Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-03 / 103. szám

A Cenzor Bróker Kft. jelenti Kiváró állásponton az értéktőzsde A ma gazdasága a holnap politikája A régi leomlott, az új nem épül A mezőgazdaságunk át­szervezésével a falusi élet is megváltozott. Korábban köz­ségeink legfőbb munkaadója a termelőszövetkezet volt, és a települések sorsát is meghatá­rozta, hogy miként gazdálko­dik a nagyüzem. Hiszen az élet legfőbb támogatója volt a szö­vetkezet és annak vezetése. Hogy ez jó volt vagy rossz, ennek eldöntése az ott lakók feladata, de az biztos, hogy a falusi lakosság életkörülmé­nyeinek romlása szorosan ösz­­szefügg a szövetkezeti rend­szer karcsúsodásával. Néhány nappal ezelőtt részt vettem egy szövetkezet köz­gyűlésén, ahol egyértelműen kiderült, hogy most már nincs anyagi ereje ennek a gazda­ságnak sem, hogy támogat­hassa tagjainak megélhetését. Ennek boncolgatása szociálpo­litikai kérdés, a gondok gyöke­rei azonban a gazdaság talajá­ból erednek. Korábban és napjainkban is a mezőgazdasági dolgozók ke­resete lényegesen alacsonyabb volt, mint az iparban foglal­koztatottaké. Emiatt, akik a szövetkeze­tekből mentek nyugdíjba, lé­nyegesen kevesebb pénzt kap­nak, mint a városban lakó sors­társaik. Az alacsonyabb jöve­delmekből meg lehetett élni, a helyzet nem volt tarthatatlan, hiszen a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmét min­denki úgy kezelte, hogy szé­pen kiegészül a háztájiból. Ez igaz is volt sok helyen mosta­náig. A közös költsége elnyelte, mert még elbírta a háztáji föl­dek művelési költségét, a nyugdíjasok terményellátását és még számtalan szociálpoli­tikai terhet viselt a termelő­­szövetkezet, ami torzította gazdálkodásának eredményeit, illetve a falusi életmód valódi költségeit. Most, amikor a szövetkeze­tek nagy részében az adósság­­állomány a kezelhetetlenség határán van, és minden fillérre vigyázni kell a vezetésnek, tényleges áron számolják a háztáji művelést, valamint a nyugdíjasoknak szánt termé­nyek árát is. A piacgazdaság kiábrándító valósága zúdult falvainkra. A tulajdonviszonyok meg­változtatásának szükségszerű­ségét senki nem vitatja, de az új termelők még nem, a régi nagyüzem pedig már nem tud a községek sorsán jobbítani. A szövetkezetek politikai és gazdasági megtámadásának egyidejűsége lassan lehetetlen helyzetbe hozhatja falvaink lakosságát. Ugyanis a jelentős pénzelvonás, a mezőgazdasági termelés minimális támoga­tottságának megszüntetése eredményezte a nagyüzemi gazdálkodás eredményeinek az elolvadását, és a közös ter­mőföld zsugorodása miatt már az üzemek nem tudják adóssá­gaikat törleszteni/ Mindez oda vezetett, hogy lassan a szövetkezeti vezetés és a tagság között nagyobb a feszültség, mint a „zöldbárók” korában, ami érthető is, hiszen az akkori méltánytalanságokat legalább munkahellyel tudták honorálni, most pedig a gazda­ságok nincstelensége ránehe­zedik a tagság és vele a falu életére is. A felelős tárcák vezetőit is felkészületlenül találta a fal­vak életében a gazdaság válto­zása, hiszen Semmiféle keze­lési program nem ismeretes, amellyel könnyíteni lehetne a nehézségeken. A rossznak tar­tott rendszer lerombolásával egy időben nem kezdődött el egy új felépítése, és ennek hi­ánya politikai feszültségeket okozhat.