Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-03 / 103. szám
A Cenzor Bróker Kft. jelenti Kiváró állásponton az értéktőzsde A ma gazdasága a holnap politikája A régi leomlott, az új nem épül A mezőgazdaságunk átszervezésével a falusi élet is megváltozott. Korábban községeink legfőbb munkaadója a termelőszövetkezet volt, és a települések sorsát is meghatározta, hogy miként gazdálkodik a nagyüzem. Hiszen az élet legfőbb támogatója volt a szövetkezet és annak vezetése. Hogy ez jó volt vagy rossz, ennek eldöntése az ott lakók feladata, de az biztos, hogy a falusi lakosság életkörülményeinek romlása szorosan öszszefügg a szövetkezeti rendszer karcsúsodásával. Néhány nappal ezelőtt részt vettem egy szövetkezet közgyűlésén, ahol egyértelműen kiderült, hogy most már nincs anyagi ereje ennek a gazdaságnak sem, hogy támogathassa tagjainak megélhetését. Ennek boncolgatása szociálpolitikai kérdés, a gondok gyökerei azonban a gazdaság talajából erednek. Korábban és napjainkban is a mezőgazdasági dolgozók keresete lényegesen alacsonyabb volt, mint az iparban foglalkoztatottaké. Emiatt, akik a szövetkezetekből mentek nyugdíjba, lényegesen kevesebb pénzt kapnak, mint a városban lakó sorstársaik. Az alacsonyabb jövedelmekből meg lehetett élni, a helyzet nem volt tarthatatlan, hiszen a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmét mindenki úgy kezelte, hogy szépen kiegészül a háztájiból. Ez igaz is volt sok helyen mostanáig. A közös költsége elnyelte, mert még elbírta a háztáji földek művelési költségét, a nyugdíjasok terményellátását és még számtalan szociálpolitikai terhet viselt a termelőszövetkezet, ami torzította gazdálkodásának eredményeit, illetve a falusi életmód valódi költségeit. Most, amikor a szövetkezetek nagy részében az adósságállomány a kezelhetetlenség határán van, és minden fillérre vigyázni kell a vezetésnek, tényleges áron számolják a háztáji művelést, valamint a nyugdíjasoknak szánt termények árát is. A piacgazdaság kiábrándító valósága zúdult falvainkra. A tulajdonviszonyok megváltoztatásának szükségszerűségét senki nem vitatja, de az új termelők még nem, a régi nagyüzem pedig már nem tud a községek sorsán jobbítani. A szövetkezetek politikai és gazdasági megtámadásának egyidejűsége lassan lehetetlen helyzetbe hozhatja falvaink lakosságát. Ugyanis a jelentős pénzelvonás, a mezőgazdasági termelés minimális támogatottságának megszüntetése eredményezte a nagyüzemi gazdálkodás eredményeinek az elolvadását, és a közös termőföld zsugorodása miatt már az üzemek nem tudják adósságaikat törleszteni/ Mindez oda vezetett, hogy lassan a szövetkezeti vezetés és a tagság között nagyobb a feszültség, mint a „zöldbárók” korában, ami érthető is, hiszen az akkori méltánytalanságokat legalább munkahellyel tudták honorálni, most pedig a gazdaságok nincstelensége ránehezedik a tagság és vele a falu életére is. A felelős tárcák vezetőit is felkészületlenül találta a falvak életében a gazdaság változása, hiszen Semmiféle kezelési program nem ismeretes, amellyel könnyíteni lehetne a nehézségeken. A rossznak tartott rendszer lerombolásával egy időben nem kezdődött el egy új felépítése, és ennek hiánya politikai feszültségeket okozhat.