Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-30 / 75. szám

Tallózó Minilapszemle a magánosításról AIXAMI VAGTOMTGTIVÖKSEG Részletfizetés a privatizációban Március elején döntött az ÁVÜ igazgatótanácsa a kedvezményes részletfizetés alkalmazásáról. Az Egzisztenciahitelhez hasonló konstrukcióról van szó. 8-10 éves lejáratban lehet visszafizetni a vételárat, 3 év türelmi idővel, mely idő alatt csak a viszonylag ked­vező 7 százalék körüli kamatot kell törleszteni. A konstrukcióról dr. Hangodi Éva, az ÁVÜ szóvivője ad tájékoztatást.- Miért most vált szükségessé a részletfizetés-bevezetés? Ellenőrző ügynökség: „Ne sérüljön a privatizáció végrehaj­tásának folyamata”, érvényesül­jenek a jogszabályok, derüljön ki, hogy a feltárt hibák gondat­lanság vagy szándékosság eredményei - ezek az Állami Vagyonügynökség ellenőrzési alapelvei. Az ÁVÜ hivatalos ál­láspontja szerint a magánosítás egészét önmagában nem minő­sítheti az a néhány eset, amely a közvélemény előtt botrányos körülmények között vált is­mertté. (Figyelő, III. 10.) Ez az elbizonytalanítás kampánya: Az utóbbi napok­ban újabb heves támadások ér­ték a privatizáció gyakorlatát, s nem csak az ellenzék részéről, hanem a koalíción belülről is. Szabó Tamás a privatizációért felelős miniszter úgy véli: a pár­tok döntéshozó testületéi hig­gadtak az ügyben, de minden­hol vannak egyéni vélemények, amelyeket fel lehet fújni. Sze­rinte nem használ a magyar gazdaságnak, ha álbotrányok sorozatát kelti körülötte - jelen­tette ki a magánosításért felelős tárca nélküli miniszter. (Népszabadság, III. II.) Hatvan százalék a nem ál­lami szféra súlya: Szabó Ta­más, privatizációért felelős mi­niszter sajtótájékoztatóján el­hangzottak: Az állami tulajdon magánosítását a jövőben is foly­tatni keli, de nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tőkebefektetéssel megvalósuló privatizációnak, és a kisbefektetői tulajdonlás elő­segítésének. (Világgazdaság, III. II.) MOL-részvénycsere már­cius 31-től: Bár a Matáv Rt. stratégiai befektetői nem tartják időszerűnek a tőzsdén való megjelenést, az ÁV Rt. igazga­tótanácsának döntése változat­lanul érvényben van. így a Ma- táv-részvények első része május végén jelenik meg a kárpótlási jegyek piacán. A MÓL elsőbb­ségi részvényeinek jegyzése március 31-én indul. (Magyar Hírlap, III. 22.) OTP-részvények kárpótlási jegyért: Várhatóan április 7-től kárpótlási jegyért lehet jegyezni az OTP törzsrészvényeit - je­lentette be Kiss Krisztina, az Állami Vagyonkezelő Rt. va­gyonátadási menedzsere. Az AV Rt. a pénzintézet törzsrész- vényeiből 2,3 milliárd forintos névértékű csomagot kínál fel. A cserearányokról azonban még nem született döntés. A részvé­nyeket a tervek szerint az OTP hálózatában lehet majd je­gyezni' (MTI, III. 13.) Áprilisban Pillér II. ÁVÓ-székház az ÁVÜ-től. Finisébe érkezett a Pillér 11. Ingatlanbefektetési Alap előké­szítése, az alap jegyei várhatóan április közepén jelenhetnek meg a piacon. Az alap 10 ingatlannal alakul majd meg, közülük az első öt adásvételi szerződésére még a napokban rákerülnek az aláírások. Az első ötben van a Pillér II. minden bizonnyal leg­inkább ismert szerzeménye is, a jelentős történelmi múlttal rendelkező Andrássy út 60. szám alatti épület is. A kettőmilliárd forint alaptő­kéjű Pillér II. alap jegyeit várha­tóan egyszerre, névértékhez kö­zeli áron bocsátja majd ki az ÁVÜ-Prudent Invest páros. Ez, tekintve a kárpótlási jegy névér­tékének az utóbbi időbeni emelkedését, a Pillér I.