- span -Százmilliárd az olajmaffiának A kár pótolná a költségvetés hiányát A költségvetés hiánya soha nem látott csúcsokat döntött, és az 1993-as esztendőre megszavazott pénzügyi keretből már eleve több százmilliárd hiányzik. Tudja ezt mindenki, a pénzhiány okát azonban sokan nem értik. Hazánk a harmadik Az Emst és Young köz­ismert könyvvizsgáló cég szerint Magyarország, Len­gyelország és Csehország után a harmadik helyen van rangsorban, amely aszerint bírálta el az országokat, hogy milyenek az üzleti le­hetőségek, milyen az ország hitelképessége, a gazdasági, politikai stabilitása és az infrastruktúrája. A legjobb üzleti lehető­ségekkel a pénzvizsgáló cég szerint Kína és Oroszország rendelkezik, de itt rossz az infrastruktúra és a gazda­sági, politikai stabilitás. Matáv-részvények sorsa A napokban dönt arról a miniszterelnök, hogy a Ma­­táv-részvényeket kárpótlási jegyre cserélhetik-e a káro­sultak. Az intézkedés azért húzódik, mert a kormány­ban nincs egyetértés az ügy­ről. / Ev vége a Meinlnél Az elmúlt évet 642 mil­liós adózott nyereséggel zárta a Csemege Julius Meinl Részvénytársaság. Hazánkban jónak mondható a 13,3 százalékos osztalék, amelyet a részvények után fizetnek. Mol-részvények Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság mintegy 4 milliárd forint értékű Mol-részvényt ajánl fel kárpótlási jegyért. A tervek szerint, hogy a részvényeket mielőbb készpénzre vált­hassák a befektetők, vissza­vásárolják a kiadott részvé­nyeket. Várhatóan, akár­csak az OTP-részvények­­nél, a Mol-cserénél is óriási tülekedés várható. Csökken - a vágósertés ára Az utolsó áprilisi tőzsde­napon tovább csökkentek a vágósertés határidős árai a Budapesti Árutőzsde hús­szekciójában. Annak elle­nére, hogy a májusi delivery előtt állnak a brókerek, nem volt üzlet erre a határidőre, így a meglévő (18 kontrak­tus) nyitott kötésállomány­nyal megegyező mennyi­ségű vágósertés fog gazdát cserélni, immáron nemcsak papíron. A vágósertés I. piacán, élénk alkudozás folyt a sza­bad időszakban, üzlet vi­szont csak a zárásban szüle­tett; augusztusra 113 forin­ton 2 kontraktus kelt el. Míg az első három jegyzett ter­­mint a kínálat, a továbbiakat a kereslet enyhe túlsúlya jellemezte, több üzlet nem született. Az elszámolóárak tovább estek, júniusra és jú­liusra 1,50 forinttal, az au­gusztusra pedig 1 forinttal ment lejjebb. Az utolsó má­jusi elszámolóár 104 forint lett. A júliusi és októberi jegyzés 50-50 fillérrel, a szeptemberi 1 forinttal csökkent. Gyenge érdeklő­dés mellett a vágósertés II.-re is estek a jegyzések. Olaszok az élén Az Európai Közösség or­szágaiban az egy főre jutó nemzeti össztermék muta­tója igen nagy szórást mu­tat. Németországban a hamburgi átlag az EK átlag több mint kétszerese, ugyanakkor Németország keleti tartományaiban 30-50 százalék csak az egy főre jutó GDP-termelés. Eszak-Olaszországban 132-139 százalék és ezek a tartományok az EK legvi­rágzóbb régiói közé tartoz­nak, de a déliek az unió át­lagának csak 60 százalékát tudták elérni. Folytatódott a pangás az el­múlt héten a tőzsdei papírok ke­reskedelmében, továbbra sincs új impulzus, ami élénkítő lendü­letet adhatna a folyamatoknak. Hiányoznak a nagy befektetők a piacról, a spekulánsok sem iga­zán aktívak, nem látni még a bessz végét. Eltérő irányú mér­sékelt árfolyammozgás, 20 mil­lió forint alá esett részfényfor­­galom, 1600-as szint alatti tőzs­deindex jellemezték a hetet. Pénteken a részvények mind­össze 40 százaléka képviseltette magát a kereskedésben, bár ezen a napon az árfolyamcsök­kenés megállt, de a növekedést inkább árfolyamkorrekciónak, mintsem valódi erősödésnek tartják a szakemberek. Az op­ciós piac is csendes, elvétve születnek csak - bár néha meg­lepetést okozó - kötések. A kárpótlási jegy árfolyama to­vább csúszott lefelé, az 560 Ft-os mélypont után azonban újra e fölött stabilizálódott, de a 600 forintos felső határt nem si­került áttörnie. A piac nagyon szegényesnek ítéli a jelenlegi kárpótlásijegy-felhasználási módozatokat, várja az újabb, az eddigieknél jelentősebb nagy­ságrendű cserelehetőségeket. A most is zajló Pillér II. befekte­tési jegy és a május 9-én induló Danubius-csere mellett a tőzs­dére jelölt 3,9 milliárdnyi Mol-törzsrészvény és a Ma­­táv-részvényekkel kapcsolato­san várt kedvező döntés javíthat a jelenlegi helyzeten. A részvé­nyek közül a legnagyobb forga­lomról számot adó papír a Prí­magáz volt, ára 2550-2700 fo­rintos sávban mozgott. A Pick árfolyama - a tőkeemelést és a 10%-os osztalékot elfogadó A választási kampány során számtalan politikus bírálja a privatizáiót, annak technikáját, és korrupciót is sejtetnek a le­bonyolításában. A közvélemény-kutatás, amelyben a társadalom vala­mennyi rétegét megkérdezték, bizonyította, hogy a választ adók nagy része tisztában van a privatizáció lényegével, azon­ban jelentős eltérések vannak a helyességének megítélésében. Á felmérések tanúsága sze­rint a megkérdezettek többsége tisztában volt a privatizáció fo­galmával, jelentésével. A privatizációt a megkérde­zettek 44 százaléka kedvezően értékelte, 32 százaléka a káros következményektől tart, 24 szá­zaié^ pedig bizonytalan. A bírálók között legnagyobb számban alapfokú- végzettsé­gűek, szakképzetlen fizikai dol­gozók, idősebbek és munkanél­küliek voltak. A gazdasági ve­zetők 47 százalékának az a vé­leménye, hogy a privatizáció az ország számára inkább előnyös. közgyűlés után erősödött; pén­teken 6900 forinton zárt. Az IBUSZ-részvények is maguk­hoz térni látszanak a szerdai csütörtöki zuhanás után, a pén­teki 1180 forintos záró árfolyam így is 15%-os heti árfolyam­­vesztést takar. Az Agrimpex ár­folyama továbbra is bizonyta­lan, miután tovább folyik a há­ború a többségi tulajdonos és a távozott menedzsment között. A Danubius papírjai a hét során elkönyvelt 100 forintos árfo­lyamesés után stabilan tartják magukat az 1200 forintos átlag­áron. A német piacra való be­vezetésnek köszönhetően a Ga­­ragent ismét pozitív irányba vál­tott, árfolyama 22 000 forintra nőtt. Csütörtöktől új papír a tőzs­dén a Csopak, bemutatkozása nem a legkedvezőbb, mivel a részvények. a novemberi 115%-os kibocsátási árhoz ké­pest 85%-on cseréltek gazdát mérsékelt érdeklődés mellett. Nagyobb aktivitás jellemezte a tőzsdén kívüli kereskedelmet. A Chinoint 370%-tól veszik a brókercégek, az Egist 230-tól, és Humánt 140%-tól. Nem tett jót a Balaton Fü­­szért árfolyamának az ÁVÜ Rt. pályázati kiírása, valamint az, hogy emiatt a tőzsdei bevezetés is késik. Az Inter Európa Bank részvényei is csökkentek, mert a társaságnak meghiúsult a köz­gyűlése. Új szereplői a piacnak a Mól elsőbbségi részvények és a Sop­roni Sörgyár papírjai, amelynek vételi ára már eléri a 400%-ot. A Biogál és az Alkaloida piaca annak ellenére, hogy az érdek­lődés nagy, még nem alakult ki. Faragó Zoltán A megkérdezettek 30 száza­léka ennek az ellenkezőjét val­lotta, és a magánosítás kárait helyezte előtérbe. A vezetői ré­teg fennmaradó 23 százaléka viszont bizonytalan a probléma megítélésében. A vállalatok belső kivásárlá­sait már mind a vezetők, mind a dolgozók kedvezően fogadták. Az alkalmazottak több mint öt­vennégy százaléka vélekedett