Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-04 / 53. szám

7 1994. március 4., péntek Kunhegyes és környéke Megörökíttetett a kunhegyesi városházán, a jegyzői irodában Régóta félmaszek Bánhalmán találkoztam egy emberrel, Kerék Istvánnal, aki szavai szerint 1976 óta félma­szek. Akkor csak úgy hé­be-hóba vállalt efféle munkát, 1991 -tői azonban teljes mellszé­lességgel vállalkozó. Akad egy Zetorja pótkocsival, de a traktor meg a kombájn sem hiányzik a készletéből Mindenféle munkát vállal. Legyen szó fuvarozásról, hagyma-, kukorica- vagy búza­vetésről. Hogy hol, merre dol­gozott eddig? A teljesség igé­nye nélkül Bánhalmán, Kende­resen, Kunhegyesen, Tisza- gyendán, Tiszaburán, Kunma­darason, Tiszaszentimrén és Ti- szaszőlősön. Ilyenkor kevesebb a megrendelés, éppen ezért jó­szágtartással is foglalkozik. Mintegy ötven hízót tartanak, az elejét már leadták, a többit pedig majd azok viszik, akik magasabb árat ígérnek érte. Ami még nem mellékes, a hí­zók azt az elemózsiát eszik, amelyet a házigazda termelt. Ilyentájt pedig a gépeket javít­gatják, festik, és készülnek a ta­vaszi nyitásra. Elvégre lassan a határban is kopogtat a jó idő, úgyhogy a masinákat útrakész állapotba kell hozni. Hirdetés a butellák mellett Akad Tiszaroffon egy köz­kedvelt hely, amelyik az Oázis eszpresszó és ételbár nevet vi­seli. Jó időben kugli várja a be­térőket, hétvégeken pedig diszkó. Akinek a torka száraz, kaphat itt a jó ég tudja hányféle kenőanyagot. Azután enni is le­het, sőt legújabban venni is. Már közvetett formában, ugyanis a butellák alatt csinos kis papírlapocskák adják tudtul, hogy mi mindent árulnak a fa­luban. Az ember behajít egy fe­lest, és mindjárt jobban látja, hogy például egy kétéves Su­zuki kismotor huszonötezerért kelleti magát. Az új Szieszta kályha ennek a fele sem, míg aki hét és fél éves Skodára vá­gyik, tapodtat se tágítson! Az is van valahol, valakinek. Ezt Er­zsiké, a tulajdonos asszony készségesen megmondja. Igaz, a hírek szerint ehhez cirka het­venötezer szükségeltetik. Aki­nek kevesebb cincog a zsebé­ben, vehet szigetcsépi görög­dinnyemagot. Ha nem bízik a közelgő tavaszban, esetleg sza­lagfűrészt, mert azzal lehet az akácfákat kurtítani. Aki mindezt nem hiszi, an­nak azt ajánljuk, ami a népme­sék végén található: kérem, jár­jon utána! Az oldalt írta: D. Szabó Miklós Fotók: Mészáros János Ez az utolsó éve Ismét megy a komp Tiszaroffon a komp november 18-tól február 18-ig, kissé hosz- szúra nyúlt téli szünetét töltötte. Úgy mondják: ez műszaki szünet volt. Ráfért már az ártatlanra, mert kilyukadt az alja. Ezért olyan tör­tént vele, mint nagyon régen: fe­jére állították, leszedték róla a sé­rült lemezt, és újat szegecseltek rá. Azóta ismét rója örökös útját: reg­gel héttől este ötig Fazekas Józse­fek gondozásában. Ottjártunkkor közepes volt a víz, úgyhogy nem volt akadálya az ingázásnak. Egyébként tudnak arról, hogy az Országgyűlés 60 millió forintot különített el a hazai kompok mo­dernizálására, javítására. Pályá­zott a tulajdonos, a polgármesteri hivatal is, és ha netalántán nyer­nének, korszerűbb motort szerel­nének rá. Mert szó, ami szó, meg­bízható ez a mostani is, ami Tra­bant névre hallgat, de . .. Útépítések Fegyverneken Fegyvemeknek jelenleg hét és fél ezer a lakosa. A település önkormányzata 290,9 millió fo­rintból gazdálkodik. Csak a tel­jesség kedvéért jegyzerp meg, hogy a pénz tavaly is ennyi volt. Igen ám, de azóta a működési kiadások ötvenmillióval nőttek, a fejlesztésre szánt összeg pedig ugyanennyivel csökkent. Ami az intézmények