Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-08 / 56. szám

Világgazdaság - sorokban Tizenegy műhold Kínából Tizenegy amerikai mű­holdat juttatnak fel Hosszú Menetelés típusú kínai hor­dozórakétákkal a következő másfél évtizedben a világ­űrbe. Erről kötött megálla­podást a Hughes Communi­cations, a világ legnagyobb kereskedelmi műholdgyár­tója, illetve a China Great Wall Industry Corporation nevű kínai űripari vállalat. A China Daily angol nyelvű kínai lap beszámolója sze­rint már az idén felbocsáta­nak Kínából egy Hughes gyártmányú mesterséges holdat: az Optus Communi­cations Company nevű ausztráliai hírközlési válla­lat számára készített Optus B3-at. Francia-amerikai kereskedelmi nézeteltérés A kereskedelmi tárgyalá­sok amerikai kormánymeg­bízottja megintette Francia- országot az amerikai halex­portot korlátozó intézkedé­sei miatt, és kijelentette, hogy nem tűri tovább ezt a fajta francia magatartást. Mickey Kantor mindazonál­tal nem részletezte, miféle eszközökkel szándékozik a gyakorlatba ültetni figyel­meztetését. Washingtonnál akkor telt be a pohár, ami­kor az egyik francia kikötő­ben oly sokáig visszatartot­tak egy rombuszhalszállít- mányt, hogy a rakomány megromlott. A francia in­doklás szerint a halak tartó­sítására az európai ország­ban betiltott vegyi anyagot használtak. A Reuter azon­ban rámutat, hogy az intéz­kedést sokkal inkább a francia halászok hetek óta tartó, sokszor erőszakos til­takozása váltotta ki. Kenya növeli kelet-európai kávéexportját Átütő kávépropagandába akar fogni Kenya a ke­let-európai országokban, hogy növelje részesedését a kávé világkereskedelmé­ben. Ezt Aggrey öle Mu- runga, a kenyai Állami Ká­véhivatal vezérigazgatója közölte a Reuterral. A ke­nyai vezetés úgy látja, hogy a kelet- és közép-európai országok piacnyitása jó al­kalom arra, hogy jelentősen növeljék exportjukat. A ke­nyai kávé hagyományos pi­aca eddig Nyugat-Európa, Ázsia és az Egyesült Álla­mok volt. A latin-amerikai­akhoz képest kevésbé sike­res afrikai kávétermelők ko­rábbi évi 3 milliárd dolláros exportjukból évi egymilli- árd dollárt vesztettek 1989 óta, amikor is megszűnt a Nemzetközi Kávészövetség (ICO) árszabályozó rend­szere. Új üdítőital a Coca-Colától A Coca-Cola cég új üdí­tőitallal akarja meghódítani az amerikai piacot: a Frui- topia nevű gyümölcslével - jelentette az AFP New Yorkból. Elsősorban azok­nak az igényeit szeretné ki­elégíteni, akik a természetes alapanyagú szénsavtól men­tes üdítőitalt kedvelik, s az egészséges táplálkozás hí­vei. Mint Sergio Zyman, a vállalat kereskedelmi igaz­gatója elmondta, a Fruito- piát áprilisban kezdik for­galmazni, szeretnék meg-. hódítani vele az amerikai üdítőital-piac nyolc száza­lékát. A Coca-Cola har­mincmillió dolláros rek­lámhadjáratba fogott új termékének piaci bevezeté­séért. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán A Cenzor Bróker Kft. jelenti az értékpapírpiacról Csendes a tőzsde Új sorozatot indítunk lapunk hasábjain, mától minden kedden e helyen találhatják meg olvasóink a Cenzor Bróker Kft. jelentését az értékpapírpiacról, a tőzsdéről. Kiegyensúlyozott, minden szélsőséges ármozgástól mentes volt az üzletmenet a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójá­ban, a múlt héten. Az utóbbi hónapokban megfigyelhető hossz kimerülése valószínűleg kapcsolatban van mind a világ nagy tőzsdéinek megtorpanásával, mind a gyors áremelkedést szük­ségszerűen követő visszarendeződéssel. Csupán a