Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-05 / 79. szám

Locsolók helyett a zalaiak fürösztötték lányainkat Sz. MÁV MTE-Zala Volán MTE 53-60 (30-36) Csak a viszontlátás okozott örömöt Az „olasz” Kiss Zoltán karjai között gyötrődik Mohi Szolnok, Véső út, 300 n., v.: Simó I., Kóthay L. Szolnok: Szavercsenko 16/3, Czeglédi, TELE- POVSZKI 4, SZALAI 14, GAILOUMA 14/12. Csere: Lőcsei, Posta 2, Szombathelyi 3/3. Edző: Szalay Ferenc. Z. Volán: Monostori 5/3, ZSOLNAI 16, PLUGAR- JEVA 15/3, Szűcs, Kitlinszka 7. Csere: Nyírő, Selmeczi 5, Bicsák, Frigy 4, Brand 8. Edző: Gellér Sándor. Gellér Sándor, a zalaiak sok csatát megért mestere úgy nyi­latkozott a mérkőzés előtt, hogy számukra ugyanolyan fontos­sággal bír ez a találkozó is, mint a legutóbbi sorsdöntő mérkő­zés, emiatt egy nap lazítást sem engedélyezett játékosainak. Mindkét csapat mosolygósán kezdte a derbit, de a vendégek arcára fagyott rá előbb a vidám­ság. A hazaiak annak ellenére, hogy három „sztárjuk” nem tudta vállalni a játékot, remekül kezdtek. Szalai, valamint Gai- louma pontjaival a 9. percben 19-9 volt az állás. Ettől kezdve azonban érthetetlenül összezu­hant a MÁV MTE, és a kisebb sérülések ellenére komplett csapattal érkező egerszegiek egyre inkább érvényesíteni tud­ták rutinjukat. Szünetig a vala­mivel szervezettebben és job­ban pörgő vendégek hat (30-36) pontra hizlalták soványka elő­nyüket. Fordulás után az ötperces za­lai kosárcsendet kihasználva felkúszott a Tisza-parti gárda, és Gailouma harmadik hárma­sával már csak egy pont volt a hátránya, 26. p.: 37-38. A más­kor oly sokszor a kispadon fe­lejtett cserejátékosok rutinta­lanságának köszönhető, hogy - a jobbnál jobb helyzeteket is el­puskázva - nem tudott fordítani a szolnoki együttes. Szaver­csenko könnyelműen elszórta a társak által nagy nehezen ösz­szegürcölt labdákat, így ha lett is volna mód a felzárkózásra, a hazaiak négyese sajátos módon szabott gátat ennek. Igaz, az utolsó percekben a fiatal Szom­bathelyi hármasával még fel­csillant a remény a fordításra, de végül is a mérkőzésre na­gyobb alázattal készülő zalaiak megérdemelten nyertek a hazai közönség legnagyobb bánatára. Szalay Ferenci- Nehéz mo­tiválni a célját elért csapatot. A sérülések a bajnokság alatt elke­rülték együttesünket, de mos­tanra hatványozottabban jöttek elő, ami döntően befolyásolta a mérkőzés kimenetelét. Gellér Sándor: - Az az érzé­sem, hogy a Szolnokot viselte meg jobban a feljutásért folyó küzdelem. Nem tudom, mire lettünk volna képesek, ha a há­rom hiányzó játékos is pályára kerül. MiveLminden bizonnyal nem várható látványos javulás a ma­ródiak állapotában, így a muta­tott játék alapján nem sok esély lesz a szerdai mérkőzésen. S. L. Húsvét hétvégéjén nem ren­deztek fordulót a vízilabda OB I-ben a nemzeti válogatott kül­földi portyája miatt. A röpke szünetet kihasználva, a Szol­noki Elektrosoft SE vezetői nemzetközi vízilabdatornát szerveztek a Damjanich uszo­dában, városunk kétszeres olimpiai bajnok, legendás ka­pusa, dr. Boros Ottó emlékére. A kétnapos tornán Itáliát az I. osztály második csoportjában szereplő Libertás Bergamo, az alpesieket pedig a svájci baj­nokság ötödik helyén végzett Schwimmverein Basel együt­tese képviselte. A hazaiak mel­lett az OB I-es Szentes kapott még meghívót, ám ők az utolsó pillanatban lemondták a részvé­telt. Helyükre a II. osztályú ceg­lédi csapat ugrott be negyedik­ként. Pénteken délelőtt a Ber- gamo-Cegléd derbivel kezdő­dött a program. Az olaszok is­kolajátékot produkálva nyom­ták víz alá a Pest megyeieket és győztek 18-8-ra. A bergamói csapatban ismerős játékos on­totta a gólokat, mégpedig az egykori szolnoki, többszörös válogatott Kiss Zoltán.- Comóban játszottam három évig, ahol a póló mellett egye­temre jártam, és reklám-grafika szakon végeztem. Egy eszten­deje igazolt át a Bergamo, ahol „főállású” vízilabdázó vagyok. Jelenleg az olasz A/2 liga má­sodik helyén tanyázunk, és na­gyon fel akarunk jutni a legjob­bak közé. Még néhány évig kinn szeretnék maradni, aztán a szerzett tapasztalatokat itthon kívánom kamatoztatni. A délelőtt második találkozó­ján az Elektrosoft és a baseli le­génység ugrott vízbe. Hamar kiderült, hogy fényévnyi távol­ság van a magyar és a svájci póló között - persze a mieink javára -, és így a vége nem is le­hetett más, mint sima, 17-9-es hazai győzelem. A mérkőzés ismét kuriózumszámba ment, mert a parton hol magyarul, hol pedig tört „schwitzer deutsh”-ul irányította játékosait a hajdani kitűnő pólós, Bogdán Béla. A speciális svájci dialektus mellett azért magyarul is, mert a me­dencében ott serénykedett két volt vízügyes csapattársa is, ifj. Hasznos István és Pintér István. Bogdán Béla: - '89-ben a Svájcban játszó és edz'ósködő Cservenyák Tibi hívó szavára mentem ki pólózni a Soloturn együttesébe. Még itthon épület­gépész-diplomát szereztem, és a póló mellett Tibi állást is szer­zett a szakmámban. Három évig vízilabdáztam, majd_az aktív já­tékot befejezve, leszerződtetett edzőnek jelenlegi klubom, a Ba­sel. Svájcban a póló teljesen amatőr alapokon működik, így természetesen én is munka mel­lett edzősködöm. Délután a két külföldi csapat mérte össze tudását. A svájciak- mivel nem volt cserejátékosuk- kölcsönkérték az Elektrosoft- tól Pintér Zoltánt és Tóth Csa­bát. Volt időszak, amikor a ma­gyarok között csak egy-két hel­vét serénykedett, így az alapo­san megerősített „Szolnok II.” igencsak megszorongatta a tal- jánokat. A vége 17-15 az ola­szok javára. A nap utolsó mér­kőzésén az Elektrosoft 13 gól- különbséggel, 20-7-re gázolta el a ceglédieket. A torna második napján a harmadik helyet eldön­teni a Cegléd már nem tartotta érdemesnek Szolnokra utazni. Hogy mégiscsak legyen meccs, az Elektrosoft ificsapata mérkő­zött meg a baseliekkel egy ba­rátságos összecsapás erejéig. A fiatalok megtisztelve érezték magukat, és eleget téve a felké­résnek, annak rendje és módja szerint megverték a csokior­szágbelieket. Az első hely sorsa a Bergamo-Elektrosoft csatában dőlt el. A Tisza-partiak Mohi és Lukács kimagasló teljesítmé­nyével kiütéses, 16-9-es vere­séget mértek az olaszokra. Kö­zülük csak Kiss és Carminati tudta tartani a lépést. Végeredmény: 1. Elektrosoft SE, 2. Libertás Bergamo, 3. Schwimmverein Basel, 4. Ceg­léd. Urbán Frigotherm Erőemelő Kupa A nők emelték a verseny színvonalát Immár esztendők óta két je­lentősebb erőemelő versenyre kerül sor évente Szolnokon. Ezek közül a tavaszi rendre fel­készülési viadalnak számít az országos és nemzetközi bajnok­ságokra. A Frigotherm Kft. ta­valy adta először nevét az erős emberek Tisza-parti találkozójá­hoz, és az akkori színvonalas versenynek köszönhetően 1994-re is prolongálta támogatá­sát. Az Ulviczky Mihály irányí­totta szervezőbizottság legjobb húzásának az bizonyult, hogy a teljes magyar női válogatottat meghívta a kupára. Mivel má­jusban Új-Zélandon világbaj­nokságot, szeptemberben Oros­házán Európa-bajnokságot ren­deznek, Musztafa Imre szövet­ségei kapitány elfogadta a szíves invitálást, és öt kerettagját bene­vezte a gyengébb nem válogató­jára. A délelőtti program az ifjú­sági fiúk dobogóra lépésével kezdődött. Meglepetésre elég foghíjas mezőny jött össze, több szolnoki legény csak a lelátóról figyelte társait. Távolmaradásuk okáról edzőjük csak annyit mondott: „Nem szeretnek verse­nyezni.” Ezen a viadalon a fek- venyomásban már az új szabály szerint kellett teljesíteniük az emelőknek. A szigorú verseny­bírók a legkisebb szabálytalan­ság esetén elvették a jónak hitt gyakorlatokat, így fordulhatott elő, hogy a hattagú mezőnyből hárman is kiestek. A kisújszál­lási junior súlyemelőbajnok, ifj. Nagy László - ezúttal a szolnoki Apolló színeiben — ebben a sportágban is bebizonyította tehetségét, fölényesen nyert Baktai Norbert - Apollo - és Monoki Imre - Kisújszállás - előtt. A nők közt egy más spor­tágból ismert, sőt elismert ver­senyző hívta fel magára a fi­gyelmet. A súlyemelő-világ­bajnokságokon, kontinensvia­dalokon több érmet nyert Ta­kács Erika - Veres Fitness - próbaként rándult át az erőeme­lők küzdelmeire. Hogy micsoda eltérés van a két sportág közt, bizonyítja Somodi Vali - Per­fekt - és Petróczi Magdi - Ap­olló - is megelőzte. A különbség leginkább a fekvenyomásban volt érezhető. A súlyemeléssel szemben az erőemelésben nem a gyorsaság, a dinamizmus a döntő, így Erikának ezúttal meg kellett elégednie a bronzérem­mel. Két héttel az országos baj­noksága előtt remek lehetőség adódott a felkészültség leméré- sére megyénk legerősebb férfia­inak. Igaz, elég vegyes súlycso­port és korosztály jött össze, de mivel a Schwarz-táblázat szerint értékelték a teljesítményeket, ez nem okozott zavart a helyezések eldöntésében. A junior világbaj­nokságon eredményesen szere­pelt gyulai Földi Attila senkiben nem hagyott kétséget a győztes személyét illetően. A hazaiak ve­teránja, Kapás István ezúttal is megmutatta oroszlánkörmeit, senior létére a második helyen végzett. (géléi) A válogatott Horváth a felkészülés kellős közepén tart, így érthetően nincs kirobbanó formában Férfi kosárlabda NB /., play-off Már 2:0 a Sopron előnye Soproni Ászok-Sz. Olajbányász 79-73 (27-40) Sopron, 2500 n„ v.: Szamos, dr. Valovics. Soproni Ászok: KARA­DZICS, 26, Turcsán 11, Ster- benz T., 6, MOLNÁR Cs. 14/3, LEKARAUSKAS 22. Csere: Rakolczai, Szlávik, Molnár L. Edző: Sterbenz L/ászló Sz. Olajbányász: VARGA 8, Alexe 5, TOTH A. 21/15, Góbi 14, Mérész 2, Csere: HOSSZÚ 12/6, TAKÁCS 9/3, Knézy 2, Bódi. Edző: Rasid Abeljanov. Az Ivkovics kiállítása miatt tartalékos Olajbányász ellen magabiztosan kezdett a közön­sége által fergetegesen támoga­tott hazai csapat. Molnár Cs. és Lekarauskas eredményesen ját­szott centerben, és a 10. percben 14-7 volt az állás. Takács beál- líltása új színt hozott a Szolnok játékába, Tóth A. remekül sem­legesítette Karadzicsot, Hosz- szúval egyetemben még reme­kül is dobott távolról. Góbi jól szedte a lepattanókat, így fe­gyelmezett támadójátékkal a 15. percben 36-20-ra vezetett a Szolnok. A második játékrész­ben öt percig tudta saját első fél­idei kitűnő teljesítményét meg­ismételni az Olaj, (a 25. percben 32-46). Ezt követően a soproni­aknál Karadzics és Lekarauskas vitte a prímet, és a 30. percben két pontra csökkent az Ászok hátránya, miközben Varga ki­pontozódott, 49-51. A kitűnően A fiatal Takács új színt vitt a szolnokiak játékába játszó Takács még távolról beta­lált, ezt követően azonban a ha­zaiak percei következtek, akik elsősorban büntetőkből és gyors indításokból voltak eredménye­sek. A 33. percben Takács is a kipontozódás sorsára jutott. Há­rom percig tudta még tartani magát a Szolnok, amely Góbi kipontozása után center nélkül volt kénytelen befejezni a mér­kőzést. A Sopron a találkozó hajrájában sorban értékesítette a számára megítélt büntetőket. A találkozó Hosszú kilencméteres triplájával ért véget. A 35 per­cen át fegyelmezetten, jól játszó Olajbányász, amíg erővel is bírta, kitűnően védekezett. Kékesi

Next

/
Thumbnails
Contents