Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-25 / 121. szám

6 Kunsági Extra----Kisújszállás 1994. május 25., szerda Helyrehozni a gazdaságot Kisújszálláson is - amely te­lepülés a 6. számú választóke­rülethez tartozik - többen pró­bálkoztak a képviselő-jelölt­séggel. Közülük Tokár István, aki az MSZP színeiben első helyen jutott a második fordu­lóba. Ezúton közöljük rövid programját, az elképzeléseit: „Először is köszönetét mondok mindazoknak, akik rám szavaztak és segítettek a kampánymunkában. Egyúttal kérem őket, meg a többieket is, akik egyetértenek nyilatko­zatommal, újólag támogassa­nak május 29-én. Választási körzetemben - amelyhez Mezőtúr, Kétpó, Mesterszállás, Mezőhék, Túr­­keve és Kisújszállás tartozik - már az első forduló előtt ta­pasztaltam, hogy az emberek hitehagyottak, szomorúak és a jövőjüket kilátástalannak tart­ják. Való igaz, a térség tőké­ben szegény, útjai elhanyagol­tak, a háztáji gazdaság hátterét adó szövetkezetek legyengül­tek, a felvásárlás, még inkább a fizetés bizonytalan. Az MSZP gazdasági programja megvalósításához gyakorlatias műszaki és közgazdasági szakembereket kért fel képvi­selőjelölteknek, és úgy tűnik, ez elnyerte a választópolgárok tetszését. Térségünkben lét-A döntést bízzuk a józan íté­­lőképességü szavazókra, vallja Tokár István MSZP-képviselőjelölt kérdés a mezőgazdaság, és ha a szövetkezetek megszabadul­nak a hiteleiktől, életképesek lesznek. Tudnak munkát adni a tagjaiknak, az alkalamzot­­taknak, és árualapot is képesek biztosítani az exporthoz. Ezért támogatom őket, s egyúttal a feldolgozóipar olyan privati­zációját is, amely lehetővé te­szi ezeknek az üzemeknek a tulajdonszerzést. A felvásár­lási árak garantálása, a fizetési feltételek javítása és a felvá­sárlás biztonsága létkérdése a térségnek. A munkanélküliség csök­kentését is fontos feladatnak tartom. Mivel rövid időn belül nem várható, hogy nagyobb tőke áramlik e régióba, ezért a vállalkozások feltételeit rész­ben hitelből, részben az ön­­kormányzatok áldozatvállalá­sával kell megteremteni. El­végre adófizető csak abból le­het, aki jövedelemhez jut. Egyúttal szorgalmazom az inf­rastruktúra; az utak, telefonok, csatorna az átlagosnál na­gyobb fejlesztését, az iskola­­rendszer korszerűsítését. Ha elnyerem a körzet szavazópol­gárai többségének támogatá­sát, tapasztalataim birtokában azon leszek, hogy a lehető leg­jobb eredményt hozó törvé­nyek szülessenek. Mivel tisztelem a másságot, egyéb pártok programját, úgy vagyok vele, hogy nekem saját pártom, pártunk, a Szocialista Párt tervei, elképzelései mel­lett kell állást foglalnom. Ép­pen ezért nem értem az szabad demokraták aggályait, hogy miért hangoztatják: ha a szoci­alisták túlnyerik magukat, ez gondot, bajt okozhat, lelkiis­­meretfurdalást a jövőt illetően. Nekem erről az a vélemé­nyem, ezt a döntést bízzuk a józan ítélőképességű szava­zókra.” Mindenből (nagyon)jó Végh Erzsébet a Kossuth is­kola 8. c osztályosa mindenből nagyon jó tanuló. A teljesség kedvéért azt is írhattam volna: kitűnő. Igaz, a sorozat egyszer, negyedik félévkor megszakadt, ugyanis technikából 4-est ka­pott. Hogy miért: esetleg ráütött kalapáccsal a körmére, netalán­­tán valamelyik nevelője ujjára, ezt