Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
Tallózó Minilapszemle a magánosításról Az Á VÜ készpénzbevétele 6,3 milliárd forint Elkészült az ÁVÜ idei első négy hónapjának mérlege. Ebből megtudhatjuk, hogy a 6,3 milliárd forintos készpénzes eladás mellett 10 milliárd forint kárpótlási jegy és 10 milliárd forintnyi E-hitel ellenében vásároltak a befektetők. (Magyar Hírlap, V. 6.) Csépi nem dönt a második fordulóig Az Á VÜ folyamatosan privatizál A privatizációs döntések a választás előtti hetekben különösen felgyorsultak. Az első forduló után az Állami Vagyonkezelő Rt. és az Állami Vagyonügynökség eltérő magatartást tanúsít: az ÁV Rt. leáll a döntéshozatallal, az ÁVÜ nem. (Népszabadság, V. 11.) A külföldi tőke és a baloldali előretörés A baloldal hatalomra jutása nem feltétlenül jelenti azt, hogy külföldi tőke azonnal meghátrál. Ha az adórendszer befektetésbarát, a privatizáció folytatódik, és a fizetési mérleg javítására kidolgozandó program belátható időn belül eredménnyel kecsegtet, akkor nem valószínű, hogy a külvilág elfordulna hazánktól. (Világgazdaság, V. 10.) 200 milliárd dollárnyi nyugati befektetés 2000-ig? Az ezredfordulóig 200 milliárd dollárnyi közvetlen külföldi tőkebefektetésre lenne szükségük a kelet-európai országoknak - állapították meg az E-10 csoport kétnapos varsói konferenciájának résztvevői. Megállapították: a térség kormányainak határozott privatizációs politikával és a nyugati befektetések ösztönzésével kell megteremteniük a feltételeket a külföldi tőkebevonáshoz. (Napi Gazdaság, V. 9.) Rácz: nincs szükség két vagyonkezelőre — Szakmai véleményem az, hogy két, egymással párhuzamosan működő szervezetre ennek a kis országnak nincs szüksége - válaszolt a tudósítónk kérdésére az Észak-magyarországi Gyáriparosok Szövetsége meghívására Miskolcon tartózkodó Rácz Émő, az ÁVÜ ügyvezető igazgatóhelyettese. Mint elmondta, a politikusok valószínűleg el fogják dönteni, melyik szervezet az életképes. - Ha a praktikum oldaláról közelítjük meg a dolgokat, akkor az Állami Vagyonügynökség az, melynek meg kell szűnnie - tette hozzá. Kárpótlási kínálat júniusig Masped, Antenna Hungária, OTP Bank, Egis Eddig százmilliárd forintot meghaladó címletértékű kárpótlási jegyet adtak át a tulajdonosoknak. Egyes becslések szerint az elsődleges forgalomban a privatizáció és a földárvrések során 25-30 milliárd forintot használták fel. (Népszabadság, V. 7.) Brókercéget alapít a vagyonügynökség Az ÁVÜ befektetési társaságot alapít a kárpótlásra jogosultak befektetési lehetőségeinek bővítésére. A társaságot Váltó Vagyonkezelő Kft. néven hívják életre 60 milliós jegyzett tőkével. (Népszabadság, V. 3.) állami va< ívom < .v x< > km< . Oszt(ód)ással szaporodnak a Danubius tulajdonosai Pokrócokkal a papírokért Rekordot döntöttek a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Részvénytársaság kárpótlásijegy-részvénycsere akciójával. Áz eredetileg 5 napra tervezett jegyzést már az első este le kellett zárni, ugyanis az Állami Vagyonügynökség által felajánlott 560 millió forint értékű részvénycsomagra addigra 900 millió forint értékű igényt jelentettek be. A forgalmazó Creditinstalt Értékpapír Rt.-t nem érte váratlanul a túljegyzés. Már a jegyzés kezdete előtti estén irodájuk előtt sámlival, pokrócokkal felszerelkezett befektetők sorakoztak. Szerte az országban igen széles körben - a brókercégeken kívül a Coopturist-hálózatában is - le lehetett adni az igényeket. A Eladó patikák Az ÁVÜ az előkészítéseket követően megindította a gyógyszertárak privatizációját. Így megyénkban nyolc patikára pályázhatnak a gyógyszerészek, melyekhez minden esetben szolgálati lakás is tartozik. Az első fordulában az alábbi helységekben működő patikákért lehet versenyre kelni:- Alattyán;- Kőtelek;- Kunhegyes;- Mezőtúr;- Nagyiván;- Nagykörű;- Tiszabura;- Tiszaörs. A tenderfüzeteket 10 ezer forint plusz áfá-ért lehet megvásárolni. Benyújtási határidő 1994. július 7. Sikeres a dolgozói tulajdon A piacokat nemcsak visszaszerezték, hanem... A