Új Néplap, 1994. április (5. évfolyam, 77-101. szám)

1994-04-09 / 83. szám

// // Boldogságkergetök Út a „hajladozó fenyőtől” Stop Orvosszemmel Jogi jo jó Csemegéző (9. oldal) EU-felvétel Az EU-felvételi kérelem benyújtása után a magyar kormány az elkövetkezendő időszakban következetesen azon fáradozik, hogy Ma­gyarországot alkalmassá te­gye a teljes jogú tagságra az Európai Unióban. Ehhez fő­ként a gazdaság s a jogalkotás területén van szükség további lépésekre - hangsúlyozta Bo- ross Péter miniszterelnök az Európai Unió tagországai bu­dapesti misszióinak vezetői­vel és Hans Beck nagykövet­tel, az EU magyarországi missziójának vezetőjével folytatott megbeszélésén. Parlament A kétharmados törvények intézménye nem vált be, in­dokolt e törvények csökken­tése, illetve megszüntetése. Lényeges tartalmi elemeiket egy új alkotmányba kell be­építeni - vélekedett az MDF, az SZDSZ, az MSZP, a KDNP, a Fidesz és a Nemzeti Demokrata Szövetség a sze­gedi József Attila Tudo­mányegyetemen szakmai napon. Kiállítás Szőke Tibor szolnoki festő kiállítása nyílik ma 16 órakor Budapesten, a Ma­gyar Honvédség Művelő­dési Ház Sissi kávéháza kü­löntermében. OTP-részvények Az Állami Vagyonkezelő Rt. az OTP Bank Rt. 2,3 mil­liárd forint névértékű rész­vénycsomagját kárpótlási jegy ellenében az április 14.- május 6. közötti jegyzési idő­szak alatt nyilvános forga­lomba hozatalra kínálja fel. Az akció során két darab 1000 forint címletértékű kár­pótlási jegyért három OTP-részvény jegyezhető az OTP kijelölt fiókjaiban és az OTP Értékpapír Ügynökség Rt. székhelyén. Változékony idő Változóan felhős idő lesz, elszórtan várható kisebb eső, zápor. A legmagasabb nap­pali hőmérséklet szombaton 12,17 fok között alakul. V. évfolyam, 83. szám 1994. április 9., szombat Ml ÍRJUK, Ml KÉZBESÍTJÜK! Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap Munkahelyteremtésre négyszázmilliót kap a megye Ma már törvény, hogy Jász- Nagykun-Szolnok megye 400 millió forintot kap a területfej­lesztési alaptól munkahelyte­remtő és infrastrukturális beru­házások támogatására, valamint további 2 millió forintot egy olyan szervezet felállítására, il­letve működtetésére, amely majd jogosult elbírálni a pénz­összeg szétosztását. Megyénk közgyűlése már el­készítette a Jász-Nagy­kun-Szolnok Regionális Tanács alapszabály-tervezetét, amely (Folytatás a 2. oldalon) Figyelmeztető lövés után elfogták a betörőt Hosszabb ideje nyomozott a rendőrség egy Monor és Jászbe­rény környékén garázdálkodó be­törőbanda után. Tagjai általában butikokat, élelmiszer- és műszaki boltokat rámoltak ki, alkalman­ként több százezer forint értékű áruval távozva. Az adatok alap­ján L. András sülysápi lakosra és társaira terelődött a gyanú, ő azonban eltűnt lakhelyéről. A rendőrségnek tudomására jutott tartózkodási helye és az, hogy ál­lítólag lőfegyver van nála. Teg­nap Kovács György monori rendőr százados kollégáival kör­befogta Budapesten a Branyiszkó utcai házat, ahol L. András tar­tózkodott. Amikor barátnőjével kilépett a kapun, észrevette a rendőröket, és futásnak eredt. Az egyik rendőr felszólította, hogy álljon meg, majd figyelmeztető- leg a levegőbe lőtt. Á menekülő megállt, s a rendőrök rövid dula­kodás után megbilincselték. KÜLÖNLEGES KIÁLLÍTÁSMEGNYITÓ. Mezőtúron, a közösségi házban, szépszámú érdeklődő előtt nyitották meg Károly Éva festőművész kiállítását. Erre az alkalomra látogatott haza Kun Zsigmond bácsi, aki a város szülötte, és nemrég ünnepelte 101. születésnapját. A megnyitó végén saját verseiből adott elő néhányat. -Mészáros­ALLASP0NT0K 5. OLDAL A járóbeteg-ellátás jövőjéről tanácskoztak Kunszentmártonban A fenyegetés használt: nem mertek szólni a rendőröknek „Kommandósok vagyunk, senkitől sem félünk” Azt, hogy betörés közben minek képzelte magát a három abádszalóki legény, csak ők tudhatják. Bár amikor az idős ember otthonába álarc mögé bújva berontottak - mint utólag kiderült, többször is -, minden