Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-13 / 112. szám

1994. május 13., péntek Az Új Néplap Tiszafüreden 7 A rendszer jövője nincs veszélyben Továbbra is működik a kábeltelevízió Lovász Ferenc, az új karbantartó munka közben Az év elején többen aggo­dalmuknak adtak hangot a vá­rosban kiépítés alatt álló kábel­­televíziós rendszerrel kapcso­­, latban. Tiszafüreden, ahol már közel 1200 lakásban foghatók - kisebb-nagyobb hibáktól elte­kintve, zavarmentesen - az „égi csatornák”, többen tudni vélték, hogy veszélyben van a kábel­tévé jövője. A rendszert letilt­ják, mert engedély nélkül mű­ködik, annyira megromlott a vi­szony a megrendelő és kivite­lező között, hogy nem képesek együttműködni már - mondták az emberek. A fentiekkel kapcsolatban Gyurcsik László, a rendszert megrendelő és üzemeltető in­formációs- és kulturális egyesü­let elnöke az alábbi tájékozta­tást adta.- Megnyugtatom a lakossá­got, hogy a rendszer jövője nincs veszélyben. Egy azonban igaz: mi szerződésben rögzítet­tük elvárásainkat a kivitelező céggel szemben. Ebben az áll, hogy a Non-Plus Bt. vállalja az összes engedély beszerzését, ezzel együtt a kiépített rendszer átadásáig a karbantartást is. Március 16-ig jó ütemben is ha­ladt a kivitelezés. Nos, azóta le­álltak. A probléma csak ott van, hogy a bt. mind a mai napig nem szerezte be az engedélye­ket. A karbantartással kapcsola­tosan pedig bejelentették igé­nyüket havi 100 forint lakoson­­kénti karbantartási díjra. Mivel a szerződés az általam említet­tek szerint rendelkezik, mi en­nek kifizetését megtagadtuk. Legújabb információink szerint - erről ők maguk tájékoztatták jogászunkat - a bt. csődeljárás előtt áll. Ha a hír igaz, akkor felszólítjuk őket, hogy teljesít­sék a szerződésben vállalt köte­lezettségeiket. Amennyiben ezt nem teszik meg, és 8 napon be­lül nem folytatják a munkát, akkor szerződésszegés jogcí­men megszüntetjük velük az együttműködést. Még egyszer szeretném azonban megnyugtatni a lakos­ságot: jártunk a debreceni Hír­közlési Felügyeletnél. Ők el­mondták, hogy nekik nem cél­juk a rendszer letiltása, de záros határidőn belül kérik az engedé­lyeket. Ha a bt. továbbra sem lép az ügyben, akkor nekünk kell felvállalnunk ezt is. Mi ennek szellemében igye­keztünk már biztosítani az üze­meltetési és karbantartási felté­teleket is. Működtetünk egy hi­babejelentő központot. Itt, a 352-227-es telefonszámon kér­het mindenki információt és se­gítséget. Mindezek mellett időben gondoskodunk a legszüksége­sebb pótalkatrészek beszerzésé­ről, és felvettünk egy szakkép­zett karbantartót is. Ezekről a dolgokról részlete­sen is tájékoztatni kívánjuk a lakosságot következő közgyű­lésünkön, ami előreláthatóan e hónap végén, a művelődési házban lesz megtartva. Én azonban még mindig bízom ab­ban, hogy a kábeltelevízió ügye, a szerződésben foglaltak szerint mindenki megelégedésére megoldódik. Bemutatkozik az új TIT-titkár Nehéz eleget tenni az új elvárásoknak Bugán Péter 24 éves fiatal­ember. Árpikor J 993-ban ke­zébe vette a DATE Szarvasi Mezőgazdasági, Víz- és Kör­­rlyezetgaídálkodáííi 'Főiskolai Karának diplomáját, még nem gondolta, hogy hamarosan az álláskeresés nehézségeivel kell neki is