Szolnoktól nem messze fekvő kisközségben, Szászberken egyre sikeresebben működik a Szászakku Kft. A tavaly lezárult privatizáció után az MRP tulajdonában lévő cég a magyar akkumulátorpiac mintegy 30 százalékát tudhatja magáénak, s folyamatos fejlesztést is végeznek. Nagyobb beruházásra, korszerű technika bevezetésére azonban egyelőre nem futja anyagi erejükből, így potenciális lehetőségként a keleti piacokon próbálnak tért hódítani - úgy látszik, sikerrel. A Szászakku története mintegy 30 évre nyúlik vissza, ugyanis az ’50-es években a volt megyei tanács létrehozott egy szolgáltató vállalatot. Ez volt az a vállalat, mely az 1960-as években akkuumlátorok javításával is elkezdett foglalkozni, majd 1966-ban költözött a javítórészleg a mostani telephelyére, Szászberekre. Az első években a javítás mellett fokozatosan felkészültek a termelés beindítására is. A töretlen fejlődést legfeljebb az befolyásolta, hogy adott esetben milyen utat kívánt meg a felső vezetés. Az 1985-ös évben a Vasipari Vállalat, mely az akkumulátorgyárat üzemeltette, a direkt irányítástól eltérve létrehozta a vállalati tanácsot. Az utasítás-végrehajtási rendszer 1990-ben ért véget, ugyanis ez évben vált önállóvá az üzem. A döntés úgy született meg, hogy a létrehozandó holdingrendszerben nem kívántak részt venni, hanem az önállósulás útját választották. Mintegy fél év alatt létrejött az önálló állami vállalat Szászakku néven. A folyamat ezzel nem ért véget, ugyanis még szeptemberben úgy döntött a közgyűlés, hogy kezdődjön meg az átalakulás, illetve ezt folytatva a privatizációt is hajtsák végre. Az ÁVÜ tanácsadó vezényletével 1992 júniusára korlátolt felelősségű társasággá alakult a vállalat, ahol az állami tulajdon részaránya 96,5 százalék, a helyi önkormányzati tulajdon pedig 3,5 százalék lett. A privatizációra ebben az időben egy menedzsment típusú kivásárlás látszott a legvalószínűbbnek - mondotta Gyáfrás István igazgató. Ezért ebben az irányban indultak meg a munkálatok, már ami a magánosítási folyamatot illeti. Természetesen azzal a lehetőséggel is élni kívántak, hogy az értékesítésre kerülő tulajdonhányadból a dolgozókat megillető kedvezményes üzletrészt mindenki kivásárolhassa. A privatizációs előkészítés során keresték azt a lehetséges külső partnert is, aki a forráshiánnyal küzdő céget tőkéhez segítené. Több tárgyalást folyatattak különböző befektetőkkel, és sikerült megállapodást is kötni- az esetleges pályázati nyerés esetére. Ám időközben a privatizáció folyamatában különböző értékesítési technikák is megjelentek, köztük a munkavállalói résztulajdonosi program is. „Ekkor mi ezt még csak hallomásból ismertük” - mondotta az igazgató. A változásokra figyelve - igaz, a huszonnegyedik órában- megalakult az MRP-szervezet, és az 1993. január végi tenderbenyújtási határidőre a pályázatuk is elkészült. Ez arra volt elegendő, hogy az ÁVÜ által egy, immár zárt körben kiírt ismételt pályázaton is részt vegyenek, ugyanis a meghirdetett ár alacsonynak bizonyult. Bár a menedzsment is nyújtott be első körben pályázatot, a második körre visszalépett. A vállalat tulajdonának megszerzése lehetőségként az MRP előtt állt, ám nemcsak a kft. küzdött forráshiánnyal, hanem a dolgozók is. így kárpótlási jegy felhasználásával kívántak élni, mely tranzakció sikerült, s a 86 tagból fővárosban és a nagyobb városokban legtöbb helyen sort kellett állni a részvénycseréért, kisebb vidéki településeken viszont akadály nélkül, percek alatt regisztrálták a jegyzéseket. Vajon minek köszönhető ez a hatalmas érdeklődés, miközben a cég tőzsdén forgó papírjainak árfolyama az utóbbi időben alig magasabb, mint maga az 1000 forintos címletérték? A magyarázatot Lantos Csaba, a CA Értékpapír Rt. illetékes igazgatója egyértelműen a cég egyre javuló gazdasági eredményeiben, és a Danubius igen kedvező tulajdonosi szerkezetében látja. A részvények kiosztását követően a 8 milliárd forint alaptőkéjű Danubius Hotels részvényeinek 38,2 száza-Külföldi befektetések Az ÁVÜ-höz