Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-14 / 87. szám

6 Szolnoki Extra 1994. április 14., csütörtök Élő legendák nyomában: negyvenegy év a katedrán Egy asszony, aki mindig mosolyog Hogy van, Tanárnő? - kér­deztem tőle Mária utcai barát­ságos családi házában, ahol pompázatos kerti virágait meg­mutatva mosolyogva fogadott. Ez kiderül majd a beszélgetés­ből - felelte sokat sejtetőn -, de annyit mondhatok: ha hússzor születnék, akkor is pedagógus lennék.- És mitől lesz valaki élő le­genda? - tettem még egy kísér­letet hivatásom sztereotip gya­korlására, mert a kapott válasz­ból - Tréfásan szoktam mon­dani: ahol napsütés van, ott ár­nyék is van, akár az utca két ol­dalán. Melyiken menjünk végig először? - kiderült: innentől kezdve csak értő füllel kell fi­gyelnem, miközben nyugodtan meríthetek az aurájából pozitív energiaként felém áradó derű­ből, szakmaszeretetből, ki­egyensúlyozottságból. így hát csupán javasoltam, hogy válto­gatva haladjunk, mint ahogy napjaink is bánattal, örömmel vegyesen telnek. Ezzel kezdő­dött beszélgetésünk, melynek során gyakorta hangzott el a ta­nárnőtől: - Mondok egy esetet... * 4« * Dr. Száz Jánosné Ida néni, a szolnoki Közgazdasági és Pos­taforgalmi SZKI gazdasági szaktanáraként 41 éven át, 1945 és ’86 között tanított könyvvi­telt, statisztikát, tervezést, meg - tőle idézve - mindent. Januárban volt hetvenéves. Kijelentésén: - Ha még húsz évig tanítanék, akkor sejteném, hogyan kell tanítani! - az cso­dálkozhat igazán, aki tudja róla, hogy az elemitől kezdve min­den bizonyítványa kitűnő volt. Sőt, öt tantárgyból államvizsgá­zott ugyanilyen eredménnyel. Legendaszámba megy, hogy 26 évre rá, amikor már a fia került fel az egyetemre, az egyik híres matematikaprofesszor megkér­dezte tőle: - Mondd, nem a te édesanyád volt Koska Ida? Nem kevésbé csodálkoztak, hogy egy vidéki tanár diákjai az OKTV-n mindig jól 'szerepel­tek, négy különböző tantárgyi­ból országos elsők is lettek. A ma már közgazdász Petschnig Mária Zita tanárnője kérdezte tőle Pécsett: - Hogy lehet az, hogy mi mindig csak másodikok „Csodálatos leveleket kapok: Ida néni, boldog vagyok” vagyunk, ti pedig elsők? Elgon­dolkozott: hogy jut el az ember addig, hogy amit nagyon szeret, lelkiismeretesen csinálja. Ilyen alkalmakkor döbbent rá a szüle­itől kapott örökségre. Édesapja a munka- és természet-, éde­sanyja a végtelen családszerete- tet adta útravalóul. Na és remek barátai, csodálatos pedagógusai voltak. * * * Miskolcról (ott élt a család) indult a pályája. Prózai módon. Amikor leégette hatévesen a tökfőzeléket, a konyha környé­kéről a könyvespolchoz irányí­tották a szülei. Élete első nagy tragédiája mégis az elemi iskola karácsonyi bizonyítványa volt. Dicséret, dicséret, kitűnő. Mu­lasztott négy fél napot. Olvasni még nem nagyon tudott, csak a négyest látta (akkoriban az egyes volt a legjobb jegy). Vé­gigsírta a hazavezető utat. Élete borzalmas időszaka a második világháború és a zsi­dóüldözések. Hat hullámban hat-hét perces szőnyegbombá­zás Miskolcon; 27 osztálytárs­ból hét zsidó... Hárman voltak testvérek, s a taníttatás költségei bizony meg-megürítették a polgári csa­lád kasszáját. Ezért aztán ma­ximálisan tanult, hogy megkap­hassa a tandíjmentességet. A nővére házassága révén - aki­nek apósa Ferenc Józsefnek volt számysegédje - megismert másfajta, vadászatra, halászatra „szakosodott” világ távol állt tőle. Az igazi szegénységet