Új Néplap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-10 / 109. szám
Növekedés a Rábánál A Rába 1993-ban stabilizálta termelését, egyedül a járműipari vállalatok közül. A két évvel ezelőtti összeomlás előtt álló gyár vezetése bízik abban, az idén már növelni is tudja termelését. Kelet-nyugati kerekasztal Varsóban a hét legfejlettebb és tíz volt szocialista ország (köztünk hazánk) gazdasági szakemberei arra a következtetésre jutottak, hogy az ezredfordulóig mintegy 200 milliárd működötökére van szüksége a volt vasfüggönyön túli országoknak. Ha ezt jelentősen növelni akarják a közép-kelet-európai országok, akkor olyan intézkedéseket kell hozniuk, amely stabillá és kiszámíthatóvá teszi a befektetési környezetet. Szolnok Papír A szolnoki papírgyár újraindításának költségét körülbelül 200 millió schillingre becsülik a szakemberek. Azonban az üzem beindulásához szügség lenne az rt. adósságának törzstőkésítésére, amibe viszont az osztrák tulajdonos nem megy bele. Várhatóan a megoldás az ÁVÜ szerint egy újraindításos felszámolás lesz. Igazságügy-miniszteri holding Tízmillió forintos alaptőkével vagyonkezelő részvénytársaságot alakít az Igazságügy-minisztérium a tartósan állami tulajdonban maradó büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok kezelésére. Ausztria EU-tag Bár a végső döntés csak a júniusi népszavazáskor születik, valószínűsíthető, hogy nyugati szomszédunk csatlakozni fog a Közös Piachoz. Ugyanis az osztrák felsőház több mint nyolcvan százalékos szótöbbséggel jóváhagyta a csatlakozást. MOSZ-kongresszus A második félévben kongresszusának összehívását tervezi a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége. A döntést az indokolja, hogy az ágazat visszaesése nem egyértelműen az aszály hibája, hanem politikai döntéssorozat miatt épült le a mezőgazdaság. Hibáztatják a szövetség vezetői a külkereskedelmi tárca erőszakosságát az agrárrendtartási hivatal tárcaközi egyeztető tárgyalásain is. General Motors Több mint nyolcszáz millió dolláros többlettel zárta első negyedévét a General Motors. A siker oka a kereslet élénkülése, valamint a költségek lefaragása. Feketepiac A nyugati országrészben 59-60 forintért vették a nepperek a márkát, és hatvanhárom-hatvannégy forintért adták. A déli és keleti országrészben az eladási ár hatvanhat forint. Kiapadt az MFA A mezőgazdasági fejlesztési alap kimerült. A megyei FM-hivatalok adnak ki különféle ígérvényeket, de csak azért, hogy a botrányt elkerüljék. A Cenzor Bróker Kft. a tőzsdéről Politikai csapda a gazdaságnak Zuhan a kárpótlási jegy árfolyama Vezérigazgatót buktat a képviselő? Az elmúlt hét sem hozott áttörést a Budapesti Értéktőzsdén, a legtöbb részvény árfolyama továbbra is stagnált vagy negatív tendenciát mutatott, ez alól csak az IBUSZ, a Pick és a GarAgent papírjai voltak kivételek. Továbbra sincs stabilizálódás a kárpótlási jegy piacán, a részvénycserék feltételei és a választások keltette bizonytalanság hatására a jegy árfolyama 515 forintig zuhant. A múlt hét slágerpapírja a nemrégiben a müncheni értékpapír piacra bevezetett GarAgent volt, az árfolyama a Novotrade néhány hónappal ezelőtti szárnyalására emlékeztető ütemben emelkedett 27 400 forintig. Magához tért a tavalyi gyászos eredmények nyilvánosságra kerülését követő sokkból az IBUSZ. A papírok egyre növekvő árfolyamon cseréltek gazdát, a pénteken elért 1320 forintos ár már magasabb a