Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-18 / 116. szám
Nőtt a gépimport Tavaly hazánk összes importjának mintegy felét tette ki a gépbehozatal. A növekedés mintegy 1,3 milliárd dollár, igaz, hogy ennek jelentős részét a MIG- 29-es harci repülőgépek adják, amelynek értéke 811 millió dollár. Több lakás épülhet Az Építőipari Információs és Marketing Iroda prognózisa szerint az idén várhatóan mintegy 40 százalékkal több lakás épülhet hazánkban, mint tavaly. Ez azt jelentené, hogy idén 28 ezer lakás épül Magyarországon. Nem szükséges a leértékelés Békési László szocialista képviselő szerint Magyarországon az egyensúlyi árfolyam-politikára kell törekednünk. Véleménye szerint nem szükséges egy egyszeri drasztikus, 10 százalék körüli devalválása a forintnak, hanem a leértékelésre csak apró lépésekben kerülhet sor. Az osztrák exportról Az első negyedévi adatok szerint a magyar kivitel Ausztriába az első negyedévben mintegy 12,4 százalékkal volt több, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Az export fokozására szükség is van, hiszen tavaly a külkereskedelmi mérlegünk a szomszéd országgal mintegy 6 milliárd schillinges passzívumot mutatott. A növekedés főleg annak köszönhető, hogy az osztrák gazdaságban az élénkülés jelei mutatkoznak. Tejáremelés A kaposvári Claas Tej Rt. a növekvő tejfelvásárlással indokolja azt, hogy május 21-től több mint 20 százalékkal megemeli tejtermékeinek árát. Tavaly hazánkban 18 forint 49 fillért adtak a feldolgozók egy liter tejért átlagosan, az idén azonban már 24 forintot. A feldolgozók képtelenek huzamos időn keresztül finanszírozni áremelés nélkül az előállítási költségek növekedését. Közepes benzinár Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el az európai benzinárak öszszehasonlításában. A német autóklub, az ADAC felmérése szerint tavaly pünkösd óta a legnagyobb mértékben Hollandiában és Szlovéniában csökkentek az üzemanyagárak. A gyapjúpiacról Lassan növekszik a kereslet a gyapjútextíliák iránt. A piac megítélése óvatosan bizakodó, legalábbis ezt tartalmazza az ausztrál gyapjúexportőrök tanácsának jelentése. A nyersgyapjú iránti kereslet hazánkat is érinti, hiszen Nyugat-Európában is növekszik a vásárlási kedv. Márkavédelem A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület a leginkább hamisított termék, a farmerruházat hazai forgalmazóival és a hatóságok részvételével konferenciát rendezett Budapesten. A rendezvényt az indokolta, hogy az érintett cégek által forgalmazott termékek hamisítása igen nagy mértékű, és a vállalatok vezetői keveslik a hazai jogszabályi háttért, illetve a következetes végrehajtást. Nyugat-Európában a hamisítótól elkobozzák a terméket, és be is zárják az elkövetőt. A kisbefektetők nem károsodnak Mezőgazdasági és pénztárgépek A nyereséget elvitte a céltartalék A szükség profilt bont A Kereskedelmi Bank Rt. hétfői közgyűlésén a bankkonszolidáció keretében újabb 5 milliárd forintos alaptőke-emelésről döntöttek a részvényesek. A bank alaptőkéjét legutóbb múlt év decemberében 49 milliárd forinttal emelték, így a pénzintézet megemelt alaptőkéje megközelíti az 52 milliárd forintot. Ez fedezetet nyújt a szükséges céltartalékok teljes egészére, és a pénzintézet tőkemegfelelési mutatója eléri a 4 százalékot. Az állam tulajdonosi részesedése a bankban megközelíti a 90 százalékot. A Kereskedelmi Bank Rt. mérlegfőösszege a múlt évben nem növekedett, 231.7 milliárd forint volt. A bank üzleti eredménye 9,2 milliárd forintot tett ki, ami közel 50 százalékkal haladta meg az 1992 évit. Az eredmény növekedését elsősorban az eredményezte, hogy a pénzintézet növelte a betétek és a hitelek kamatai közti különbözetet. A jelentős üzleti eredmény ellenére végül is az évet a Kereskedelmi Bank Rt. 46,5 milliárd forintos veszteséggel zárta. A nagyarányú veszteség magyarázata, hogy a pénzintézetnek 55,8 milliárd forinttal kellett növelnie céltartalék-állományát. A Kereskedelmi Bank Rt. esetében is folytatódik a bankkonszolidáció, várhatóan ősszel alárendelt kölcsöntőke formájában újabb 5,5 