kárpótlási jegy piaca volt élénk, kis híján nagyobb forgalmat bonyolított le a jegy, mint a részvények együttvéve, kismértékű árcsökkenés mellett. Továbbra sem tért magához a menedzsment lemondása okozta sokkból az Agrimpex. A bemutatásra szóló papírjaiért 31 ezer forintot adtak, míg a névre szólók 35 ezer forinton fo­rogtak. A vállalat körüli vihar megnyugtató rendezésében bízók az eddigi maximális ár fölött vásároltak a papírra augusztus végi időponttal vételi opciót. Meglehetősen kihaltnak tűnt az év sikerpapírjának számító Pick-részvények piaca, az árfolyam szerény forgalom mellett 8200 forint körül stagnált. A folyama­tosan piacra áramló bónuszrészvények, illetve a külföldön be­következett áresés hatására lassan lemorzsolódott a Danubius árfolyama, pénteken már 1500 forint alatt kötötték a legtöbb üz­letet. Meglepő volt, hogy idáig a leghibridebb papírok között nyilvántartott Domus- és Glóbus-részvények forgalma a mi­nimálisra csökkent. Az automatikus kereskedési rendszerbe is bekerült Glóbusból szerdán mindössze 50 darab cserélt gazdát 3500 forint körüli áron, míg a Domus-részvények ha­sonló forgalom mellett 2300 forintos áron zárták a múlt he­tet. A jelek egyértelműen arra utalnak, hogy a decemberi részvénycserékkel nagyobb befektetők kezébe került papí­rokkal most már külföldön kereskednek. Stabilan őrizte a je­lentős árzuhanás után kialakult 2900 forintos árszintjét a Prímagáz a múlt héten. Hosszú hetek után megélénkült a kárpótlási jegyek kereske­delme az értéktőzsdén. A legnagyobb aktivitást a hét közepén 675 forint körüli áron mutatta a jegy piaca, ez valamelyest csökkent a hét második felében az árfolyam 640 forintos szintre történt visszaesésével. Az elsőként a tőzsdére kerülő bankviszony kárpótlási jegy­cserés kibocsátása a jövő hét közepére várható. Az Inter-Európa Bank 365 millió forint névértéket képviselő részvényeit a többszöri halasztás után már nagyon várják a kárpótoltak és a befektetők. A jegyzésről biztosat azonban csak ' á‘ fésifNfeVő „banki brókercégek” mondhatnak (Szolnokon a Postában kés a Budapest Bank) vagy az országos napilapokban várhatóan megjelenő hirdetmények, ugyanis az értékpapírtör1 vény rendelkezései szerint ennek meg kell jelennie a kibocsá­tott előtt 8 nappal. t í> Forgó Róbert - Gedei Tibor A konvertibilis valuta mellett már a forintnál is Egyre profibb hamisítványok Mint arról korábban hírt adtunk, újra felbukkantak Szolno­kon is hamisított forintbankjegyek. Főleg az ötezer forintosból készítenek „másolatot”, némelyeket olyannyira profi módon, hogy még a fémszál is fellelhető bennük. A pénzhamisítás mindig jó üzletnek számított, míg a hami­sítók le nem buktak. Korábban igen nehéz volt e művelet, azonban a technikai fejlődésünk magával hozta a fénymásolók új generációját, melyek kiválóan alkalmasak arra, hogy a színes bankjegyeket szinte tökéletes minőségben lehessen másolni. A másolók képfelbontása is ja­vult, s ma már nem ritka az, hogy az úgynevezett mikroírás is egyezik az eredeti banjegyen találhatóval. Hogy az ötezer fo­rintos esetében hogyan sikerül a fémszálat is - mely ráadásul nagyon hasonlít a valódihoz - a hamisított bankóba vinni, még nem tudni. Egy biztos, találkoz­tak már a szakemberek néhány ilyen ötezressel is. Mindezek miatt a hamis bankjegyek kiszű­rését egyre több helyen végzik, az úgynevezett UV-lámpával. (Azon nincs semmi csodálkoz­nivaló, ha postán vagy nagyobb befizetőhelyen az általunk át­adott pénzt