zuhanást megelőzőnél. Egyre alacsonyabb árfolyamon forogtak a Danubius-részvények, a hétfőn kezdődő kárpótlásijegy-csere hatására várható olcsó kínálat miatt egyes eladók már 1100 forinton is megváltak papírjaiktól. Lassan magához térni látszik a Pick, a hosszú ideig tartó fokozatos leértékelődés után a múlt héten volt, aki 7000 forintot is megadott a húsipari cég papírjaiért. A Hercz megszerzésére vonatkozó versenyhivatali vizsgálat pozitív lezárása és a közelgő alaptőke-emelés tovább lendíthet a papír árfolyamán. Az értéktőzsde lanyha üzletmenetével szemben a tőzsdén kívüli kereskedelem egyre élénkebb képet mutatott. Ennek oka valószínűleg a tőzsdében csalódott spekulánsok figyelmének az OTC-piacra terelődése. Nem mérséklődött a Chinoin-részvények utáni kereslet, az elmúlt héten egyes brókercégek már 430 százalékos árfolyamot is hajlandóak voltak megadni a gyógyszeripari cég papírjaiért. Megélénkült a forgalma az osztalékfizetés előtt álló Mól elsőbbségi papírjainak, a közölt vételi árfolyamok 60 százalék körül alakultak. Forgó Róbert Kiskáté termelőknek Ki kaphat meliorációs és öntözésfejlesztési támogatást? Az érvényben lévő rendelkezések szerint beruházási támogatást vehetnek igénybe azok az egyéni és társas mezőgazdasági vállalkozások, amelyek talajvédelmi, vízháztartást szabályozó, talajjavítási, területrendezési beruházásokba kezdenek, illetve öntöző- és rizstelepeket létesítenek, korszerűsítenek, vagy öntözőgépet vásárolnak. A támogatás mértéke legfeljebb a bekerülési költség 40 százaléka, amelyhez pályázat útján lehet hozzájutni. A pályázatokat a beruházás megkezdése előtt kell benyújtani a termőföld fekvése szerinti megyei földművelésügyi hivatalhoz. A kérelmekhez csatolni kell a vízügyi igazgatóság által kiadott vízjogi engedélyt is. A beruházási támogatást a földművelésügyi hivatal hagyja jóvá. A gazdálkodó ez engedély birtokában kérheti az adóhatóságtól a támogatási okirat kiadását. A támogatás folyósításáról az adóhatóság gondoskodik a beruházás pénzügyi bonyolítását végző bankon keresztül. Lényeges tudnivaló: a kormány 1994. január 1-jétől elen-i gedte a meliorációs beruházásokhoz a korábbi 'években-'— visszafizetési kötelezettséggel - nyújtott támogatásoknak a még vissza nem fizetett hányadát, csökkentve ezzel az új tulajdonosoknak a föld birtokbavételével kapcsolatos terheit. A meliorációs és öntözésfejlesztési támogatást nem kell a termelőknek visszafizetniük. Az idén erre a célra 1,3 milliárd forint áll rendelkezésre. U. G. Gazdasági vezetőkkel beszélgetve kiderült, annak ellenére, hogy a közmegítélés szerint aránytalanul sokat keresnek, valamint a közhangulat is jobban ellenük fordult, mint pár évvel ezelőtt, nincsenek irigylésre méltó helyzetben. A jövőjük legalább olyan bizonytalan, mint az ott dolgozó munkavállalóké, és nincs már meg, helyesen, az a „vezetői védőháló”, amely korábban hasonló pozícióban tarthatta őket. A nem privatizált cégek irányítóinak helyzete talán a leglabilisabb, hiszen három feltételnek kell megfelelniük, először is a felügyelő szaktárca érvényesíti irányelveit a vállalatnál, vele azonos súlyban hallatja szavát az AVÜ vagy az AV Rt., és a vezetők fajsúlyossága megmérettetik a piacon is, hiszen a vállalati eredmény vagy a piacon maradás egy cég életében a legfontosabb dolog. A három ismérv rangsorolása, amikor a gazdaság erősödésének a vágya a legnagyobb, egyértelműnek tűnik. Első