az egyetem szociális szakának el­végzése után a megyei gyakor­laton tapasztalta meg. * * * ’45 szeptemberében jön Szolnokra. Férje, máig hű párja „szervezi be” - Kemény László igazgató segélykiáltására: Nincs tanárom! - a négy évfo­lyamos felsőkereskedelmi fiú­iskolába az akkor elsőként indí­tott lány osztály élére. Ida néni így emlékezik a kez­detekre:- Szolnokon az állomás tele volt orosz katonákkal. Borzal­masan féltem. Az iskolában, le­ültetve az egy szem székre, az igazgató fogadott, majd bemu­tatva az osztályban, megkér­dezte a lányokat, ki tudna szál­lást adni. Buday Péter karnagy húga, Klára jelentkezett: az én bátyám most nősült meg. Nincs semmink, csak egy priccsünk, de szedünk bele friss szénát. Másnap elsírtam magam, mert a télikabátomat az egér kirágta, így kezdődött. Csodálatos érzés volt az első társadalmi átréteg- ződés. Nagykövetek, miniszte­rek lettek tanítványaimból. És lettek belőlük a szeretetet, törődést nem felejtő felnőttek. Szívvel írt levelek, ajándékok. Az egyik tanítvány néhány sor kíséretében csodálatos hímzett kendőt küldött csomagban: Édesanyám meghalt. Neki készí­tettem volna ezt az ajándékot karácsonyra. Ö utána a tanárnő adta nekem a legtöbbet. Fo­gadja szeretettel. Egy másik neki írt levél, Egy asszony aki mindig mosolyog címmel való­ságos kis remekmű. Könyv Bayer Ilonától: Tanítványa sze­retettel, az első riport emlékére. Akkor lett igazán pedagógus, amikor gyermeke született. Egy lány, egy fiú. „S Lóci óriás lett.” Egyetemi tanár, szakkönyvíró. Szigorú volt a nevelésben, taní­tásban. Engedékeny a szeretet- ben. Ma pedig a család s négy unokájának a szeretett nagyija! Egy asszony a tűzhely mellett, aki csacsiságait is elmesélve mindig mosolyog. Simon Cs. József (Fotó: Imre Lajos) A Tisza Szálló beruházása és vásárlása Együtt a hotel és a gyógyfürdő Dr. Czinege András főorvos a reumatológiai és fizikoterápiái szakrendelések főorvosa. Felvételünk a Verseghy park 1. szám alatti gyógyfürdőben készült. (Fotó: Barna Sándor) Legyen bármilyen gazdag az Alföld mélye termálvízben, környékünkön nincs hasonló gyógyszálló, mint amilyen a Hotel Tisza. A szolnokiak kö­rében oly kedvelt fürdőt Szol­nok Megyei Jogú Város Ön- kormányzata kivonta a Víz- és Csatornamű Rt. tulajdoná­ból, és értékesítette. A szálló gyógy-idegenforgalmi fejlesz­tésének első ütemeként a Ho­tel Tisza Kft. vásárolta meg a fürdőt. Két év múlva egy új számy- nyal bővített és a gyógyfürdőt is magába foglaló épületegyüttes­ben kívánnak ugyanis magas színvonalú idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtani. A vá­ros közgyűlése az értékesítés mellett szavazott. Helyreállt a korábbi természetes egység. Több akadálya volt az együttműködésnek. Nem volt zökkenőmentes például a nyitva tartás egyeztetése. A vendég le szeretett volna menni a fürdőbe, de az gyakran már zárva volt; a szolgáltatásokat sem a hotel vendégek igényeihez igazítot­ták. Ezért hosszabb távon job­ban figyelembe kívánják venni a fürdőzők észrevételeit. A polgármesteri hivatal munkatársai úgy ítélték meg, hogy a kft. jelenlegi működése, tervezett fejlesztéseik megfe­lelő garanciát nyújtanak arra, hogy a gyógyfürdő funkció megmaradjon. Harminchárom szobával kívánják bővíteni a szállodát. A fejlesztést a világ- kiállításig, 1996-ig kell befe­jezni. Várható ugyanis, hogy megnő az ideutazók száma. Az ágyak száma így már lehetővé teszi külföldi csoportok rend­szeres