Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-08 / 82. szám
1994. április 8., péntek Hazai körkép 5 ÚTÉPÍTÉSEK KUNHEGYESEN. Lakossági hozzájárulásból készítik Kunhegyesen a Csokonai, Kölcsey és Lejtő utcák, valamint a Csete-köz útalapjait. Az elkészült alapokra majd az önkormányzat térítteti le a szilárd burkolatot. Felvételünk a Csokonai utcában készült. -MészárosA keresetek Én egyensúlyozok, te dirigálsz... alakulása Horoszkópok tőmondatokban A tíz alkalmazottnál többet foglalkoztató gazdálkodószervezeteknél februárban a havi bruttó átlagkereset 27.819 forintot tett ki, ezen belül a fizikai dolgozóké 21.442 forintot, a szellemi foglalkozásúaké 41.816 forintot. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint a minimálbér februárban 10.500 forintra emelkedett a korábbi 9000 forintról. A februári keresetek a pénzügyi területen dolgozóknál a legmagasabbak, a bruttó jövedelmek 52.379 forintot tettek ki. Jelentős mértékben, átlagosan 4000 forinttal nőttek a fizetések az építőanyag-iparban, a villamos energia, a gáz-, hő- és vízellátás területén dolgozóknál, ám csak a szellemi foglalkoztatottak körében. A KSH azt is közölte az MTI-vel, hogy a jelentés a bruttó kereseti adatokra vonatkozik. (MTI) Egész évre, sőt hónapokra bontva készülnek manapság horoszkópok. A népszerű asztrológiai foglalatosság eredményeiből ezúttal nem egy-egy meghatározott időre vonatkozó megállapításokat, hanem az égövi jegyekre legjellemzőbb tőmondatos horoszkópokat ismertetjük: Kos: Én - én vagyok ... Igyekszem magamnak minnél több mindent elintézni. Bika: Én birtokolom! - Rajtam nem fog múlni a népszaporulat ... Ikrek: Én gondolom! - Nálam nincs titok, mert mindig mindent továbbadok ... Oroszlán: Én dirigálok! - A viták elkerülésére: legjobb ha engedelmeskedtek nekem... Szűz: Én elemzek! - Kimutatásaim és statisztikáim mindent elárulnak. Mérleg: Én egyensúlyozok! - Közben gondoskodom arról, hogy a butikosok forgalma ne apadjon és ne essen vissza. Skorpió: Én akarom! - Rokonokat, barátokat egyaránt beleviszek sikeres vagy bukásra ítélt kísérletekbe. Nyilas: Én látok! - Mindenről és mindenkiről megvan a magam véleménye. Bak: Én használom! - Teszek róla, hogy a fák ne nőjjenek az égig- (/ Vízöntő: Én tudom! - Jól elszórakoztatlak benneteket, de én is szórakozom - rajtatok. Halak: Én hiszem! — Imádkozom mindnyájatokért. Ferenczy Europress A fegyverneki solymász emlékére Elhunyt Galántai Lelovich György Ki gondolná manapság, hogy őseink és a ragadozó madár együtt vadásztak? Ebből alakult ki a vadászmadarászat ősi szenvedélye, a solymászat. Hazánkban is nagyon régi, szép hagyományai vannak e kedvtelésnek. Ám uniformizálódott az életünk, és a madárral vadászatot elnyelte az idők végtelen köde. Részben! Mert itt az Alföld kellős közepén élt egy vadászszenvedélytől fűtött solymász, aki imádta és igazán ismerte a természet minden szépségét, de különösen a madarakat. Ügy hiszem, ha élnek ma solymászok hazánkban, valamennyien tőle tanulták ezt a különös mesterséget. Emlékszem, amikor kirándulások során Fegyvernek határában jártunk, mindig felkerestük Gyuri bácsit. Szívesen fogadott bennünket, és állandóan tartogatott számunkra valami újdonságot: egy-két újonnan betanított héját vagy sólymot, esetleg sérült, gyógyításra szorult gólyát és egy-egy növényritkaságot, melyet külföldről kapott mini-botanikuskertjébe. Már gyermekkorában megbabonázták a madarak. Nagyszülei olyan csodálatos madarakat tartottak, mint a páva és a túzok. Nagyapja, aki jeles vadász volt, többször is vadászott darura. Gyuri bácsinak a ragadozó madarak voltak a kedvencei. Betanított madaraival nem feltétlenül megölte az állatokat, hanem tudományos célra befogta és elküldte azokat az állatkertbe vagy más intézménybe. Remekül - hazánkban egyedülállóan - idomította a vadászmadarakat, három hét alatt a legvadabb példányt is