a piac, majd a gazdaságosság, és ez elegendő is kellene, hogy legyen a felettes szervek igényeinek a kielégítésére is. De így történik ez valójában? Vezetőink rátemettségének megítélésében nem kap még mindig túl nagy hangsúlyt a személyes kapcsolatrendszer és az előszobázás jópofasága? Néhány nappal ezelőtt menesztették a Szolnoktej Rt. vezérigazgatóját állásából. A miértre kielégítő választ nem kaptunk, olyan indokkal, hogy az sérti a személyes jogokat. A külsőségek azonban azt mutatják, hogy a vezető elbocsátásában több a kulisszák mögötti indulat, mint a gazdasági megfontolás. Ugyanis az igaz, hogy a cég eladosódott a beszállítóknak, de ezt a céget alkalmasnak tarják, sőt remekbe szabottnak a pályázatát az adóskonszolidációra. Ellentmondásos, hogy a vezérigazgatót kirúgják, ami pedig hátramarad utána, azt alkalmasnak találják ugyanazok az emberek megerősítésre, a folyamatosság biztosítására, mégpedig olyan körülmények között, amikor az ÁVÜ felelős vezetője úgy nyilatkozott néhány nappal ezelőtt, hogy a konszolidációba jelentkező vállalatok több mint felének nem elfogadható a pályázata. Akkor most mi van? Miért találtatott könnyűnek a vezérigazgató? A boltok polcain a vásárló azt látja, hogy a Szolnoktej termékei külső és belső minőségben is átalakultak, felveszik a versenyt a nyugati árukkal, a cég üzletpolitikája is, a piacgazdaságnak megfelelően erőszakos lett, és termékeinek már biztos a vevőköre. Sőt, a cég vesztesége is évről évre csökkent, és a gazdaságosági mutatói is serkentették, hogy elfogadtassák a vállalat konszolidációs pályázata. A teljes felvirágzáshoz ugyanis csak ez hiányzott, hogy a cég ne tartozzon beszállítóinak. Na de a vállalataink konszolidációját a kormány már 1992-ben eldöntötte, csak hát a törvény késlekedett, mert a parlamentben könnyebb volt másról vitázni, mint a jövőnkről. Vagy higgyünk a pletykáknak, hogy a vezérigazgató „útilapuját” személyes indokok szabták? Hogy a részvénytársaság igazgatótanácsának elnökének, Molnár Istvánnak az áskálódásának az eredménye? Ugyanis Petri Tibor, a Szolnoktej vezetője ellen vizsgálatot indított az ÁVÜ, amely néhány héttel ezelőtt fejeződött be, és akkor semmi kivetnivalót nem találtak működésében. A vezérrigazgató szerint a feljelentés is személyes bosszú volt, mert nem teljesültek az IT elnökének elvárásai, amit személyes ellátottságában jogosnak tartott. Vagy Molnár István politikai pályájának végét érezte, és kell a vállalat igazgatói széke? Feltevések, de így választáskor önkéntelenül is felvetődik, nem ugyanolyan ejtőernyős akció folyik, mint 1990-ben?-span-Levél a dolgozóktól Szerkesztőségünk levelet kapott a Szolnoktej Részvénytársaság dolgozóitól. Több hiteles aláírással ellátott okmány egyértelműen kiáll a társaság vezérigazgatója, dr. Petri Tibor mellett. „A Szolnoktej Rt. dolgozói megdöbbenéssel olvasták az Új Néplap 1994. május 6. számából, hogy az Állami Vagyonügynökség felmenti állásából a részvénytársaságunk vezérigazgatóját. Mi, a Szolnoktej Rt. dolgozói tiltakozunk az eljárás ellen, mert ez rontja a vállalat üzleti értékét, mivel a vezérigazgató a tárggyal kapcsolatban semmiféle írásos értesítést nem kapott. Kiállunk a vezérigazgató mellett, akinek irányítása alatt a társaság kiemelkedő üzleti sikereket ért el, és az Állami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának döntése alapján konszolidációs tervét elfogadták. A témával