milliárd forintos megerősítésre kerül sor, amennyiben a pénzintézet időarányosan teljesíti konszolidációs programját. A közgyűlésen szóba kerültek a kisrészvényesek. Esetükben ugyanis jelentős tőkevesztés várható, amennyiben a banknál leírják a számottevő hitelezési veszteségeket. A bank vezetése és az állami tulajdonos nem szeretné a kisrészvényeseket megkárosítani, ezért hamarosan - várhatóan az őszi közgyűlésen - döntés születik, milyen formában kárpótolják a kisrészvényeseket. Valószínűleg elvesztett részvényeik ellenében kamatozó banki értékpapírokat kapnak. Egyelőre azonban az a kérdés, hogy hol húzzák meg a kisrészvényesi kör felső határát. A közgyűlésen az igazgatóság bemutatta a bank konszolidációs programját. Eszerint a Kereskedelmi Bank Rt. a következő három esztendőben jelentős növekedésre nem számíthat. Elsősorban a bankcsoporthoz tartozó pénzintézeteknél képzelhető el kisebb expanzió. A bankcsoportba tartozik az Ibusz Bank Rt., amely a jövőben mind inkább a lakosság bankjává válik. Szintén a csoport tagja a Merkantil Bank Rt., a Kvantum Bank Rt., a Portfólió Bank Rt., a K and H Brókerház Kft., a K and H Befektetési Alapkezelési Kft. és a BKD Bank Rt. Várhatóan a csoport egy újabb pénzintézettel bővül, a tervezett új leánybank a kis és közepes mezőgazdasági és élelmiszer-ipari vállalatok finanszírozását végzi. (MTI) Az irodagépek forgalmazásán túl - mivel ez az üzletág nagymértékben csökkent új lehetőségek után kellett néznie a Mátyus Kft. tulajdonosának, Mátyus Györgynek. Ezért lepődtek meg a szakemberek közül jó néhányan, amikor a szolnoki vásáron a kft. standján mezőgazdasági gépeket látott. A Mátyus Kft.-nek 1991 eleje óta folyamatos üzleti kapcsolata van román cégekkel. A román partner kérte a kft.-t ez év februárjában, hogy az ő társcégük részére - Azoma Arad - keressen piacot. A társcég mezőgazdasági munkagépeket gyárt, és a megállapodás után a szolnoki cég piacot keres hazánkban a termékeknek, és az értékesítést is vállalja. Természetesen a vállalkozást piackutatás előzte meg, ahol a kft. meggyőződhetett arról, hogy jelenleg igény mutatkozik a mezőgazdasági munkagépek iránt, amelyről tájékoztatta is a gyártó Azoma céget. A piacfelmérés utáni romániai gyárlátogatáson, amelyre már a kft. vezetőjét mezőgazdasági gépész szakember is elkísérte, megállapodás született az Azoma céggel egy konszignációs raktár magyarországi létrehozására, valamint akkor vállalta a Mátyus cég, hogy a Szolnokon megrendezendő II. nemzetközi kiállításon már bemutatja a gépeket. A vásár után bebizonyosodott, hogy a gépek megnyerték a vásárolni szándékozók tetszését, és ezért 1994. május 16-án délután a gépeket működés közben is bemutatták az érdeklődőknek Zagyvarékason. Az ötnapos vásári időszak azt is bebizonyította, mivel az Azoma gyár képviselői is itt voltak, hogy a gépgyártó cég üzletpolitikája nagyon jó, és ezért várható egy hosszú távú együttműködés a szolnoki és az aradi vállalat között. A gépek sikerére azért is számíthatnak a kft. vezetői, mert közvetlenül a gyártól érkeznek hozzájuk a termékek, és ezért árban is kedvezően ajánlhatják a vásárlóknak. Számítunk az együttműködésre Munkanélküliek inkognitóban Sikeres évet zárt a BÁT Nőtt a törzstőke A sajtóban az utóbbi időben többször is napvilágot látott az a megállapítás, hogy csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Ez a számadat azonban önmagában nem minősíti a nagyon is összetett munkaerő-piaci mozgásokat. A csökkenő tendenciát alapvetően két tényező, a járadékra való jogosultság lejárta és az új belépők kisebb létszáma befolyásolja. Kérdés azonban, hogy a járadékból kikerülőknek mi a további Számítógép-vezérelt világunkban a járművek is egyre jobban behódolnak a szilikonalapú intelligenciának: talán egyedül a kerék, a gumiabroncs az, ami régen is volt. Itt a lényeg még mindig ugyanaz, mint amit a Dunlop úr olyan ügyesen feltalált: gördülünk a levegőn. De mennyiért? Búzás János, az Agrogumi Kft. ügyvezetője a közelmúltban reprezentatív felmérést készített egy nagyfuvarozónál gumiabroncsügyben. Az eredmény több mint lesújtó volt. Az azóta folyamatosan ellenőrzött, száznál is több szállító járműnél évi egymillió forint veszteség volt kimutatható emberi hanyagságból, a be nem állított abroncsnyomás miatt. A járművek több mint hatvan százalékánál az eltérés a tíz százalékot meghaladta! Pedig alapigazság: tízszázalékos nyomásérték-eltérés tizenöt-húsz százalékos élettartam-csökkenést okoz.