zavartalan min­dennapjait illeti, erre a célra - szaknyelven mondva a fenntar­tásokra, kiadásokra - kétszáz- millió szükséges. A tartalékala- pukon húszmillió van, a többi pedig felújításra, fejlesztésre fordítható. Tervezik a rendőrség épületének a bontását, és a he­lyére korszerű, új épületet kapna az őrs. Épül egy olyan szennyvíztelep is, ahová az in­tézmények, magánszemélyek, családi porták szippantott szennyvizét ürítik. Fegyvemeknek, mint minden alföldi településnek az az egyik legnagyobb gondja, hogy utcái egy részében nyaranta a por, te­lente a sár az úr. Jelenleg a bel­területi utcák 55 százaléka por- talanított. Ez a szám az idén bi­zonyára növekedni fog, mivel egy mezőgazdasági pályázaton 63 százalékos támogatást nyer­tek, kaptak arra, hogy egy 1300 méteres hosszúságú földutat portalanná varázsoljanak. így a központ a négyes kikerülésével közvetlenül elérhető a Só útról. Ezenkívül rosszabbik esetben tíz, a jobbikban pedig tizenöt út kap szilárd burkolatot, így hat-kilenc kilométernyi utcán, utcákon szűnik meg a por. A la­kossági kezdeményezésű út­alapépítéshez az ott élők por­tánként hét-tizenháromezer fo­rinttal járulnak hozzá. Az is a gyarapodás számlájára írható, hogy korszerűsödik a telefon- rendszer. A Matáv-önkormány- zati modell értelmében az ed­digi bekötések száma is már felette van a nyolcszáznak, és ha minden igaz, április végére talán már tárcsázni is lehet a nagyközséget. Felújításra pedig ebben az évben hatmillió forin­tot fordíthatnak. A gondot egészen más okozza. Valami olyan, hogy a korszerűsítéssel, a gyarapodás­sal, azaz a fejlesztéssel nőnek a működési kiadások. Éppen ezért, tavaly az önkormányzat 17,5 milliós hitelt vett fel. Éz a kölcsön az idén mintegy 25 mil­lió körül lesz. Legalábbis ennyit szeretnének felvenni. Ötéves időtartamra, húsz százalék fe­letti kamattal. Tudom, sok, de tessenek mondani: tud valaki jobbat? Ha igen, szívesen veszem, vesszük a javaslatát. Lehorgonyoztak Ferik Tündét és Kaszala Jánost messziről sodorta a szél Gyendára. Tünde vanyarci, Já­nos mátraszőlősi. Három éve össze­házasodtak, és ne­kivágtak a világnak, hogy valahol ott­hont, lakást találja­nak. A fiatalasszony Egerben ma­gyar-orosz szakon végzett, és azóta is itt tanít az iskolá­ban. Legújabban angolt is, mert azt elfelejtettem kö­zölni, hogy átkép- zős, elsőéves Eger­ben az angol sza­kon. (Mellesleg a félévi vizsgái szín­jelesre sikeredtek.) Ráadásul sokat dol­gozik: a heti óraszámokon kí­vül korrepetál, és a könyvtárat is ő kezeli. János kőműves kisparos mester, magyarul vál­lalkozó. Ebbéli minőségében bármilyen munkát elvállal, amely házépítéssel kapcsola­tos. Élvégre lassan nyakunkon a tavasz, és remélhetőleg el­kezdődnek az építkezések, felújítások. Egyébként ő igazi ezermester, végtelenül szeret barkácsolni, és legutóbb is elő­tetőt készített a házuk bejárata fölé. Szolgálati lakásban él­nek, és a messzi rokonságot legfeljebb ünnepek, jelesebb Tünde és János a Kunságban talált otthont családi események idején ke­resik fel Nógrádban. Nem szándékoznak más­hová menni, jól érzik magu­kat, és nagyon várják a napsü­téses heteket, hónapokat. Sű­rűn leruccannak a Tiszára: na­pozni, fürdeni, kissé kikapcso­lódni a köznapok hajszája után. Igaz, erre leginkább a nyári vakáció idején van lehe­tőség. A teljességhez hozzá­tartozik, hogy rengeteg elfog­laltsága ellenére Tünde rend­szeresen főz. Az első számú kritikus, János szerint: kitű­nően. A Közép-tiszai Mezőgazda- sági Részvénytársaság gara- halmi üzemegységében él egy szürke