Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-08 / 82. szám
A pénznek nincs szaga?! Mosás után tisztán kerül a gazdaságba A pénzmosás még néhány évvel ezelőtt ismeretlen fogalom volt számunkra, mára azonban egyre többet lehet róla hallani, sőt, reális veszéllyé vált. Világviszonylatban sincsenek pontos adatok a bűncselekményekből származó bevételekről, csak hozzávetőleges adatokról lehet beszélni. Mindenesetre elég meglepő az ENSZ által 1987-ben(!), a világ kábítószer-kereskedelméből származó jövedelem becsült adata: ezek szerint ez az összeg 300 milliárd dollár! A pénzmosás reális veszélye felkeltette a kereskedelmi bankok és a bankfelügyeleti szervek hathatósabb odafigyelését. Ez jelent meg konkrétan a Btk. módosító indítványában, ami a fejlett országokban alkalmazott módszerekkel összhangban kívánja megakadályozni a gyanús pénzek legálissá tételét. De konkrétan miről is van szó? A téma összefoglalására vállalkozott az MNB egyik legújabb műhelytanulmánya, mely részletesen elemzi a világban zajló folyamatokat. Maga a pénzmosás, a bűncselekményből származó jövedelem legálissá tétele igen régóta működő üzletága a pénzügyi szférának. Az elterjedését világméretekben - és nagyságában - a kábítószer-kereskedelem robbanásszerű fejlődése okozta, hiszen ez ma már nem ismer országhatárokat, sem kontinentális áthidalhatatlanságo- kat. A kábítószer-kereskedelem elleni harc egyik jó fegyvere is az illegális jövedelmek elkobzása, hiszen ekkor éppen attól fosztják meg a bűnözőt, amiért az egészet végigcsinálta. Ám azt is tudni kell, hogy nem csak kizárólag a kábítószerből származó bevételt szükséges tisztára mosni. A folyamat „legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy egyes országok gazdasági alapja, társadalmi felépítménye teljesen a bűnözők hatása alá kerülhet, s az egész államigazgatási apparátus a bűnözők kiszolgálóivá válhat” - állapítja meg a szerző a pénzmosás össztársadalmi méretű kihatásait. Erre példát is lehet említeni, hiszen igen közismert a latin-amerikai országok helyzete. A pénzmosás kifejezetten „készpénzintenzív” üzletág, ugyanis az illegális tevékenységből származó jövedelem készpénzben keletkezik. Ez még nem volna probléma, ám ha a készpénz nagy mennyiségben van jelen, akkor már komoly gondot jelent. Ezért szükséges kevésbé feltűnő eszközökre váltani. A kiadvány ezzel kapcsolatban megjegyzi - mintegy a pénz mennyiségét hangsúlyozva -, hogy például a rendőrség (USA) a leleplezett ügyekben lefoglalt készpénzt nem számolják, hanem kilogrammra mérik. Egyébként a bűncselekményből származó pénz az elhelyezésnél érhető a legjobban tetten. Erre több technika is létezik, ami a hamis dokumentumok gyártásától kezdve a nagyobb értékű vagyontárgyak vásárlásáig terjed. De nem ritka a pénz fizikális csempészése sem. Ha kell egyáltalán csempészni! Ugyanis léteznek olyan országok - ezeket keresik is a bűnözők -, amelyeknél nem figyelik a határon át mozgó pénzeket. „Például az egyik távol-keleti országba egy afrikai ország szervezete 72 millió US-dollárt vitt be készpénzben. Az összeget bevallották a repülőtéren, s ezzel teljes mértékben eleget tettek a távol-keleti ország valutabeviteli előírásainak.” Az egyik legjobban alkalmazott és kihasznált lehetőség a jól fejlett off-shore vagy adóparadicsom típusú bankrendszerrel rendelkező országok. (Off-shore pénzügyi központ egy nemzetközi pénzügyi központban, nem a helyi bank tulajdonában lévő fiók, amely külföldi bankoktól fogad el betéteket, belföldiektől pedig nem fogadhat el. Nem vonatkoznak rá a belföldi banki szabályozások sem.) Kiváló lehetőség a nagy elektronikus központok kihasználása is, csak egy kiváló szakember szükséges hozzá, aki ismeri a rendszert, ugyanis az elektronikus átutalások lényegében személyes ellenőrzés nélkül történnek. Például egy New York-i kereskedelmi bank naponta 50-100 ezer elektronikus átutalást kezel, ahol a központi számítógép más komputereknek ad utasítást, s a pénz szinte azonnal az egyik