Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-30 / 125. szám

Férfi kosárlabda NB i, A-csoport Az ötödik hely Szuper Ligát ér Sz. Olajbányász-Albacomp 74-69 (36-40) Férfi kézilabda NB l/B, Keleti csoport NB I-esek a törökszentmiklósi aranygyerekek TSE-Kiskunmajsa 27-22 (11-10) Szolnok, 600 n., v.: dr. Valo­­vics, Szamos Sz. Olajbányász: Mérész 7/3, Knézy 13/3, Alexe 6/3, Iv­­kovies 20, Góbi 19. Csere: Varga G., Tóth A., Takács 9/6. Edző: Rezák László és Tóth Zoltán. Albacomp: Szizov 19, TRUSIN 23/3, Radonjics 2, Varga J. 8, Hegedűs. Csere: Miklóssy 7/3, Pisch, Sajni, Matus 6/3. Edző: Vetési Imre. Kipontozódott: Radonjics a 21., Tóth A. a 24. és Ivkovics a 40. percben. Az eredmény alakulása: 3. p.: 6-5, 9. p.: 14-15, 13. p.: 23-22, 17. p.: 28-32, 23. p.: 44-42, 30. p.: 55-53, 34. p.: 66-56,18. p.: 68-68. Foghíjas lelátók előtt kezdő­dött a bajnoki rájátszás utolsó mérkőzése, pedig ismét a Szu­per Liga volt a tét. Az ötödik he­lyezett csapat ugyanis - az ere­deti kiírástól eltérően - lehető­séget kap a nemzetközi sorozat­ban való indulásra. Érthetetlen módon kihagyott ziccerek soro­zatával indult a találkozó. Alexe unta meg a töltények nélküli tü­zelést, jól szabott triplájára azonban hamarosan megérke­zett a válasz a másik oldalról. Ivkovics és Góbi is betalált, Trusin azonban tartotta a lépést a szolnokiakkal. Rengeteg rossz megoldás miatt bosszankodha­tott a maroknyi nézőközönség, csupán Takács pályára lépése hozott időlegesen új színt a já­tékba. Az Albacomp orosz duó­ja viszont néha valóban kosár­labdát produkált, nemegyszer nyílt színi taps fogadta megol­dásaikat. Fordulás után Ivko­vics megrázta magát, pontjaival egyenlített az Olaj, Góbi bünte­tői pedig már hazai vezetést je­lentettek. Ezután Knézy percei következtek, triplája és közeli dobásai felrázták a közben méla unalomba süppedt szurkolókat. Szerencsére ekkor Mérész és Góbi is csatlakozott hozzá egy-egy zsákolás erejéig, Ivko­vics és Takács büntetőivel pe­dig tízpontnyira „dagadt” az előny. A vendégek a hajrában még megpróbáltak fordítani, de már csak felzárkózni tudtak. Rezák László: - A nagy tét rányomta bélyegét játékunkra. A mérkőzés előtt tudtuk meg, hogy az ötödik hely még Szuper Ligát jelent. Vetési Imre: - Igazi presz­tízsmeccset játszottunk. Gratu­lálok a Szolnoknak. Brezovai Európa-bajnok A franciaországi Lille-ben rendezték meg a kyokushin ka­rate Európa-bajnokságot szom­baton. Tizenhét ország küldte el képviselőit, melyen a nők cli­­ckerben, a férfiak katában és műsoron kívül küzdelemben mérték össze erejüket. Két esz­tendővel ezelőtt Szolnokon aranyérmes lett női csapatunk, most azonban a szervezők a gyengébb nem számára csak az egyéni versenyszámot iktatták programba. Nem maradtak így sem érem nélkül válogatottaink, Molnár Dorottya csupán a döntőben maradt alul a svéd Wigardsonnal szemben. Kodó Krisztina is büszke lehet telje­sítményére, hiszen a dobogó harmadik fokára állhatott. Az Európa-bajnok katázó, Kalo­­csay Ferenc visszavonulása után ismét magyar győztest avattak a formagyakorlatokban. Brezovai Sándor élete talán legjobb formáját hozva diadal­maskodott, csapattársa, Tóth Attila pedig újoncként lett bronzérmes. Bemutató jelleggel férfi knock down-küzdelmekre is sor kerüli, Gabnai Csaba a döntőbe jutásért vívott küzde­lemben maradt alul, így bronz­érmes lett. Az eredményhirde­tések után különdíjakat adtak át. Vid Gabriella lett a legtechni­kásabb női versenyző, míg Gabnai Csaba a legjobb tőré­nek bizonyult. (Géléi) Brezovai Sándor a formagya­­korlatokban legyőzhetetlen A bajnokok balról: Horváth, Csuti, Zsíros. Medgyesi, Kiss F., Gulyás, Bukta, Sipos, Patocskai, Fejes, Tajthi (Fotó: Barna) Szolnok, 600 n. V.: Ihász I., Ihász Zs. Törökszentiniklós: Tajthi - Sipos, DANYI 5, HORVÁTH 8, Csuti 4, Gulyás 7 (2), BUKTA 2. Csere: FEJES (kapus), Medgyesi, Kiss F. 1 (1), Patocskai, Zsíros. Mb. edző: Danyi Tibor. Kiskunmajsa: Szacsvai - Farkas 2, Vizsnyiczai 3 (2), Juhász 3, Kucsera 4, Kiss J. 4, Szakács 1. Csere: Baranyi, SZABÓ 3. Edző: Börcsök Jó­zsef. Kiállítások: 6, ill 6 perc. Hétméteresek: 5/3, ill 3/2. Az OIK-döntő miatt valame­lyest csúszott a kezdés, de ki bánta? - hisz az olajos fiatalok 22-16-ra verték a győrieket. Minden miklósi kézilabdás piros szegfűvel a kezében lépett pályára az aranyérem sorsát el­döntő összecsapás előtt. A TSE-nek elméletileg és gyakor­latilag is elég lett volna a dön­tetlen, de hát a felfokozott vára­kozást nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ott szorongott a lelátón Törökszentmiklós pol­gármestere, Szegő János és he­lyettese, az egykori kiváló kézi­labdázó, Sántha Albert. Mind­ketten már a bemutatásnál ösz­­szeverték tenyerüket, s azt ígér­ték: a hét elején megadják a módját annak, hogy illően kö­szöntsék a csapatot. Három perc alatt hármat rá­molt be ünneprontásra készült ellenfelének a TSE, miközben Tajthi, amolyan ceglédi formá­ban „kikarmolt” három ziccert. Bajnokhoz méltó rajtot vett te­hát a miklósi gárda, amely a ti­zedik perctől tompította a tem­pót. Sokak, köztük a maguk bá­natára is. Juhász és Kucsera, no meg a Szolnokot megjárt át­lövő, Vizsnyiczai próbált ke­serű sót keverni a szaharinnal tálalt habos kávéba. Langyos volt a védekezés mindkét olda­lon. Csuti kihagyott büntetőjét szép átlövéssel próbálta feled­tetni, Danyi és Horváth pedig felváltva lendítette át csapatát a periodikusan jelentkező holt­pontokon. Bukta parádés szél­sőgólokkal tartotta tűzben a miklósi közönséget, ám Ku­csera gondoskodott arról, hogy a szünet ne legyen gondtalan időtöltés. A második félidőben negyedóráig még tartotta ma­gát a vendégcsapat - csupán két cserejátékossal érkeztek -, mi­vel szabálytalanság miatt a TSE kettős emberhátrányba került. Horváthot az sem zavarta, több alkalommal a nyakán, há­tán, nadrágján csimpaszkodó védőkkel együtt tört utat magá­nak, egyszerűen nem tudták fel­­tartóztani a tanszerű támadót, a 49. percben 18-14. Ettől kezdve egy emberként lüktetett a hazai érzelmű szépszámú nézősereg, amelynek segítsége korábban is elekelt volna. Bő tíz perc ma­radt az örömjátékra. Kínai figu­rák, zunderek, lövőcselek és több egyéni megoldás tette színvonalassá a hajrát, miköz­ben a egyre többen legszíveseb­ben csak tolták volna előre az órát. Lassan, de annál megnyug­tatóbban peregtek a másodper­cek, közelítve az időmérő véget jelző hangjához. Az utolsó mi­­nutumokat egy emberkent szá­molták a nézők, hogy aztán a dudaszó felharsanása azt je­lezze: Törökszentmiklóson NB I-es kézilabdacsapattal büsz­kélkedhetnek 1994. május 28-tól. Pezsgők pukkantak, mezek repültek a levegőbe, játékos, vezető egymás és a rajongók karjába borult, örömtánc a kez­dőkörben, önfeledt boldogság, túláradó szeretet minden irány­ból. „Bajnokcsapat” - ezt az egyszerű, mégis igen sokat mondó rigmust skandálta ütemesen a miklósi tábor szinte minden tagja. Termé­szetesen szerkesztőségünk tagjai is kalapot emelnek Da­­nyiék bravúrja előtt, hiszen ősztől a TSE-nek is kijár a megkülönböztető Figyelem, az NB I. rangja szerinti elbírálás. Valamennyien örülünk an­nak, hogy a megye minőségi sportjának színvonalát újabb nagyszerű együttes követke­zetes munkája srófolja egyre feljebb. Tudjuk