alkalommal bemutatkoztak: „Kommandósok vagyunk, sen­kitől sem félünk” - állították magukról. Tettük súlyával azonban nem valószínű, hogy tisztában vol­tak, ugyanis csoportos rablás és erőszakos közösülés kísérletei miatt nyomoznak ellenük. Március vége felé járt már, amikor kétségbeesett bejelen­tést fogadott az abádszalóki rendőrőrs. „Kirabolták a szom­szédomat!” - adta a rendőrök tudtára a lelkiismeretes polgár. Az azonnali intézkedés nyomán alig négy óra alatt mindhárom támadó a rendőrségi fogdában várta a fejleményeket. A nyomozás során megállapí­tották, hogy a három - 15, 16 és 17 éves - fiú már nem először járt a lányával egy házban élő 73 éves férfi lakásán. Szándé­kuk mindig ugyanaz volt: pénzt szerezni, de mindenáron. Az ajtót egyszerűen beszakí­tották, úgy jutottak be, s való­sággal feldúlták a lakást, tör- tek-zúztak, de pénz híján üres kézzel mentek haza. Távozás­kor azért nyomatékosan felhív­ták az otthoniak figyelmét azokra a következményekre, amelyekkel akkor számolhat­nak, ha a történtekről tájékoz­tatni mernék a rendőrséget. A fenyegetés hatására „muk­kanni” sem mert a két megfé­lemlített ember, így maguk is elcsodálkoztak, amikor megje­lentek náluk a nyomozók. A kihallgatások során aztán az idős férfi lánya az őt ért bán­talmazásokon túl azt is „beval­lotta”, hogy az egyik éjjeli „lá­togatás” alkalmával a fiatal rab­lók még meg is erőszakolták. A jelek szerint a három fia­talkorú legény ezúttal nem úsz- sza meg szárazon, „kalandos” éjszakáikért felelniük kell. Fel­tehetőleg a tiszafüredi bíróság is hasonlóan vélekedik, ugyanis a történtek után néhány nappal mindháron fiút letartóztatta. Kisparcellán nem lehet nyereséggel gazdálkodni Nem látják az erdőt, csak a fát Kis területen nem lehet eredményesen az erdővel gaz­dálkodni - hangzott el többek között tegnap Szolnokon, a Ne- fag Rt. Erdei Művelődési Házá­ban, ahol az Országos Erdészeti Egyesület helyi csoportja szer­vezésében - a fásítási hónap megyei megnyitójának apropó­jaként - szakmai tanácskozást tartottak. Az egyik előadó, dr. Balázs István, az FM Erdészeti Hivata­lának főtanácsosa elmondta, megszületett az erdőbirtokos­sági törvény, ami sokaknak je­lent végre fogódzót. Végre, mert fennáll a veszé­lye, hogy erdeinkben a nyere­ségvágy uralkodik el. Hazánk teljes erdőállományának ugyanis közel negyven száza­léka került magánkézbe, ami 700-730 ezer hektár erdőt je­lent, állami tulajdonban pedig kilencszázezer-egymillió hek­tár terület maradt. A magánosítás során óriási bizonytalanság lépett fel. Sok új (régi) tulajdonos semmiféle kö­zös gazdálkodásban nem akar részt venni, végre visszaszerez­vén erdejét. Pedig a szakmabeli erdőgazdászok kimutatták, hogy az erdők 5 százalékán folytatott fakitermelés majdnem fele veszteséges. Vagyis kis- parcellákon nem lehet nyeresé­ges a gazdálkodás. Márpedig a számok azt mutatják, felapró­zódtak a visszaadott területek. Általában egy tulajdonos - összesen 250-290 ezer a szá­muk! - 1.7 hektár erdővel ren­delkezik, több mint egy helyen. A törvény kimondja, hogy ha nem jön létre közös társulás, legalább közös képviseletről gondoskodni kell. Hogy a szakmai irányvonal továbbra is végrehajtható legyen, üzem­tervszerű gazdálkodást kell folytatni. Ha ez nem így történik, akkor hatósági eszközökkel ki lehet kényszeríteni, hogy a tulajdo­nos költségeire más erdőgaz­dálkodó szervet jelöljenek ki a szükséges munkák elvégzésére. Mindezt annak érdekében, és nem kalodába szorítva az erdő- tulajdonosokat, hogy erdeink továbbra is megmaradjanak, hisz ez közös társadalmi érdek. Be kell látni, bárhol a világon az erdőgazdálkodási tevékenység kötöttségekkel jár. Erőteljes erdőfelügyeletet kell kialakítani a tennivalók levezénylésére, mert nem le­het felügyelet nélkül hagyni ezt a szektort. Különben kipusz­tulnak erdeink az esetleges szakszerűtlenség és önös érdek miatt. Jelenleg még elsősorban az orvos konok elhatározásán és ki­tartásán múlik, hogy