Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)
1994-04-21 / 93. szám
1994. április 21., csütörtök Sport íi A hallgatás ára ■■■■■■■■■■■■■■■ Férfi röplabda NB I. £111 IMIIMÉ Az edző is érző ember Csak a második játszma volt szoros Vallja és állítja meggyőződéssel Rezák László, az Olajbányász SE kosárlabdázóinak, mondhatnánk úgy is, visszahelyezett trénere. Manapság nem lehet igazán boldog embernek nevezni, hiszen távolról sem önszántából ült vissza a kis- padra, de ami talán még jobban szaporítja ősz hajszálainak számát, az a kosárberkekben napjainkban Szolnokon dúló szócsatározásoknak nagymértékben köszönhető. Rezák nem sorolható a nyi- latkozós szakemberek közé, inkább a tettek képviselője, most azonban mégis sikerült őt szóra bírni. Annál is inkább, mert úgy gondolja, semmiképpen nem vállalhatja fel a bűnbak szerepét azért, mert a csapat nem került a bajnokság legjobb négy együttese közé. De még azt sem hajlandó tudomásul venni, hogy némelyek az ő kezének hatékony közreműködését látják Rasid Abeljanov menesztésében.- Sokáig törtem a fejem, vajon mi váltotta ki ezt az óriási feszültséget, ami pillanatnyilag a kosárberkeken belül dúl. Ha a másik oldalról közelítem meg a kérdést, talán még jók is az efféle megnyilvánulások, hiszen Szolnokon rengeteg ember csaknem szívügyének tekinti a csapat sorsát, kicsit magáénak érzi a gondokat, szeret részese lenni a cselekményeknek, szívesen látná az Olajbányászt a legjobbnak. Akadnak olyanok is, akik úgy érzik, az ő meglátásaik, információik a hibátlanok.- Akkor mégis mitől vált fel- bolydult méhkassá a szurkoló- tábor egy rétege?- Attól, hogy az előbb említett és felsorolt elképzelések nem egészen úgy váltak valóra, ahogy azokat kigondolóik elképzelték. És attól a pillanattól kezdve már csakis mögöttes tényezők léteznek számukra. Előtérbe kerülnek az egyéni érdekek, hiúsági kérdések, netán egyéni haszonszerzések. De ez még pletykaszinten elviselhető lenne, főleg, ha nem kimondotVégzem a munkámat legjobb tudásom szerint tan az ártó szándék hozná felszínre ezeket a megnyilvánulásokat, és legalább lenne némi valóságtartalmuk. De hát akkor bizonyára nem is írnának minden szerkesztőségbe ezek a magukat szurkolóknak nevezni bátorkodó, ködből szurkáló egyének. Való igaz, a két megyei napilapban egyazon írással, ugyanazzal az abonyi keltezéssel, de nem létező szolnoki címmel a borítékon feltüntet\’e jelent meg két olvasói levél. Még a két papír színe és kockázása is meg- ' egyezett. Sajnos itt tartunk. Ön szerint miért fajultak idáig a dolgok?- Én három fő okot tudnék elmondani. Kezdem azzal, hogy egyesek szerint azért nem vállaltam el a csapat irányítását az ősszel, mert elmenekültem a felelősség elől, mint ahogy ezt több újságban megfogalmazták. Azt, hogy az orvosok szigorúan leparancsoltak a kispadról. elhallgattam, mert úgy gondoltam, az csakis közvetlen családtagjaimra tartozik. A hallgatásnak ez volt az ára. Higgye el, négy évig tevékenykedtem azért, hogy végre ilyen csapattal Tanmese happy enddel Hol volt, hol nem volt, ahol a kurta farkú kismalac is túr, talán még azon is túl, létezett egy labdarúgócsapat, mely a két esztendeje szerződtetett edző irányításával szép lassan kezdte kinőni magát. Egy olyan együttest faragott a mester a keze alá került játékosokból, mely az osztályváltás után, újoncként is bárki legyőzésére képes lett. Szurkolóik, sőt maguk a játékosok is kezdték rózsaszínben látni a világot, így a „szomszéd" elleni váratlannak ítélt presztízsvereséget valamennyien tragédiaként élték meg. Volt, aki csak egyszerűen dühöngött, más magába roskadva ült a pádon. A probléma akkor kezdődött, mikor a feszült hangulatban két „aranylábú” odáig ragadtatta