betanította. Az ido- mítás pedig nem veszélytelen dolog, és óriási türelmet, hozzáértést igényel. Lelovich György valaha gazdatisztként kezdte pályafutását egy grófi birtokon. Dolgozott Gödöllőn az állami ragadozómadár-telepen, ahol világviszonylatban a legfőbb és legértékesebb ragadozó madár volt ebben az időben. Vezette a híres, kedves alföldi vadászma- dártanyát a Tisza mentén, ahol „óriási eperfák az udvaron, gólya kelepel a szérűskertben, s minden zugot, helyet átleng a kaszált széna különös illata” - írja róla dr. Homoki Nagy István természetfilmező. Máshol így vall a solymásznál töltött nyári estek hangulatáról: „Közben kint elcsendesednek a karámok, istállók lakói, halk kop- panással hull az eperlomb érett gyümölcse. Bent a szobában két lábon állva koldul az előbújt kis menyét, pislákol a mécses, és a cimbalomverők nyomán régi nóták kelnek a félhomályban.” Ez a cimbalmozó solymász volt a Homoki-filmek vadász főszereplője (Gyöngyvirágtól lombhullásig, Egy kerecsensólyom története ...), aki belül hordta érzelmeit, nem szerette arcára kivetíteni lelki életének hullámzását. Pedig milyen mély és gazdag érzelmek voltak azok! Később Kollányi Ágoston filmjeiben szerepelt. Művészien rajzolt, könyveit mesteri, kifejező ábrákkal illusztrálta. Értékes szakkönyvei és cikkei elsősorban külföldön jelentek meg. Itthoni legismertebb könyve a Solymászélet. Nevét, munkásságát világszerte ismerik, talán leginkább Amerikában és Németországban. Nemcsak a solymászat, hanem a magyar természetfilmezés hímevét is megalapozta a tengeren túli országokban. Lelovich György 75. életévén túl is aktívan dolgozott. Vadászmadaraival edzésekre járt. Mindig akadt néhány lelkes fiatal tanítványa. Hű segítőtársa felesége, Tériké volt, akivel negyven évig élt boldog házasságban. Gyakran fogadtak külföldi vendégeket, akik igyekeztek minél több tapasztalatot szerezni. A madáridomításról és a vadászatokról több videofelvételt készítettek a külhoniak. - Kevéske nyugdíjából szerényen éltek, de talán annál nagyszerűbben, összhangban a természettel. Fiatalos mozgása, sudár termete, nagy latintudása és óriási madárismerete tiszteletet parancsolt. Nyolcvanegy éves volt. Elment a nagyszerű vadászma- dár-idomító, elment a solymász és vadász író . . . örökre . . . Tóth Boldizsárné Mezőtúr Jogok a katonáknak is Sírhant - „villával” Az otthontalanok, vagy ahogyan inkább köznapi nyelven mondjuk, a hajléktalanok fészekteremtő ötleteikben nem szegények - kényszerűségből bármilyen mostoha körülmények között télen és kora tavasszal is fedelet teremtenek a fejük fölé. A szélsőség egyik eklatáns példáját tükrözi a következő eset. A minap megcsörrent szerkesztőségünk telefonja, síró, zokogó, ismerős özvegy előadta, hogy a közelmúltban elhunyt szeretett férjének a sírját milyen kegyeletsértés érte. Amikor családjával kimentek a szolnoki temetőbe, megdöbbenve látták, hogy a hervadozó virágokból álló koszorúkból a sírhalom oldalában valaki - hajléktalan - fészket épített ki magának. Legalábbis a szél ellen védő temetői hajlék fedelét egy kopott, elnyűtt norvégmintás pulóver képezte. A meglehetősen morbid otthonteremtésről egy gyermekkori emlék jelent meg képzeletemben. A csendes elmúlás világában, néhány alkalommal a gazdi sírját váltig őrző hűséges kutyával igen, de élő emberrel még nem volt alkalmam találkozni, és azt hiszem, a szegénységnek, az otthontalan- ságnak aligha az ilyen módszerek a megoldásai. e. s. A kormány elfogadta a katonák jogállásáról szóló törvényjavaslatot. A tervezet a szolgálati viszony tartalmát, ezen belül a katona jogállását, illetve elöljáróinak jogait és kötelezettségeit kívánja szabályozni. Az előző szabályozáshoz képest milyen mértékben hozna újat a törvény? - kérdeztük dr. Baraczka Róbertnál, a Honvédelmi Minisztérium főosztályvezetőjét.