-nél ala­csonyabb - forintban kifejezett - árat sejtet. (Napi Gazdaság, III. 18.)- Az utóbbi időben a keres­kedelmi bankok nehézkesen és rugalmatlanul intézték az E-hi- tel folyósítását. Az elhúzódó hi­telvizsgálat gyakran azt ered­ményezte. hogy a hitelígérvény kiadását a bank a pályázatok le­járta előtti utolsó napokban ta­gadta meg, más esetben pedig a már megadott E-hitelre vonat­kozó ígérvényt vonta utólag vissza. Számos esetben a hitel értékét többszörösen megha­ladó - általában 150-200 száza­lékos jelzáloggal terhelték az eladásra kerülő cég ingatlanjait. Hasonló volt a helyzet akkor is, ha a vevő a vételárat jelentős részben kárpótlási jeggyel telje­sítettel Ekkor ugyanis a gyakor­latban a kárpótlási jegyek vásár­lására a bankok rövid, illetve középlejáratú forgóeszközhiteit nyújtottak 25-28 százalékos kamattal. Az is igaz persze, hogy a Va­gyonügynökséghez tartozó vál­lalatok minősége egyre romlik. A nehéz pénzügyi helyzetben lévő, illetve veszteséges vállala­tok aránya egyre nagyobb. Ilyen vállalatok megvételéhez a ban­kok nyilván egyre nehezebben nyújtanak hitelt, hiszen kocká­zatos vállalkozásról van szó.- Mi a különbség a részletfi­zetés és a lízing között?- A lízing olyan vállalatok megvásárlásánál tűnik kedve­zőnek, ahol gyorsan kiaknáz­ható jövedelemtartalékok van­nak. A lízingnek ugyanis óriási előnye az adókedvezmény, míg a részletfizetésnél nem jár adó- kedvezmény. Tehát azoknál a vállalatoknál ajánlható a részletfizetés igénybe vétele, amelyek nem kiemelkedően nyereségesek, rövid időn belül várhatóan nem is tehetők azzá, de hosszabb tá­von mégiscsak ki tudják ter­melni azt a jövedelmet, amely­ből a vételár kifizethető. A lí­zing esetében a tulajdonjog az utolsó részlet kifizetésekor száll át a vevőre, a részletfizetéskor a teljesítéssel arányosan kerül át a tulajdonjog a vevőhöz. A lí­zingrészietek költségként szá­molhatók el adózás előtti ered­ményből, míg a részletfizetés elszámolása az adózott ered­mény terhére történik.- Mennyivel magasabb rész­letfizetési ajánlatot kell tenni egy pályázónak ahhoz, hogy az egyenértékű legyen egy kész­pénzes, egy E-hiteles vagy egy kárpótlási jegyes ajánlattal?- A részletfizetéses ajánlat más fizetési módokkal történő összehasonlításakor - a futam­időtől függően - 10-24 száza­lékkal ér kevesebbet. (Egy 8 éves vagy annál rövidebb fu­tamidejű ajánlatnál a leért­ékelődés mértéke 10 százalék, míg ennél hosszabb futamidejű ajánlatnál az értékcsökkenés évi 2 százalékkal növekszik, egé­szen a 15 éves ajánlatnál számí­tott 24 százalékig.) A 15 éves lejáratú részletfizetéses ajánlat tehát akkor egyenértékű a kész­pénzes, E-hiteles vagy névérté­ken számított kárpótlási jegyes ajánlattal, ha az utóbbiakban megajánlott vételár 124 száza­lékát teszi ki. Erre azért van szükség, hogy a részletfizetés ne szorítson ki már készpénzes­nek minősülő fizetési módokat.- Minden cégért lehet pá­lyázni részletfizetéses ajánlat­tal?- Nem, a részletfizetés al­kalmazására az ÁVÜ IT egyedi döntése alapján kerülhet sor, fő­leg a másodjára meghirdetett cégek esetében. A pályázati hirdetményekben erre a lehető­ségre természetesen felhívjuk a figyelmet.