Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-18 / 116. szám

Nőtt a gépimport Tavaly hazánk összes importjának mintegy felét tette ki a gépbehozatal. A növekedés mintegy 1,3 mil­liárd dollár, igaz, hogy en­nek jelentős részét a MIG- 29-es harci repülőgépek ad­ják, amelynek értéke 811 millió dollár. Több lakás épülhet Az Építőipari Informá­ciós és Marketing Iroda prognózisa szerint az idén várhatóan mintegy 40 szá­zalékkal több lakás épülhet hazánkban, mint tavaly. Ez azt jelentené, hogy idén 28 ezer lakás épül Magyaror­szágon. Nem szükséges a leértékelés Békési László szocialista képviselő szerint Magyar­­országon az egyensúlyi ár­folyam-politikára kell töre­kednünk. Véleménye sze­rint nem szükséges egy egyszeri drasztikus, 10 szá­zalék körüli devalválása a forintnak, hanem a leértéke­lésre csak apró lépésekben kerülhet sor. Az osztrák exportról Az első negyedévi adatok szerint a magyar kivitel Ausztriába az első negyed­évben mintegy 12,4 száza­lékkal volt több, mint a ta­valyi év hasonló időszaká­ban. Az export fokozására szükség is van, hiszen ta­valy a külkereskedelmi mérlegünk a szomszéd or­szággal mintegy 6 milliárd schillinges passzívumot mutatott. A növekedés főleg annak köszönhető, hogy az osztrák gazdaságban az élénkülés jelei mutatkoznak. Tejáremelés A kaposvári Claas Tej Rt. a növekvő tejfelvásárlással indokolja azt, hogy május 21-től több mint 20 száza­lékkal megemeli tejtermé­keinek árát. Tavaly hazánkban 18 fo­rint 49 fillért adtak a feldol­gozók egy liter tejért átla­gosan, az idén azonban már 24 forintot. A feldolgozók képtelenek huzamos időn keresztül finanszírozni ár­emelés nélkül az előállítási költségek növekedését. Közepes benzinár Magyarország a közép­mezőnyben helyezkedik el az európai benzinárak ösz­­szehasonlításában. A német autóklub, az ADAC felmé­rése szerint tavaly pünkösd óta a legnagyobb mértékben Hollandiában és Szlovéniá­ban csökkentek az üzem­­anyagárak. A gyapjúpiacról Lassan növekszik a ke­reslet a gyapjútextíliák iránt. A piac megítélése óvatosan bizakodó, leg­alábbis ezt tartalmazza az ausztrál gyapjúexportőrök tanácsának jelentése. A nyersgyapjú iránti kereslet hazánkat is érinti, hiszen Nyugat-Európában is nö­vekszik a vásárlási kedv. Márkavédelem A Magyar Iparjogvé­delmi Egyesület a legin­kább hamisított termék, a farmerruházat hazai for­galmazóival és a hatóságok részvételével konferenciát rendezett Budapesten. A rendezvényt az indokolta, hogy az érintett cégek által forgalmazott termékek ha­misítása igen nagy mértékű, és a vállalatok vezetői ke­veslik a hazai jogszabályi háttért, illetve a következe­tes végrehajtást. Nyu­gat-Európában a hamisító­tól elkobozzák a terméket, és be is zárják az elkövetőt. A kisbefektetők nem károsodnak Mezőgazdasági és pénztárgépek A nyereséget elvitte a céltartalék A szükség profilt bont A Kereskedelmi Bank Rt. hétfői közgyűlésén a bankkon­szolidáció keretében újabb 5 milliárd forintos alaptőke-eme­lésről döntöttek a részvényesek. A bank alaptőkéjét legutóbb múlt év decemberében 49 milli­árd forinttal emelték, így a pénzintézet megemelt alaptő­kéje megközelíti az 52 milliárd forintot. Ez fedezetet nyújt a szükséges céltartalékok teljes egészére, és a pénzintézet tő­kemegfelelési mutatója eléri a 4 százalékot. Az állam tulajdo­nosi