- span -Százmilliárd az olajmaffiának A kár pótolná a költségvetés hiányát A költségvetés hiánya soha nem látott csúcsokat döntött, és az 1993-as esztendőre megszavazott pénzügyi keretből már eleve több százmilliárd hiányzik. Tudja ezt mindenki, a pénzhiány okát azonban sokan nem értik. Hazánk a harmadik Az Emst és Young közismert könyvvizsgáló cég szerint Magyarország, Lengyelország és Csehország után a harmadik helyen van rangsorban, amely aszerint bírálta el az országokat, hogy milyenek az üzleti lehetőségek, milyen az ország hitelképessége, a gazdasági, politikai stabilitása és az infrastruktúrája. A legjobb üzleti lehetőségekkel a pénzvizsgáló cég szerint Kína és Oroszország rendelkezik, de itt rossz az infrastruktúra és a gazdasági, politikai stabilitás. Matáv-részvények sorsa A napokban dönt arról a miniszterelnök, hogy a Matáv-részvényeket kárpótlási jegyre cserélhetik-e a károsultak. Az intézkedés azért húzódik, mert a kormányban nincs egyetértés az ügyről. / Ev vége a Meinlnél Az elmúlt évet 642 milliós adózott nyereséggel zárta a Csemege Julius Meinl Részvénytársaság. Hazánkban jónak mondható a 13,3 százalékos osztalék, amelyet a részvények után fizetnek. Mol-részvények Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság mintegy 4 milliárd forint értékű Mol-részvényt ajánl fel kárpótlási jegyért. A tervek szerint, hogy a részvényeket mielőbb készpénzre válthassák a befektetők, visszavásárolják a kiadott részvényeket. Várhatóan, akárcsak az OTP-részvényeknél, a Mol-cserénél is óriási tülekedés várható. Csökken - a vágósertés ára Az utolsó áprilisi tőzsdenapon tovább csökkentek a vágósertés határidős árai a Budapesti Árutőzsde hússzekciójában. Annak ellenére, hogy a májusi delivery előtt állnak a brókerek, nem volt üzlet erre a határidőre, így a meglévő (18 kontraktus) nyitott kötésállománynyal megegyező mennyiségű vágósertés fog gazdát cserélni, immáron nemcsak papíron. A vágósertés I. piacán, élénk alkudozás folyt a szabad időszakban, üzlet viszont csak a zárásban született; augusztusra 113 forinton 2 kontraktus kelt el. Míg az első három jegyzett termint a kínálat, a továbbiakat a kereslet enyhe túlsúlya jellemezte, több üzlet nem született. Az elszámolóárak tovább estek, júniusra és júliusra 1,50 forinttal, az augusztusra pedig 1 forinttal ment lejjebb. Az utolsó májusi elszámolóár 104 forint lett. A júliusi és októberi jegyzés 50-50 fillérrel, a szeptemberi 1 forinttal csökkent. Gyenge érdeklődés mellett a vágósertés II.-re is estek a jegyzések. Olaszok az élén Az Európai Közösség országaiban az egy főre jutó nemzeti össztermék mutatója igen nagy szórást mutat. Németországban a hamburgi átlag az EK átlag több mint kétszerese, ugyanakkor Németország keleti tartományaiban 30-50 százalék csak az egy főre jutó GDP-termelés. Eszak-Olaszországban 132-139 százalék és ezek a tartományok az EK legvirágzóbb régiói közé tartoznak, de a déliek az unió átlagának csak 60 százalékát tudták elérni. Folytatódott a pangás az elmúlt héten a tőzsdei papírok kereskedelmében, továbbra sincs új impulzus, ami élénkítő lendületet adhatna a folyamatoknak. Hiányoznak a nagy befektetők a piacról, a spekulánsok sem igazán aktívak, nem látni még a bessz végét. Eltérő irányú mérsékelt árfolyammozgás, 20 millió forint alá esett részfényforgalom, 1600-as szint alatti tőzsdeindex jellemezték a hetet. Pénteken a részvények mindössze 40 százaléka képviseltette magát a kereskedésben, bár ezen a napon az árfolyamcsökkenés megállt, de a növekedést inkább árfolyamkorrekciónak, mintsem valódi erősödésnek tartják a szakemberek. Az opciós piac