ellenőrzik. Részben ez szükséges is, valamint köte­lessége - saját maga védelmé­ben - is például a banknak.) De mit tehetünk mi, átlagpolgárok? Nem feltétlenül célszerű mindegyikünknek UV-lámpá­val közlekedni, azonban fontos, hogy a pénzünket ismerjük, megismerjük. Erre számos ki­advány létezik, melyekhez minden térítés nélkül - ingyen - lehet hozzájutni (például a Ma­gyar Nemzeti Bankban). Hogyan tudunk megkülön­böztetni egy valódi ötezrest egy hamisítványtól? Mivel az ere­deti pénzt úgynevezett mély­nyomással készítik, ezért tapin­tásában is különbözik a fény- másolttól. Ha még nem kopott meg nagyon, akkor körömmel érzékelni lehet például „Szé­chenyi István gallérjánál a récé­két”. Ilyet egy másolt hamisít­ványon nem lehet felfedezni, ugyanis az teljes mértékben sima. A valódi bankjegyekben minden esetben vannak jelző­rostok. Ha jól megfigyeljük a pénz felületét, akkor az eredeti­nél kis, piros színű szálakat fe­dezhetünk fel. Az UV-lámpánál egyébként azonnal szembeötlik a hamis és a valódi bankjegy közötti különbség: a fénymásolt módszerrel hamisított szinte fe­héren világít, míg a valódinál ilyen jelenség nem tapasztal­ható. - ez ­Ez nem hamisítvány, csak reklámcélokat „szolgál”. Egy kereskedelmi cég küldte szét az ország­ban a képen látható ötszázforintos-másolatot, melyre reklámfeliratot is tettek. Ám mai megpró­báltak ezzel is visszaélni úgy, hogy a reklámfeliratpt levakarták, a papírt érőteljesen.meggvurték - mondván: „kimostuk”. Ez a trükk egy óvatlan pillanatban a be is válhat. Gazdasági szervezetek A növekedés folytatódik Januárban valamennyi gaz­dálkodási főcsoportban növe­kedett a szervezetek száma - derül ki a KSH egyik jelentésé­ből. Legjobban a jogi személyi­séggel rendelkező, illetve az anélküli gazdálkodási egysé­geknél volt jelentősebb növeke­dés az egyéni vállalkozások mellett. Országosan már közel hétszázezer egyéni vállalkozót tartanak nyilván, melyből 45 százalék főfoglalkozású. A jogi személyiségű új - ja­nuárban a KSH által bejegyzett - gazdálkodók 92 százaléka korlátolt felelősségű társaság, 84 százalékuk kis létszámú, maximum tíz főt foglalkoztató szervezetként indult, és 39 szá­zalékuk a fővárosban kíván te­vékenykedni. Januárban termé­szetesen megszűnések is bekö­vetkeztek, az összes megszűnt 173 cég közül 66 fejezte be te­vékenységének gyakorlását véglegesen. Az alakulások és megszűnések egyenlege - a jogi személyiségű szervezeteknél - 2 százalékos emelkedést mutat egy hónap alatt. A működő egy­ségek többsége (35%) a keres­kedelem és javítási ágazatban tevékenykedik. - vági ­Mobil telefon Nem lesz luxus Sokak szerint a huszonegyedik század telefonja a Westel 900. Su­gár András, a Westel 900 Rész­vénytársaság vezérigazgatója sze­rint nem ez a helyzet.- Ez a technika ebben a század­ban született, ennek a terméke - mondja. - Már ezzel várjuk a jövő századot vagy évezredet, és szeret­nénk mielőbb mindennapivá tenni a mobil, helyhez nem kötött, mozgó telefonok használatát.- Tavaly nyár végén a Matáv és a US West megnyerte az egyik GSM mobiltelefon-kon­cessziót. Mi történt azóta?- Október 27-én megalakult a Westel 900 Részvénytársaság. Nagyszabású vállalkozásba kezdtünk: két év alatt orszá­gossá szeretnénk bővíteni a há­lózatot. A beruházás több mint 16 milliárd forintba kerül, a megvalósításban jelentős ré­szük lesz a magyar alvállalko­zóknak és a magyar szaktudás­nak. Ezzel egyben munkaal­kalmat is teremtünk a hazai szakembereknek.