- Miért volt szükség felmérésre?- Eredetileg arra irányult, hogy felhívjuk a figyelmet egy eleddig elhanyagolt költségfajtára, az abroncsköltségre. Ma Magyarországon nem beszélhetünk abroncskultúráról, a színvonal - kis túlzással - ott tart, hogy megrugdossák a kereket, mennyire kemény. így aztán a csak a finom egységekben mérhető különbségekből összeadódnak azok a fillérek, amelyek a gurulás során - és egy ausorsa, hiszen csak egy részük marad továbbra is regisztrált munkanélküli. A jövedelempótló támogatásra nem jogosultak jelentős része kikerül a munkaügyi szervezet látóköréből. Tavaly országosan 309 ezren merítették ki az ellátásra jogosultságukat, közülük jelenleg 156 ezer ember sorsa ismeretlen, mivel hónapok óta nem léptek kapcsolatba a kirendeltségekkel. Munkaerő-piaci státusuk felderítése nemcsak a tisztánlátás tóbusz sokat gurul - kemény forintok lesznek. Ezek után nehéz volt előrukkolni igazi célunkkal, azzal, hogy egy különleges gumiajánlatunk van - kimondottan városi használatra. A speciális tömegközlekedési gumi ugyanis Michelin, vagyis nem olcsó.- A tömegközlekedést üzemeltetők nem gazdagságukról híresek . . .- Éppen ez az, ami miatt fontos lenne figyelniük. A BKV-nál 130 járművön végzett összehasonlító mérés mutatta: mégsem a drágább kerül többe - természetesen hosszabb távon. Az abroncsok abban különelgesek, hogy kimondottan a sok megállás-gyorsulás-fékezéses felhasználásra tervezték őket. Speciális oldalfal-védettségük miatt a városi buszoknál olyan jellegzetes járda mellé való beállást is „bírják”. Élettartamuk is ennek megfelelő.- Ezt honnan lehet tudni?- Miután a tömegközlekedésre kifejlesztett Michelin gumi mögött már jóval több, mint harmincmillió tesztkilométer van - nem lennénk magyarok, ha magunk is nem mérnénk utána. Ma a Magyarországon eladott Michelin gumik egyharmadát, mi, vagyis az Agrogumi forgalmazzuk, így presztízskérdés is volt: az eladott tömegközlekedési gumi mindegyikét számítógéppel figyeljük, dokumentáljuk kopásjellemzőiket. A tények pedig miatt fontos, hanem mert csak helyzetük, igényeik ismeretében tervezhetők meg a segítségnyújtás azon formái, melyekkel visszahozhatók a munka világába. Valamennyiük érdeke tehát, hogy azokat az adatlapokat, melyekkel az elkövetkező napokban az Országos Munkaügyi Központ felkeresi őket, pontosan kitöltve juttassák vissza a díjmentesített válaszborítékban a feltüntetett címre. kegyetlen dolgok: kiderült, hogy az abroncsokra költendő pénzeket bizony csökkenteni lehet. Valahol azt mondták rám, hogy zsonglőrködöm a fillérekkel: tény, hogy a korábbi 54 fillérről 34 fillérre lehetett csökkenteni az abroncsköltségeket kilométerenként. Ezek az aprópénzek pedig viharsebesen tudnak forintmilliókká nőni - megtakarításban. Aki nem hiszi, nem kell utánajárnia, mint a mesében, elég, ha felhív minket Kerekiben a 84-365-017-es telefonon, vagy megkeres személyesen.- A városi önkormányzatoknak általában minimális a fejlesztésre költhető pénze. Bármilyen furcsa, de csak egy jókora beruházás után tudnának takarékoskodni. Erre mi a megoldás?- Megtakarítást az induláskor nem lehet ígérni, de az abroncsköltségek szinten tartását igen. Természetesen csak az üzemeltetési viszonyok és a korábbi költségek felmérése után lehet határozottan nyilatkozni. Példaként van már elvi megállapodásunk egy Volán vállalattal arra, hogy a korábbi fajlagos abroncsköltségüket fizetik ki a mi gumijainkért három éven át, vagyis bérlik az abroncsokat. Ez számukra azt jelenti, hogy nem növekszik ez idő alatt az abroncsköltségük, és garantált az üzembiztonságuk. Természetesen teljes járműparkról van szó - így éri meg mindahányunknak. A Budapesti Árutőzsdét működtető Árutőzsde Kft. a tavalyi üzleti évet igen sikeresen zárta. A mérlegfőösszege 936,6 millió forint volt, az adózás előtti eredménye 26,7 millió forint, az adózási utáni pedig 16,8 millió forint az elmúlt esztendőben. E fő számokkal fogadták el a tulajdonosok az Árutőzsde Kft. hét végén, Balatonaligán megtartott éves rendes közgyűlésén az elmúlt évről szóló mérlegbeszámolót. Minderről az Áru-, tőzsde Kft. hétfőn tájékoztatta az MTI-t. A csaknem 17 millió forintos adózás utáni eredményt a társaság az eredménytartalék növelésére fordította. A társaság törzstőkéje az elmúlt év január 1-jei 25 millió forintról év végére 125 millió forintra emelkedett. Az Árutőzsde Kft. vagyona 1993 végén meghaladta a 200 millió forintot. A Budapesti Árutőzsde (BÁT) e gazdasági eredmények mellett komoly sikerként könyvelhette el, hogy az elfogadott hosszú távú céloknak megfelelően tavaly megindította pénzügyi szekcióját, amelyben elsőként a devizapiac kezdte meg működését. A BÁT történetének eddigi - legnagyobb - beruházására, az új tőzsdeterem kialakítására is az elmúlt évben került sor. E tőzsdeteremben a nyílt kikiáltásos kereskedés három elkülönült részben (úgynevezett „pitben”) zajlik, a határidős devizakontraktusokra naponta, gabonára heti három, húsra pedig heti két alkalommal köthetnek üzletet. Tavaly a BÁT 25 százalékos tulajdoni hányaddal részt vett a Keler Rt. (Központi Elszámolóház és Értéktár Rt.) alapításában is. A parlament elfogadta az árutőzsdéről és az árutőzsdei ügyletekről szóló törvényt, így megfelelő jogi hátteret teremtett a tőzsde működéséhez. A tőzsdetagok számára is kedvezőnek mondható az elmúlt esztendő, hiszen a BÁT forgalma az 1992-es évhez képest több mint kétszeresére nőtt, és meghaladta a 12,3 milliárd forintot. A tőzsdetagságok ára jelentősen emelkedett: a gabonaszekcióban 1993 elején regisztrált 2 millió forintos értékhez képest az elmúlt év végén már 4 millió forinton adták-vették a tőzsdetagságot. A kft. közgyűlése úgy határozott, hogy a jelenlegi kft. cégformából átalakul az idén elfogadott, az árutőzsdéről szóló törvény szerint működő tőzsdévé. Az átalakulás előkészületeinek határidejét ez év június 30-ában állapították meg. Az előkészítés érdekében bizottságokat hoztak létre, amelyeknek feladata az alapszabály tervezetének s a belső szabályzatnak a kidolgozása. A közgyűlés foglalkozott a Keler Rt.-nek a BÁT számára nyújtandó elszámolási szolgáltatásaival is. A közgyűlésen döntöttek arról, hogy a BÁT elszámolásait a Keler Rt. ez év július 4-től veszi át. Repülőgépes növényvédelem Kihasználva a meleg, napos időt, teljes a nagyüzem a mezőgazdaságban. Gyorsan nő a gyom, ezért ennek irtása és a permetezés a legfontosabb tennivaló. Felvételünk Jásziadány határában örökítette meg a hagymaföldet permetező repülőgépet. A növényvédelemre a kedvező tavaszi időjárás miatt, mivel az őszi vetésű növények állománya nagyon sűrű, különösképpen oda kell figyelniük a gazdáknak, és nem szabad sajnálni a pénzt a gombaölő szerekre.-Mészáros-Repokamatot emel az MNB A Magyar Nemzeti Bank megemeli a visszavásárlási kötelezettséggel kötött értékpapír-adásvételi megállapodásoknál alkalmazott kamatlábakat, az úgynevezett repokamatokat. A kamatemelés mind az aktív, mind a passzív repokamatokra és minden lejáratra érvényes. Összhangban a reporendszerben történt változtatásokkal, szintén változnak az azonnali devizavételre és egyidejűleg kötött határidős devizaeladásra jegyzett swap áraknál alkalmazott forintkamatok is. Az emelkedés itt is 0,5 százalékpont minden lejáraton. A Magyar Nemzeti Bank által életbe léptetett legújabb kamatemelés közvetlenül a kereskedelmi bankokat érinti, hiszen ezután állampapír ellenében csak drágábban juthatnak hitelhez. Ám ha a kereskedelmi bankok forrásköltségei növekednek, úgy kölcsöneiknél a jövőben magasabb kamatokat számolnak fel, így az MNB intézkedése kihatással van az egész gazdaságra, alapvetően pénzszűkítő és egyensúlyteremtő célzatú. Gördülünk a levegőn, de mennyiért? Mostoha abroncsaink - guruló fillérjeink