is csendes, elvétve születnek csak - bár néha meglepetést okozó - kötések. A kárpótlási jegy árfolyama tovább csúszott lefelé, az 560 Ft-os mélypont után azonban újra e fölött stabilizálódott, de a 600 forintos felső határt nem sikerült áttörnie. A piac nagyon szegényesnek ítéli a jelenlegi kárpótlásijegy-felhasználási módozatokat, várja az újabb, az eddigieknél jelentősebb nagyságrendű cserelehetőségeket. A most is zajló Pillér II. befektetési jegy és a május 9-én induló Danubius-csere mellett a tőzsdére jelölt 3,9 milliárdnyi Mol-törzsrészvény és a Matáv-részvényekkel kapcsolatosan várt kedvező döntés javíthat a jelenlegi helyzeten. A részvények közül a legnagyobb forgalomról számot adó papír a Prímagáz volt, ára 2550-2700 forintos sávban mozgott. A Pick árfolyama - a tőkeemelést és a 10%-os osztalékot elfogadó A választási kampány során számtalan politikus bírálja a privatizáiót, annak technikáját, és korrupciót is sejtetnek a lebonyolításában. A közvélemény-kutatás, amelyben a társadalom valamennyi rétegét megkérdezték, bizonyította, hogy a választ adók nagy része tisztában van a privatizáció lényegével, azonban jelentős eltérések vannak a helyességének megítélésében. Á felmérések tanúsága szerint a megkérdezettek többsége tisztában volt a privatizáció fogalmával, jelentésével. A privatizációt a megkérdezettek 44 százaléka kedvezően értékelte, 32 százaléka a káros következményektől tart, 24 százaié^ pedig bizonytalan. A bírálók között legnagyobb számban alapfokú- végzettségűek, szakképzetlen fizikai dolgozók, idősebbek és munkanélküliek voltak. A gazdasági vezetők 47 százalékának az a véleménye, hogy a privatizáció az ország számára inkább előnyös. közgyűlés után erősödött; pénteken 6900 forinton zárt. Az IBUSZ-részvények is magukhoz térni látszanak a szerdai csütörtöki zuhanás után, a pénteki 1180 forintos záró árfolyam így is 15%-os heti árfolyamvesztést takar. Az Agrimpex árfolyama továbbra is bizonytalan, miután tovább folyik a háború a többségi tulajdonos és a távozott menedzsment között. A Danubius papírjai a hét során elkönyvelt 100 forintos árfolyamesés után stabilan tartják magukat az 1200 forintos átlagáron. A német piacra való bevezetésnek köszönhetően a Garagent ismét pozitív irányba váltott, árfolyama 22 000 forintra nőtt. Csütörtöktől új papír a tőzsdén a Csopak, bemutatkozása nem a legkedvezőbb, mivel a részvények. a novemberi 115%-os kibocsátási árhoz képest 85%-on cseréltek gazdát mérsékelt érdeklődés mellett. Nagyobb aktivitás jellemezte a tőzsdén kívüli kereskedelmet. A Chinoint 370%-tól veszik a brókercégek, az Egist 230-tól, és Humánt 140%-tól. Nem tett jót a Balaton Füszért árfolyamának az ÁVÜ Rt. pályázati kiírása, valamint az, hogy emiatt a tőzsdei bevezetés is késik. Az Inter Európa Bank részvényei is csökkentek, mert a társaságnak meghiúsult a közgyűlése. Új szereplői a piacnak a Mól elsőbbségi részvények és a Soproni Sörgyár papírjai, amelynek vételi ára már eléri a 400%-ot. A Biogál és az Alkaloida piaca annak ellenére, hogy az érdeklődés nagy, még nem alakult ki. Faragó Zoltán A megkérdezettek 30 százaléka ennek az ellenkezőjét vallotta, és a magánosítás kárait helyezte előtérbe. A vezetői réteg fennmaradó 23 százaléka viszont bizonytalan a probléma megítélésében. A vállalatok belső kivásárlásait már mind a vezetők, mind a dolgozók kedvezően fogadták. Az alkalmazottak több mint ötvennégy