számláról a másikra kerül. Ezzel kapcsolatban megjegyezhető, hogy nálunk erre még éveket kell várni, hiszen ma éppen a vállalkozások vannak gondban azért, mert több napig tart a pénz mozgása az egyik bankból a másikba, bár lassan minden banknak országos elektronikus hálózat van, csak éppen egymással nem tudnak ilyen gyorsan kommunikálni. Igaz, ez egyben korlátozza is a pénzmosás ezen lehetőségét. A legnagyobb jövedelmek főleg kábítószer-kereskedelemből származnak, s megakadályozására több nemzetközi szervezet is létrejött. Ezek között első a PAFC (Pénzügyi Akció Feladat Csoport), mely kifejezetten a pénzmosás elleni küzdelem céljából jött létre 1989-ben hét nemzet kezdeményezésére. „A probléma súlyosságát mutatja, hogy napjainkra a részt vevő országok köre 31-re bővült.” Magyarország számára is reális veszéllyé vált a pénzmosás. Ezért szükséges megtenni minden tőlünk telhetőt a megakadályozására, tanulva a tapasztalatokból. Ennek érdekében a füzet útmutatót és javaslatokat is tartalmaz a kereskedelmi bankok számára a tisztázatlan eredetű pénzek tisztára mosásának megakadályozására. A figyelemmel kísérendő tranzakciók között kiemelkedő a készpénzhasználat bármilyen furcsasága vagy éppen mennyisége. Menedzsment- és minőségoktatás A Magyar Fejlesztési Alapítvány (HUDEFO) támogatást biztosít magyar vállalkozások vezetői számára egy speciális továbbképzési formában való részvételre. A képzés sem akárhol lesz, az egyesült államokbeli Seattle-ben. Júniusban kezdődik egy hathetes tréning, melynek célja az amerikai üzleti menedzsment gyakorlati bemutatása, annak a magyar gyakorlatba való átültet- hetősége, kiemelve az amerikai-ázsiai üzleti kapcsolatokat. A továbbképzésen részt vevők nemcsak az üzleti élet rafinériájába pillanthatnak be, ugyanis a tematikában szerepel a teljes körű minőségbiztosítás bevezetése is - a saját vállalkozásnál. De megismerkedhetnek az amerikai véleménnyel is, már ami a számvitelt és az adókat illeti. Emellett lehetőséget és támogatást bizto- sítnak potenciális üzleti partnerek felkutatására is. A jelentkezési határidő április 15., s angol- nyelv-tudás szükséges. A támogatás ellenére borsos árat - 360 ezer forintot - kell fizetniük a résztvevőknek. A fogyasztók védelmében Legrosszabb a helyzet a vendéglátásban és az élelmiszer-kereskedelemben Az ellenőrzések száma 22 százalékkal nőtt, s ehhez képest javuló tendenciát mutat a 11 százalékos csökkenés kifogásolási arányban. Ugyanakkor az élelmiszer-kereskedelem és a vendéglátás területén még mindig tűrhetetlen az a helyzet, hogy 70 százalékos a felelősségre vonási arány. Mindezt a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megyei felügyelőségének 1993. évi jelentése tartalmazza. Az elmúlt két évben fokozatosan növelte a megyei felügyelőség a vizsgálatok számát, ezzel szemben mindenképpen „eredmény”, hogy a kifogásolási arány 11 százalékkal csökkent. Az viszont lesújtó, hogy minden második kereskedelmi egységben hiányosságot találtak a felügyelőség szakemberei. A helyzetet súlyosbítja, hogy a hiba gyakorisága átlagosan 2,6-szeres, azaz egyidejűleg 3-4 hibát is elkövet az üzlet. A vendéglátás és az élelmiszer-kereskedelem területén „tűrhetetlennek” nevezi a jelentés az uralkodó állapotokat. Ezt a 70 százalék feletti felelősségre vonással indokolják, azonban az ellenőrzések számához viszonyítva igen magas a hibát elkövető egységek száma. Tavaly például 171 vendéglátó közül 122-t vontak felelősségre valamilyen okból. A hibaokok között számos olyan található, melyek költségek nélkül meg- szüntethetők lennének. Ilyenek között a cégjelzés, a nyitvatartási idő feltüntetése említhető meg. További alapvető kereskedelmi etikát sértő a működési engedély hiánya, az egészség- ügyi alkalmassági követelmény be nem tartása. Ennél súlyosabb hiányosságok a gazdálkodás és nyereség- érdekeltség körében fordulnak elő. Az árdrágítás különböző típusait fedezte fel a felügyelőség, továbbá a fogyasztói megkárosítás tipikus esetei is