tartozó vagyon privatizációjába eddig mintegy 356 külföldi társaság lépett be, melyek összesen 421 befektetést eszközöltek több mint 186 milliárd forint értékben. Legnagyobb számban osztrák befektetők szereztek részesedést hazánk cégeiben, ugyanis mind számában, mind volumenében vezető helyet foglalnak el a rangsorban. Az 101 társaság összesen 23,18 százalékkal részesedik az összes befektetésből. Második helyen Németország szerepel, míg a harmadikon az USA. Ez utóbbi országból alig valamivel kevesebb, mint 19 milliárd forint „vándorolt” Magyarországra. A francia cégek befektetései számban megelőzik ugyan az amerikaiakat, azonban volumenben kicsit elmaradnak attól. A FÁK-ból érkező befektetések 2,81 százalékot tesznek ki, megelőzve ezzel az olaszokat. léka lesz hazai kisbefektetők, 31,3 százaléka külföldi nagybefektetők, 10,6 százaléka önkormányzatok, 6,6 százaléka belföldi intézményi befektetők tulajdonában, s további 3 százaléknyi papír marad az Állami Vagyonügynökség kezelésében. Ennek nagy előnye, hogy a cég minél jobb működésében, piaci részesedésének megtartásában, sőt növelésében érdekeltek ugyan, de - mivel nem szakmai befektetők - beleszólni nem kívánnak a társaság vezetésébe. Márpedig ez elég jól működik, hiszen az 1992-es árbevételüket egy év alatt a turizmus piacának pangása és az adótörvények számukra kedvezőtlen változása ellenére csaknem 200 millió forinttal növelni tudták, adózás előtti eredményük 60 millió forinttal nőtt, és elérte a 879 millió forintot. A most kárpótlási jegyek ellenében megszerzett részvények tulajdonosai akkor járnak jól, ha nem akarják egyszerre hirtelen pénzzé tenni a papírokat a tőzsdén. Az ugyanis valószínűleg lenyomná az árfolyamot, amelyben a cég eredményei alapján bőven van még tartalék. Mire olvasóink elé kerül ez a cikk, addigra már kiderülnek az allokáció pontos arányai is. Annyit azonban már most lehet tudni - a jegyzés lezárásának másnapján -, hogy csakis az alanyi jogon kárpótoltak számára jutnak részvények, s talán közülük sokaknak sem annyi, mint amennyit szerettek volna. álló MRP-szervezet végül nyertesként került ki. Ennek megpecsételése szeptemberben történt. „Szinte minden erőnket lekötte a privatizáció, így némi piacvesztést szenvedett el a cég” - mondotta Gyáfrás István. így mikorra tulajdonosokká váltak a dolgozók, nehéz időszak következett - mely tart ma is, hiszen a piacon maradásért meg kell küzdeni, ugyanis jelenleg hazánkban 26 külföldi forgalmazó és 4 magyar gyártó kínálja termékeit. Á pozíció megőrzését részben kedvező árakkal, részben pedig a széles körű szolgáltatások bevezetésével biztosítják, egyúttal márkabolthálózatot is létrehoztak, mely ma 82 egységével a teljes országot lefedi. A hazai piacon folytatott mindennapi verseny mellett nem csak a határokon belülre terveznek. Nyugati exportra a termék még nem alkalmas, illetve olyan technológia szükségeltetne hozzá, melynek költségeit már nem tudnák érvényesíteni áraikban. így kelet felé hódítottak. A korábbi években már beszállítói voltak a Dacia-gyárnak, azonban e szerződést a teljesítés késedelmessége miatt felbontották. Tavaly júniusban sikert könyvelhettek el a1 minszki traktorgyár beszállítói szerződésével, melynek eredményeként eddig 30 ezer akkumulátort szállítottak ki. Az újabb román partnerrel - az Aro-gyárral - ez év februárjában írtak alá egymillió dolláros szerződést. Az ukrán érdeklődés viszont már nem termékre, hanem gyárra vonatkozott! Ez év áprilisában indult az összeszerelő üzem építése. A gyártósort a Szászakku szerelte. Az ukrán partnerrel megkötött szerződés értelmében egy évig alapanyaggal is ellátják az összeszerelőt, mely az 50 milliós piac egyetlen akkumukátor-előállító egysége lesz. fám, Ilii / foroH?/0^; A M fi, 2 ’ e9yer n&Vr .’»«ä J?.?« -ÍSk" *** °stab, n,( ékr réi 1994 'Pótlá ■ PaPírf. 0r9ah S3. Jegyzési helyek: Postabank és Takarékpénztár Rt. 5000 Szolnok, Baross u. 1. Telefon: 56/420-449 6000 Kecskemét, Nagykőrösi út 11. Telefon: 76/321-333 *****\ etési*t.