az elmúlt idők távlatából hi­telt érdemlően kideríteni már fiefh léhét. Nem is ez a lényeg, hiszen Erzsi azóta felettébb egyhangú, ismétlődő félévi ér­tesítőket, bizonyítványokat visz haza. Ráadásul temérdek dol­got, a szavaival élve sok min-Sok mindent csinálok, hob­bim az olvasás, de hogy mi le­szek, még fogalmam sincs - mondja Végh Erzsébet dent csinál. így hét éve zongo­rázik, legújabban orgonálni ta­nul. Mellesleg a némettel öt éve foglalkozik Bájemé Balogh Ka­talin segítségével. Nem akárho­gyan, mivel a megyei döntőt megnyerte, országosan pedig ti­zennegyedik helyen végzett. Fel is vették általános tagozatra Budapestre, a Fazekas Mihály Gimnáziumba. Mellesleg kémi­ából, földrajzból is szaktanári dicséretben részesült. Énekelni is szeret: ráadásul szolfézsver­senyen megyei első, országos hatodik lett, földrajzból megyei ötödik. A Játsszunk operát me­gyei zenei műveltségi verse­nyen pedig a csapattal együtt a 4-5. helyen végzett. Ennyit Végh Erzsiről, a suli legjobb ta­nulójáról. ígérjük, egy év múlva is felkeressük, vajon miképpen veszi az akadályokat a Fazekas­ban. Ott, ahol lesznek méltó tár­sak, úgy gondolom ... írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Úgy néz ki, beteg a magyar ember A termékekre pár hét a várakozási idő, a képen látható utcai kocsikra két-három hónap Hogy mire alapozzuk? Na­gyon egyszerű a válasz: a man­kógyárra, amelyik most a hang­zatos nevű Gyógyászati Segéd­eszközöket és Rehabilitációs Termékeket Gyártó Rt. nevet viseli. Ebben az a jó, hogy mire az ember a végére ér, elfelejti az elejét. Félretéve a viccet, megy a gyárnak, szalad a szekér, ren­geteg a munka, és ez sajnos azt jelenti, temérdek a beteg ember. Ugyanis a rászorulók száma, aránya szinte állandóan nő. A kisúji részlegnél, ha úgy tetszik gyáregységnél mintegy 210-en teszik a dolgukat. A szám jósze­rével nyolccal, tízzel ha csök­kent. Változatlanul az ortopéd cipők számítanak az egyik fő­terméknek: a huszongy cipész évi öt-hatezer párat készít. A varrodában is szinte futósza­lag-gyorsasággal készülnek a pelenkázó nadrágok (felnőtt­­méretűek is). Azonkívül az úgynevezett rehabilitációs esz­közök: kocsik, botok, mankók, szobai vécék, fürdőkádak, ülők, kádkapaszkodók. Szóval úgy néz ki, beteg a magyar ember, egyre betegebb. A költségek 90 százalékát a társadalombiztosí­tás fizeti. így egy szobai rok­kantkocsi 15-16 ezer, ennek a tíz százaléka terheli a beteget. Egyébként a helyből, Ecsegfal­­váról, Kenderesről, Karcagról bejárók egy műszakban dolgoz­nak. Új hír még a cég háza tá­ján: Újvári Pál üzemvezető úr, a kisúji részleg főnöke hamarosan nyugdíjba kerül. Kívánjuk neki, ne szoruljon az itt gyártott ter­mékekre! A leendő direktort, avagy főnököt pedig egyik el­következendő városi oldalun­kon bemutatjuk. Minimarkettel gyarapodott a település. Kurucz Já­nos vállalkozó nyitotta a Mészáros úton, ahol töb­bek között saját sütésű termékeit, kenyereit - hi­szen pék - is kínálja a betérőknek Soha rosszabb ne legyen! Valami ilyesmit fogalmaztak meg a Kossuth iskola pedagógusai is, hiszen el lehet mondani: diákjaik az idei szaktárgyi és egyéb versenyeken sikert sikerre halmoztak. így a Játsszunk operát zenei műveltségi vetélkedőn