kapcsolatban az ÁVÜ-től részletes tájékoztatást kérünk.” A levél több, személyi számmal ellátott aláírást tartalmaz. Az ÁVÜ IT elnökének, dr. Pongrácz Tibornak levelet írt az rt. felügyelő-, illetve szakszervezeti bizottsága. A Szolnoktej Rt. dolgozói, IT-tagok és FB-tagok, valamint a tejtermelők, s kereskedelmi partnereink megdöbbenéssel olvasták az Új Néplap május, 6-i számában, hogy az ÁVÜ felmenti állásából a Szolnoktej Rt. vezérigazgatóját. Ez az eljárás sérti a vezérigazgató személyiségi jogait, aki e tárggyal kapcsolatban semmilyen írásos anyagot nem kapott. „Nálunk agresszívebb a kereskedelempolitika" Kanadai szakértő a Jászságban Mióta megnyíltak a kapuk a világra, hazánkban egyre több külföldi szaktanácsadó fordul meg. Jászberényben, a Jászságban több amerikai tanácsadó is járt az utóbbi 2 évben. Vizsgálták az önkormányzatok munkáját, a mezőgazdaság problémáit, a kezdő vállalkozókat. Egy hónapon át egy kanadai tanácsadó a Jászsági ÁFÉSZ működését tanulmányozta. John Roland úr Észak-Ámerika legnagyobb fogyasztási szövetkezeténél dolgozott aktív korában. Az üzletek áruellátásával, nagykereskedelmi beszerzéssel foglalkozott. Most pedig a CESO tanácsadójaként járja a világot. A szövetkezés ugyanis mindenhol az élet természetes velejárója. A gazdasági élet számtalan területén hatékony megoldás. Először a Calgary „áfészről” beszélgettünk.- Ez a kontinens első áfésza az élelmiszer-forgalmazásban. Kanadában a szövetkezeti kereskedelem 10 százalékos, ezen belül a Calgary szövetkezet részesedése 30 százalék arányú. Nálunk is önkéntes a tagság, már 1 dollárral be lehet lépni. így 300 ezer a tagok száma. A szövetkezeti tag előnyöket élvez. Magas színvonalú ellátást, kiszolgálát kap. Vásárlásai után 4,5-5 százalékos visszatérítést, bónust adunk. Tagi szolgáltatásokat is igénybe vehet, például árubemutatók, postai szolgáltatások. Az üzletekben be lehet lépni, nem kell hozzá különösebb adminisztráció.- Úgy tudom, második alkalommal dolgozik Magyarországon. Miben mások a mi fogyasztási szövetkezeteink?- A boltméretek az eltérőek. Itt nagyon sok kicsi üzlet van. Ez az áruskálát is behatárolja. Mi sokkal agresszívabb kereskedelempolitikát folytatunk. Javaslataim között első helyen szerepel a nagykereskedelmi beszerzőtevékenység erősítése. A vevő megtartásáért alacsony árakat kell elérni, ez a beszerzéseken is múlik.- Mely üzletet látta olyannak, mint egy kanadait?- Jászberényben az Apponyi téri ABC megüti a nyugati színvonalat. Az üzletek egységes arculatának megteremtését is javaslom. A jászberényi áruház viszont elmarad a kívánalmaktól. Bővítésre, átalakításra, átszervezésre szorul. Nagyon tetszett az alattyáni ABC, mely megfelel egy kis falu kívánalmainak.- Roland úr részt vett a Jászsági ÁFÉSZ küldöttgyűlésén. Milyen volt ez a fórum, a tagsági akarat megjelenítésének fóruma?- Nálunk hosszabb ideig tart egy ilyen esemény, s több a kérdés, hozzászólás. Egyébként Kanadában is így zajlik egy küldöttgyűlés. A pénzügyi jelentést nálunk részletesebben ismertetik, kivetítik táblára, hogy mindenki láthassa. Itt csak szóban hangzottak el a számok. Különbség, hogy Kanadában évente a küldöttek igazgatóságot választanak. A tisztségviselőket évente megerősítik vagy cserélik. Itt ez négyévente van. Nálunk is szokás, hogy küldötteknek valamilyen apró ajándékkal kedveskedünk. A jászberényi szövetkezet Székely Mihály Kórusa (rövid műsort adtak a gyűlés előtt - a szerk.) igazán nagyszerű volt. Ilyen nincs nálunk, de igazán sajnálom, hallva az ő éneküket.