fogadását - tájékoztatott Lipóczki János és Mérey Gyula, a szálloda vezetői. Ez terveik és a fürdő gazda­ságosabb működtetésének alapja. Eddig is fogadtak kül­földi csoportokat Németország­ból, Finnországból. Az egyéni vendégek hetven százalékban használják ki a „ház” kapacitá­sát. Jelenleg igen nehéz lenne elhelyezni egy autóbusznyi tu­ristát. Miért olyan fontosak a kül­földiek? Egyrészt nem számíta­nak a belföldi kereslet növeke­désére. Nagyságrendi változá­sok mindenesetre nem várha­tók. A jelenlegi belföldi forga­lom 25-30 százalékkal növe­kedhet. A másik ok még kézen­fekvőbb: valóban piaci - a szál­loda gazdaságos működtetését biztosító - árakat csak külföl­diek tudnak megfizetni. Ez még akkor is így van, ha a gyógyke­zeléseket a határon túlról érkező idősebb korosztály veszi igénybe. Normális körülmé­nyek között a nyugdíjas élet­forma nem szinonimája a sze­génységnek. A fürdő jelenlegi kapacitása mellett is több vendéget lehet fogadni. Ez nem jelenti a bel­földi, jobbára szolnoki vendég­kör szűkítését. Nem változik az itt dolgozók száma, megmarad­nak a jelenlegi kedvezmények. A Hotel Tisza kft. vállalta a gyógyfürdői funkció megtartá­sát. A szálloda vezetői elmond­ták, hogy bővíteni szeretnék a szolgáltatásokat. Lehetséges többek között, hogy büfé nyíl­jon odabenn. 1985-88 között újították fel az épületet, legfel­jebb kisebb pótlásokra, javítá­sokra van csak szükség. A jelenlegi koncepció lé­nyege: a külföldi vendég szá­mára nem lényeges, hogy az ál­tala befizetett összegből mennyi a szálloda, az étkeztetés, a für­dőhasználat, a szakszerű keze­lés aránya. Az ideérkezők komplex szolgáltatást várnak. Ennek a feltételeit teremtette meg a kft. Vezetői úgy ítélik meg, hogy kisebb irányítási lét­szám mellett már eleve nem tízmillió forint veszteség hal­mozódik fel évente, hanem ke­vesebb. A komplex szolgálta­tásra való igényt alapul véve a forgalom felfuttatható piaci árakon is. Ez nem vonatkozik a hazai vendégekre. szurmay Átképzések Francia ösztöndíjak A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Szerve­zete átképzési programja kere­tében a tavaszi szünetben négy napon keresztül ingyenesen ké­szítették fel a hallgatókat a francianyelv-vizsgára, a maj­dani nyelvtanításra. A résztve­vők zöme két éve a TIT-nél kezdte a nyelvtanulást. Termé­szetesen most már eljutottak olyan szintre, mely a kinti ér­demi munkához nélkülözhetet­len. Az ösztöndíj megpályázásá­nak feltételeiről a Francia Inté­zetnél is lehet érdeklődni. Any- nyi bizonyos, kell egy francia ajánló. Az átképzést - mert er­ről van szó - támogatja a Műve­lődésügyi és Közoktatási Mi­nisztérium, valamint a megyei pedagógiai intézet is. A Francia Intézet anyanyelvi lektort biztosított: a szegedi ta­nárképző főiskoláról Frank Le Pezennec és a Kossuth Lajos Tudományegyetemen oktató dr. Havas Lászlóné készítette fel a résztvevőket. Immár harmadik éve szerveznek hasonló kurzu­sokat. Német és angol nyelvből is indítottak hasonló képzést. A francia csoportok tagjainak 60-70 százaléka kijutott Fran­ciaországba. Még több lehetőség lenne a Francia Intézet által támogatott 2-3 hónapos franciaországi ösz­töndíj igénybevételére - ha töb­ben tanulnának franciául. ... azért jól megvagyunk Műanyag szobor Az artézi kutak környékén gyakrabban bukkannak fel kannát lóbáló emberek, mint másutt. Előfordulásuk való­színűsége a forró vízhez közeledve egyre nagyobb. Nincs ez másképp a volt Lenin-szobor hűlt helyén sem. Bohém fi­atalok áprilisi tréfaként ide állítottak fel egy színházi kel­léket, egy habkönnyű lovassszobrot. Jön a kannájával az öregúr. Megáll, hunyorog a vakító fényben, és hitetlenkedve nézi az alkotást.