el magát, hogy az öltözőben szinte nyílt lázadást provokált. A mester azonban annál intelligensebb volt, hogy belemenjen egy felelőtlen vitába, inkább vette kalapját, s teret adva a hangoskodó „sztároknak", azonmód lemondott. Edzőbuktató játékosok máshol is előfordultak már, ám arra csak kevés helyen volt még példa, hogy az egyesület vezetése ki- álljon az idegenből jött edző mellett, és elítélje nevesebb játékosait. Egy hét gondolkodásra kérték tehát a mestert, aki elfogadva az egyik hangadó bocsánatkérését, vállalta, hogy a következő vasárnaptól ismét elfoglalja helyét a kispadon. Happy enddel ért tehát véget a mondvacsinált édzőválság, melynek tanulságait remélhetően máshol is levonják. Hogy a renitens labdarúgók mikor kapnak újra bizonyítási lehetőséget megbuktatni próbált trénerüktől, a jövő kérdése, ám az biztos, emberi magatartásukban kell elsősorban megváltozniuk. Hogy mindez hol, történt? Nem egészen a kurta farkú kismalac túrásain innen, pontosabban Alattyánban, a tavaszi hetedik fordulót követően. (Géléi József) Sztárok nélkül a vb-n? ■■■■■■■ Sacchi „kemény” Arrigo Sacchi, az olasz labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya szinte bizonyosra vehetően nem számol három remek futballista, Gian Luca Vi- alli, Gian Luigi Lentini és Roberto Mancini játékával a nyári világbajnoki döntőben. Sacchi amolyan előkeretet hirdetett, s abban egyik név sem fedezhető föl. Vialli és Lentini nemrégiben épült fel. Előbbi hamar „.magához tért”, a legutóbbi bajnoki fordulóban három gólt lőtt. Lentini tavalyi súlyos autóbalesete alaposan elgondolkodtatta Sacchit, aki fél attól, hogy éppen az „alapok” hiánya okozhat bajt a nyári egyesült államokbeli World Cup csatái során. Sacchit az sem befolyásolta, hogy Vialli és Lentini a két legértékesebb olasz labdarúgó; 25 millió dollárt kellett értük fizetnie a Juventusnak, illetve az AC Milánnak, amikor két éve klubot változtattak. Ami pedig Mancinit illeti: a Milan sztárja a rossznál is gyengébben futballozott a németek elleni előkészületi kilencven perc során. Sacchi az ilyesmit nem bocsátja meg egyhamar. A kapitány három hét múlva végleg leadja annak a huszonkét labdarúgónak a nevét, akik majd elutazhatnak az Egyesült Államokba. Előfordulhat, a szakember meggondolja magát, de a mösí|ani harden mini mincegyes keret esetre nincs ott klasszis trió. íúnden- z emlegetett dolgozhassam, mint a mostani, melyben a fiatalok lendülete és az „öregek” rutinja szerencsésen ötvöződik, ahol nincs féltékenység és mindenki fejlődni akar.- A második nyomós tényező?- Az elsőből adódik. A Teleg- ráfban Murányi úr megadta az alaphangot, mármint azt, hogy milyen Abeljanovval a viszonyom, neki meg az egyesülettel, olyan végkövetkeztetést levonva: „Raska” szép lehet, de okos eleve nem. Ha egykori kollégám valóban azt nyilatkozta, ami megjelent, akkor helyette is szégyellem magam a kosártársadalom nevében, ha pedig az újságíró terelte abba a mederbe a beszélgetést, akkor olcsó poént könyvelhetett el magának. Persze a célját elérte, mert hamis információk közlésével megtévesztette a kosárlabdát szerető közönséget, sokat ártva vele az egész szakosztálynak.- Harmadszor?