úgy, hogy szívesen élne egy ilyen lehetőséggel. A potenciá­lis vevők kétharmada 70 ezer forint körüli összeget szánna erre a célra. Egyébként a felmérések sze­rint a magyar háztartások 10-10 százaléka rendelkezik kárpót­lási jeggyel vagy vállalati rész­vénnyel. Az utóbbi arány ala­csony. A megkérdezettek többsége a kárpótlási jegyet közepesen biz­tonságos, ám alig jövedelmező értékpapírnak tartja, ugyanak­kor a részvényeket kockázatos, de kedvezőbb befektetési for­maként minősíti. Az adófizetők állítják; soha ennyivel nem járultak hozzá az államkassza kiadásaihoz. Ez tény, de az is, hogy korábban nem tapasztalt nehézségekkel kell megküzdenie a gazdaság­nak, és ezek mellett a gazdasági bűnözők jól képzett, szervezett bandáival is szembe kell szállni. Egyes becslések szerint 1993-ban a gazdasági bűncse­lekmények révén legalább any­­nyi kár érte az államháztartást, mint amekkora a költségvetési hiány. Az elmúlt évben csak az olajmaffia által okozott kárt gazdasági szakértők legkeve­sebb 100 milliárdra becsülik. A legutolsó jelentések szerint az ország legkülönbözőbb rendőr­ségein, ügyészségein több mint 100 olajügyet vizsgálnak, de a szám nem teljes, éppen a na­pokban derült fény újabb ese­tekre. De nem csak olajügyek van­nak, léteznek alkohol-, ciga­retta- és kávévisszaélések is. S ezzel tulajdonképpen meg is ha­tároztuk a gazdasági bűnözés egyik legnagyobb területét, az úgynevezett jövedéki csaláso­kat. Azt az árukört, amelynek forgalmazáa révén az állam kü­lönlegesen magas adók, illeté­kek révén szeretne hozzájutni a működéséhez szükéges jövede­lemhez, s ugyanakkor a bűnözői kör csalás s más visszaélés ré­vén ugyanezt a pénzt vagy leg­alábbis ennek egy részét sze­retné magának megkaparintani. Statisztikai adatok is bizo­nyítják, hogy a gazdasági bűnö­zés növekedésével is számol­nunk kell. Vannak például olyan területek, ahol korábban alig fordult elő visszaélés, ma már viszont egyre gyakoribb. Ide sorolhatjuk az áfa-bűncse­lekményeket, a hitelkártyás visszaéléseket, a számítógépes, adatbázisokkal kapcsolatos bűncselekményeket. Érdekes je­lenség, hogy nemcsak a gazda­sági bűncselekmények száma növekedett, hanem az elkövetett kárérték is jóval nagyobb lett. A vizsgált esetek között ma már 5 millió alatti ügyek ritkán for­dulnak elő, sokkal inkább a százmilliós tételek jellemzőek. Egyre többet hallani a hitel­kártyákkal elkövetett visszaélé­sekről. Ezekhez az értékes kar­tonlapocskákhoz - külföldiek­hez és magyarokhoz egyaránt -a bűnözők általában zsebtolvaj­lás útján jutnak. Kétféle mód­szert alkalmaznak a leggyak­rabban. Az egyik: nagyobb ér­tékű tárgyak, műszaki cikkek, ékszerek vásárlásával kimerítik a fedezetet. A másik: fiktív üz­letkötésre is felhasználják. Ép­pen egy ilyen ügyben nyomoz­nak most az ORFK gazdasági rendőrei. Az érintett kereskedők hamis bizonylat révén úgy tün­tették fel, mintha a hitelkártya tulajdonosa - akitől azt ellopták- árut vásárolt volna tőlük. A magyar pénzintézet a benyújtott hamis számla alapján a kibo­csátó külföldi banktól leigé­nyelte a tetemes összeget, s ki­fizette azt a csalóknak. A gazdasági bűncselekmé­nyek között jelentősek az afa-csalások. Ma Magyarorszá­gon játszi könnyedséggel lehet jogtalan áfa-visszatérítéshez jutni. Az érvényes áfa-vissza­igénylési rendszer szinte felkí-' nálja a csalás lehetőségét, ugyanis az igény benyújtásával egy időben nem kell igazolni a korábbi áfa-befizetéseket, az el­lenőrzésére később kerül sor. (Korábban a