megtalálhatóak voltak. Ez utóbbiak között a jelentés a mérési és számolási „hibákat”, a beszerzési bizonylat hiányát és a számlaadási kötelezettség elmulasztását említi. Ezen „mulasztások” anyagi haszonszerzésből erednek, így „direktben” károsítják a fogyasztót, az államot nem is említve. A minőségi követelmények betartása területén komoly hiányosságokat tapasztaltak, ugyanis a kereskedelem nem gyakorolja a minőségi átvételt. A gyorsan romló élelmiszerek fogyaszthatóságán túli árusítás gyakori, sok terméknél meg sem állapítható. A tartós fogyasztási cikkek esetében a fogyasztó sérelmére elkövetett szabálytalanságokkal találkoztak. Ide sorolható például az, hogy az üzlet vagy szerviz megszűnése esetén a fogyasztó nem tud érvényt szerezni garanciális és szavatossági jogának, s ezt csak növeli az a tény, hogy új forgalmazók és új importőrök léptek piacra olyan termékekkel, melyek alkatrész- ellátása nem biztosított. A felügyelőség összességében megállapította, hogy az új gazdasági környezet javított a lakosság ellátásának mennyiségében és választékában - ezt nap mint nap tapasztalhatjuk is. Azonban a minőség területén differenciálódott a színvonal, szinten minden területen. Cégalapítási kampány hazánkban Az elmúlt öt év alatt, a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálybalépését követő évek során Magyarországon olyan mértékű cégalapítási kampány indult meg, amelyet még a legmerészebb gazdasági és társasági jogalkotók sem tudtak előzetesen valószínűsíteni. A fejlett, működő piacgazdaságok belső viszonyai között meghonosodott gyakorlat szerint ezen időszak folyamán Magyarországon is egyre inkább fontossá, sőt nélkülözhetetlenné vált a „gombamód” alakuló gazdasági társaságoknak a hiteles forrásból származó és az adott időszakban hatályos cég- információk megszerzése. Hiszen a vállalkozói versenyszférában a cégek üzleti sikerei, a biztonságot adó szerződéskötések múlhatnak azon, hogy a gazdasági társaság a vele üzleti, illetve versenytársi kapcsolatban álló többi cégről milyen pontos és időtálló, megalapozott információkkal rendelkezik. Mindezek kellő birtokában a döntéshozók kockázatvállalása jelentősen csökkenthető. Hazánkban a Cégközlöny hivatott az előzőekben felvázolt igényeket kielégítő céginformációk hivatalos közzétételére. A Cégközlönyhöz kapcsolódik egy folyamatosan aktualizált cégjegyzékadatbank is. Ez lehetővé teszi a legkülönbözőbb céginformációk lekérdezhetőségét, de módot ad egy adott időszakban, a kívánt rendezettségben, igen sokféle céginformáció összegzésére is. Ennek egyik formája az évenként megjelenő Cégkatalógus. Az egymást követő évek elején kiadásra kerülő katalógusok pedig lehetővé teszik az összegzést és az elemzést. Igencsak szembetűnő az 1992. év során alapított cégeknek a megelőző évekhez és a követő évhez képest igencsak kiugróan magas száma. Ebben valószínűleg sok minden közrejátszhatott, így a társadalmi és , gazdasági rendszerváltozás mind erőteljesebbé válása, a privatizációt, a gazdasági társaságok átalakulását célzó törvények gyakorlatbani érvényesülése, de az adótörvények adott időszakra érvényes előírásai is hatással lehettek. Például az az adózási előírásbeli változtatás, hogy csak az 1992. január 31-ig megalakult és a cégbíróságokon bejegyzésre bejelentkezett cégek részesülhettek még az induló vállalkozások részére addig igénybe vehető társasági adókedvezményekből, eddig soha nem látott „cégalapítási kampányt” váltott ki országszerte. Ä növekedés 168 százalékos volt az előző évhez képest, összesen 43 800 új céget jegyeztekbe, illetve tettek közzé a Cégközlönyben. Termelői árak 1994. januárban ■■MMIHIIMMBMMMMM Az emelkedő tendencia folytatódik Januárban a mezőgazdasági termelők feldolgozásra és továbbfelhasználásra történő értékesítéseinek árai a múlt év januárihoz képest 16 százalékkal emelkedtek. Ezen belül a zöldségféléknél 19,9, a gyümölcsöknél 29,3 százalékos ár- csökkenés(!) volt. Az áremelkedés területén a legmagasabb a növényi termékeknél