- Ezután minden szabályzást erre a törvényre kell majd visszavezetni. A legfontosabb „újdonság” a törvény szemlélete, miszerint a hivatásos és sorkatonáknak is vannak szabadságjogaik, amelyeket ott és csak annyiban lehet korlátozni, amennyiben honvédelmi kötelezettségük teljesítéséhez ez feltétlenül szükséges.- Vajon megszünteti-e a törvény a kiskatonák kiszolgáltatottságát? Védelmet kap- nak-e a tiszthelyettesek, az „öreg katonák” kitolásai ellen?- A jog irányt mutat, keretet ad a mindennapi tevékenységhez. Hatni csakis akkor tud majd, ha a parancsnok ellenőrzi a szabályok betartását.- A másik igen kényes kérdés: igénybe lehet-e majd venni a katonaságot belső rendfenntartáshoz?- Rendfenntartásra sohasem! Erről a honvédelmi törvény és az alkotmány is rendelkezik. Ahhoz, hogy a katonákat és a katonai eszközöket ilyen célra felhasználhassák, mindenképpen úgynevezett „minősített helyzetnek” kell előállnia. Ezt azonban csakis a parlament rendelheti el. Ebben az esetben az Országgyűlés a köztársasági elnök kezébe teszi le a hatalmat, ő adhat parancsot.- Megtagadhatja-e ilyen esetben a katona, hogy fegyverét használja?- A katona mindenkor köteles a parancsot végrehajtani, de a parancs kiadójának számolnia kell a katonai és a büntetőjogi felelősségre vonással, ha olyan tettre utasítja beosztottait, amivel bűncselekményt valósítanak meg.- És ha a sorkatona lelkiismereti okokból nem ért egyet a paranccsal?- A lelkiismeret kérdésével a bevonulás előtt kell számolnia a katonának. Akkor kérhet fegyver nélküli, alternatív szolgálatot, de ha már letette az esküt, köteles minden parancsot végrehajtani. A helytelen parancs végrehajtásáért már nem ő, hanem a parancs kiadója a felelős.- A kiskatonák esetében az emberi szabadságjogok a politikai jogokra is kiterjednek?- A honvédelmi törvény a hivatásos katona számára egyértelműen megtiltja a párttagságot és a politikai tevékenységet. A sorkatona és a hadköteles esetében csak olyan korlátokat állít, amelyek kizárólag a laktanya falain belül érvényesek. Ferenczy Europress Az egész Mint minden faluban, Be- senyszögön is a határmezsgye tartozéka a gázcseretelep. Varga Bálintné 1950-ben született, és azóta is Besenyszögön él. Ezerkilencszáznyolc- van óta vezeti megszakítás nélkül a gázcseretelepet.- Akkor még 33 forint volt egy palack gáz — meséli —, ma már 495 forint. Az emberek elfogadták az évek során az áremelést, részben mert nem tehetnek mást, meg havonta csak egy palack szükséges egy háztartásban, ahol nem ezzel fűtenek. Ahol gázkályhát használnak, ott 3-4 palack is kell ennyi időre, és van a faluban sok, hiszen ő is árulta. Vargáné elmondja, hogy télen 1400-1500 palack fogy el havonta, de nyáron is a vásárlás kóstálja az ezret. A falu valamennyi háztartása nála szerzi be az „energiát”, ezért szinte mindenkit ismer. Szerinte a gáz bevezetésével sem fog jelentősen csökkenni a forgalma, mert sok embernek már nem lesz pénze, hogy lakását átalakítsa a gázfűtésre. A falu gondjairól elmondta, hogy a választások után olyan kormányzatot várnak, amely teremt majd munkahelyeket. A munkanélküliség az ő családját is érinti, a férje is munka nélkül van, két fia közül az egyik munkanélküli volt, most sem a szakmájában helyezkedett el. Minden munkát meg kell fogni — mondja Varga Bálintné. Kisebbik fia talált munkát, bár épületasztalos, de mégsem a szakmájában, hanem egy mezőgazdasági maszeknál dolgozik. A cseretelep té- len-nyáron nyitva van szombaton is, mert Vargáné kedden tartja a szabadnapját. Felelős-e a kormány az inflációért? Kuncze Gábor válaszol Részben igen, mert az állam felelőtlen költekezését, a teljesítmények nélkül kifizetett végkielégítéseket, az áron alul értékesített vagyon veszteségeit ésahozzánemértést mind mi, polgárok fizetjük meg. Az SZDSZ-kormány megszünteti az értelmetlen pazarlást, mert ez az első lépés a stabil forint felé. Szabad Demokraták Szövetsége (Politikai hirdetés)