százaléka vélekedett úgy, hogy szívesen élne egy ilyen lehetőséggel. A potenciális vevők kétharmada 70 ezer forint körüli összeget szánna erre a célra. Egyébként a felmérések szerint a magyar háztartások 10-10 százaléka rendelkezik kárpótlási jeggyel vagy vállalati részvénnyel. Az utóbbi arány alacsony. A megkérdezettek többsége a kárpótlási jegyet közepesen biztonságos, ám alig jövedelmező értékpapírnak tartja, ugyanakkor a részvényeket kockázatos, de kedvezőbb befektetési formaként minősíti. Az adófizetők állítják; soha ennyivel nem járultak hozzá az államkassza kiadásaihoz. Ez tény, de az is, hogy korábban nem tapasztalt nehézségekkel kell megküzdenie a gazdaságnak, és ezek mellett a gazdasági bűnözők jól képzett, szervezett bandáival is szembe kell szállni. Egyes becslések szerint 1993-ban a gazdasági bűncselekmények révén legalább anynyi kár érte az államháztartást, mint amekkora a költségvetési hiány. Az elmúlt évben csak az olajmaffia által okozott kárt gazdasági szakértők legkevesebb 100 milliárdra becsülik. A legutolsó jelentések szerint az ország legkülönbözőbb rendőrségein, ügyészségein több mint 100 olajügyet vizsgálnak, de a szám nem teljes, éppen a napokban derült fény újabb esetekre. De nem csak olajügyek vannak, léteznek alkohol-, cigaretta- és kávévisszaélések is. S ezzel tulajdonképpen meg is határoztuk a gazdasági bűnözés egyik legnagyobb területét, az úgynevezett jövedéki csalásokat. Azt az árukört, amelynek forgalmazáa révén az állam különlegesen magas adók, illetékek révén szeretne hozzájutni a működéséhez szükéges jövedelemhez, s ugyanakkor a bűnözői kör csalás s más visszaélés révén ugyanezt a pénzt vagy legalábbis ennek egy részét szeretné magának megkaparintani. Statisztikai adatok is bizonyítják, hogy a gazdasági bűnözés növekedésével is számolnunk kell. Vannak például olyan területek, ahol korábban alig fordult elő visszaélés, ma már viszont egyre gyakoribb. Ide sorolhatjuk az áfa-bűncselekményeket, a hitelkártyás visszaéléseket, a számítógépes, adatbázisokkal kapcsolatos bűncselekményeket. Érdekes jelenség, hogy nemcsak a gazdasági bűncselekmények száma növekedett, hanem az elkövetett kárérték is jóval nagyobb lett. A vizsgált esetek között ma már 5 millió alatti ügyek ritkán fordulnak elő, sokkal inkább a százmilliós tételek jellemzőek. Egyre többet hallani a hitelkártyákkal elkövetett visszaélésekről. Ezekhez az értékes kartonlapocskákhoz - külföldiekhez és magyarokhoz egyaránt -a bűnözők általában zsebtolvajlás útján jutnak. Kétféle módszert alkalmaznak a leggyakrabban. Az egyik: nagyobb értékű tárgyak, műszaki cikkek, ékszerek vásárlásával kimerítik a fedezetet. A másik: fiktív üzletkötésre is felhasználják. Éppen egy ilyen ügyben nyomoznak most az ORFK gazdasági rendőrei. Az érintett kereskedők hamis bizonylat révén úgy tüntették fel, mintha a hitelkártya tulajdonosa - akitől azt ellopták- árut vásárolt volna tőlük. A magyar pénzintézet a benyújtott hamis számla alapján a kibocsátó külföldi banktól leigényelte a tetemes összeget, s kifizette azt a csalóknak. A gazdasági bűncselekmények között jelentősek az afa-csalások. Ma Magyarországon játszi könnyedséggel lehet jogtalan áfa-visszatérítéshez jutni. Az érvényes áfa-visszaigénylési rendszer szinte felkí-' nálja a csalás lehetőségét, ugyanis az igény benyújtásával egy időben nem kell igazolni a korábbi áfa-befizetéseket, az ellenőrzésére később