Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-06 / 80. szám
8 Körkép 1994. április 6., szerda Parkolóház pró és kontra Szálltak és szállnak a hírek szerte a városban arról, hogy itt Szolnokon, annak is a szívében parkolóház fog épülni. Az általános tájékozatlanság jegyében született találgatások tényként adódtak tovább, összekuszálódtak az egyébként hétköznapinak mondható kérdés szálai, a vélemények a fekete-fehér kontrasztjával feszültek egymásnak, miközben a kívülálló meg nem értheti, mire ez a nagy felhajtás, és voltaképpen mi is készül itt. Az Ady Endre út-Ságvári körút kereszteződése Kezdhetnénk azzal, hogy elmondjuk az előzményeket. Azonban nehéz lenne megállapítani, hol kezdődött, ami előzménynek nevezhető, s hol ért véget, s hogy az ügy éppen most hol tart. Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a városközpont I. ütemének beépítésére részletes rendezési tervprogramot (RRT) hagyott jóvá. A testület a III. sz. irodaház (közismert nevén Vízügyi-székház) előtti gépkocsi-várakozó területére parkolóház létesítését irányozza elő. Buddy György alpolgármester: — 1990 áprilisától kezdődően több fordulóban megvitatták a város rendezési programját. A lakossági fórum elé már az átdolgozott terv került. Ezen szép számmal voltak érdeklődők, és el is mondták a véleményüket. Általában nem jellemző, hogy ilyen sokoldalúan meg legyen vitatva egy ilyen rendezési terv, ám ez megtörtént, tekintve, hogy ilyen frekventált helyről van szó. Ahol a problémák kezdődtek A közgyűlés 1991 júliusában tárgyalta az előterjesztést, s gyakorlatilag egyhangúlag fogadta el a rendezési tervet, ami két parkolóház építését irányozza elő. (A másikat a Pelikán Szálloda mögötti területre tervezik.) Parkolómérleget is készítettek, s ez azt mutatta, hogy nincs annyi parkolóhely, amennyi ezen a területen szükséges lenne. A tervprogram kivitelezésére eleinte nem jelentek meg tőkebefektetők, de egy idő után szép számmal érkeztek. Több megkeresés között szerepelt az egyik parkolóház megépítésére vonatkozó jelentkezés is. A Vagyonkezelő Szervezet - tudomásom szerint - ahhoz kötötte a szerződést a vállalkozó számára, hogy szerezzen elvi építési engedélyt. Szolnok Megyei Jogú Város jegyzője 1993. október 18-án megadta az elvi építési engedélyt egy szolnoki betéti társaságnak (Erdő-Pár Bt.) üzlet- és parkolóház építésére a Szolnok, Ságvári körút-Ady E. u. által bezárt területre. A határozat ellen a Köztársasági Megbízott Területi Hivatalához címzett féllebbezéssel lehetett élni. A hivatalhoz az elvi építési engedély ellen a III. sz. irodaház társasház-üzemeltető szervezete és a Mól Rt. nyújtott be fellebbezést, melynek lényege az, hogy álláspontjuk szerint a tervezett parkolóház felépítése akadályozza rendeltetésszerű működésüket. Nem látják biztosítottnak a főbejárat használatát, különösen felszerelések és egyéb szállítások lebonyolítása idején, tekintettel arra, hogy a parkolóház túl közel kerülne az irodaházhoz, az alsó szintek nem kapnak elegendő fényt. Várhatóan megnő a környezetszennyezés és rendkívül magas lesz a beépítettség. Felvetik fellebbezésükben azt is, hogy az építendő parkolóház okozta kömyezetszeny- nyezésre nem készült tanulmányterv, és ezt a kérdést célszerű lenne környezetvédelmi hatásvizsgálat alá vetni. A Mól Rt. fellebbezésében elsősorban a parkolási lehetőségek számukra kedvezőtlen módosulását kifogásolja, mivel a Mól Rt. jogelődje