Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-14 / 113. szám

1994. május 14., szombat Jegyzet — riport 5 Szombati jegyzet a> Nagytakarítás helyett sepregetés Az utóbbi hónapokban, s különösen a par­lamenti választások első fordulója óta jóval több, ingerültséget, félelmet sugárzó tekintetű állami hivatalnokkal lehet találkozni. Félel­mük első megközelítésre érthetetlen, hisz az eddigi két nagy győztes párt egyértelműen hangoztatta: amennyiben kormányzati pozí­cióba kerülnek, nem terveznek „nagytakarí­tást”. Ennek ellenére várható, hisz mindkét párt programjában elsődleges tételként szerepel az államigazgatás költségeinek jelentős csök­kentése, hogy a megyénkben működő állami hivatalok is karcsúsításra kényszerülnek. El­képzelhető persze az is, hogy az új hatalmi struktúra egyáltalán nem tart igényt néhány hivatalra, és nyilvánvalóan apparátusukra sem, vagy pedig a meglévő gépezetből távo­lítja majd el a nem kívánatos homokszemcsé­ket. Nagy kérdés azonban, hogy az új kor­mányzat miként viszonyul majd az utóbbi négy évben, sőt a korábbiakban kinevezett in­tézmény- és hivatalvezetőkhöz, hisz nem ke­vés példa igazolja azt, hogy a jelenlegi kor­mányzat az egyes vezetők politikai megbízha­tóságát épp úgy értékelte, mint a szakmai rá­termettségét. Természetesen lesznek most is olyanok, akik saját vitorlájukat az éppen ak­tuális széliránynak megfelelően állítják be, csakhogy - vélhetően hasonlóképpen meg­szerzett - egzisztenciájukat ne fenyegesse ve­szély. Néhány regionális állami szerv, megyei hi­vatal már létrehozása pillanatában szemet szúrt az elmúlt négy év politikai ellenzéké­nek. Ezért valószínűnek tűnik, hogy ha nem is alapos nagytakarítással, de nem pusztán hiva­talnokok, hanem egész hivatalok kerülhetnek lapátra. Bízom azonban abban, hogy a szükségsze­rű racionalizálás nem úgy történik, ahogy azt már ko­rábban megismer­tük. Remélem, a je­lenlegi hivatalnok­rétegből azoknak, akik szakmai elkö­telezettségüket és hozzáértésüket már bizonyították, nem kell csomagolniuk csupán azért, mert odafenn már más módi járja. Kétlem ugyanis, hogy kis országunk­ban túl sok megfelelő tapasztalatokkal bíró, jól képzett szakember lenne, hogy egy ilyen luxust megengedhessünk magunknak. Létezik viszont másfajta veszély is. A vá­lasztási eredmények tükrében bizonyosra vélhető, hogy ezúttal szintén sokan, akik ed­dig a háttérből szemlélték az eseményeket, nem bírnak ellenállni a kísértésnek, s igye­keznek majd a „húsosfazék” közelébe fér­kőzni, egy új klientúra részévé válni. Mindemellett, ha az első fordulóban befu­tott két párt a második megmérettetésen is si­keresen túljut, s következetesen végrehajtja programját, elkerülhetetlenné válik a „sepre­getés”, hiszen az ország pénzügyi egyensú­lyának javítása miatt elengedhetetlen az államigazgatás költségeinek érdemi csök­kentése. Abban talán reménykedhetünk, hogy nem az eddigiekben megismert, a választópolgá­rok többségében visszataszító érzést kiváltó módszerekkel történik mindez. jU a*'' Mind férfiak voltak A soroksári tömegsír titka Tavaly, szeptember 23-án a Soroksári úton, csatornázás közben egy markológépkezelő tömegsírra bukkant, s a különös lelet az­óta is nagy fejtörést okoz az orvosszakértőknek és az antropoló­gusoknak. Az Expo ’96 főmérnöke ugyanis szeptember 26-án a sír feltárását bejelentette a rendőr-főkapitányságon, és a hatóság engedélyt adott az exhumálásra. A sír teljes feltárására tavaly, október 14-én került sor, de ebben sajátos módon sem régészek, sem antropológusok nem vettet részt. Valószínűleg ez az egyik oka annak, hogy a tömegsír titka máig nem oldódott meg. A feltárók azt állítják, hogy a csontokon kívül semmi más maradványt nem találtak a sír­ban. Ráadásul a sír fellelése­kor ezeknek a csontoknak a 15 százaléka is megsemmisült. A tömegsír alapterülete 5x5 mé­ter, mélysége 3,5 méter lehe­tett. A halottak pedig rendszer­telenül feküdtek. A halottak alatt, és fölött vastag mészré­­teg volt leborítva. A csontré­teg vastagsága 30-40 centimé­ter a széleken, középen pedig 100-150 centiméter volt. A rejtély megoldása nehéz fel­adatnak bizonyul. Nincsenek meg a szokásos nyomok. Hi­szen a német tömegsírokban például „dögcédulákat”, az orosz és a magyar sírokban pedig gombokat és kitünteté­seket találtak a korábbi feltá­rások alkalmával.A Fővárosi Temetkezési Intézet, az Expo ’96, a polgármesteri hivatal, és az Izraelita Hitközség ezért az exhumálás után úgy döntött, hogy nem temetik el a marad­ványokat, hanem vizsgálato­kat indítanak azok eredetének megállapítására. A kutatást dr. Ery Kinga és dr. Susa Éva ve­zeti, akik mindketten igazság­ügyi antropológus szakértők. A vizsgálatokban az igazság­ügyi orvosszakértői intézet vezetője, dr. Varga Tibor is részt vesz. Dr. Éri Kinga kérdésünkre elmondta, hogy az eddigi kuta­tások alapján bebizonyoso­dott: 39 elhunyt feküdt a tö­megsírban, és a csontvizsgála­tok alapján biztosan eldönt­hető az is, hogy mind férfiak voltak. Az életkoruk adatait a koponyavarratok elcsontoso­­dásából, és a felkarcsont, combcsont részeiből állapítot­ták meg. Eszerint a 23 év alat­tiak száma 9 lehetett, akik kö­zött a legfiatalabb 15-17 éves. A 23 és 50 év között elhunytak száma 26, a 40 és 70 év közöt­­tieké 4 fő lehetett. A fogazatok vizsgálatakor kezeletlen, de jó minőségű fo­gakat találtak, és ez utalhat arra, hogy falusiak lehettek a csoport tagjai. Átlagos test­­magasságuk a felkarcsont, a combcsont, és a sípcsont hosz­­sza alapján 173-175 centimé­ter közötti lehetett. A halottak 70 százaléka volt 170 centimé­ter fölötti, és ez a részarány egységességre utal. Ezek a méretek meghaladják a ma­gyar lakosság elmúlt évtize­dekben mért átlagos termetét, így feltételezik, hogy a tömeg­sírba temetett emberek nem magyar nemzetiségűek. A megmaradt hajfürtök szerint az elhunytak haja sötét színű lehetett, és varkocsba fonva viselték. Ez is elég szokatlan jelenségnek látszik. * A kutatások akut--cigány vagy zsidó áldozatokra gon­doltak a szakemberek, mivel az elhalálozásuk idejét 1944-45 körül becsülték meg, így lehettek talán a második világháború áldozatai is. A koponyacsontokból és a haj­színből viszont nagyon való­színűnek látszik a mediterrán jelleg. A tömegsír mellett vasút húzódik, így messzebb tájakról is érkezhettek a cso­port tagjai.Ezeknek a részle­teknek egy része még húsvét előtt került nyilvánosságra, amikor maguk a kutatók arról értesítették a sajtót, hogy a vizsgálatok a holttestek erede­tének megállapítására folyta­tódnak. De elmúltak a megje­lölt határidők és a Soroksári úti tömegsírban fekvő embe­rekről még mindig nem sokat tudunk azon kívül, hogy nem a szokványos háborús sírok egyikét találták meg. Az Atlantic Sajtószolgálat munkatársa minden esetre újabb tájékoztatást kért dr. Susa Évától, érdeklődött, tör­­tént-e valami az ügyben. Az antropológusok megtették a magukét, hangzott a válasz. Most a történészeken lenne a sor, ehhez azonban a temetke­zési vállalat megbízása kel­lene. A vizsgálat egyelőre szünetel, s a 39 csontváz to­vább őrzi titkait. (Atlantic) "le&ivtt&e viteey 4ta*tcLci*t6<z£! Szeretettel várjuk a II. Szolnoki Nemzetközi Kiállítás és Vásáron! GARÁZSKAPU TECHNIKA Import és hazai garázsajtók Automatika már meglévő nyíló és billenő ajtókra, kertkapukra is AUTOMATA ÜVEGAJTÓK BRANÓ termékek, automata parkoló őrök. ’Wj Mindezt ^egy helyről Szolnokon, aGEFKER-től Tompa M. út 7. 11/44. Telefon/fax: 56/372-357 *51753/1H* Távközlési világnap A digitális technika csodákra képes Évtizedekkel ezelőtt alakult meg az a távközlési világszerve­zet, melynek tagja a Magyar Távközlési Részvénytársaság. Jog­elődje, a posta is tagja volt a szövetségnek. A világot behálózó szervezet kedden tartja a nemzetközi távközlési napot. Hogy Japánt, Oroszországot, Brazíliát - netán az 50 méterre lakó szomszédot - fel tudjuk hívni, összehangolt munka kell. A távközlési világszervezet célja, hogy összehangolja e feladato­kat. A távközlési világnapot a Föld minden részén jegyzik. Az ünnep mindenkié, nemcsak a MATÁV-é; ünnepelhet a többi te­lefontársaság is(?) Hol állunk telefonügyben? Sajnos az elmaradott régiók közé tartozunk. A legrosszabb a helyzet Jászberény környékén és a Tiszazugban. Az országos átlag színvonalát eléri Karcag, Tisza­füred térsége. Mesés fordulattal élve - akár hiszik, akár nem -, Szolnok városának telefonellátottsága jobb az országos átlag­nál. Rákóczifalván a telefonfejlesz­­tés az úgynevezett önkormány­zati modellben valósul meg. Anyagi-szervező munkájukra támaszkodva valósítják meg a MATÁV szakemberei a fejlesz­tést úgy, hogy minden igényt (kielégíthessenek. A település közigazgatási gazdája által vál­lalt terhet visszatörleszti a rész­vénytársaság. Késett az optikai rendszer kiépítése. A csőrend­szert a földbe fektették, a kábel behúzása viszont hátravan még. A gyárban most készül az a ká­bel, amelyik a faluba megy.- Egyik-másik lemez jobban kopott, mint a többi - célzok arra, hogy ki lehet a jó előfi­zető.- Arról nem lehet írni - mondja a posta vezetője. - Ezek titkos dolgok.- Mióta dolgozik itt? - kérde­zem Pató Lászlónétól.- Tavaly július óta - hangzik a válasz a „dugdosós” gép mel­lől. Puskás Tivadar ennél a falra akasztott szerkezetnél még mert merészebbet álmodni.- Mennyi idő alatt lehet meg­tanulni ezt a szakmát?- Hamar. Én már korábban is dolgoztam itt. Az úgynevezett kézikapcso­lású gép az, ami most a több mint 5 ezer lakosú település éle­tében is meghatározó.- Egyhangúnak tűnik ez a munka.- Nagyon szeretem. Meg­szoktam. Kitölti az egész na­pomat. Sokszor lehull az esősapka. Ezek azok a lemezek, melyek akkor esnek le, amikor jön a hí­vás. Innen tudja a telefonköz­pont kezelője, hogy kapcsolnia kell. Negyven helyi vonal gaz­dája Rákóczifalván: ők a két­­számjegyűek. Ott vannak az úgynevezett hatszámjegyűek, „a városiak”, a nagyobb intéz­mények. Hetven-nyolcvan kiin­duló hívás történik egy nap. Öt­­ven-hatvan a beérkező. A Távközlési világnapot minden szolgáltató megünnepli. Köztük a MATÁV is.- Vezető nemzeti szolgálta­tók szeretnénk lenni ezen a pia­con - mondja D.Kovács Lajos, a MATÁV Jász-Nagykun-Szol­­nok Megyei Távközlési Üze­mének vezetője. - Kialakult az a gyakorlat, hogy a helyi szolgáltatás döntő részét a MÁ­­TÁV látja el. Az országos ge­­rincszplgáltatást eleve csak a MATÁV irányítja. Eljön az az idő - biztat egy jobb jövővel az üzemvezető -, hogy olcsóbb lesz a szolgáltatás, mint ma.- Milyen kapcsolatuk van a többi telefontársasággal?- Tudomásul kell vennünk nekünk is, hogy a távközlési pi­acon versenyhelyzet alakult ki. Az igényeket a MATÁV egy­maga nem tudná kielégíteni. Magyarul nincs akkora összeg, hogy a törvény által előírt idő alatt annyi telefont telepítsünk, amennyire szükség lenne. Töb­bek között ezért történt meg a MATÁV privatizációja, ahol egy német és egy amerikai cég megvásárolta a MATÁV egy­­harmadát. Ez a pénz még min­dig nem elég arra, amiből a fej­lesztéseket finanszírozni le­hetne. Voltak olyan területek, térsé­gek a megyében, melyek tele­fonhelyzetének megoldására nem pályázott senki. Ezek „visszahullottak” a MA­­TÁV-hoz. Kevesebb területünk maradt, ezért a megemelt tőke­résszel nagyobb lehetőségünk lesza>fejlesztésekre, .új- Beszéltünk a bővítésről, há­lózatfejlesztésről. Az állampol­gár mégis úgy éli meg a „tele­fonügyeket" , hogy neki még mindig nincs készüléke. Meddig kell még várniuk?- Nézzük például Szolnok helyzetét - válaszol az üzemve­zető. Mindenhol a megfelelő műszaki állapothoz kell igazod­nunk. Ezek a feltételek megha­tározzák a mozgási szabadsá­gunkat. Érdemes arra figyelni, Rákóczifalvára tart a kábel hogy csak a múlt évben három­­szor-négyszer annyi bekötést végeztünk mint a korábbi idő­szakban. Az idén például a tava­lyi bekötés dupláját teljesítjük. Áz egész várost érintő fejlesz­tést világbanki hitelből kívánták megvalósítani. A hitelhez vi­szont nem jutottunk hozzá idő­ben. Három helyi pályázó nyerte meg a szolnoki hálózat bővíté­sét. A megállapodás szerint a szerződéskötést követően fél­éven belül kell a fejlesztést megvalósítani. Ez azt jelenti - ígérik ismét a távközlés szak­emberei -, hogy jövő évben minden igénylőnek telefonhoz kell jutnia. Sok múlik például a kivitelező munkáján.- Többen megkerestek a Szolnok ispán körút, a Scheftsik telep és a Pletykafalu lakói kö­zül, hogy nekik - fejlesztés ide vagy oda - még mindig nincs te­lefonjuk.- Ezeken a helyeken a háló­zat teljesen telített. Itt egy pilla­natig leálltunk. A Széchenyi la­kótelepen viszont a kihelyezett fokozat üzembehelyezése után mintegy 400 állomás keletke­zik. Ebből már 250-et be is kö­töttünk. Az üvegszálas technika cso­dákra képes. A beszédhangot lézerinpulzusok formájában to­vábbítja. Ennek az az előnye többek között, hogy nem érzé­keny a zavarokra. Másrészt, ezek a kábelek - a mi fogalma­ink szerint - korlátlan bővítési lehetőséget adnak. Ezzel Ma­gyarország távközlési igényét örök életre ki lehet elégíteni. Ezeket elsősorban a gerincháló­zati rendszereken alkalmazzák. Ezt a technikát használják a Tó­szeg, Tiszavárkony, Tiszajenő vonalon és Rákóczifalván is. Ezentúl csak digitális köz­pontokat helyeznek üzembe a megyében - tudtuk meg. Egy idő után lecserélik a crossbar tí­pusú központokat is. Szajol, Fegyvernek, Örményes, Kun­csorba működik majd legelőbb az új rendszerben. Egy-két éven belül behálózzák majd az egész megyét.- Mi foglalkoztatja a legjob­ban a MATAV megyei üzemve­zetőjét?- Az érdekel, hogy minél hamarabb, minél több telefon­­vonalat létesítsünk. A fejleszté­seknél figyelembe kell venni, hogy,mekkora a fizetőképes ke­reslet. A szolnoki, versenyhely­­zetes primer körzetben például 31 ezer forint lesz a telefonvo­nalak díja.- A megyében melyik az a körzet, amelyik a legtöbb fejtö­rést okozza önnek?- A Tiszazug a legrosszabbul ellátott régió. De visszük arra is a kábelt: a cibakházi központ átadás előtt áll. Az öcsödi épü­let elkészült, a csépai is. Remé­nyeink szerint ezekben az épü­letekben már az idén működnek a gépek. A cél, hogy a megye összes települése automatizálva legyen. Besenyszögön nemrég adták át a kihelyezett központot. A háromezer-hétszáz lakosú tele­pülésen furcsa, hogy mindössze százkilencvenen igényelnek te­lefont. Jelenleg alig több mint 30 állomás működik. Megpró­bálják úgy alakítani az árakat, hogy ne kerüljön 30 ezer forint­nál többe a bekötés. Boros Emil polgármester el­mondta, volt olyan nap, hogy Szolnokkal egy nap alatt nem tudtak kapcsolatot teremteni. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy megtörtént - emlegetik az emberek - hogy 10 perc alatt is már fel tudták hívni a megye­­székhelyet. A telefon mindenkinek fon­tos lenne, a vállalkozóknak azonban nélkülözhetetlen. A ta­pasztalat azt mutatja, gomba­mód szaporodnak az állomások. Már csak azért is, mert ha beve­zetik egy helyre, akkor a szom­széd is kedvet kap rá. Szurmay Zoltán Fotó: Korényi Éva Bozsó Péter üzemmérnök a besenyszögi kihelyezett központot ellenőrzi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents