Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-05 / 79. szám
1994. április 5., kedd Jászsági körkép 7 Falu szélén tüzéptelep Jászalsószentgyörgy legvégén, a Nyár utca 79.-ben árválkodik magában egy új tüzéptelep. Kicsiny kutya napozik a kapujában, farkcsóválva üdvözöl minket. A telep vezetője Kiscsatári István, aki az alattyáni Fehér és Társa Kft. alkalmazásában az év eleje óta viszi itt a boltot. A cég a több lábon állás érdekében létesítette ezt a telepet, mert fő területe a cementfuvarozás. Minthogy ez egy építőanyag, vagyis szezonális áru, hidegben nincs nagy kereslet rá, a vállalkozást másból is fenn kell tartani. így esett a választás a tüzéptelepre, ahol télen kelendő anyagokat tudnak árulni: szenet, fát. Tavasszal azonban - egy jó tüzéphez méltón -jön a cement, a mész, és másfajta építőanyag. Később fatelepet is ki akarnak még alakítani. Télen nagy kereslet volt a felsőgallai szenükre és a tiszta akác tűzifára. Remélik, nyáron nagy kereslet lesz az aktuális termékekre, hiszen csak így maradhat meg a vállalkozás. Néha rendezni kell a kupacot mm Kondiklub a jásztelkieknek A fiatalok körében igen népszerűvé vált a kondicionáló torna. Ha nem is bodybuildingbajnokok, de egészséges felnőttek akarnak lenni. Egy jól felszerelt konditeremhez viszont jó pár millió kell, hisz az eszközök sokba kerülnek. Jászteleken azonban olcsóbb megoldást találtak. Két Fiatal, Toldi Zoltán és Ivanics Ferenc otthon kezdtek foglalkozni ezzel. Feri papája ezermester, így jó néhány eszközt maguk elkészítettek. A családi otthont azonban kinőtték, ott a népes baráti társaság nem sportolhat zavartalanul. A művelődési ház klubtermébe költöztek, amit az önkormányzat jóvoltából ingyen vehettek birtokba, tavaly augusztusban. A klub vezetője Kladek Csaba, aki egyben a falu körzeti megbízottja. A jó kondíció nála szinte munkaköri kötelesség. Most tizenkilenc tagja van a klubnak. Az önkormányzat 20 ezer forinttal támogatta őket, ebből vették a képen látható háterősítő gépet. A többi eszköz saját gyártmány, de a célnak megfelel. Egy másik pályázaton a minap nyertek 30 ezer forintot. Ennek „sorsa” különböző versenyeken való részvétel, a kihívás napjára való készülés. A klub nyitott. Felnőttek, diákok is igénybe vehetik. Az általános iskolásokkal szervezetten is foglalkoznak. ke Ismét siker volt Helyesírásból versengtek Jánoshidán jászsági helyesíró verseny zajlik az általános iskolában - kaptuk az értesítést. Már nem ez az első ilyen megmérettetés, melyre az Alsó-Jászság összes általános iskoláját meghívták a jánoshi- daiak. Tavaly rendeztek hasonló, többfordulós versenyt. Akkor 10 iskolából érkeztek 5., 6., valamint 7., 8. osztályos diákok a végső „összecsapásra”. A verseny lényege, hogy öt hónapon keresztül feladatlapokat postáznak - korcsoportonként - a diákoknak, akik legjobb tudásuk szerint kitöltve visszaküldik a feladványokat (ezeket kijavítva újra visszajuttatják a gyerekeknek). Iskolánként a két legjobb, legtöbb pontot szerző diák kap meghívást a döntőre. Idén 12, illetve 13 iskolát - korcsoport szerint - képviselt a döntőbe jutott nyolcvan gyermek. A levelező fordulókban majdnem négyszázan vettek részt; ez a szám tavaly 270 körüli volt. A gyerekeknek tetszik a vetélkedés, a levelezés - mondja Tóthné Eszes Éva, a verseny egyik szervezője. A döntő során két különböző feladatot kellett megoldani. Előbb tollbamondás, majd egy feladatlap kitöltése várt a versenyzőkre. Most lássuk, kik nyertek, előbb az 5-6. osztályosok közül: 1. Szabó Zoltán (Jászjákóhalma; felkészítő tanára Juhász Judit); 2. Antal Adrienn (Alattyán; Molnámé Menyhárt Éva); 3. Turóczi Adrienn (Jánoshida; Eszes End- réné). A 7-8. osztályosoknál: I. Parti Csaba (Jászberény, Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola; felkészítő tanára Csirke Mária); 2. Gazsi Beáta (Jászapáti, István Király Úti Általános Iskola; Urbán Bé- láné); 3. holtversenyben Molnár Ágnes (Jászapáti, István Király Úti Általános Iskola; Urbán Béláné) és Tóth Katalin (Jánoshida; Tóthné Eszes Éva). A verseny nem jöhetett volna létre, ha nincsenek a következő szponzorok: a helyi önkormányzat, (ebéden látta vendégül a gyerekeket és kísérőiket), a jászboldogházai radiátorgyár (5 ezer forintot utalt át), Bara Sándor helyi vállalkozó (3 ezer forint), a jászapáti polgármesteri hivatal (2 ezer forint), a já- kóhalmi polgármesteri hivatal (kiadványokat adott) és a jász- ladányi polgármesteri hivatal. A munkát már fiatalon meg kell Két falu, Jászjákóhalma és Jászdózsa falugazdásza Gyurkó Tibor. A 37 éves fiatalember alaposan képzettnek mondható, annyi mindent tanult. Az érettségi után nem jutott be mindjárt a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, ezért különböző szakmákat szerzett. Az egyetem után 11 évig dolgozott a jászberényi agrárszövetkezetben. Beosztott vezetőként műszaki területen volt, az utolsó öt évet pedig mint műszaki ágazatvezető húzta le. A rendszerváltás pecsételte meg sorsát. A szövetkezet ugyanis átállt a régi, hagyományos tevékenységről egy vállalkozási formára. Ebben a szövetkezet 7 vállalkozásra szakadt, amelyek önálló egységként működtek. Egy ilyennek volt a vezetője Tibor. Az egységek sokkal nyereségesebben tudtak gazdálkodni egyenként, mint a szövetkezet egészében. Eljött annak az időszaka, amikor lehetőség adódott a kiválásra. Ki is vált az építőipari és az ipari melléküzemág. Itt kezdődött el az a folyamat, amikor felborult a „rend”. A leválók bevétele hiányzott a költségvetésből, ugyanis a mezőgazdaság olyan üzlet, ahol csak betakarítás után van pénz. Ezt az időszakot segítették át az egykori melléküzemágak. Az átrendeződések, tagsági átcsoportosítások után a létszám közel megfeleződött. Mivel fiatal volt, ő is kiesett a foglalkoztatásból. Rövid ideig munkanélküli volt. Ekkor iratkozott be az oxfordi egyetem magyarországi tagozatára. Tanulmányait hamarosan befejezi egy szakdolgozattal. Ennek mi más is lehetne a témája, mint: hogyan maradhatott volna egyben és ütőképesen a szövetkezet? Időközben megpályázta a falugazdászi állást, amit sikeszerettetni A lelkiismeretes falugazdász rült öt pályázó közül elnyernie. Munkájában nem csak agrárvégzettségét, hanem az oxfordi tapasztalatokat is hasznosítani tudja. Pályázatát a körzet három gazdaköre is támogatta. Tibor 1981-ben nősült. Neje női fodrász, akinek nagyon sokat köszönhet, hiszen az utóbbi időben rengeteget dolgozott és dolgozik, valamint tanult, alig van odahaza. Ám ha otthon is van, sokan keresik fel munkaidőn túl is, hiszen Jákóhalmán csak csütörtökönként 7.30-15.30 között, míg Dósán kedden ugyanezen időközben tartózkodik hivatalában. Roland keresztnevű fia 10 éves. Úgy próbálja már most nevelni, hogy a mező- gazdasághoz minél közelebb kerüljön. Tibor is paraszti családból származik, úgy nőtt fel, hogy megszokta ezt a munkát. Úgy érzi, azok a fiatalok fogják hivatásul választani a mezőgazdasági tevékenységet, akik ebbe beleszületnek. A 30-40 éves korosztály zömében még idegenkedik ettől a munkától, de egyre többen érzik, hogy ez egy megélhetési lehetőség is. És nincs más választás, mert a munkahelyek felszámolódnak, a munkanélküli-segélynek vége lesz. Sokan nyúlnak tehát ahhoz a formához, ahol az alapok adottak, hiszen a szülők, nagyszülők nagyrészt kárpótoltak, vagyis van föld. Tiboréknak is van földjük. A felesége édesapja révén levő kárpótlási földön idén fénymagot termesztenek. Tavaly napraforgó volt benne. Szülei, nagyszülei 25-30 hektáros földje bent van a szövetkezetben haszonbérben. Nagyon keveslik az érte kapott gabonát, ahogy sokan mások. Ezért azon gondolkodnak, hogy inkább maguk művelik majd területüket. Mióta falugazdász, újra él - munkanélküliként ugyanis nagyon rosszul érezte magát. Sokan keresték mái fel új munkahelyén, igaz, kezdetben mintha nem is tudtak volna róla. Elhatározta, megismerteti magát a parasztokkal. Jákóhalmán bemutatkozó előadást szervezett, és meghívta dr. Samir Radit, a kiskunhalasi nemesítő és vetőmag-előállító üzem kutatóját is. Ezután Jászdózsán csinálta ugyanezt. A gazdák körében végzett előzetes érdeklődés után a jászsági terület erdőfelügyelőfejét, Ceglédi Istvánt hívta meg a tájékoztatóval egybekötött bemutatkozásra. Mivel a napraforgóvetés iránt igen nagy a kedv - mert az aszály sem árt e növénynek annyira, mint a kukoricának, ráadásul jól jövedelmez, mint ipari növény -, a martfűi növényolajgyártól (Cereol), illetve Budapestről is volt egy szakember az előadáson. Tibor él-hal munkájáért. Érdemes felkeresni őt, ha valakinek a mezőgazdaság terén valami gondja adódna, mert biztosan tud rá megoldást. Juhász a faluh Csendes juhnyáj legelészik a ritka füvön Pusztamonostor határában. Terdik Sándor a nyáj gazdája. Juhászvér csörgedez ereiben, már nagyapja is juhász volt ugyanis. A 42 éves férfi 28-29 éve lakik a faluban, akkor jött Nyírmártonfalváról ide. Másodállásban juhászkodik, mert főállásban őr a fényszarui Samsung gyárban. Felesége 2 hold legelőjén tereli a juhokal hűséges és barátságos pulijával. Huszonhat juhot számláló nyájában van racka és merino is. Harminckét éve juhász Sándor. Ez a szakmája, Balassagyarmaton járt szakközépiskolába. Két öccse is juhászként végzett. Hogy felesége nem dolgozik, pénzki- Mindegy, kicsi vagy nagy a nyáj, a „hozadék” kicsi egészítő ez a foglalatosság. A gyapjú alig kell valakinek, ráadásul harmadannyiért veszik át, mint évekkel ezelőtt. Hogy a bárányt meg átvegyék, korábban még rimánkodni is kellett. No, most már úgy-ahogy, azért megveszik. A helyzet azonban egyre rosszabb. Annyira drága minden, hogy nem érdemes a jószággal foglalkozni. Ha a báránytápot vesszük, 2 ezer forint egy mázsa táp. Ez nem is elég 15-20 báránynak egy hétig sem. A juhtejjel meg végleg nem is törődnek. De ki is törődik a juhászattal? „Egy kicsit jobb jöhetne már” Kézzel, ha gép nincs Igaz, van vetőgép, de a traktor felmondta a szolgálatot, így kézzel kell vetnie a zabot Czal- bert Halasi Jánosnak. Összesen 11 hektár földterület birtokosa a 69 éves férfi. Nem csak az egy lóé lesz a zab majdani termése, mert a takarmányból jut a hat marhának is. Most kell vetni, az eső előtt, hiszen ha jön a csapadék, nem tud semmit sem csinálni. Bár, ahogy az elődök mondták, tavaszon sárban, ősszel porban vetünk. János bácsi soha nem volt tsz-tag. Mindig helyezgették földjét, hol ide, hol oda. Most már úgy tűnik, megállapodott, mert a nevén van a föld. Asszony van-e? - kérdezzük. Most már van megint - feleli. Mert rosszul járt (bizony, így mondta), 8 éve meghalt az első felesége. Aztán újra megházasodott. Egy fia van, feleségének viszont öt gyereke. Összesen 12 unokája van. Fia sebész főorvos, kandidátus Dunakeszin. Bent Pusztamonostoron 1960 óta lakik. Azelőtt tanyán élt. Nem szeret ő vándorolni, itt ismerős minden és mindenki számára. Mindig mezőgazda- sági munkát végzett. Szereti ezt csinálni, nem cserélne senkivel. Csak az időt szeretné visszaforgatni, de hát azt nem lehet. Öröm ez a munka Jánoshida központi helyén, az ABC előtt mindig összetalálkoznak a népek, mikor többen, mikor kevesebben. Most is két néni tereferél a választási plakáttal „díszített” fa mellett. Az egyik asszonyság, Nagy Mátyásáé (Pusztai Rozália) hígítót vett a vasboltban. Itt a tavasz, festeni kell. Egyedül birkózik meg az ajtó- és ablakmázolással, mert férje már 15 éve meghalt. Mindössze 63 éves volt. A 72 esztendős Rozika néni háztartásbeli volt, férje a tészben dolgozott. Földje művelésbe van adva a szövetkezetnek, de nem sokat, mindössze 8 kiló gabonát kap rá aranykoronánként.- Tizenkettőt kapnánk érte, de a többit lefogják adóba - mondja a másik néni, Bállá Pé- terné (Nagy Mária). - Na, most egy ilyen nyugdíjastól mit vonnak le ennyit? így is kevés nyugdíjat kapok, igaz, a tata többet kap, mert még nekem él, 81 éves, de sok elmegy neki gyógyszerre. Én is 24 éve élek pirulákkal - teszi hozzá a 75 éves asszony. - Nekem csak tavaly óta van nyugdíjam, azelőtt nem is volt. Hogy most lehet, visszakerestünk öt évet, azóta csöppen valami. A cementgyárban voltam fent Pesten - mert már mi 14 évesen dolgoztunk akkoriban -, de lebetegedtem. Kaptuk ezt a kis földet, kikerültünk tanyára, ott műveltük a területet.- Szavazni elmennek-e? - kérdezzük. - Talán elmegyünk - feleli Marika néni. - Csak azt nem tudjuk, kire kellene voksolni. Mindenki jónak mondja magát. De mi már egy kicsit jobbat szeretnénk, nem ezt a nagy drágaságot, ami most van. Mert lassan semmit sem kapunk már a nyugdíjért. Az oldalt összeállította: Tóth András Fotók: Mészáros János BABARUHAZATI ÉS BÉBIBOLTOK, FIGYELEM! Bébi-nagykerünkben különleges minőségű, importált bébi- és kisgyermekruhák kaphatók, speciális reklámáron, nagy választékban.- Plüss- és pamutrugdalózók- vékony pamutrugdalózók és kombidresszek- vékony pamut rövidujjú kétrészesek- vékony pamut bébinapozók- bébikétrészesek. M &J (CHICCO) Kft., Budapest XIII., Frangepán u. 56. Tel.: 155-8635 (8-tól 16 óráig) (CHICCO-raktár) Nyitvatartási idő: hétfőn, kedden és csütörtökön 8-tól 14 óráig.