a székház felépítésének időszakában jelentős összeget utalt át a város részére annak érdekében, hogy a működésükhöz szükséges parkolási lehetőséget a jelenlegi térszinti parkolóban megoldhassák. Megítélésük szerint a parkoló tulajdonjoga ilyen formában korlátozással terhelt, ezért megalapozatlan az elvi építési engedély kiadása. A hivatal a benyújtott fellebbezések alapján megvizsgálta az elvi építési engedély kiadásának körülményeit és törvényes feltételeit. Megállapította, hogy a jelenlegi jogszabályi előírások szerint részletes rendezési tervprogram alapján elvi építési engedély nem adható, arra területfelhasználási engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Fentiek alapján a kiadott elvi építési engedélyt megsemmisítették, és új eljárás lefolytatását írták elő. A parkolóház telepítésének felülvizsgálatára hatósági eljárásban nincs lehetőség, mivel annak eldöntése a képviselő-testület feladata. Tehát a ’93. október 18-án kelt építési engedélyt ’94. január 31-én megsemmisítették, s a lefolytatandó új eljárás során az elvi engedélyhez kiadott terveket ki kell egészíteni: közlekedési, közmű- és energiahálózathoz való csatlakozás és a környezetre gyakorolt hatás ismertetésével. Az új eljárás során be kell szerezni a Környezetvédelmi Felügyelőség szakvéleményét is. Ez az egyik szál, s valahol ebbe a folyamatba akadt bele a környéken lakók véleménye, melyet január 24-én kelt levelükben fejtettek ki a polgármesternek címezve. A Ságvári krt. 13.-ban lakó 39 család tiltakozott a ház előtti parkoló emeletes garázs- zsá alakítása ellen, a terv felülvizsgálatát kérve: „Nagyon szeretnénk, ha az itt lakó emberek véleménye is érvényesülhetne a városfejlesztés kialakításakor. Ha még egy épület ideépül lakóházunk közvetlen közelébe, nemcsak a napfényt és a levegőt veszik el az itt lakóktól, a légszennyezettség fokozódása mellett még arra is kényszerítenek bennünket, hogy egy kőrengeteget nézzünk életünk végéig.” S az aggodalmak több oldalról is megjelentek. Szó esett kőrengetegről, pöfögőcentrumról, huzatról, közlekedési dugóról stb. Vélemények Szendrei Csaba, a III. sz. irodaházból: - A legnagyobb gond, nem világos, hogy mi készül itt. A parkolóházak nyugaton elterjedtek, nincs velük semmi baj, a gond, hogy a két nagy épület üzemeltetését nagyon zavarja. Megfelelő tájékoztatás kellene és igen gondos tervezés. Csenda István, a Ságvári körút 13. alatti lakók képviseletében: - Ha a huzat fokozódni fog, a felsőbb szinten óriási károk keletkeznek. Ki fogja ezt nekünk megfizetni? A házat megvették a lakók. Ha a szél leviszi a tetejét, ki lesz az, aki a költségeket finanszírozni fogja? Ignácz Béla közlekedési mérnök: - Nem értem, hogy ha valaki a parkolóház közlekedési tervét megcsinálja, hogyan tudja a jelzőlámpás csomópontba beépíteni. A parkoló jelenleg 60-70 járművet képes fogadni, a felálló hossza kicsi, az egy időben kihaladó járműveknek éppen most elegendő. Célszerű lenne a tervezőnek ezt forgalomtechnikával foglalkozó szakemberekkel megvitatni. Buday György alpolgármester: - A parkolóház telepítésével kapcsolatban környezeti hatásvizsgálat történt, ami kiterjed az építés kapcsán jelentkező zaj, levegő, rezgés vizsgálatára. Még nincs megtervezve a forgalmi rend, de sok lehetőség van, ez megoldható. A számítások nem igazolják az aggodalmat, egyetlenegy paraméter sem kerül az állami szabványban meghatározott érték fölé, sőt bizonyos tekintetben kedvezőbb hatást jelentene, zajterelő, zajelnyelő funkciója is lenne. Szeretném, hogy a környék lakói, akik a levelet küldték, kellően tájékozottak legyenek. Személy szerint kezdeményezni fogom egy találkozó létrejöttét, ahol ki-ki elmondhatja az álláspontját, reményeim szerint tárgyilagosan. Többen attól félnek, hogy az itt lévő zöldterület sérül, pedig sem a terv, sem a tervező nem gondolt ilyenre. Szeretnénk, hogy a fák megmaradjanak, sőt ha a parkolóház megépül, intenzíven művelt zöldövezet alakulna ki a környékén. Az alpolgármester által kezdeményezett találkozó március 7-én jött létre a Ságvári krt. 13. lakóinak képviselőjével. Csenda István: - Eszmecserét folytattunk a parkolóház létével kapcsolatban. Meg kellett állapítanom, hogy az alpolgármester úr korrekt módon tájékoztatott a parkolóházzal kapcsolatos adatokról. Nem vitatkoztunk a zajártalommal, a levegőszennyezettséggel és a beámyékolással kapcsolatban. Ellenben szeretném felhívni az illetékes képviselő urak fi- gyélmét, akik megszavazták a parkolóház ide történő elhelyezését, hogy az itt lakó idős emberek, amikor kinéznek az utcára, életük hátralévő részében szeretnének valamelyest egy kis üde foltot is találni, amire jó szívvel ránézhetnek. Mi nem vagyunk a város fejlődése ellen, de vegyék tekintetbe az itt élők kívánságát, problémáját is. A vállalkozó? S végül szerettük volna megszólaltatni a vállalkozót, aki meglehetősen merész ember lehet, hogy ennyi ellenvélemény és nehézség gyűrűjében még mindig meg szeretné építeni azt a bizonyos parkolóházat, amit a legtöbben kétkedve fogadnak mint jó befektetést. Optimistának találják azt, aki úgy gondolja, hogy ott telt ház lesz, mert mindenki látja a szolnoki „parkolómérleget”, egyik serpenyőjében a fizetőparkolókkal, a másikban mondjuk a közeli mellékutcákkal. S ráadásul egy ilyen igényes építményben - ami jóval több, mint aszfalt -, biztos nagyon sokba kerülhet egy óra parkolás. Hol lesz itt erre fizetőképes kereslet? Ezeket a kérdéseket is szerettük volna feltenni a vállalkozónak, ám csak annyit sikerült megtudnunk, hogy a parkolóház-építés és -üzemeltetés a világon mindenütt a legjobb üzlet. Semmiféle szennyező anyagot nem termel, új autókat nem hoz a városba. A belváros légszennyezettsége így is olyan mértékű, hogy ennél rosszabb semmi szín alatt nem lehet a helyzet. Egy ekkora városban meg kell teremteni az alapvető infrastrukturális alapokat, mivel a város parkolás szempontjából egy idő múlva bedugulhat. A parkolás díját pedig szinte botrányosan alacsonynak mondhatjuk, hiszen a hír szerint 20 forint lesz óránként. Az épület maga pedig sokkal olcsóbb lehetne, ha nem törekedtek volna arra a tervezés során, hogy ne nézzen ki parkolóháznak. A teljes alsó szintjén üzlet lenne, az e fölötti háromszintes parkolótérben 164 gépkocsi elhelyezésére volna lehetőség. És végül a tervrajzok ismeretében tegyük föl az a kérdést is: hogy illik ez a városképbe? Ha most magára a Vízügyi- és a Mol-székházra vagy városunk egyik-másik, városképet döntően befolyásoló monstrumára gondolunk, azt mondhatjuk: sehogy. Ez mintha túl szép lenne ide. Sz. E. \ parkolóház nyugati homlokzata (a Mól Rt. székházára néz) A jelenlegi parkoló 60-70 járműnek elegendő A parkolóház keleti homlokzata (Ságvári körút) A tThíiT -ffiF fflb Jtt aaE »«IlIEt WIDBB3S — ...tjj «--Ff A parkolóház északi homlokzatának terve (Ady Endre út)