a suli hatos fogata: Szepesi Anita, Csótó Klára, Szabó Gabriella, Végh Erzsébet, Végh Kinga és Kovács Tibor - mindannyian 8. cések - holtversenyben a negye­dik-ötödik helyen végzett. A 7. ás Sánta Gábor földrajzból megyei máso­dik, a 7. cés Pardi Norbert kémiából megyei első. Azért is biológus leszek, mondotta Norbi. Hor­váth Krisztina, Emeriewen Krisztina és Túri Ág­nes - ők 6. cések - természetismeret és környezet­védelmi versenyen megyei negyedikek. A kisebbek sem hagyták magukat, mert például Koncz Vera 4. a matematikából megyei hatodik, Osváth Péter 3. c szintén matekból megyei ne­gyedik, a 3. cés Lengyel Katinka pedig versmon­dásból megyei második. Ők valamennyien látha­tók a képen. A távollévők közül említésre méltó a 8.-os Czobor Gábor kémiából elért 3. helye, il­letve Tóth Anita sikerei, aki súlylökésben megyei 1., 100 méteres síkfutásban pedig megyei 4. Nyitás: május végén Föld a rászorulóknak Noha ezen a településen is megtörtént a határrészek, a táb­lák privatizációja, mégis élnek olyanok, akiknek valamilyen ok miatt egyetlen barázda földterü­let sem jutott. Valószínűleg azért, mert a szüleiknek, a nagyszüleiknek sem volt, kár­pótlásban sem részesültek, sem másféle vagyoni jellegű jóváté­telben. Éppen ezért az önkormányzat gondolt rájuk is, és a szociálisan elesetteket, rászorulókat, de egészségileg még dolgozni bíró családokat földdel is támogatja. A város keleti részén, a Déva­­ványai út mellett a település tu­lajdonjogát képező táblákból családonként ezer négyzetmé­tert kaptak. A terület felébe, mintegy öt­száz négyzetméterbe naprafor­gót vetettek, ezt kapálni kell, majd a termés betakarítva sza­badon értékesíthető. Az ezer négyzetméter másik része konyhakerti kultúrák tele­pítésére előkészített. A szerve­zési, elosztási feladatokkal a Lungo Drom helyi szervezetét bízták meg, akik huszonkét csa­ládnak biztosítottak egyenként ezer-ezer négyzetmétert. Kevesebb sár, por A belterületi utcák kéthar­mada már burkolt, ámbár so­vány vigasz ez azoknak, akik a fennmaradó harmadban élnek. A további pormentesítésre az önkormányzat 15 millió forint hitelt vett fel. A hitel révén újabb lehetőség nyílik az egy­­harmad csökkentésére, mert pá­lyázattal négy-öt utca kaphat 1994-ben sár- és pormentes utat. Igaz, nem könnyű a döntés, hiszen tizenhárom jelentkező közül kell kiválasztani azt az ötöt vagy négyet, amely támo­gatásban részesül. Ez a gyarapodás Kisújszállá­son portánként húszezer fo­rintba kerül. Húszán Iglóról Sokan tudják, hogy a nagykun te­lepülésnek akad testvérvárosa Ro­mániában, Ausztriában és Szlová­kiában is. Az utóbbi helyen Igló. Május 27-29. között húszán érkez­nek a felvidéki városból Kisújszál­lásra. Túlnyomórészt diákok, az ot­tani zeneiskola növendékei, akiket a helyi zeneiskola lát vendégül. A kollégiumban szállásolják el őket, ebédelni pedig családoknál fognak. Ugyanis ez a túra, ha úgy tetszik kirándulás, afféle népi diplomáciai kezdeményezés: a családok kölcsö­nösen egymást látják vendégül. Ami az utazás tulajdonképpeni ko­ronája, ez egy hangverseny, a mű­velődési ház nagytermében május 28-án, szombaton délután fél öttől. Fellépnek az iglói és a helyi zeneis­kola növendékei: az eseményre tisztelettel várják a szülőket, érdek­lődőket. Köztudomású, hogy a 4-es főútvonal melletti, Széchenyi út 58. szám alatti, több mint két­száz éves, nádtetős, kunsági tomácos, úgynevezett Ábri-há­zat megvásárolta a város. Igaz, elegendő forintja nem kunco­gott a bugyellárisban, így az idegenforgalmi hivatal segítette az alku létrejöttét. Mindezek eredményeképpen a kellő belső átalakítás, külső csinosítás után az épület idegenforgalmi léte­sítményként szolgálja tovább az embereket. A Tourinform iro­dának az a célja, hogy a város­ban vagy a környéken kirán­dulni akaróknak, pihenni vá­gyóknak étkezési, szálláslehe­tőségeket kínáljon. Egyúttal térképeket, prospektusokat is lehet vásárolni, de kellő felvilá­gosítással szolgálnak mind a külföldi, mind a belföldi turis­táknak. A helyiségeket korabeli bútorokkal szeretnék beren­dezni, ezért köszönettel veszik mindazok segítségét, akik effé­lékkel rendelkeznek. A külső és belső felújítást a városgazdál­kodási vállalat szakemberei végzik, és ha hinni lehet az elő­jelzéseknek, az Ábri-féle ház megfiatalodott, de tájjellegű formában a hónap végén már fogadja a betérőket. A tervek szerint az idegenforgalmi iroda még ebben a hónap ban nyit Ebtartók, figyelem! Kutyát csak pórázon és szájkosárral Mindennapos munkánk és szabadidős tevékenységünk so­rán kapcsolatba kerülünk egyik legkedvesebb és talán legra­­gaszkodóbb háziállatunkkal, a kutyával. Ézzel kapcsolatban néhány jelenséget azonban fontosnak érzek tudatni az olvasókkal és egyben településünk valameny­­nyi lakójával. A kutyák egy része gazdát­lan, kóborló. Vagy ha van is megszokott, saját házi portája, a kerítésen lévő egy-két megfe­lelő méretű nyíláson, esetleg nyitva felejtett, félig behajtott kapu következtében városnéző és társkereső portyára indul. Mivel túlvagyunk a szeszé­lyes tavaszi időjáráson, egyre több alkalommal lehet látni ke­rékpár mellett futtatott, járdán, parkban, játszótéren sétáltatott ebet - többnyire pórázzal, de szájkosár nélkül is. Ezekkel kapcsolatban rendszeresen ka­punk lakossági észrevételeket, bejelentéseket. Annak ellenére, hogy az ebtartók általában tud­ják és ismerik a kutyatartás sza­bályait, feltétlenül meg kívá­nom jegyezni az alábbiakat, utalva önkormányzati rendele­tünkre. Kutyát zárt helyen vagy megkötve kell tartani! Az ingat­lan bejáratánál harapós kutya esetén erre utaló figyelmeztető táblát kötelező elhelyezni. Ven­déglátóegységekben, élelmi­szert árusító helyiségekben, a vásárcsarnokba, a piac terüle­tére, egészségügyi, oktatási, gyermekintézményekbe, sport­pályára, strandfürdő területére ebet bevinni tilos. A közterüle­ten szabadon engedett, gazdát­lan, kóbor ebeket a városi gyepmester fogja be. Lakóházak folyosóin és lép­csőházakban, a város területén kutyát csak szájkosárral ellátva, pórázon szabad vezetni. Amennyiben közterületeinken találkozni fogunk ebet szabály­talanul sétáltatókkal, ellenük környezetvédelmi rendeletünk értelmében 2 ezer forintig ter­jedő helyszíni bírságot lehet ki­szabni. Legyünk tekintettel sa­ját magunk és mások környeze­tére, egészségére, testi épsé­günk védelmére, éppen ezért kérünk mindenkit az itt leírtak betartására. Cs. Németh Zoltán közterület-felügyelő

Next

/
Thumbnails
Contents