szarvasmarha. Tudják, az a régi őshonos, amelyekkel egykoron Árpádék érkeztek ebbe a huzatos Kárpát-meden­cébe. Zsandámak hívják, és a régi szép időkben párja is akadt, Bicskás személyében. Befogták őket, s megingathatatlan an­Jól szerepeltek A közelmúltban tartották a kör­zeti matematikaversenyt, ahol a ti- szagyendai iskolát hét diák képvi­selte. Nem akármilyen módon, mert közülük hatan helyezést értek el. Az ötödikesek közül Orsó Imre második lett, míg a hatodikos Őzse Tímea első, osztálytársa, Baráth Krisztián harmadik. A hetedikes Tasi Krisztina második, Bató Gab­riella hatodik. A nyolcadikosokat Bató Zsolt képviselte, és végül ő is hatodik lett. Dicséretet érdemel ez a néhány diák, és azért engedtes­sék meg, hogy a felkészítő tanár nevét is megörökítsük. Ő pár éve Erdélyből érkezett, Kolozsvárott végzett, és Ambrus Dénesnének hívják. Tele a tábla Tiszagyendán dolgozik egy nevelő, Durdon Jánosnak hívják, aki nemes egyszerűséggel csak gyepi tanítónak nevezi magát. Ugyanis a tanár úr testnevelést tanít, és mivel nincs tornaterem, a suli kilencvenöt diákját kora tavasztól késő őszig a gyepen pallérozza. Másfél, két kilométer a bevezető futás, utána a szabad levegőn gim­nasztikával, játékkal folytatódik az óra. Másfél éve alakult a diáksportkörük, és azóta ezek a fiúk és lányok kispályás fociból még atlétikából sikert sikerre halmoztak. így Durdon Tamás serdülő megyei bajnok, Vígh András Kiskunfél­egyháza bajnoka. Oláh Andrea súlylökésből Mezőtúr bajnoka, Veréb Bea magasugrásban megyei dobogós. Talán a legnagyobb tehetség Balogh Henrietta, aki harmadikos, 138 centi, és kis híján 35 kilót nyom a mázsán. Ez a hölgy ki­lencévesen távolugrásból már 327 centit tud. Nem beszélve a kispályás focicsápatról, amely tagjai 1992/93-ban a megyei döntőben harma­dikok, lettek. A tanár úr nagy bajban van. mert az óriási dicsőségtábla másfél év alatt dugig telt medállal. Te jó isten! Hova kerül a többi díj, hi­szen a tulajdonképpeni szezon még csak most kezdődik. Képünkön a gyendui éremgyűjtők egy csoportja, balról jobbra; Durdon Tamás, Ba­logh Henrietta, Vígh András, Durdon János ta­nár. Veréb Beáta és Oláh Andrea. Előttük meg a száz-egynehány medál, amely az idén minden bizonnyal újabbakkal gyarapodik. gyali, akarom mondani ököri türelemmel fuvarozgatták a ta­karmányt az ott lévő állatállo­mánynak. Igen ám, de valamiért Bicskást megérintette a halál szele, sőt el is vitte. így Zsandár magára maradt. Aranyélete van, hiszen egyedül nem foghatják a kocsi elé. így az itt nevelt 189 növendék marhának, 250 juh- nak már két ló s egy Zetor hordja az elemózsiát. Őkelme pedig csak fekszik, fekszik naphosszat, meg eszik. Tizen­három éves, és ez ököréknél már szép kor. Esetében úgy tű­nik, a szám tényleg szerencsét­lennek bizonyul, mert ez lesz az utolsó nyara. Felhizlalják, az­után irány valamelyik vágóhíd. Elvégre úgy kerek a világ, hogy aki megszületett, annak el is kell menni valahogy. A párja is ezt tette. Önszántából, míg Zsandár némi segédlettel jut a másvilágra. Hogy azután mi­lyen lesz a húsa, kérem szépen, ezt ne tőlem kérdezzék . .. Rólam azután nem lehet mondani, hogy kutyába sem vesznek, mert igenis, számít rám a gazdim. Most például őr vagyok, a kerék­párjára vigyázok, amíg ügyes-bajos dolgait intézi. Őrzöm a bicajt, de ne tessenek közelebb jönni, mert nem állok jót magamért! Roffi vagyok én, kérem tisztelettel, tűrök, tűrök, de ha begurítanak, ott harapok, ahol ugatok. Érthető? Ha igen, akkor minden jót maguk­nak, menjenek tovább isten hírivei.. .

Next

/
Thumbnails
Contents