- Ez tegnap még nem állt itt - gondolom én, hogy mit gondolhat ő. — Miért áll itt? Kossuthot kicsiben formázták meg, ez pedig nagy. Arról nem is beszélve, hogy újabban egyre jobban szaporodnak a szobrok. Még ilyet! Eltelik néhány perc, az öregúr jön visszafelé a kúttól. Már nem csak a talány nyomasztja, hanem a víz súlya is. Nem lóbálja a kannát. Erre jön négy fiatalember, s könnyedén felemelik a lo­vasszobrot, és már indulnak is vissza a raktárba. A vízhordó leteszi a kannát, és néz. Teljesen átéli a tör­ténteket, és a derű perceit hasznosan töltve elgondolkodik a jelenségen. A Rubik-kockát hamarabb megfejtené, mint azt, hogy mi történik itt. A jó megfigyelő alaposságával megpróbálja egymás mellé rakni a részleteket. Nem megy.- Ez tegnap még nem volt itt. Most meg elviszik — látom arcán, min ütközhet meg ő. - És milyen könnyen! Szentségtörés A szemetesláda ürítése egyike a legunalmasabb felada­toknak. Egy idő után, amikor már mellette a nejlonzacskók is megteltek hulladékkal, az ember erőt vesz magán, és le- küldi a gyereket. Nagy ötletességet igényel a mindennapi feladat megoldása, ha éppen iskolaidő van. Ilyenkor kell erősnek lenni. Ha menni kell, akkor menni kell. A járművek kerekei sisteregnek, cuppognak a csatakos aszfalton. Igazából nincs hideg, a víz sem fagy meg, mégis utálatos ez az idő. Jó lenne elbújni ilyenkor. Nyílik az egyik Mária utcai kapu ajtaja, jön a féifi a szemetessel. Erőt vett magán. Elindul a felbillenthető te­tejű konténer felé. Mozdulatai ösztönösek. Félretolja a te­tőt, és csak úgy egyszerűen beleönti a láda tartalmát. Hihetetlen, de mindez megtörtént. A kukából megszólal egy hang: „Ne öntsd már rám a szemetet!” Sz. Z. Kocsmakeringő- Komolyan? Ott, ahol a Zagyva partján fel­épült a Tabán, a kis házak között nyitva áll a Horgásztanya ajtaja. No nem állandóan, csak délután négytől. A nevéből következtetnek egyesek, hogy ide tán csak horgá­szok járnak, de ez nem igaz. Jár­nak vadászok is. Meg mindeféle emberek. Jogászok, diákok, zené­szek, növényolajat gyártók és mindenféle népségek. Az igazi nagy bravúr az, hogy a férjek elhozzák a felesé­güket is. Ez egy családias hely. Kicsi, tiszta, hangulatos, otthonos. Miklós Olga, közkeletűbb nevén Olgi néni vagy csak Olgi, nem titkolt büszkeséggel tárja elénk a vendégkönyvet, melyben se vége, se hossza a dicséreteknek. Nem véletlen. Egy ilyen kicsi hely varázsa nagyon kötődik a kocsmárosné személyéhez, akinek mindenkire van ideje. Lehet beszélgetni, magányos nő is nyugod­tan megjelenhet. Van fokhagymás pirítós, rán­totta, zsíros kenyér, effélék. Van zsuga, do­minó, sakk, effélék. Az emeleten akár bált is le­het rendezni. S előfordult már az is, hogy egy fiatal házaspár erre sétálgatván megállt a kis­kocsma előtt, s hangosan „filóztak” azon, hogy nem tudnak bemenni, mert nincs pénzük. Ugyan, ez nem probléma, jöjjenek, mondta Olgi. És azt is szokta mondani, kedves egészsé­gére. Mire egyszer egy vendég visszaszólt: Ne haragudjon, ezt komolyan mondta? BG Kutyaharapást szőrével Merre jár a gyepmester? Lehetőségek a találkozásra Lázár Mihálynéval, a pol­gármesteri hivatal városüzemel­tetési irodájának munkatársával előző héten részben megjelent beszélgetésünkben szó esett a harapós és az elhagyott kutyák­ról is.