részesedése a bankban megközelíti a 90 százalékot. A Kereskedelmi Bank Rt. mérlegfőösszege a múlt évben nem növekedett, 231.7 milliárd forint volt. A bank üzleti eredménye 9,2 milliárd forintot tett ki, ami kö­zel 50 százalékkal haladta meg az 1992 évit. Az eredmény növekedését el­sősorban az eredményezte, hogy a pénzintézet növelte a be­tétek és a hitelek kamatai közti különbözetet. A jelentős üzleti eredmény ellenére végül is az évet a Kereskedelmi Bank Rt. 46,5 milliárd forintos veszte­séggel zárta. A nagyarányú veszteség ma­gyarázata, hogy a pénzintézet­nek 55,8 milliárd forinttal kel­lett növelnie céltartalék-állo­mányát. A Kereskedelmi Bank Rt. esetében is folytatódik a bank­konszolidáció, várhatóan ősszel alárendelt kölcsöntőke formá­jában újabb 5,5 milliárd forintos megerősítésre kerül sor, amennyiben a pénzintézet idő­arányosan teljesíti konszolidá­ciós programját. A közgyűlésen szóba kerül­tek a kisrészvényesek. Esetük­ben ugyanis jelentős tőkevesz­tés várható, amennyiben a banknál leírják a számottevő hi­telezési veszteségeket. A bank vezetése és az állami tulajdonos nem szeretné a kis­részvényeseket megkárosítani, ezért hamarosan - várhatóan az őszi közgyűlésen - döntés szü­letik, milyen formában kárpó­tolják a kisrészvényeseket. Va­lószínűleg elvesztett részvé­nyeik ellenében kamatozó banki értékpapírokat kapnak. Egyelőre azonban az a kér­dés, hogy hol húzzák meg a kis­­részvényesi kör felső határát. A közgyűlésen az igazgató­ság bemutatta a bank konszoli­dációs programját. Eszerint a Kereskedelmi Bank Rt. a kö­vetkező három esztendőben je­lentős növekedésre nem szá­míthat. Elsősorban a bankcso­porthoz tartozó pénzintézetek­nél képzelhető el kisebb expan­zió. A bankcsoportba tartozik az Ibusz Bank Rt., amely a jövő­ben mind inkább a lakosság bankjává válik. Szintén a cso­port tagja a Merkantil Bank Rt., a Kvantum Bank Rt., a Portfólió Bank Rt., a K and H Brókerház Kft., a K and H Befektetési Alapkezelési Kft. és a BKD Bank Rt. Várhatóan a csoport egy újabb pénzintézettel bővül, a tervezett új leánybank a kis és közepes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok fi­nanszírozását végzi. (MTI) Az irodagépek forgalmazá­sán túl - mivel ez az üzletág nagymértékben csökkent új lehetőségek után kellett néznie a Mátyus Kft. tulajdonosának, Mátyus Györgynek. Ezért le­pődtek meg a szakemberek kö­zül jó néhányan, amikor a szol­noki vásáron a kft. standján me­zőgazdasági gépeket látott. A Mátyus Kft.-nek 1991 eleje óta folyamatos üzleti kap­csolata van román cégekkel. A román partner kérte a kft.-t ez év februárjában, hogy az ő társ­cégük részére - Azoma Arad - keressen piacot. A társcég mezőgazdasági munkagépeket gyárt, és a meg­állapodás után a szolnoki cég piacot keres hazánkban a ter­mékeknek, és az értékesítést is vállalja. Természetesen a vál­lalkozást piackutatás előzte meg, ahol a kft. meggyőződhe­tett arról, hogy jelenleg igény mutatkozik a mezőgazdasági munkagépek iránt, amelyről tá­jékoztatta is a gyártó Azoma céget. A piacfelmérés utáni romá­niai gyárlátogatáson, amelyre már a kft. vezetőjét mezőgazda­­sági gépész szakember is elkí­sérte, megállapodás született az Azoma céggel egy konszigná­ciós raktár magyarországi létre­hozására, valamint akkor vál­lalta a Mátyus cég, hogy a Szol­nokon megrendezendő II. nem­zetközi kiállításon már bemu­tatja a gépeket. A vásár után bebizonyoso­dott, hogy a gépek megnyerték a vásárolni szándékozók tetszé­sét, és ezért 1994. május 16-án délután a gépeket működés közben is bemutatták az érdek­lődőknek Zagyvarékason. Az ötnapos vásári időszak azt is bebizonyította, mivel az Azoma gyár képviselői is itt voltak, hogy a gépgyártó cég üzletpoli­tikája nagyon jó, és ezért vár­ható egy hosszú távú együttmű­ködés a szolnoki és az aradi vál­lalat között. A gépek sikerére azért is számíthatnak a kft. ve­zetői, mert közvetlenül a gyár­tól érkeznek hozzájuk a termé­kek, és ezért árban is kedvezően ajánlhatják a vásárlóknak. Számítunk az együttműködésre Munkanélküliek inkognitóban Sikeres évet zárt a BÁT Nőtt a törzstőke A sajtóban az utóbbi időben több­ször is napvilágot látott az a megál­lapítás, hogy csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Ez a szám­adat azonban önmagában nem mi­nősíti a nagyon is összetett munka­erő-piaci mozgásokat. A csökkenő tendenciát alapvetően két tényező, a járadékra való jogosultság lejárta és az új belépők kisebb létszáma befo­lyásolja. Kérdés azonban, hogy a já­radékból kikerülőknek mi a további Számítógép-vezérelt vilá­gunkban a járművek is egyre jobban behódolnak a szilikon­alapú intelligenciának: talán egyedül a kerék, a gumiabroncs az, ami régen is volt. Itt a lé­nyeg még mindig ugyanaz, mint amit a Dunlop úr olyan ügyesen feltalált: gördülünk a levegőn. De mennyiért? Búzás János, az Agrogumi Kft. ügyvezetője a közelmúltban reprezentatív felmérést készített egy nagyfu­varozónál gumiabroncsügyben. Az eredmény több mint lesújtó volt. Az azóta folyamatosan el­lenőrzött, száznál is több szál­lító járműnél évi egymillió fo­rint veszteség volt kimutatható emberi hanyagságból, a be nem állított abroncsnyomás miatt. A járművek több mint hatvan szá­zalékánál az eltérés a tíz száza­lékot meghaladta! Pedig alap­igazság: tízszázalékos nyomás­­érték-eltérés tizenöt-húsz szá­zalékos élettartam-csökkenést okoz.- Miért volt szükség felmé­résre?- Eredetileg arra irányult, hogy felhívjuk a figyelmet egy eleddig elhanyagolt költségfaj­tára, az abroncsköltségre. Ma Magyarországon nem beszélhe­tünk abroncskultúráról, a szín­vonal - kis túlzással - ott tart, hogy megrugdossák a kereket, mennyire kemény. így aztán a csak a finom egységekben mér­hető különbségekből össze­adódnak azok a fillérek, ame­lyek a gurulás során - és egy au­sorsa, hiszen csak egy részük marad továbbra is regisztrált munkanélküli. A jövedelempótló támogatásra nem jogosultak jelentős része kikerül a munkaügyi szervezet látóköréből. Tavaly országosan 309 ezren me­rítették ki az ellátásra jogosultságu­kat, közülük jelenleg 156 ezer ember sorsa ismeretlen, mivel hónapok óta nem léptek kapcsolatba a kirendelt­ségekkel. Munkaerő-piaci státusuk felderítése nemcsak a tisztánlátás tóbusz sokat gurul - kemény fo­rintok lesznek. Ezek után nehéz volt előrukkolni igazi célunk­kal, azzal, hogy egy különleges gumiajánlatunk van - kimondot­tan városi használatra. A speciá­lis tömegközlekedési gumi ugyanis Michelin, vagyis nem olcsó.- A tömegközlekedést üzemel­tetők nem gazdagságukról híre­sek . . .