi évekhez képest az exportszubvenció rendszere sem változott számottevően. Továbbra is háttérbe szorul a mezőgazdasági termékek támogatása, mert egyre inkább gyakorlattá válik, hogy a költségvetési támogatásokat az importból származó alapanyagok és élelmiszerek exportjára veszik igénybe. Márpedig ez csak a kereskedők érdekeit szolgálja. A főtitkár szerint mulasztás terheli a kormányzatot abban is, hogy a mai napig sem intézkedett a hazai termelők és a belső piac védelméről, nem érvényesítette az agrárrendtartási törvény adta lehetőségeket, a lefölözést és a vámemelést. A fejlett országokban a mienknél erőteljesebben támogatják a mezőgazdaságot, az európai termelők gyakorlatilag dömpingáron tudják eladni termékeiket a magyar importőröknek. A támogatás révén kialakult rendkívül alacsony ár azt a látszatot kelti, mintha a hazai termelők alulmaradnának a hatékonyság és a minőség versenyében, holott csak a költségvetések versenyével nem képes lépést tartani agrárgazdaságunk. Ebben a versenyben a vesztesek egyértelműen a hazai termelők, mivel az ő piaci részesedésük zsugorodik tovább. És ami ma olcsónak tűnik - legalábbis a MOSZ véleménye szerint - hosszú távon sokba fog kerülni az országnak. U. G. Ferenczy Időszerű teendők a kertben Duna Füszért, Édességbolt V., a piacfejlesztést, -a szervezeti és A Cenzor Bróker Kft. jelenti a tőzsdéről: / Élénkülés jelei a részvénypiacon Az ünnep utáni még csendesnek mondható hétkezdetre szerdától mind a forgalom, mind az árfolyamok alakulásában biztató változások következtek be a tőzsdei részvények piacán. Igaz, hogy a BÉT-index még alig haladta meg az 1560 pontot, és távol van a kívánatos 1700-as szinttől, de a szerdai 60 millió forint fölötti forgalom és a jelentősebb hányadot kitevő részvények - Pick, Prímagáz, Danubius és a Sopronyi Sörgyár - árfolyam-emelkedése mindenképpen biztató jel. Az egyes üzletkötések nagyságából azonban továbbra is látszik, hogy csak a kisbefektetők piaca mozdult meg különböző mozgatórugók hatására, a nagybefektetők még változatlanul hiányoznak az értékpapírpiacról. A kárpótlási jegy nem tudta folytatni az előző heti jó szereplését, miután a vételi oldalt erősen befolyásoló, egyetlen brókercégtől eredő vételi megbízások realizálódtak. A kedden még 580 forintos árfolyam így egyre csökkenő forgalom mellett a hét végén már 525 forintos üzletkötésekig is leesett, bár a pénteki záróár 550 Ft volt. A részvénypiacon a legkeresettebb papír továbbra is a Soproni Sörgyár részvénye volt, forgalmi adatai csak néhány napon szorultak a Pick és a Danubius mögé. Árfolyama négyezer-ötszáz forintos szinten a piacra zúduló kínálat ellenére is „bebetonozottnak” tűnik, sőt a hét végén 100 forintos emelkedést produkált. A Pick-papírok árfolyama régen várt szintet tört át, csütörtökön 7050 forinton születtek kötések. A közelgő alaptőke-emelés gyakorolt kedvező hatást, mivel a részvényt birtokló kisbefektetők abban bíznak, hogy az új részvényekhez kedvezménnyel juthatnak hozzá. A kárpótlásijegy-cseréből jelentkező Danubius-kínálat kedden és szerdán mélypontot hozott a papír árfolyamában, a szerencsésebb spekulánsok már 1050 forintért megszerezhették. Csütörtöktől azonban az élénk kereslet hatására magához tért az árfolyam, és az 1110 forintot stabilan tartja, esetenként meghaladja. A negyedik nagy forgalmú papír a Prímagáz részvénye volt, 200 forintos árfolyam-emelkedéssel a hét végén már 2450 forintra is feltornázta magát. Ugyancsak erősödést könyvelhetett el a Globus, amely 2250-ről 2410 forintos árfolyamot, valamint a Martfű, amely 3000-ről 3100 forintos árfolyamot ért el a pénteki üzletkötések során. Gyengélkedik viszont a Fotex, a csütörtöki 440 forintról csak kicsit erősödött vissza. Az Agrimpex javulása sem ígérkezik rövid folyamatnak, ára kismértékben gyengült a hét végére. A Csopak forgalma és árfolyama is további élénkítő hatásokra vár. Faragó Zoltán Gyümölcsösben: Alma- és körtefáknál a piacosabb, ízletesebb termés érdekében a válogatást, ritkítást végezzük el. Arra külön ügyeljünk, hogy csoportos termés (2-3) ne maradjon. E ritkítás szabálya az, hogy folyóméterenként célszerű 10-12 db termést meghagyni. A növény típusú fáknál a hajtáslekötés is időszerű. A kötözőanyag ahol érintkezik a hajtással, a bevágódás (belenövés) elkerülése érdekében kettévágott rövid pálcát (4-5 cm) tegyünk. A záróemeletnél a körtefák esetében a vízhajtásokat is most kell lekötözni. A fa mellé „vendég” karókat verünk, és ahhoz rögzítjük a vízhajtásokat 36-40 fokos szögben. így azok fokozatoan berakódnak termőrészekkel. Őszibaracknál is most van az ideje a termés ritkításának. Több kertgazda „félti” a termést, ezért a teljes megkötött kisbarackot meghagyja. Az eredmény apró, cseresznyés íz. A „meggy” termést nem képes a fa kiérlelni, másrészt a jövő évi termőalapok kialakításához sem lesz „ereje” a fának. Ezen a tavaszon az időjárás igen kedvezett a levélfodrosodásnak. Még a kevésbé érzékeny fajták is megbetegtek. Sokkal olcsóbb a védekezés, ha a megelőzést választjuk, mint a gyógyítást. Lombhullás után, fagyok előtt 2%-os bordói lével permetezzünk. Majd tavasszal rügypattanás előtt 2 esetben 1 %-os bordói lével kezeljük le a fákat. Többéves tapasztalatom, hogy a gyógyítás még a legdrágább készítményekkel sem eredményes (Bravo, Efuzin, Delán), a fodrosodon leveleket szedjük le, azok már nem játszanak pozitív szerepet a termés kialakításában. Az legyen a célunk, hogy minél előbb új, friss levelek alakuljanak ki, mert másként a termés beérlelése veszélyben lehet. Ennek érdekében 0,6%-os Volldüngert permetezzünk ki. Lehet ezt a szert kombináltan is kijuttatni. Málnásban gyakori a viharkár. Az értékelés, terméssel megrakott hajtások térnek le. Ezért érdemes a kötözést elvégezni. A termést jobban éri a nap, és ízletesebb, zamatosabb lesz a gyümölcs. A kert legkorábbi értékes gyümölcse most érik, az eper. Igen hasznosnak bizonyult, ha a sorokba kaszálékot szórunk, így a termés több eső esetén sem lesz földes. A meztelen csigákra viszont ügyelni kell, mert az árnyékban (kaszálék alatt) jól érzik magukat, és károsítják a gyümölcsöt. Ez esetben metaldehid kiszórásával védekezhetünk. A termést fogyasztás előtt alaposan mossuk meg. A szedésnél általános szabály, hogy 2-3 cm szárral szedjük. így jobban szállítható és könnyebben tartósítható. A beteg gyümölcsöt is szedjük le, mert ezzel a gomba további kártételét előzzük meg. Szőlőben elérkezett a munkák „dandárja”. Legontosabb, legkényesebb feladat, a hajtásválogatás. Ezt a műveletet, legcélszerűbb, ha olyan személy végzi, aki metszeni is tud. A jószívűséget azonban félre kell tenni. Jószerével előfordul, hogy nemcsak hajtást kell eltávolítani, hanem fürtkezdeményt is. Ha a tőkén sokat hagyunk, akkor több bajt is okozunk. Egyrészt beérlelni a túlzott termést nem tudja, másrészt 1-2 évig a tőke gyengélkedni fog. A megválogatott hajtásokat kötözzük fel, mert viharos időjárás esetén nagy károk keletkezhetnek. A hónaljhajtások megjelenésével számolni kell, azok eltávolítása még nem időszerű. Jó termés ígérkezik, ezért felhívom a figyelmet az okszerű védekezésre. A közeli napokban ajánlatos lesz a peronoszpóra, szőlőmolyok, szürkepenész, lisztharmat ellen permetezni. Az eredményes védekezés állandó megfigyelésre, szemmel tartásra épül. Aki elmulasztja, 20-30%-os terméskiesésre is számolhat. Új telepítéseknél tőkepótlásoknál most időszerű a földkupacok, „csirkék” lazítása. Óvatosan végezzük, hogy a hajtáskezdeményt le ne törjük. A kupacot, csak ahogy a hajtások nőnek, fokozatosan távolítjuk el. Másként a nap „fehér” hajtásokat megperzseli, és elszáradnak. Zöldségeshez a palántázások befejeződtek. A rendszeres gyomtalanítás és öntözés mellett a károsítok megjelenését figyeljük. A több kisebb eső kedvez a meztelen csigák elszaporodásának. Főként gyepes terület felől támadnak. Nemcsak ez esetben található károsítás, hanem a zöldborsónál is. Ott jelentősebb a kártétel, ahol sűrű az állomány. A sorok összeborulnak, a napfény nem jut be a növények közé. Miután a palánták elég drágák, fontos, hogy ne kelljen pótlásról gondoskdoni. A lótetű kártétele napjainkban is várható, főként a frissen trágyázott területeken. Eredményes a védekezés a Galibion 5 g kiszórásával. Úgy tűnik, hogy az ez évi vegetáció kedvezőbb az előző évinél, hiszen az aranyat érő eső többször is hullott kertjeinkre. Most a kartgazdászon a sor, hogy állandó gondoskodásával segítse elő a jó termés kialakulását. Bindics István