azt is, hogy a siker újabb feladatokat ró a vezetőkre. De nem akkorákat, amelyeket összefogással ne tudnánk megoldani. OTP Bank triatlon diákolimpia megyei döntő Szeszélyes időben veszélyes verseny Törhetetlen triatlon Sajnos, mint minden nagyobb sportesemény, a megyei döntő sem mellőzte a fonákságokat, amit Végért Éva bánt legin­kább. A kunhegyest kislány, mi­után bejutott a térség legjobbjai közé - több tucat társához ha­sonlóan -, nyilvánvalóan termé­szetes, hogy a legjobban szere­tett volna szerepelni. Remekül úszott, és várakozásának megfe­lelően előkelő helyen nézett a második szám, a kerékpározás elé. Az emberi gyarlóság neto­vábbja azonban meggátolta ab­ban, hogy éremmel térhessen haza élete első komoly verse­nyéről. Történt ugyanis, hogy az egyébként szabályosan biztosí­tott útvonalon egy magáról megfeledkezett autós önhatal­múlag a kerékpárosok közé haj­tott, és elütötte Végért Évát, aki abban a pillanatban kulcscsont­törést szenvedett. Míg sokan mások vele ellen­tétben gondolkodás nélkül fel­adták volna, Éva betolta a de­póba kétkerekűjét, majd fogait fájdalmasan összeszorítva, vál­lát lógatva lefutotta a még hát­ralévő kétezer métert! íme, a példa. Számtalanszor méltán kritizált fiatalságunk so­raiban is akad olyan, aki nem adja fel, és akkor is végighalad a számára kitűzött úton, ha négy kerékkel gyötrik meg volán mögé búvó, arctalan banditák. Fair play? Igen, az! Ámde mégis. Mindennek van határa. Miért nem tűnt fel valakinek a bukás? Miért csak a célba érke­zés után látták el a sérültet? A válaszokat mi nem tudjuk megadni. Sárközi A megyei szövetség, vala­mint a Szolnok Városi Sport­­centrum ezúttal is kiváló házi­gazdának bizonyult, mert a jól bejáratott gépezet újból olajo­zottan működve szolgálta a 133 indulót. Az I-U-III. korcsoport­nak még azonos távot kellett le­gyűrni - 300 méter úszás, 8 km kerekezés, 2 km futás -, ám a IV-V. korcsoport tagjai már igazi „emberes” távon - 500 m, 12 km, 4 km - küzdöttek egy­mással. A borús időjárás nem szegte kedvét senkinek, minden induló teljesítette adagját. A triatlon tovább hódított, amit bizonyít, hogy az idei kör­zeti versenyen megyénk telepü­léseinek egyharmadát bevonták a küzdelmekbe. Martfűn is egyre inkább otthonra talál a sportág, amit Sólyom Tamásné testnevelő alátámaszt.- Szeretik a gyerekek, hiszen színes sportág, ami hamar meg­fogja őket. Sajnos az úszást csak a tavasz beköszöntével tudjuk művelni, de reményeink szerint problémánk mihama­rabb megoldódik. Az abszolút verseny egyébként valódi rek­lámfilm volt, ami Major József­ről és Szabó Zitáról szólt. Eredmények: I. korcsoport: Fiúk: 1. Nagy Zoltán (Újszász) 2. Tóth László (Martfű) 3. Kö­rösi Attila (Belvárosi ÁM.). Lá­nyok: 1. Papp Eszter (Űjszász) 2. Baky Réka (Újszász) 3. Toldi Sarolta (Belv. A. I.). II. kcs.: Fiúk: 1. Balog Gábor (Belv.) 2. Juhász Gyula (Belv.) 3. Tóth Gábor (Újszász). Lányok: 1. Molnár Enikő (Belv.) 2. Buczkó Anita (Belv.) 3. Ferenczi Vanda (T.földvár). 111. kcs.: Fiúk: 1. Lipták Tamás (Belv.) 2. Barna József (Belv.) 3. Fehér János (Újszász). Lányok: 1. Barna Ágnes (Belv.) 2. Baky Orsolya (Ujszász) 3. Balázs Dorottya (Belv.). IV. kcs.: 1. Major Jó­zsef (Gépipari) 2. Tánczos Ist­ván (Verseghy) 3. Lukács Szil­veszter (Karcag). Lányok: 1. Nagy Gabriella (Széchenyi) 2. Szűcs Judit (Mezőtúr) 3. Poló­­nyi Ágnes (Újszász). V. kcs.: 1. Battyányi Attila (Újszász) 2. Tóth Csaba (Kisújsz.) 3. Simon Lajos (T.füred). Lányok: I. Szabó Zita (Verseghy) 2. Tren­­csényi Réka (Kunhegyes). Százharminchárom induló közül senki nein adta föl

Next

/
Thumbnails
Contents