- Járnak-kelnek harapós ku­tyák is a városban, akiktől nem­csak a „ civil” gyalogosok fél­nek, hanem a kisebb termetű ku­tyák tulajdonosai is. Panasz­kodnak, hogy a vad kutyák gaz­dái nem tartják magukat sem­mihez, övék az uralom a „plac- con".- A „veszélyeztetés kutyá­val” című fejezet alapján sza­bálysértési feljelentést lehet tenni, de jelentős szerepük itt is a közterület-felügyelőknek van, mert lakossági közvetlen felje­lentés esetén bizonyíték, tanúk kellenek.- És ha valakit megharap egy kutya?- Ha ismert a gazdája, el kell tőle kérni az oltási bizonyít­ványt. Ruha megrongálása ese­tén, ha nem sikerül a feleknek egymás között megegyezniük, polgári peres eljárást kell kérni. Ha a kutya gazdátlan volt vagy nincs oltási bizonyítvány, azon­nal a hatósági állatorvoshoz kell fordulni. Lehetőség szerint be kell vinni a kutyát, hogy meg­nézze. Kiállítja az igazolást, hogy nem volt beoltva, és rög­tön következik az ellenoltás, ami feltétlenül szükséges.- Mi a teendő, ha nem tudják bevinni, és mit tesznek a kóbor kutyákkal?- Be kell jelenteni a város­üzemeltetési irodán. A városi gyepmester a legövidebb időn belül megfelelő módon begyűjti a kutyákat. A gyűjtőhelyen az­tán lealtatják, a tetemeket pedig a város szeméttelepen lévő kü­lön konténerben gyűjtik össze, amit minden héten ürítenek.- Szomorú ez a vég. Átmene­tileg sincs lehetőség az őrzésre, amíg a gazda rátalál, ha netán keresné?- Ez a probléma megoldódik azzal, hogy az állatmenhely az ősz folyamán megépül. Ezt ala­pítványból építik az önkor­mányzat indító támogatásával, szponzorok segítségével. La­kossági közvetlen befizetések is történtek.- Mit tegyen, aki nem akarja tovább tartani a kutyáját?- Akinek beteg a kutyája vagy meg akar tőle szabadulni, ne engedje ki az utcára. Szóljon be a városüzemeltetési irodára, a gyepmester díjtalanul elviszi. Gyakran előfordul, hogy azt ké­rik, ne öljék le az állatot, ilyen­kor odaadják valakinek. Végül ne feledjük, amit any- nyiszor, annyian elmondtak már: felelősek vagyunk ... Néha azonban nem eléggé. Az állat ki van szolgáltatva, ne él­jünk vissza vele. Legyünk még felelősebbek. -em­A Szolnoki Városi Nevelési Tanácsadó által kezdeménye­zett „20 éve a családokért" el­nevezésű jubileumi konferenciát április 25-26-án rendezik meg városunkban. A találkozóra az országban működő nevelési ta­nácsadókon kívül meghívják a városból is az érdeklődő kollé­gákat, pedagógusokat. A megyében dolgozó pszi­chológusok márciusi szakmai találkozójának kezdeményezői fontosnak tartják a szervezett formában történő együttműkö­dést. Az érdekvédelemről kifej­tették, hogy nemcsak a pszicho­lógusszakma, hanem a kliensek védelmében is lényeges. Jó, ha a humán területen dolgozó em­berek összefognak, együtt dol­goznak, de mindenki a saját végzettségének megfelelően. A humán foglalkozásúak V. találkozóját rendezik meg Be­rekfürdőn május 27-28-29-én a Szolnoki Városi Nevelési Ta­nácsadó, a Népjóléti Képzési Központ, Salgótarján és a Szol­noki Humán Szolgáltató Köz­pont szervezésében. A pszicho­lógiai hétvége alkalmat ad: pe­dagógusok, pszichológusok és más segítő foglalkozású embe­rek találkozására, érzelmi fel- töltődéssel járó kikapcsoló­dásra, a hétköznapi gondok, megterhelés okozta feszültségek enyhítésére a legismertebb pszichológiai módszerek segít­ségével. \ t

Next

/
Thumbnails
Contents