Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-29 / 100. szám
Cégek és vállalkozások palettája Szaporodás gomba módra Mikrohitellel megsegítve Palántakertstart Csépán Míg 1988 végén mindössze 39 280 gazdasági társaságot tartottak nyilván országosan, addig ugyanez a szám 1994 márciusában 193 883, azaz a működő gazdálkodótársaságok száma megötszöröződött. Az egyéni vállalkozásoké ugyanezen idő alatt két és félszeresére nőtt, márciusban már 709 310-en működtek. Hogy ez a gazdasági rendszerváltozás következménye, a nem vitatható. Azonban számos szakértő szerint a vállalkozások - társas és egyéni egyaránt - többsége kényszerből jött létre. • Egy nemrégiben megjelent pénzügyminisztériumi kiadványban részletesen ecsetelik a gazdálkodószervezetek számának növekedését, ami az elmúlt négy év alatt bekövetkezett „minden várakozást felülmúló, viharos gyorsaságú” gazdasági struktúraváltás meg- nyilvánlásának következménye. Bár a megállapítás tartalmaz igazságot is, nem elhanyagolható az a tény, hogy az adózási szabályokban bekövetkező „sikeres” változtatás is kiváltott „némi” cégalapítási kampányt. Ez éppen 1992-ben nyilvánult meg, amikor egy év alatt több mint 43 ezer új céget jegyeztek be a cégbíróságok. Ez a szám átlagosan közel kétszer akkora, mint bármely megelőző, illetve azt követő évben. Az ok egyszerű: csak az 1992. január 31-ig megalakult cégek részesülhettek az induló vállalkozások részére addig igénybe vehető társasági adó- kedvezményekből . Nem szükséges magyarázat, hogy aki csak tervezte is a cégalapítást, mindenképpen létrehozta a vállalkozást, mivel később jóval kedvezőtlenebb feltételekkel vághatott neki a feladatnak. Bár az összes működő gazdasági társaság - legyen az jogi vagy nem jogi személyiségű - zöme új alapítású, nem elhanyagolható az átalakulásokkal, megszűnésekből újjászülető cégek aránya sem, mely például 1992-ben 11 százalékot tett ki. Érdekes tendencia az alapítás formája is. Míg a jogi személyiségű társaságok között a korlátolt felelősségű forma a legdivatosabb, addig a nem jogi személyiségűek között a betéti társaság. Ennek részben anyagi - tőkeinvesztíció igénybeli —, részben adóeljárásbeli okai vannak. Az egyéni vállalkozások tekintetében még ennél is lesújtóbb a gyakorlati tapasztalat. Először is az összes egyéni vállalkozó közül mindössze 45 százalék végzi főállásban a tevékenységet, 12 százalékuk pedig nyugdíjasként. Ha a gyakorlati tapasztalatot nézzük, akkor nyugodtan megállapítható, hogy az egyéni vállalkozók többsége jövedelem- kiegészítő tevékenységként gondolja a vállalkozást, s ráadásul nagy százalékuk ténylegesen nem is működik. Ezek között lehet említeni a különféle „hálózati típusú termékértékesítési” munkát. A főállásúak között pedig igen nagy számban találhatók olyanok, akik kényszerből váltak vállalkozókká - éppen a megszűnő munkahely vagy a magasabb egzisztencia elérése miatt. A továbbfejlődésüket, mely már a gazdaság fejlődését is jelezné, akadályozza a túlbürokratizált adózási, könyvvezetési szabályhalmaz. S természetesen a pénzszűke, a hitelhez jutás ellehetetlenülése. „Csaknem valamennyi egyéni vállalkozó egyedül vagy néhány kisegítővel dolgozik” - állapítja meg a KSH. Az sem elhanyagolható momentum, hogy a vállalkozások java része a kereskedelem területén működik - legyen szó társas vagy egyéni vállalkozásról. A Cégközlöny cégadatbankjának adatai szerint a társasági törvény hatálybalépésétől 1993. december 31-ig a cégbíróságok összesen több mint 131 ezer céget jegyeztek be, melyből megyénk 2(!) százalékkal részesedik (3544). Ehhez képest Budapesten és Pest megyében együtt 62396 céget vettek nyilvántartásba. A működő vállalkozások területi megoszlása alapján az ország fokozatosan főváros központúvá válik, s ez korántsem fogható fel eredményként. Már csak azért sem, mivel a korábban is elmaradottnak számító területek fejlődésének útja szűnik meg ezzel. (Forrás: MNB, KSH, Cégközlöny) Gazdasági vállalkozások számának alakulása ( év végén ) % március * Jogi és nem jogi személyiségűek együtt. Családi nap munkanélkülieknek Kunszentmárton. A Munkanélküliek és Álláskeresők Tiszazugi Egyesülete és a Mike Klub ’93 családi napot rendez május 1-jén a Pannónia melletti lődombon, esős idő esetén a Családsegítő Központban. A programok mottója: „Gyermekeink biztonsága a közlekedésben és környezetünk védelme”. A vetélkedők témáit is ennek jegyében állították össze. A megéhezett résztvevők birkapörkölttel csillapíthatják éhségüket. A rendezvény költségeihez több helyről kapott az egyesület támogatást - melyet ezúton is köszönnek. Délkeletről jönnek Az év első két hónapjában több mint 4 millió külföldi látogatott hazánkba, 9 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A legtöbben a jugoszláv utódállamokból és Romániából érkeztek - a látogatók fele e két országból származik - tartalmazza a KSH jelentése. Merre tovább, munkanélküliek? A megoldás a saját kezünkben Két-három év alatt hazánkban a nulláról átlagosan 15-17 százalékra szökött a munkanélküliségi ráta. Mi lehet a megoldás? Merre tovább? A hosszú távú megoldás: döntsön a piac. Vagy mentsük, ami még menthető: megelőzéssel, takarékossággal? Egy biztos, az állástalanok nem hagyhatók magukra. Ráadásul a hosszú munkanélküliség tönkreteszi az emberi tőkét. A megoldás nem egyszerű, ez ránk, polgárokra háruló feladat - fogalmaz a Civitas Kör „Merre a kiút?” című füzete. A kiadvány elemzi a munka- nélküliség kialakulásának okait, melyek között rámutat: a nyugati országoktól eltérő a nálunk megjelent munkanélküliség. Ez részben a kialakulás gyorsaságában, a recesszióban, valamint a vidéki állástalanságban nyilvánul meg. Megoldásként három lehetőséget villant fel, melyek között kompromisszummal lehet az igazinak vélt tényleges megoldást találni. Az első lehetőség a hosszú távúnak nevezett megoldás: a piac döntsön elv. Azonban ehhez az államnak nem segélyt, hanem megfelelő vállalkozásélénkítő szabályozást és kölcsönöket kellene biztosítani. Ekkor lenne meg az esély a döntéshez - tudomásul véve a piac diktálta feltételeket. Persze szintén a piaci területre érvényes a vállalkozásokba menekülés, melyet mostanában nagyon szorgalmaznak. Az elképzelés tetszetős, ám hiányzik hozzá számos feltétel. Például a sokoldalú rátermettség, a szaktudás - emberi részről. Az állam részéről pedig a már említett vállalkozásbarát gazdaságpolitika. Mert hiába lehet egy munkanélküli kiválóan képzett, hiába rátermett, ha az elmúlt években nem tudott felhalmozni kisebb vagyont, melyet a mostani kezdésnél kockáztathat. Ezért veszélyes is belekergetni embereket a vállalkozásba úgy, hogy számukra teljesen ismeretlen területen kell helytállniuk. A „mentsük, ami még menthető” elv érvényesüléséhez is szükséges állami szerepvállalás. De ide tartozik a feketegazdaság fokozottabb ellenőrzésének kérdése is, ez azonban további improduktív munkaerő foglalkoztatását vonja maga után. Ráadásul számos munkavállalónak és vállalkozónak a feketemunka az utolsó szalmaszálat jelenti a fennmaradásért folytatott küzdelemben. Összességében a kiadvány megállapítja, hogy a megoldás kezünkben van, senki sem fogja helyettünk elvégezni a ránk háruló feladatot. Manapság igen nehéz egy vállalkozónak startolnia, hiszen a hitellehetőségek korlátozottak. A megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ezen kíván segíteni mikrohitelprogramjával, melynek bár összege kicsi, kamata sem oly mértékű, hogy ne lehessen megfelelő stratégiával kitermelni. Éppen ezért pályázott többek között Fejes József is, aki Csépán valósította meg elképzelését: a megszűnő palántanevelő nagyüzemek okozta űrt kívánja betölteni.- Azt megtudtam, hogy pályázott mikrohitelért, és végül nyert is. Mekkora összeget igényelt, és mennyit sikerült kapni?- Háromszázötvenezer forintért pályáztam oly formában, hogy ebből 300 ezer a kölcsön és ötvenezer lett volna támogatás. Az elbírálás úgy hozta, hogy a támogatást nem kaptam meg, csak a kölcsönt.- Viszont a 22 százalékos kamat elviselhető...- Papír szerint tényleg annyi a kamat, ám összességében ennél jóval több.- Hogyan lesz több?- A pályázati kiírás ténylegesen 22 százalékot tartalmaz, azonban a járulékos költségekkel együtt ez jelentősen növekszik. Ézen például azt értem, hogy csak úgy kaphattam meg a kölcsönt, ha a nyugati autómat jelzálogba helyezem az OTP-nél. Ezután azonnal Cascót kellett kötnöm, ami havonta 2000 forint.- Pontosan mihez igényelte a hitelt?- Kimondottan zöldségpalánta előállítására kértem, s magát az összeget a palántanevelő felépítésre használtam fel, mely már készen is áll. Megjegyzem, hét hónapot vett igénybe, mikorra a pénzt megkaptam.- Miért vállalkozott még hitel igénybevételével is erre a feladatra? Biztos piaca lehet a palántának?- Az üzleti tervben is részletesen leírtam elképzeléseimet, továbbá úgy érzem, a szükséges szakértelemmel is rendelkezem. Főállásban a kertészeti főiskolán tanítok Kecskeméten - zöldségtermesztést. Maga a vállalkozás alapötlete onnan származik, hogy az utóbbi időkben a nagy palántanevelő cégek, gazdaságok helyzete megrendült, és ezzel együtt jár a palántanevelés megszűnése is a kistermelők részére. Azt is tudtam, hogy Cserke- szőlő, Kunszentmárton és Csongrád környéke igen nagy hajtató múlttal rendelkezik, mely terület termelői Kecskemétről szerezték be a palántákat. Erre azonban több okból sem lesz lehetőségük a jövőben. Egyet említek. A megrendeléskor - novemberben - le kell tenni az előleget, melyből csak következő év tavaszán lesz palánta. Aki nagyban termel, az nem feltétlenül tudja megengedni, hogy a pénzét mások használják hosszabb ideig. Erre alapozva bővítettem a már meglévő palántanevelőmet.- Mekkora kapacitású lett most a nevelő?- Kétszázhatvan négyzetméter alapterületű a berendezés, mely évi 200 ezer palánta kibocsátására alkalmas, természetesen több hullámban. Az elv az, hogy egy hónapig „tartózkodik” nálam a palánta - mindig tűzde- léses módszert választok. Az utolsó, illetve már az őszi megrendelés közvetlen magvetéses. Januárban indulok káposzta- félékkel, melyeket február közepéig elszállítanak. Következik a paradicsom, majd igény szerint változik, hogy a paprika következik-e vagy még mindig paradicsom. Az idén először kértek őszi palántákat. így november elejére rendeltek salátát és karalábét.- Mennyire állandóak a vevők?- Gyakorlatilag teljes mértékben. Amikor a rendelés érkezik, akkor kérem a vevőt, hogy hozza a magot, ha nem tudja, akkor én is elkérem a mag árát előlegbe. Ez részben biztosíték, a másik pedig, hogy igen drága a minőségi vetőmag. Példának említem a kígyóuborka egyik fajtáját, melyet most szállítanak majd el. Ebből egy szem mag 23 forint. Szükséges is a minőségi vetőmag, mivel a talajfertőtlenítés gyerekcipőben jár még nálunk - s elég drága is.- Milyen rizikóval számolhat egy palántanevelő?- Kizárólag fémzárolt és zárcsomagolású magot fogadok el a félreértések és későbbi viták elkerülése végett. Mindegyik csomag darabos vagy grammos kiszerelésű - s katalógusból mutatom meg a megrendelőnek, hogy például paradicsomból 300 palánta előállításához mennyi mag szükséges. Én egyébként úgy számolok, hogy minden idehozott ezer magból 800 palántát tudok adni. Ha csak 700 van - bármilyen okból is - akkor azt nekem kell pótolni.- Szaktanácsot szokott adni?- Hogy mit termeljen valaki, arra nem. Viszont típust és fajtát szoktam ajánlani, azonban ekkor is meghatároztatom, hogy milyen értékesítési formát választott a termelő.- Mekkora forgótőkét igényel a termelés?- Általában 8 hét a megtérülési idő, magyarul két hónap alatt lesz a magból palánta. Ehhez adódik még a fűtés, a földkeverék, a növényvédő szerek beszerzései. Nagyságrendben meghatározva ez az összeg több mint 100 ezer forint. Természetesen függ a beruházás mértéke az éppen termelt palánta fajtájától is, vagy éppen attól, hogy kérek-e előleget vagy sem. Például egy szem paradicsommag ára 5-7 forint, paprikából ugyanez 0,7-4 forint között mozog. Továbbá paradicsomból négyzetméterenként csak 200-220 darab palánta fér el, míg káposztafélékből 400.-A jövő?- Gondolkodunk a fejlesztésen, azonban ez még igen sok pénzt igényel. Talán majd sikerül kicsit nagyobbá varázsolni a palántanevelőt - vagy ahogy a fiam elnevezte: a palántakertet. Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1994.04.29-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1994. ápr. 29-ig (%) Eladási árf tartozó ho (%) 1994/A 100,50 100,00 10,21 _ 1 994/B 95,17 94,61 6,33 24,70 1995/A 89,10 88,09 9,55 24,48 1995/B 88,74 87,68 7,82 24,40 1995/C 94,68 94,05 4,17 24,77 1995/F 92,58 91,71 14,02 24,72 1995/G 94,45 93,49 10,00 24,62 1995/H 94,16 93,15 12,34 24,55 1996/A 87,10 85,45 5,52 23,32 1996/B 90,94 89,70 4,65 24,22 1996/C 90,83 89,60 3,74 24,18 1996/F 90,34 88,98 16,64 23,94 1997/C 86,12 84,42 2,75 23,15 1997/D 100,30 99,50 7,76 — 1997/E 100,30 99,50 2,85 ' — 1998/A 100,10 99,50 3,05Magyarázat: ség- vétel/eladás - napjáig felhal- közölt évi hozamot bizt< Nettó árfolyam: a felhalmozott kamatokat nem tartalmazó árfolyam, melyet az MNB a megelőző munkanapon kialakult tőzsdei árfolyam alapján határoz meg az állam- kötvények vételére és eladására vonatkozóan. Az esedékesség napjáig felhalmozott kamat: az államkötvény kibocsátásának (vagy a legutolsó kamatfizetés) napjától az esedékesmozott kamat, százalékban kifejezve. Bruttó (ügyletkötési) árfolyam: nettó (eladási vagy vételi) árfolyam és az esedékesség napjáig felhalmozott kamat együttesen. Eladási árfolyamhoz tartozó hozam: amennyiben a befektető az MNB-től a közölt árfolyamon vásárolja meg a kötvényt és azt lejáratig a birtokában tartja, akkor számára a zam: az értékpapír birtoklásból vagy forgalmazásból származó jövedelem a névérték százalékában.) Megjegyzés: az 1994/A állam- kötvény esetében maximum egymillió forint névértékű kötvényt ad el, illetve vásárol vissza az MNB. A többi államkötvénynél az eladási korlát az MNB részéről egy ügyfélnek 3 millió, a visszavásárlásnál pedig 1 millió forint naponta.