a gyógyító­tevékenységet vállalkozási for­mában végezze - hangzott el pénteken Kunszentmártonban a járóbeteg-szakellátás jövőjét elemző-vitató tanácskozás nyi­tónapján. A szombaton is folytatódó rendezvényt a Népjóléti Minisz­térium támogatásával a Medi­cina 2000 Poliklinikai és Szak­orvosi Szövetség, valamint a Német-Magyar Orvosi Együtt­működési Társaság szervezte. Mint Doktorits Béla, a Ma­gyar Orvosi Kamara főtitkárá­nak a tanácskozás alaphangját megadó előadásából kiderült: a vállalkozó orvosok 1992. tava­szától vannak jelen - elsőként az alapellátásban - a honi egész­ségügyben. Számuk 1994-re el­érte a kétezret, de ha figyelembe vesszük kétezres létszámukat, még korántsem tekinthető álta­lánosnak az új forma. Az előadó egyébként kvázi vállalkozásnak minősítette az orvosokét, hiszen csak a funkciót lehet privati­zálni, az eszközök és a helyiség tulajdonosa változatlanul az ön- kormányzat. Ami a szakellátást illeti; e te­rületen tavaly júliustól van lehe­tőség a vállalkozási formára. A szakorvosok körében azonban - finoman fogalmazva - kisebb a vállakozói kedv a meglévő jogi és financiális korlátok miatt. Mint ismeretes, a szakrendelők fejlesztése az önkormányzat, működtetése pedig a társada­lombiztosítás feladata. Az utóbbi pénz 70-30 százalékos megoszlásban a tavalyi bázis­adat, és egy pontrendszer alap­ján jut el az intézményekbe. Ezt az összeget viszont egyben kapja meg a szakrendelő, s ma még nincs az a megbízható számítási módszer, amely révén lebont­ható egy-egy vállalkozói alapon működő szakorvosi ellátásra. Ezért az egyik legsürgetőbb ten­nivaló a vállalkozás leválasztása a háttérfinanszírozásról. A járóbeteg-ellátás jövőjét te­kintve az orvosi kamara főtitkára szerint három megoldás jöhet számításba. Az első a mobilizál­ható rendelések megteremtése, amikor a szemész vagy urológus szakorvos házhoz megy a bete­gekhez. Ez a szolgáltatási forma ránézésre ugyan drágának lát­szik, de figyelembe véve a szak­rendelőben várakozással eltöltött napokat, azaz a munkaidő-ki­esést, máris érzékelhetőbb ol­csósága. Második lehetőségként a cso­portpraxis kínálkozik, ekkor több orvos összefogásával való­sítható meg az egészségügyi szolgáltatás. Végül a harmadik, az álmok „szintje”: az úgyneve­zett bejáró szakorvos, aki bete­gét kórháztól bérelt ágyban, a legkorszerűbb műszerek segít­ségével gyógyítja. Füreden végre megállapodtak a vízdíjban Döntés harmadik nekifutásra **VDS** „EZ EGY NAGY DOBÁS” 100 EZER FORINT A TÉT A 17 órakor kezdődő Szolnoki Olajbányász - Soproni Aszok SE kosárlabda-mérkőzés szünetében, a Körcsarnokban. Végre megállapodás született Tiszafüreden a víz- és csatorna­díjakról. Most már csak az a kérdés, hogy a Jász-Nagy­kun-Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Rt. költségvetése küszködik-e súlyosabb gon­dokkal vagy a tiszafüredi ön- kormányzat. Ismételten erről vitatkoztak legtöbben Tiszafüred város ön- kormányzatának tegnapi, rend­kívüli ülésén. Volt olyan képvi­selő, aki egyenesen kijelentette, hogy amikor az önkormányzati intézmények egyszámláján fil­léres és forintos tételek szere­pelnek, április l-jei döntésével, amikor is 56 és 32 forintban ál­lapította meg a víz- és csatorna­díjakat (plusz 10 százalék áfa), az rt. nyomást gyakorolt a testü­letre, mely amúgy is súlyos költségvetési gondokkal küsz­ködik. Füred város nem tudott más­képpen dönteni ebben a kény­szerhelyzetben, mint hogy elfo­gadja a vízmű rt. által javasolt díjakat, hiszen ha a további ál­láspontjához tartotta volna ma­gát (kétszer nemmel szavaztak korábban), akkor ez közel 10 millió forintos többletkiadással járt volna. Hiszen az rt. döntése értelmében - volt olyan képvi­selő is, aki ennek jogszerűségét is vitatta - át kellett volna vál­lalni a lakossági terheket. Ezen tízmillió forint átvállalása könnyen csődbe sodorhatta volna a füredi önkormányzat gazdálkodását, ami így „csak” borotvaélen táncol.

Next

/
Thumbnails
Contents