- Magyarországon két olyan áfész kért tanácsadói segítséget, mely jól dolgozik, s talpon maradt a versenyben. Miért van ez így?- A vezetők szemlélete, nyitottsága, fogékonysága az újra valószínűleg kihat az általa vezetett közösségre. A sikeresség záloga az innovatív vezetés. Úgy gondolom, mégsem haszontalan az én munkám. Sok mindent átbeszélgettünk, s remélem, tanácsaimat megfogadva, valóra váltva, még jobb eredményeket érnek majd el a jászságiak. K. E. Lehet, hogy az olcsó hús a drágább Európával összhangban A kilencvenes évektől egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy ha a hazai húsipar meg akarja őrizni nyugat-európai piacait, ha javítani akar nemzetközi versenyképességén, illetve jövedelemtermelő képességén, akkor be kell vezetnie az eddiginél magasabb színvonalú, az Európa Unió előírásaival harmonizáló minőségi rendszert. Jelenleg néhány nagy húsipari vállalat már az új, EUROP-rendszemek megfelelően végzi a sertéshús minősítését, 1995-től pedig már valamennyi vágóhídon egységesen kötelező lesz az új minősítési és osztályozási rendszer alkalmazása. A bevezetésre szánt módszer lényege, hogy a vágott sertéseket a kitermelhető színhús százalékos aránya szerint minősítik és osztályokba sorolják. Az osztályok jelölésére az E-U-R-O-P betűket használják. Az E, az 55-60 százalék közötti, az U az 50-55 százalék közötti, az R a 45-50 százalék közötti, az O a 40-45 százalék közötti színhústartalmat jelöli. P minősítést kapnak azok a vágott félsertések, amelyeknek a színhústartalma nem éri el a 40 százalékot. Újabban már létezik az S kategória is a 60, illetve annál magasabb arányú hústartalom jelölésére. A hazai sertésállománynak jelenleg 3.7 százaléka felel meg az E minősítésnek, 17,7 százaléka az U, 43,3 százaléka az R, 34,1 százaléka az O és 1,2 százaléka a P kategóriáknak. Jelentős különbség tapasztalható a nagyüzemi és a kistermelői állatállományok között. A kisüzemek csak költségeik csökkentésével tudják javítani jövedelmezőségüket, ezért gyakran nem vásárolnak tenyészállatot, hanem olcsón előállítható sertéseket szaporítanak, hizlalnak. Az utóbbi időben azonban már a nagyüzemek egy része is megspórolja a tenyészállat-vásárlást. A minősítés eredményei alapján a sertéstartók értékelhetik saját tevékenységüket. Pontosan tudhatják, hogy a nagyobb színhústartalom, a jobb kereskedelmi minőség érdekében milyen változtatásokat kell végrehajtaniuk a fajtát, a takarmányozást illetően, annak mekkora a költségvonzata és nem utolsósorban: milyen mértékben térül meg a többletkiadás a jobb minőségért kapott árkülönbözetben. A minőségjavulást csak úgy lehet elérni, ha a jó minőségű osztályhoz olyan felvásárlási árak tartoznak, amelyek megfelelnek a vágósertések húsipari értékének. Fontos elve még az árrendszer kialakításának, hogy ne ösztönözzön a gyengébb - a piaci és a húsipari szempontból alkalmatlan - termék előállítására. Az EU-ban érvényben lévő előírások bevezetésével természetesen nem változik meg egyik napról a másikra a sertéstenyésztés. A szakemberek becslése alapján Magyarországon a színhústartalom növekedése éves átlagban elérheti a 0,8 százalékot. A sertéságazat hazai résztvevői legkevesebb tíz év megfeszített, összehangolt munkájával érhetik utol Európa legkiválóbb sertéstenyésztőit. Ferenczy