volt tapasztalható - 40,3 százalék. Az élő állatoknál és állati termékeknél az árindex 115,2 százalék. Ezzel szemben megjegyezhető, hogy a fogyasztói árszínvonal - az élelmiszerek körében- januárban 117,5 százalékos volt, a szeszes italoknál és a dohányáruknál 13,4 százalékot mutatott a fogyasztói áremelkedés egy év alatt. Januárban a búza és az árpa termelői-felvásárlási átlagára tonnánkánt 500 forinttal, a kukoricáé pedig 1200 forinttal emelkedett 1993 decemberéhez viszonyítva. Ugyancsak emelkedett a vágósertés, a vágómarha és a tehéntej felvásárlási átlagára is. Az ipar termelői átlagárai 1994 januárjában 8,1 százalékkal haldták meg az előző év januárit. A belföldi értékesítés árszínvonala 6,8, míg a forintban mért exporteladásoké 12,4 százalékkal emelkedett 12 hónap alatt. A 12,4 százalékos export- árnövekmény teljes mértékben a forint leértékelésének eredménye — ami összeségében 16 százalék volt. Decemberhez viszonyítva az egyéb feldolgozóipari termékek 3 százalékkal, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek, továbbá a vegyipari termékek egyaránt 2,4 százalékkal voltak drágábbak januárban. (Forrás: KSH) Továbbra is csekély a munkaerő-kereslet Márciusban a megyei munkaügyi központ kirendeltségein 33.712 munkanélkülit tartottak nyilván; 3.867-tel (10,3 százalékkal) kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A közvetítőirodákban a hónap folyamán közel 200 fővel kisebb számban jelentkeztek regisztrálásra, mint februárban (márciusban 1.351-en). A munkanélküliségi ráta értéke 17,3-ről 16,7 százalékra mérséklődött. A túlkínálat állandósulásával szemben továbbra is szűk választékú és szezonálisan váltakozó a munkaerő-kereslet. Az állástalanok számára márciusban 699 felajánlható munkahely állt rendelkezésre. Az előző hónaphoz viszonyítva a kereslet-kínálat viszonyában kedvezőtlen változás történt, a 100 munkanélkülire jutó állásajánlatok száma 3,1-ről 2,1-re csökkent. A megyei átlagnál előnyösebb a helyzet a martfűi (6,5), a jászberényi (3,4) és a szolnoki (3,0) körzetekben. Nőtt a segédmunkára vonatkozó ajánlatok száma, és több igény érkezett szellemi munkakörökre is. A megyében tovább emelkedett a kereslet az alapfokú végzettséggel rendelkezők iránt, az összes felajánlható munkalehetőség 43,8 százaléka vonatkozott rájuk. Februárhoz képest az elhelyezkedési lehetőségekben javulás következett be a technikumot végzett és diplomás munkanélkülieknél is. Mérséklődött a feldolgozó- ipari, ingadozott a mezőgazda- sági és az építőipari munkaerő-kereslet, emelkedett viszont a szolgáltatószférában jelentkező munkaerőigény. Márciusban munkanélkülijáradékra, -segélyre a regisztrált munkanélküliek 54 százaléka volt jogosult. Jövedelempótló támogatásban 11.898-an részesültek, számuk év eleje óta több mint 2.200-zal emelkedett. Legtöbb az önkormányzat által támogatott állástalan a szolnoki, a jászberényi, a kunhegyesi és a törökszentmiklósi térségekben. Tovább csökkent, de még mindig magas a pályakezdő munkanélküliek száma, ebben a hónapban 2.678 fiatalt tartottak nyilván. Jelentős a nyilvántartási rendszerben 1 évnél régebben szereplők létszáma, arányuk a munkanélküli-állományon belül meghaladja a 67 százalékot. Molnár Tünde Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.04.08-án Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. ápr. 08-ig (%) Eladási árf tartozó ho (%) 1994/A 100,50 100,00 8,77 _ 1 994/B 94,91 94,32 5,32 24,75 1995/A 88,88 87,84 8,57 24,44 1995/B 88,57 87,47 6,85 24,35 1995/C 94,50 93,83 3,16 24,80 1995/F 92,26 91,35 13,04 24,67 1995/G 94,25 93,26 12,88 24,57 1995/H 94,00 92,95 11,22 24,50 1996/A 87,02 85,35 4,57 23,27 1996/B 90,81 89,58 3,64 24,18 1996/C 90,73 89,47 2,73 24,13 1996/F 90,11 88,72 15,63 23,88 1997/C 86,15 84,42 1,77 23,09 1997/D 100,30 99,50 6,27 — 1997/E 100,30 99,50 1,421998/A 100,10 99,50 1,56Magyarázat: ségvétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot bizt< Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.