megbirkóznia. Már munkanélküliként kel­tette fel érdeklődését a Szolnok megyei TIT-szervezet és a munkaügyi központ pályázata, amelyben a tiszafüredi TIT-szervezet titkári funkciójá­nak betöltésére kerestek alkal­mas személyt. Péter pályázott, sikerrel, így 1994. január 15-től ő a szervezet titkára. Pár hóna­pos „ténykedésének” tapasztal­tait így összegezte:- Az eltelt rövid idő alatt rengeteg emberrel beszéltem és tárgyaltam. Nem lennék őszinte, ha rögtön az elején nem szögezném le, hogy eléggé ve­gyesek a tapasztalataim. Ennek az az oka elsősorban, hogy az elmúlt évtizedekben kialakult, megszokott, hagyományos is­meretterjesztés, az általános is­mereteket nyújtó egyedi előadá­sok, előadás-sorozatok iránt csökkent az igény. A hangsúly Bugán Péter, a TIT városi és város környéki titkára inkább a konkrét ismereteket adó, a szakmai tudást bizonyít­vánnyal is igazolni tudó tanfo­lyamokra tevődött át. Mindenki a konkrét munkához jutás lehe­tőségét keresi. Különösen igaz ez itt, Tisza­füred térségében. A baj csak ott van, hogy ezeknek a kurzusok­nak jelentős a költségvonzata, melyet az átlag füredi és Füred környéki polgár csak a legrit­kább esetben tud finanszírozni. Ezért nehéz szervezetünknek ebben a régióban, a megszokott formában működni és fennma-ÜÚH . . J n­­* n . raam. Ennek ellenére vagy talán éppen ezért is, társaságunk ke­resi a megoldási lehetőségeket. Természetes módon elsősorban tagjaink segítségére számítunk. De minden támogatót szívesen látunk. Keressük az együttmű­ködés lehetőségét más szervek­kel is. A felnőttképzésen túl foglalkozunk a tehetséges fiata­lok gondozásával. Részükre matematika, biológia, kémia és földrajz tantárgyakból tanul­mányi versenyeket szervezünk. Ám a lényeg, mint már azt említettem, a szakmai képesí­tést adó tanfolyamok szerve­zése. Május 14-én indul kisgép­­hajó-vezetői tanfolyamunk. A későbbiekben gázkazán-kezelői képzés beindítását tervezzük. Már szervezzük a tűz- és mun­kavédelmi szakképesítést adó kurzusunkat, és várjuk azon gazdák jelentkezését is, akik a növényvédő szerek alkalmazá­sában és forgalmazásában kí­vánnak alaposabb ismereteket szerezni. Fejlesztés saját erőből Kovács Imre tiszafüredi szer­számkészítő 1984-ben döntött úgy, hogy a maga útját járja. Ti­­szaörvényen, a Füredi út 63. szám alatt rendezett be egy kis műhelyt, és eredeti szakmájához illően speciális szerszámok, ké­szülékek gyártásával és javításá­val kezdett el foglalkozni, ki­sebb-nagyobb sikerekkel. Talán ezért is határozott úgy nemrég - nem titkolva azt sem, hogy bízik a mezőgazdasági piac, ezzel együtt a magángaz­daságok fellendülésében is -, hogy a maga módján segíteni kí­ván a gazdáknak. Azokra gon­dolt elsősorban, akik a föld­művelésen kívül állattartással is foglalkozni kívánnak. Saját öt­lete nyomán kifejlesztett egy kettőszázhúsz voltos villanymo­torral üzemeltethető, 24 kalapá­csos terménydarálót. Már elké­szült a két mintadarab, melyek­nek a „nyúzópróbája” is sikeres volt. Kukorica és búza keverék­ből 240 kilót, a „keményebb” árpából pedig 120 kilogrammot képes ledarálni az ügyes szerke­zet óránként. Kovács Imre most kereskedőkre vár, akik - a minő­ség-ellenőrző intézet végleges jóváhagyása után - forgalmaz­nák termékét, melyet megközelí­tően 80 ezer forintos bruttó áron szeretne értékesíteni. Kis műhe­lyében jelenleg két alkalmazottat foglalkoztat a vállalkozó. Bíró János már évek óta megbízható segítőtársa, Hídvégi Józsefet pe­dig, aki korábban tartós munka­­nélküli volt, éppen a daráló gyár­tására szerződtette ez év április 1-jén, mert bízik, hogy terméke iránt országos szintű kereslet mutatkozik majd. Ha így lesz, akkor a háromfős team heti öt daráló kibocsátására tud vállal­kozni. Most azonban még várják megrendeléseket, de remélik, hogy a Kovács-féle 24 kalapá­csost mihamarabb megismerik és megszeretik a gazdák. Az oldalt szerkesztette: Percze Miklós Fotó: Mészáros János Bíró János, Hídvégi József és a kép jobb szélén Kovács Imre vállalkozó az általa kifejlesztett darálókkal s a mentők napján mm1 mm Tiszafüreden immáron ha­gyománya van annak, hogy a Magyar Vöröskereszt és a men­tőállomás versenyeket rendez a környékbeli iskolák számára. A héten, pontosabban hétfőn is ez történt. Gyönyörű napsütéses időben, a Flotta kemping területén vívta játékos, de komoly küzdelmét kilenc iskolai csapat Tiszafü­redről, Tiszaigarról, Tomajmo­­nostoráról, Nagyivánról és Ti­­szaburáról. Az első „állomáson” 13+1 kérdéses totószelvények vártak a tanulókra. Azt, hogy a gyere­kek nem a „vak szerencsére” bízták a tippelést, bizonyítja, hogy egy csapat kivételével minden egység a nyerőosz­tályba soroltatott. Ezek után a gyakorlati felada­tok következtek. Bicikli- és au­tóbaleset helyszínén kellett vizsgáznia a csapatoknak, majd ráadásként egy mérgezéses bal­eset sérültjét kellett visszahoz­niuk az „élők” sorába. Persze ebben a komoly küzdelemben is akadtak humoros epizódok, de ennek ellenére az „állandó sé­rültek” jól tűrték a helyszínen a versenyzők néha hibától sem mentes ügyködését. A verseny általános tapaszta­lata volt, hogy aki hétfőn dél­után kilátogatott a Flotta kem­pingbe, még akkor is tanulhatott valamit, ha nem versenyzett, hi­szen a szervezők gyakorlati bemutatót is rendeztek a gyere­keknek, akik ezt meg is hálál­ták. Komoly nyúzópróbának ve­tették alá a kellékeket. Termé­szetesen a Toyota mentőkocsi vitte el a pálmát a népszerűségi toplistán. A szervezők a ver­seny végén, a nap tapasztalatai­nak értékelése után eredményt is hirdettek. Egyenletes, jó teljesítmény­nyel a tiszaburaiak végeztek a harmadik helyen. Tiszaigar va­lóban szoros küzdelemben szo­rult a második helyre, így a ti­szafüredi „kossuthosokat” érte az a megtiszteltetés, hogy kép­viseljék a térséget a megyei döntőn. Az álláskeresők és munkanélküliek megsegítésére egyesület alakult Indulás, nehézségekkel A tiszafüredi polgármesteri hivatal B épületének föld­szintjén 1994. április 1. óta működik az Álláskeresők és Munkanélküliek Tiszafüredi Egyesülete. Nagy József elnök, aki a hajógyár csoportvezetője­­ként és a munkástanács elnöke­ként még 1991-ben lett munka­­nélküli, elmondta, hogy az egyesület - alulról jövő kezde­ményezésre - 28 taggal alakult meg, s ma már közel ötven tagot számlál.