kerül sor. (Korábban a gazdasági év végén, újabban havi bejelentési kötelezettséget írtak elő.) A magyar adóhatóság minden adózó állampolgárról becsületességet tételez fel. Az elv természetesen helyes, a sok, igen nagy összegű áfa-csalási eset viszont azt bizonyítja, hogy- a bizalom mellett - egyáltalán nem lenne felesleges a kifizetés előtti hatékonyabb ellenőrzés. Rendőrségi tapasztalat, hogy kialakult egy társadalmi réteg, amely rendre-sorra csapja be az APEH-ot. Legtöbbje csak a nevét tudja leírni, de mert vállalkozói igazolványa van, a sógorság, komaság tanácsára jnilliós tételekben igényli vissza az áfát. Az adóhatóság bizonyos idő elteltével nem győzi tenni a feljelentéseket. S az eredmény? Jó esetben több hónapos vizsgálat, majd akár évekig is elhúzódó ügyészi, bírói eljárássorozat. S aztán - ha van tettes-, bizonyos idő után (egy-két év) megszületik a szigorú, példát statuáló ítélet, mondjuk az egymillió > forintos áfa-csalás miatt 5-8 hónapos börtönbüntetés egy, másfél évre felfüggesztve. Mert ugyebár „szociális körülmények” bőven vannak! Az áfa-csalás egyébként nem az igazán nagystílű bűnözők területe. Ők nem adják a nevüket az előbb-utóbb bizonyítható csalásokhoz, az ő módszerük „tökéletesebb”! Tudják: a Btk. gazdasági fejezete elavult, az elmúlt évi kisebb módosítások ellenére sem tud igazodni a piacgazdaság mai viszonyaihoz. Magasan képzett közgazdászaik, jogászaik vannak, s ezek segítéségével megtalálják azt a nagyon keskeny mezsgyét, amelyen el lehet menni úgy, hogy nagy haszonra tegyenek szert, felelősségre viszont ne lehessen vonni őket. Nemcsak Amerikában, Magyarországon is volt már ilyenre példa. Egy közismert vállalkozó ellen közel egy éven át nyomozott a rendőrség, több száz milliós gazdasági károkozással. Meg is vádolták, a bíróság mégsem hozott elmarasztaló ítéletet, mert mint kiderült - és ezt nagyon jól tudta a történet hőse is -, az elkövetéskor érvényes jogszabályok nem voltak egyértelműek, könnyen ki lehetett azokat játszani. A magyar bűnüldözési gyakorlat végeláthatatlan folyamata is a gazdasági bűncselekményeket elkövetők kezére játszik. Példa lehet erre az egyik legnagyobb volumenű, hosszan tartó nyomozás révén felderített cigarettás csalás, amelyben a Lénia Wavel Kft. néhány vezetője játszotta a vezérszerepet. 1990-ben vásároltak az Égri Dohánygyártól cigarettát azzal a megjelöléssel, hogy azt külföldre viszik. Némi pénzügyőri megvesztegetéssel a cigaretta azonban itthon maradt, s a hazai zugforgalomban igen jelentős haszonnal értékesítették. A 14 vádlottból mindössze kettő jelent meg - természetesen ők a legkevésbé érintettek a „fővádlott”, Teleki Rezső, a kft. ügyvezetője, miután kiengedték a vizsgálati fogságból, egyszerűen felszívódott. A gazdasági rendőrség számára a legnagyobb gondot mindig az úgynevezett fiktív kft.-k jelentik. Lopott személyikkel nem létező telephelyekkel folytatnak gazdálkodást, s csapják be üzlettársaikat és az államot. Egy vállalkozás bejegyzésénél a formalitásokon kívül egyáltalán nem ellenőrzik, hogy a papírok mögött kik vannak, az adatok megfelelnek-e a .valóságnak, s hogy a céget alapító személy megbízható üzletember-e. Halász Kálmán A nagykunsági kiállítás és vásár díját a mezőtúri Klíma Ipari Centrum Rt. képviselője vehette át Fügedi Lászlótól, a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnökétől Eltérő yélemények 1 A közvélemény a privatizációról