- A harmadik Rasid következetes bizalmatlansága mindenkivel szemben. Ő nagyon jól tudta azt, hogy mi és miért történt. Szakmai hozzáértését jelenlegi helyzetemben nem vagyok hivatott megítélni. Egy azonban biztos: a fiatalok egyénileg semmit nem fejlődtek nála. Hozzá kell tennem, Magyarországon más viszonyok uralkodnak, mint ott, ahol Rasid szerezte tapasztalatait. Mindezt azért mondom el, mert bár edző vagyok, bennem is vannak emberi érzések. Sz. Vegyiművek-Bácstej KSC 3:0 (6, 14, 2) Szolnok, 50 n., v.: Varga, Za- lánfy Sz. Vegyiművek: PAVL- JUK, Papp, Pádár, GULYÁS, Buday, Tóth. Csere: Illés, Su- rányi. Edző: Ilyés Gábor Bácstej KSC: Kertész, Ko- dácsy, Pusztai, Tóth A., SÁNDOR, Jantovics. Csere: Nagy A., Szekeres. Edző: Ka- ragics Mátyás Forgások után kecskeméti pontokkal kezdődött a találkozó, úgy tűnt, a hazaiak lélekben még a kispadon ülnek. Ilyés edző gyorsan megunta a játszadozást, 4-6-nál kikérte első idejét. A rövid pihenő alatt sikerült felráznia csapatát, Gulyás nyitásaival Pavljuk és Tóth sikeres sáncmunkájával teljesen szétzilálták a KSC együttesét, és alig tíz perc alatt nyerték az első szettet. A folytatásban mintha teljesen más vendégegyüttes lépett volna pályára. Tetszés szerint érték el pontjaikat Karagics Mátyás tanítványai, 8-1-re elhúztak. Néhány vitás ítéletet követően azután araszolni kezdett a Vegyi. A hatalmas lelkesedéssel játszó Gulyás és Tóth révén 12-12-re kiegyenlítettek a szolnokiak, majd kiélezett csatában, játszmalabdát is hárítva visszahozták a már elveszettnek hitt szettet. Úgy látszott, teljesen szétesett a vendégek csapatmunkája. A harmadik játékrészben szinte „megette” ellenfelét a Ti- sza-parti gárda, csupán két pontot engedélyezve, biztosan nyerte a találkozót. Legközelebb a hét végén, Budapesten lép pályára a Vegyiművek együttese, ahol a MAFC gárdájával csap össze. Papp és Pavljuk sánca most is jól zárt- Mire számít a közeli jövőben?- Tisztában vagyok vele, hogy ezek után sem szűnnek meg a csapatot és a vezetőket, valamint a személyemet támadó rosszindulatú megnyilvánulások, de a magam részéről lezártam ezt a még jócskán forrásban lévő ügyet. Levontam a tanulságokat, és végzem tovább a munkámat legjobb tudásom szerint, ameddig a szerződésem előírja. (néder) Tenisz A monte-carlói 1.72 millió dolláros férfi ATP-tenisztorna szervezői közölték, hogy a vasárnapi döntőig valamennyi résztvevőn rajtaütésszerű doppingvizsgálatot végeznek el. A férfi körversenyeket igazgató ATP tavaly nyolc viadalon tartott ehhez hasonló szisztematikus ellenőrzést. Labdarúgó OB /., nők Pécs-Jászdózsa 9-0 (3-0) Pécs, 200 n., v.: Ábel Pécs: Kiss-Rácz, Rippel, Szit- tár, Duduka, Dömös, Kiss, Lőj, Erdei (Lauer), Arnold, Ferenc. Edző: Hunyadi Tibor. Jászdózsa: Juhász-Antal, Nagypál E., Agócs (Gyurkó, Bozóki), Lantosné, Palotai, Bu- csus, Bolya, Pál, Nagypál A., Palcsó. Edző: Bolyós Róbert. A fáradtan és enerváltan játszó vendégek az első félidőben még nagyrészt fékezni tudták a Pécs rohamait. A második félidő már egyoldalúvá vált. A mérkőzés végére pedig mindkét csapat játéka fegyelmezetlenné vált, amit a bíró egy-egy sárga lappal jutalmazott. Jók: Arnold, Duduka, Ferenc, Dömös, ill. Bolya Hunyadi Tibor: - Az első félidőben nehezen sikerült feltörni a dózsai védelmet, de a második félidőben már kidomborodott a tudásbeli különbség. Bolyós Róbert: - Ennél több van a csapatban. Sportiskolások a küzdőtéren Labdarúgás Szolnok VSI-Dunakeszi 1-2 (1-0) Szolnok, Véső út, v.: Ágoston SZVSl: Nagy (Kiss)-Buczkó, Szabados (Tóth), Zseniben, Raffael (Egri), Szalai, Antal, Szabó, Erdélyi, Köblös, Kovács. Edző: Tavi János. Gólszerző: Szalai Jók: Szalai, Köblös, Kovács Küzdelmes mérkőzésen, nagy védelmi hibákból kapott gólokkal vesztette el a mérkőzést a hazai csapat. Budafok-Szolnok VSI 0-2 (0-0) Budafok, v.: Szabó SZVSL Köblös-Ács, Győré, Tóth, Serucza, Herczeg, Kovács, Dorcsák, Borsodi, Telek, Molnár. Edző. Molnár István Gólszerzők: Herczeg, Kovács Jók: A szolnoki csapat valamennyi játékosa. A szolnoki sportiskolások jó játékkal rukkoltak ki, és megérdemelten győztek. Szentlőrinci AC-Szolnok VSI 0-4 (0-4) Budapest, v.: Csiza SZVSl: Csányi-Tősér (Csömör), Szabady, László Zs., Szigetváry, Eszes B:, Papp, Baran. Nász, Kodó (Dékány), Kanyó (László). Edző: Pap Attila G.: Papp, Nász, Kanyó, Kodó Jók: Nász, Papp, Szigetváry, Baran Á mérkőzésen végig jól játszó szolnoki csapat rászolgált a győzelemre. Álló lábak sportja Hódít a petanque Extrádé Kupán a karatésok Az Extrádé nyílt shitokai Európa Kupán tíz nemzet képviseletében félszáz karateklub 300 versenyzője indult. A „sitósok” mellett az összes többi fontos stílusirányzat művelői is bemutatkoztak az EK-n. A magyar karatésok nagyszerűen helytálltak, szinte valamennyi korcsoportban ott voltak a végelszámolásnál, sőt jutott aranyérem a Magyar Shitokai Baráti Kör versenyzőin kívül például a kyokushin karate és a shotokan elkötelezettjeinek is. Megyénkből a szolnoki Bushido Testedző Közösség karatékája, Győrffy Zoltán küzdelemben szerzett harmadik helyet, míg Leskó Anna, a Banzai kyósa - szintén kumitében - csapatban a dobogó legfelső fokára léphetett, egyéniben bronzérmes lett. A sportsikerek mellett a sportdiplomáciában is jó hétvégét zárt a sportág. Popper György örömmel számolt be arról a friss fejleményről, hogy megalakult a Magyar Karate Szövetség, amely e tradicionális harcművészet mai irányzatainak magyarországi elkötelezettjeit foglalja magába, mind a 12 karatestílust képviseli, ami körülbelül 20 ezer sportolót jelent. A Kamaraerdei Ifjúsági Park vezetősége és az Első Magyar Petanque Klub a május elsején sorra kerülő, a Camus Kupáért folyó 2. nemzetközi Calypso petanque-fesztivál alkalmából sajtótájékoztatón adott „előképet” az eseményről. A meghívott vendégek között ott volt Xavier Meyssan, a Camus konyakgyártó vállalat kelet-európai igazgatója, aki a fesztivált szponzoráló cég képviselőjeként a tájékoztató végeztével rövid, diavetítéssel illusztrált termékbemutatót is tartott. A francia konyakipar egyik legjelentősebb részét képező vállalattal karöltve a magyar Zwack Unicum gyár is támogatja a Magyarországon még kevésbé ismert, ám egyre gyorsabb ütemben népszerűsödő játékot. Szalóky Károly, a Kamaraerdei Ifjúsági Park igazgatója elmondta: a petanque-ot bárki és bárhol játszhatja. Nincs szükség hozzá pályára, illetve komoly és méregdrága felszerelésekre. Mindössze néhány fémgolyót és némi játékkedvet igényel a játékos sport űzése.- Természetesen ezt a játékot versenysportágként is számon tartják. Magyarországon az első petanque-klub 1989-es megalakulása óta már két alkalommal is rendeztünk országos viadalt. Emellett a magyar petanque-vá- logatott a tavalyi évben, a thaiföldi világbajnokságon nagy meglepetésre a középmezőnyben végzett. Ez mindenképpen elismerésre méltó teljesítmény volt - tájékoztatott Szalóky Károly. Ä játékszabályok rendkívül egyszerűek. Két egy-, kettővagy háromfős csapat játssza a petanque-ot három, illetve két fémgolyóval. A feladat az, hogy az eldobott golyó a lehető legközelebb kerüljön a célgolyóhoz. (A célgolyó az „öcsi” - a szerk.) A soros csapat addig dob, míg meg nem szerzi a vezetést vagy el nem dobja valamennyi golyóját. Ezután az ellenfél következik. Amikor mindkét fél golyói elfogytak, jön a számolás. Az a csapat győz, amelyiknek több golyója van közelebb „öcsihez”. Az Első Magyar Petanque Klub elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy minden szerdán 16 órától szívesen várnak minden, a játék iránt érdeklődő s azt kipróbálni vágyó időst és fiatalt a Kamaraerdei Ifjúsági Parkban. A nemzetközi verseny selejtezőire április 30-án 15 órától kerül sor francia, belga, német, svájci, andorrai és magyar csapatok részvételével, majd másnap a fináléban dobnak. Az érdeklődőkre május elsején, az eredményhirdetés előtt és után számos zenés, humoros előadás vár. Győrffy Zoltán (szemben) a szolnoki férfiakat juttatta éremhez