- Mennyire számít korszerű­nek a Westel 900-as rendszer?- Olyan hálózatról van szó, ami Európában és négy konti­nensen szinte egy időben épül ki. Nyugodtan állíthatom, hogy egy minden részében világszín­vonalú rendszert készítünk. Németországban már működik az országos hálózat, Ausztriá­ban azonban egyelőre csak Bécs körül készült el.- Külföldiek is használhatják a GSM 900-as rendszerű tele­fonjaikat, ha hazánkban jár­nak? Hazatelefonálhatunk mi is külföldről, ha ilyen készülék van a zsebünkben?- Ezzel már igen. Eu- rópa-szerte, sőt a világ számos országában épülnek már a GSM-hálózatok, és ezáltal bát­ran barangolhatunk mobil tele­fonjainkkal a zsebünkben az or­szághatárokon túlra is. De nem csak ezért előnyös, a Westel 900-as. A digitális technológia előnyt jelent mind a hangminő­ség, mind az összeköttetés za­vartalansága szempontjából.- Hány ügyfelet, azaz hány Westel 900 telefont tudnak majd kiszolgálni?- Ezzel a hálózattal több száze­zer állomást lehet üzemeltetni. Ha reményeink valóra válnak, s ez a szolgáltatás nem csak az üzletem­berek körében terjed el, akkor a Westel 900-as rádiótelefonok ára, a beszélgetések díja csökkenhet, és a mobil telefonok egy sokkal széle­sebb fogyasztói réteg számára is el­érhetővé válnak. (FEB) Koltai Róbert átvette a Westel Rádiótelefon Kft. által alapított Mosolygó Menedzser Dí­jat, Barcsik Géza grafikusművész munkáját Világméretű felmérés munkáról, munkanélküliségről Mennyire fél a munkanélküliségtől? Egy frankfurti közvélemény-kutató intézet világméretű fel­mérést végzett a „munka és munkanélküliség” témakörben, a világ több országában. így képet alkothatunk nemcsak ma­gunkról, hanem a fejlett nyugati országokban fellelhető elképze­lésekről is. Ami a téma rangsorolását il­leti az emberek gondolkodásá­ban, az ausztrálok, a franciák, a spanyolok és az olaszok az első helyre teszik a munkát és ezen belül a munkanélküliség veszé­lyének a puszta lehetőségét, az angoloknál és magyaroknál a második, az amerikaiaknál és lengyeleknél a harmadik, a né­meteknél az ötödik helyen sze­repel ez az élet fontos dolgai között. Egészen más a helyzet, ha a megkérdezettek kilátásairól van szó: minden negyedik ausztrál és minden harmadik francia vagy angol tart attól, hogy egy éven belül elveszti az állását. A munkanélküliségtől való félelem á legjobban a spa­nyolokat, a lengyeleket és a magyarokat aggasztja, á legke­vésbé pedig a németeket és az amerikaiakat, noha Németor­szágban például már több mint 4 millió a munkanélküli. Arra a kérdésre, hogy a munka elsősorban a létfenntar­tás eszköze-e vagy pedig a megálmodott életcélok megva­lósításáé is, a magyarok 82, a lengyelek 80, az angolok 79 és az amerikaiak 71 százaléka a létfenntartásra szavazott. Ami az egyéb gondokat illeti, a németeknél a környezeti prob­léma áll az első helyen, míg a franciáknál és az olaszoknál ez csak a nyolcadik. A háborút komoly veszélynek tekintik a németek (64) és a magyarok (55), míg az angoloknál és az amerikaiaknál az arány csak 20 százalék. A közbiztonságot ma az első számú közproblémának tekintik a lengyelek (56), az an­golok (66) és az amerikaiak (55), míg ez a németeknél, a spanyoloknál, a franciáknál és a magyaroknál a harmadik helyre került. A magyarok fő gondja az inf­láció - állapítja meg a felmérés. A lengyeleknél ez a második, az amerikaiknál a negyedik helyen áll, a németeknél, angoloknál, olaszoknál viszont csak a hato­dik helyen szerepel. Makai György (FEB)

Next

/
Thumbnails
Contents