gazdasági év vé­gén, újabban havi bejelentési kötelezettséget írtak elő.) A magyar adóhatóság min­den adózó állampolgárról be­csületességet tételez fel. Az elv természetesen helyes, a sok, igen nagy összegű áfa-csalási eset viszont azt bizonyítja, hogy- a bizalom mellett - egyáltalán nem lenne felesleges a kifizetés előtti hatékonyabb ellenőrzés. Rendőrségi tapasztalat, hogy kialakult egy társadalmi réteg, amely rendre-sorra csapja be az APEH-ot. Legtöbbje csak a ne­vét tudja leírni, de mert vállal­kozói igazolványa van, a sógor­­ság, komaság tanácsára jnilliós tételekben igényli vissza az áfát. Az adóhatóság bizonyos idő elteltével nem győzi tenni a feljelentéseket. S az eredmény? Jó esetben több hónapos vizsgá­lat, majd akár évekig is elhú­zódó ügyészi, bírói eljárássoro­zat. S aztán - ha van tettes-, bi­zonyos idő után (egy-két év) megszületik a szigorú, példát statuáló ítélet, mondjuk az egymillió > forintos áfa-csalás miatt 5-8 hónapos börtönbünte­tés egy, másfél évre felfüg­gesztve. Mert ugyebár „szociá­lis körülmények” bőven van­nak! Az áfa-csalás egyébként nem az igazán nagystílű bűnözők te­rülete. Ők nem adják a nevüket az előbb-utóbb bizonyítható csalásokhoz, az ő módszerük „tökéletesebb”! Tudják: a Btk. gazdasági fejezete elavult, az elmúlt évi kisebb módosítások ellenére sem tud igazodni a pi­acgazdaság mai viszonyaihoz. Magasan képzett közgazdá­szaik, jogászaik vannak, s ezek segítéségével megtalálják azt a nagyon keskeny mezsgyét, amelyen el lehet menni úgy, hogy nagy haszonra tegyenek szert, felelősségre viszont ne lehessen vonni őket. Nemcsak Amerikában, Magyarorszá­gon is volt már ilyenre példa. Egy közismert vállalkozó ellen közel egy éven át nyomozott a rendőrség, több száz milliós gazdasági károkozással. Meg is vádolták, a bíróság mégsem ho­zott elmarasztaló ítéletet, mert mint kiderült - és ezt nagyon jól tudta a történet hőse is -, az el­követéskor érvényes jogszabá­lyok nem voltak egyértelműek, könnyen ki lehetett azokat ját­szani. A magyar bűnüldözési gya­korlat végeláthatatlan folya­mata is a gazdasági bűncselek­ményeket elkövetők kezére ját­szik. Példa lehet erre az egyik legnagyobb volumenű, hosszan tartó nyomozás révén felderített cigarettás csalás, amelyben a Lénia Wavel Kft. néhány veze­tője játszotta a vezérszerepet. 1990-ben vásároltak az Égri Dohánygyártól cigarettát azzal a megjelöléssel, hogy azt kül­földre viszik. Némi pénzügyőri megvesztegetéssel a cigaretta azonban itthon maradt, s a ha­zai zugforgalomban igen jelen­tős haszonnal értékesítették. A 14 vádlottból mindössze kettő jelent meg - természetesen ők a legkevésbé érintettek a „fő­vádlott”, Teleki Rezső, a kft. ügyvezetője, miután kienged­ték a vizsgálati fogságból, egy­szerűen felszívódott. A gazdasági rendőrség szá­mára a legnagyobb gondot mindig az úgynevezett fiktív kft.-k jelentik. Lopott szemé­lyikkel nem létező telephelyek­kel folytatnak gazdálkodást, s csapják be üzlettársaikat és az államot. Egy vállalkozás be­jegyzésénél a formalitásokon kívül egyáltalán nem ellenőr­zik, hogy a papírok mögött kik vannak, az adatok megfelel­nek-e a .valóságnak, s hogy a céget alapító személy megbíz­ható üzletember-e. Halász Kálmán A nagykunsági kiállítás és vásár díját a mezőtúri Klíma Ipari Centrum Rt. képviselője vehette át Fügedi Lászlótól, a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Ala­pítvány elnökétől Eltérő yélemények 1 A közvélemény a privatizációról

Next

/
Thumbnails
Contents