- Meguntuk már, hogy a fax­szal, telefonnal, hivatallal ren­delkezők nem mindig a legha­tékonyabban munkálkodnak ér­dekünkben” - fogalmazta meg ezzel kapcsolatos észrevételét, amit így folytatott az egyesületi elnök:- Szerencsére a hivatal, ezen belül is a képviselő-testület messzemenőkig támogatta el­képzeléseinket. Két fő részére biztosította a munkabér 30 szá­zalékát, melynek további részét, közhasznú munka esetében a megyei munkaügyi központnak kellene fedezni. Kellene fedezni - mondta -, mert a határozott ígéretekkel szemben csak velem kötöttek szerződést. Azt is csak két hónapra. Kollégám, Rédai László, az egyesület titkára, aki még egy hónapig jogosult a munkanélküli-segélyre, így „csak” társadalmi munkában látja el feladatát. Hozzá kell tennem rögtön azt is, hogy en­nek ellenére ő fedezte saját zse­béből az egyesület dologi ki­adásait. Erre azért volt szük­ség, mert az önkormányzat az általa támogatásként nyújtandó százezer forintot, gazdálkodási nehézségei miatt csak ebben a hónapban tudja számlánkra át­utalni. Ám ennek ellenére mi dol­goztunk. Széles körben levele­zést folytattunk, szerencsére vi­szontválaszokkal, ajánlatokkal. Már tudnánk alkalmazni rá­dió-televízió szerelőt, gyógy­növényárusítókat, díszkerítés­­gyártókat. Ezenkívül pályáz­tunk a Szerencsejáték Rt.-nél, az Országos Foglalkoztatási Alapnál és a Soros Alapítvány­nál. Ezt mind saját erőnkből és pénzünkből oldottuk meg idáig, de a továbblépéshez ez már ke­vés. Ezért várjuk az önkor­mányzati támogatás átutalását és a megyei munkaügyi központ támogató állásfoglalását. Addig is keressük a munkalehetősége­ket, kapcsolatokat, ha kell, tár­sadalmi munkában is. Hangsú­lyozom azonban, hogy mi első­sorban nem munkaközvetítéssel foglalkozunk - ezt a megyei munkaerő-szolgálat tiszafüredi kirendeltsége végzi, akikkel na­gyon jó a kapcsolatunk -, ha­nem az egyesület berkein belül kívánunk kenyérkereseti lehe­tőséget biztosítani. Korpás János híradás-technikai műszerésznek már csak a pe­csét hiányzik a munkaszerződéséről Sokan látogatják a kiállítást A szenvedély „fedőneve”: makett 1994. május 7-én - erről la­punk előzetesen már beszámolt - Kelemen Sándor, az országos makettverseny egyéb kategóriá­jának győztese nyitotta meg a művelődési ház kiállítótermé­ben az első tiszafüredi makett­versenyt és -kiállítást. A több­ségében füredi kiállítókon kí­vül, a környék több településé­ről is sokan elhozták versenyda­rabjaikat. A szervezők hat kategóriában hirdettek eredményt. A valóban professzionális munkát végző alkotók kategóriánként a követ­kezők voltak: 14 év alatti, repü­lőgép kategória: Kun Krisztián, harci jármű: Nagy Csaba. 14-18 év közötti repülőgép kategória: Jobbágy Gergely, harci jármű: Nagy Szabolcs. Felnőtt egyéb kategória: Monoki Árpád. A zsűri különdíjazottja: Kovács István. Ehhez a „dicsőséglistá­hoz” hozzá kell tenni, hogy a helybeliek, „eléggé udvariatla­nul”, minden első helyezést megszereztek. A versengésen kívül el kell mondani, hogy a megnyitó óta elég nagy a forga­lom a tiszafüredi művelődési ház kiállítótermében. Különö­sen a környező iskolákból érke­zik sok érdeklődő. Aki kedvet kap a makettezéshez, még hol­napig ellátogathat a kiállításra, s kedvező áron kellékeket is vá­sárolhat, melyek összeállításá­hoz a rendezők szakmai taná­csokat is adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents