Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-26 / 97. szám
A Cenzor Bróker Kft. jelenti 600 forint alatt a kárpótlási jegy Csak kérések és ígéretek voltak Óz(d)-varázslat Miklóson „Másfél tonna papíron vannak azok a tanulmányok, amelyek Ózdról készültek” - nyilatkozta néhány nappal ezelőtt Petrenkó János ózdi vá- lalkozó, amikor felröppent a hír, hogy a székesfehérvári Videoton mintájára lehetőség lenne az ózdi acélmű reorganizációjára. Másfél tonna mennyiségnél lényegesen több vashulladék árával tartozik az ózdi cég a törökszentmiklósi Mény Bo- ker Gmk-nak. A miklósi céget 1989-ben alapította Matykó Sándor feleségével, családi vállalkozásként. Vashulladék felvásárlására és gyűjtésére szakosodtak, így kerültek kapcsolatba az észek-ma- gyarországi acélművel. Az évek folyamán szállították az anyagot, a cég hol időre, néha késve, de fizetett a géemkának. Majd 1991-ben, amikor az acélmű tartozása meghaladta a kétmillió forintot, beszüntették a szállítást. A gyár azonban támogatást kapott a költségvetéstől, egymilliárd forintot, és a gyár kormánybiztosa kérte a törökszentmiklósi vállalkozókat, hogy decemberben szállítson még vasanyagot, mert újraindul a gyártás, és 1991. december 31-éig kifizetik a tartozást és a beszállított áru ellenértékét is. Matykóék hittek a szép szavaknak, és éjt nappallá téve dolgoztak alkalmazottaikkal együtt, aminek az eredménye az lett, hogy a gyár tartozása ötmillió forintra növekedett, ugyanis minden kormánytámogatás és ígéret ellenére sem az adóságát, sem pedig az újonan Ózdra szállított vas árát nem kapta meg a géemká. Ugyanis közben az állami támogatás dacára csődöt jelentett a vasmű, ami felszámolásba torkollott, beszüntette kifizetéseit, és várja további sorsát, udvarán a törökszentmiklósi házaspár vasanyagával, mert a csődtörvény szerint az árut már visz- sza sem kaphatták a vállalkozók. A csődtárgyalásra kaptak egy meghívót, ahol 240-ed magukkal várták a fejleményeket. Nem engedhették meg maguknak anyagilag a beszállítók, hogy elfogadják az egyeszséget, amit ajánlottak nekik, és így a felszámolás maradt hátra. A helyzet nem volt kínos sem a kormánynak, sem a gyárnak, annál inkább a Matykó házaspárnak, hiszen ők hitelből vásárolták fel a hulladékvasat, és saját vagyonukkal felelnek az adósság visszafizetéséért, mert a géemká csak jogi alany és nem jogi személyiség. Helyzetük kritikusra fordulásakor levelet ittak az akkori pénzügyminiszternek. Kupa Mihálynak, amelyben megemlítik anyagi helyzetük tarthatatlanságát, és érdekességképpen kiszámították, hogy ha megkapnák az 5 milliót, akkor ennek igen jelentős részét fizetnék be az államkasz- szába különböző adók formájában. A pénzügyminisztériumi válasz nemleges volt, hiszen a rosszul sikerült törvény ellen ők sem tudnak tenni. A kérést megismételték Szabó Ivánnál is, aki hasonlóképpen válaszolt. Az elkapkodott csődtörvény maga alá temethette volna a géemkát. Az ózdi ügy végét nemcsak a Matykó házaspár várja és szánja, hanem körülbelül még negyven-ötven kisvállalkozó, mert ennyien vannak, akik nem kapták meg a tartozásukat. Egy kicsit érthetetlen számukra, hogy kormányígéret, kormánybiztosi szó ellenére hogy kerülhettek ilyen kínos helyzetbe a vállalkozók. Főleg olyan időben, amikor még a csapból is az folyik, hogy a vállalkozások korát éljük, és minden támogatást meg kell adni a magánvállalkozóknak. Érthetetlen számukra, hogy egy cég sorsa miért húzódik már három éve, hiszen nekik a kamat ketyeg a hitelért, és más vállalkozásuk hasznát kell feláldozniuk, hogy a részleteket fizetni tudják. Ügyük, megint úgy tűnik, fordulni fog, mert a kormány ismét foglalkozik az ózdi üzem feltámasztásával, de hogy mennyi idő múlva kerül pont a történet végére, ez megjósolhatatlan.-spanA befektetők számára a múlt héten a részvénypiacnál jóval több izgalommal szolgált a kárpótlási jegyek piaca a Budapesti Értéktőzsdén. A már hetek óta tartó jegyárfolyamesés tovább folytatódott, és kedden 555 forintos mélypontot ért el. A kárpótlási jegy árfolyamesését a piacon lévő nagy mennyiségnek a választások előtti megmozdulása okozhatja, mivel ez nagy kínálati nyomást képvisel, amit a privatizációs lehetőségek nem tudnak ellensúlyozni. A részvényszekcióban bizonytalanság uralkodott, a papírok túlnyomó többségének árfolyama csökkent vagy stagnált. A legnagyobb forgalmat a Prímagáz-részvényekre bonyolították le, enyhe csökkenés, majd emelkedés mellett a hetet 2530 forintos árfolyamon zárták a papírok. Folyamatosan csökkent a Danubius-részvények árfolyama, valószínűleg a közelgő újabb kárpótlási- jegy-csere hatására. Az áresés csak a pénteki zárónapon állt meg, és az emelkedésnek induló árfolyam kis mértékben meghaladta az 1300 forintot. Hasonló tendencia jellemezte a Pick-részvények ármozgását, a papírok árfolyama a hét első felében 6600 forint alá esett, de a beinduló vásárlás hatására 6655 forinton zárta a hetet. A stabilizálódásról szóló hírek ellenére nem javult az Agrimpex megítélése. A hét eleji 21.000 forintról a kurzus a hét végére 20.000 forintra csökkent. Tartotta 1800 forintot meghaladó árfolyamát a Domus, a 40 százalékos osztalékot ígérő Dunaholding estében pedig 24.000 forintos kötések voltak a jellemzők. A tőzsdén kívüli kereskedelemben a kedvezőtlen hírek hatására tovább esett a Balaton Füszért-részvények árfolyama, egyes brókercégek már névérték alatti vásárlási árfolyamot közölnek. Az osztalékfizetés közeledtével egyre élénkebb a Chinoin-részvények piaca, ahol a 400 százalék körüli ár a meghatározó. A 150 százalék körüli szinten stagnál a kárpótlási- jegy-cseréből folyamatosan a piacra áramló Inter-Európa Bank-részvények árfolyama. A várakozásokkal ellentétben, igen szerény 50, 52 százalékos árfolyamon kezd beindulni a Mol-elsőbbségi részvények tőzsdén kívüli kereskedelme. Forgó Róbert Névérték fölötti értékesítés Várhatóan május végén, június elején kezdődhet meg az AV Rt. fennhatósága alá tartozó volt állami gazdaságok privatizációja. A tulajdonrészek értékesítéséből az AV Rt. 10 milliárd forintos - a névértékkel azonos - bevételre számít, míg a névérték feletti rész a társaságok vagyonát gyarapítja majd. A részvénytársasággá alakult 24 gazdaság helyzetét és privatizációjának koncepcióját Tomka József, az AV Rt. ügyvezető igazgatója és Raskó György, az FM államtitkára ismertette pénteki saj tótáj ékoztatój án. A külföldi tőke torzítja a piacot Részvénytársasággá alakult a Jásztej Az évente 23 millió liter tejet feldolgozó Jásztej közös vállalat januártól részvénytársaságként működik. A cég nyolc szövetkezet tejét dolgozza fel, ezek egyben tulajdonosai is a feldolgozónak. Az üzemben már mintegy húszféle terméket állítanak elő, de társvállalatok készítményeivel együtt 70 terméket ajánlanak üzletkötőik a kereskedőknek. Az üzletkötői kör kialakítására kényszerítette a piac a Jásztejet, hiszen, mint Jáger Sándor, a részvénytársaság vezetője elmondta, a nyugati tőke bejövetele miatt voltak értékesítési gondjai a társaságnak. A nagy vevőket elhódítják a nagy tőkével rendelkező külföldi multik kezébe kerülő tejipari üzemek, de üzletkötők alkalmazásával sikerült teljes termelésüknek piacot találni. Az igazgató szerint jelenleg három csoportra oszthatók a feldolgozók. Az egyiket a már említett multik alkotják, amelyek megvették valamelyik feldolgozót, és tőkeerősségük miatt a felvásárlási árra ráígérhetnek, termékeiket ugyanakkor nyomott áron értékesítik. A piacszerzés érdekében a veszteséges gazdálkodást is elviselik, mert van tartalékuk. A piacgazdaságot torzítják azok a cégek is, amelyek adósságkonszolidációban vesznek részt, hiszen a piac nem valós résztvevői, mert a negyedik csoporttal, a piac kínját-baját elviselő cégekkel szemben szintén piacszerzőként léphetnek és lépnek is fel. — Van piacgazdaság vagy nincs? - teszi fel a kérdést Jáger Sándor. Sérelmezi, hogy bizonyos támogatások csak néhány vállalathoz kerülnek, és ez eltorzítja a piacot.- A januártól ígért exportvisszaszorítás sem látszik a boltok polcain - folytatja az igazgató. - A feldolgozók nagy része a csökkenő kereslet miatt próbálja lekötni kapacitását, ugyanakkor nem változott a tejtermék-behozatal. Legalábbis így érezzük. A tavalyi évet nyereséggel zárta a Jásztej, de a hasznot megeszi az árverseny, hiszen bármennyire is kis cég a jászapáti feldolgozó a Parmalathoz képest, mindent megtesz a piacon maradásért. A Jásztej enyébként 27 forinton fizet az extra minőségű tejért - a felvásárolt tej 85 százaléka ilyen -, de még erre is képes a Parmalat ráígérni tőkeereje miatt, csak hogy piacot szerezzen.- hevi Miért bízzuk szavazatunkat az SZDSZ-re? u arja trim .rrron KUNCZEGABOR az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje 1. Hogy leváltsuk az MDF- kormányt. 2. Hogy ne essünk át a ló baloldalára. 3. Hogy olyan kormányunk legyen, amely képes összefogni a különböző erőket. 4. Hogy felszámoljuk a korrupciót. 5. Hogy rendbetegyük a gazdaságot és szembeszálljunk az • elszegényedéssel, • munkanélküliséggel, • inflációval. Bízunk Magyarország jövőjében Együtt sikerülni fog SZDSZ (Politikai hirdetés)