- Éppen ez az, ami miatt fon­tos lenne figyelniük. A BKV-nál 130 járművön végzett összehasonlító mérés mutatta: mégsem a drágább kerül többe - természetesen hosszabb távon. Az abroncsok abban különelge­­sek, hogy kimondottan a sok megállás-gyorsulás-fékezéses felhasználásra tervezték őket. Speciális oldalfal-védettségük miatt a városi buszoknál olyan jellegzetes járda mellé való be­állást is „bírják”. Élettartamuk is ennek megfelelő.- Ezt honnan lehet tudni?- Miután a tömegközleke­désre kifejlesztett Michelin gumi mögött már jóval több, mint harmincmillió tesztkilo­méter van - nem lennénk ma­gyarok, ha magunk is nem mér­nénk utána. Ma a Magyarorszá­gon eladott Michelin gumik egyharmadát, mi, vagyis az Ag­rogumi forgalmazzuk, így presztízskérdés is volt: az el­adott tömegközlekedési gumi mindegyikét számítógéppel fi­gyeljük, dokumentáljuk kopás­jellemzőiket. A tények pedig miatt fontos, hanem mert csak hely­zetük, igényeik ismeretében tervez­hetők meg a segítségnyújtás azon formái, melyekkel visszahozhatók a munka világába. Valamennyiük érdeke tehát, hogy azokat az adatlapokat, melyekkel az elkövetkező napokban az Országos Munkaügyi Központ felkeresi őket, pontosan kitöltve juttassák vissza a díjmentesített válaszborítékban a feltüntetett címre. kegyetlen dolgok: kiderült, hogy az abroncsokra költendő pénzeket bizony csökkenteni lehet. Valahol azt mondták rám, hogy zsonglőrködöm a fillérek­kel: tény, hogy a korábbi 54 fil­lérről 34 fillérre lehetett csök­kenteni az abroncsköltségeket kilométerenként. Ezek az apró­pénzek pedig viharsebesen tud­nak forintmilliókká nőni - meg­takarításban. Aki nem hiszi, nem kell utánajárnia, mint a mesében, elég, ha felhív minket Kerekiben a 84-365-017-es te­lefonon, vagy megkeres szemé­lyesen.- A városi önkormányzatok­nak általában minimális a fej­lesztésre költhető pénze. Bármi­lyen furcsa, de csak egy jókora beruházás után tudnának taka­rékoskodni. Erre mi a megol­dás?- Megtakarítást az induláskor nem lehet ígérni, de az abroncs­költségek szinten tartását igen. Természetesen csak az üzemel­tetési viszonyok és a korábbi költségek felmérése után lehet határozottan nyilatkozni. Példa­ként van már elvi megállapodá­sunk egy Volán vállalattal arra, hogy a korábbi fajlagos ab­roncsköltségüket fizetik ki a mi gumijainkért három éven át, vagyis bérlik az abroncsokat. Ez számukra azt jelenti, hogy nem növekszik ez idő alatt az abroncsköltségük, és garantált az üzembiztonságuk. Természe­tesen teljes járműparkról van szó - így éri meg mindahányunknak. A Budapesti Árutőzsdét mű­ködtető Árutőzsde Kft. a tavalyi üzleti évet igen sikeresen zárta. A mérlegfőösszege 936,6 millió forint volt, az adózás előtti eredménye 26,7 millió forint, az adózási utáni pedig 16,8 millió forint az elmúlt esztendőben. E fő számokkal fogadták el a tu­lajdonosok az Árutőzsde Kft. hét végén, Balatonaligán meg­tartott éves rendes közgyűlésén az elmúlt évről szóló mérlegbe­számolót. Minderről az Áru-, tőzsde Kft. hétfőn tájékoztatta az MTI-t. A csaknem 17 millió forintos adózás utáni eredményt a társa­ság az eredménytartalék növe­lésére fordította. A társaság törzstőkéje az elmúlt év január 1-jei 25 millió forintról év vé­gére 125 millió forintra emel­kedett. Az Árutőzsde Kft. va­gyona 1993 végén meghaladta a 200 millió forintot. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) e gazdasági eredmények mellett komoly sikerként köny­velhette el, hogy az elfogadott hosszú távú céloknak megfele­lően tavaly megindította pénz­ügyi szekcióját, amelyben első­ként a devizapiac kezdte meg működését. A BÁT történeté­nek eddigi - legnagyobb - be­ruházására, az új tőzsdeterem kialakítására is az elmúlt évben került sor. E tőzsdeteremben a nyílt kikiáltásos kereskedés há­rom elkülönült részben (úgyne­vezett „pitben”) zajlik, a határ­idős devizakontraktusokra na­ponta, gabonára heti három, húsra pedig heti két alkalommal köthetnek üzletet. Tavaly a BÁT 25 százalékos tulajdoni hányaddal részt vett a Keler Rt. (Központi Elszámolóház és Ér­téktár Rt.) alapításában is. A parlament elfogadta az áru­tőzsdéről és az árutőzsdei ügy­letekről szóló törvényt, így megfelelő jogi hátteret teremtett a tőzsde működéséhez. A tőzsdetagok számára is kedvezőnek mondható az el­múlt esztendő, hiszen a BÁT forgalma az 1992-es évhez ké­pest több mint kétszeresére nőtt, és meghaladta a 12,3 milliárd forintot. A tőzsdetagságok ára jelentősen emelkedett: a gabo­naszekcióban 1993 elején re­gisztrált 2 millió forintos érték­hez képest az elmúlt év végén már 4 millió forinton adták-vet­­ték a tőzsdetagságot. A kft. közgyűlése úgy határozott, hogy a jelenlegi kft. cégformá­ból átalakul az idén elfogadott, az árutőzsdéről szóló törvény szerint működő tőzsdévé. Az átalakulás előkészületeinek ha­táridejét ez év június 30-ában állapították meg. Az előkészítés érdekében bizottságokat hoztak létre, amelyeknek feladata az alapszabály tervezetének s a belső szabályzatnak a kidolgo­zása. A közgyűlés foglalkozott a Keler Rt.-nek a BÁT számára nyújtandó elszámolási szolgál­tatásaival is. A közgyűlésen döntöttek ar­ról, hogy a BÁT elszámolásait a Keler Rt. ez év július 4-től veszi át. Repülőgépes növényvédelem Kihasználva a meleg, na­pos időt, teljes a nagyüzem a mezőgazdaságban. Gyorsan nő a gyom, ezért ennek ir­tása és a permetezés a leg­fontosabb tennivaló. Felvé­telünk Jásziadány határá­ban örökítette meg a hagy­maföldet permetező repülő­gépet. A növényvédelemre a kedvező tavaszi időjárás miatt, mivel az őszi vetésű növények állománya na­gyon sűrű, különösképpen oda kell figyelniük a gaz­dáknak, és nem szabad saj­nálni a pénzt a gombaölő szerekre.-Mészáros-Repokamatot emel az MNB A Magyar Nemzeti Bank megemeli a visszavá­sárlási kötelezettséggel kötött értékpapír-adásvé­teli megállapodásoknál alkalmazott kamatlábakat, az úgynevezett repokamatokat. A kamatemelés mind az aktív, mind a passzív repokamatokra és minden lejáratra érvényes. Összhangban a repo­­rendszerben történt változtatásokkal, szintén vál­toznak az azonnali devizavételre és egyidejűleg kötött határidős devizaeladásra jegyzett swap áraknál alkalmazott forintkamatok is. Az emelke­dés itt is 0,5 százalékpont minden lejáraton. A Magyar Nemzeti Bank által életbe léptetett leg­újabb kamatemelés közvetlenül a kereskedelmi bankokat érinti, hiszen ezután állampapír ellené­ben csak drágábban juthatnak hitelhez. Ám ha a kereskedelmi bankok forrásköltségei növeked­nek, úgy kölcsöneiknél a jövőben magasabb ka­matokat számolnak fel, így az MNB intézkedése kihatással van az egész gazdaságra, alapvetően pénzszűkítő és egyensúlyteremtő célzatú. Gördülünk a levegőn, de mennyiért? Mostoha abroncsaink - guruló fillérjeink

Next

/
Thumbnails
Contents