- Milyen garanciát kérnek a vevőtől a részletfizetés során?- A biztosítékok egyrészt a vételár megfizetésére vonat­koznak, másrészt a cég értéké­nek megőrzését szolgálják. Fi­zetési képességet és készséget, valamint értékállandóságot biz­tosítanak. A vevőnk a tulajdo­nába kerülő részvények, üzlet­részek osztalékát a vételár tör­lesztésére köteles fordítani. Van egy másik típusú biztosíték is - amely a társasági jogon alap­szik -, mégpedig az, hogy a ki­sebbségnek milyen beleszólási joga van a döntéshozatalba. A szokásosnál lényegesen több ügy tartozik a taggyűlés, vagy a közgyűlés hatáskörébe. Miért? Azért, hogy megakadályozzuk azt, hogy a vevő - irányítási jo­gával visszaélve -, a cég érde­keit sértve kössön szerződést vagy olyan céggel szerződjön előnytelenül, amelyben ő maga vagy közeli hozzátartozója tu­lajdonos vagy vezető állást tölt be.- Ki végzi a hitelvizsgálatot?- Részt vesz a bírálatban az ügyintéző, aki az adott vállalat­tal hosszabb ideje foglalkozik és aki a vállalat eladását előké­szítette, be kell vonni pénzügyi szakértőket is, akik a banki hi­telbírálathoz hasonló módon mérik fel a vállalat jövedelem- termelő képességét. Az is el­képzelhető, hogy olyan ipari vagy mezőgazdasági szakértő­ket is bevonunk, akik ismerik azt a piacot, és azt a tevékeny­ségi kört, amelyben az adott cég dolgozik.- Mikorra kerülhet magán­kézbe az első cég az új fizetési módszer segítségével?- Március végén jelennek meg olyan pályázati felhívások, melyre részletfizetéssel is lehet jelentkezni. Egy pályázat elbírá­lása másfél-két hónap, ezért május végén már lehetnek olyan tulajdonosok, akik részletfize­téssel vásároltak állami tulaj­dont. A részletfizetés kedvez­ményével csak magyar állam­polgárok élhetnek. Amennyiben külföldiekkel állapodik meg a Vagyonügynökség, abban az esetben nem a kedvezményes 7 százalékos kamatot alkalmazza, hanem a piaci kamatot. Privatizációs ABC Ingatlanértékesítés Az ingatlanok értékesítésére kétféle vagyon­védelmi szabály vonatkozik. A vállalati könyv­viteli nyilvántartás szerint 20 millió forint fe­letti értékű ingatlanra vonatkozó szerződést a vállalat megkötheti, de a szerződés érvényes­ségi feltétele az, hogy az ÁVÜ jóváhagyja az ügyletet. Ha pedig 20 millió forintnál kisebb, de 1 millió forintot meghaladó értékű ingatlanról van szó, akkor a vállalatnak a szerződéskötés előtt 30 nappal be kell jelentenie az ÁVÜ-nél a szerződési szándékot. Mellékelni kell a szerző­dés tervezetét, a 180 napnál nem régebbi va­gyonértékelést és a 90 napnál nem régebbi tu­lajdoni lap másolatot. A vállalat a bejelentést követő 30. naptól a szerződést megkötheti a be­jelentésben foglalt tartalommal, ha az ÁVÜ másként nem intézkedik e határidőn belül (a törvény úgy tekinti, hogy az ÁVÜ hallgatása beleegyezés). A bejelentés megtörténte nélkül az ingatlanátruházást nem jegyzik be az illeté­kes hatóságok:- ha adásvételről van szó, akkor a földhivatal, ha pedig nem pénzbeli hozzájárulásként (ap­portként) bocsátották gazdasági társaság ren­delkezésére, akkor a cégbíróság kéri a bejelen­tés igazolását. Privatizáció után Kisújszálláson Nincsenek nagy célkitűzések A Lignin Faipari és Kereskedelmi részvénytársaság 1992. áp­rilis 1-jén alakult át a Faipari Vállalatból, melyet még a valami­kori Megyei Tanács alapított 1953-ban. A főleg fatömegcikk gyártásával foglalkozó vállalatnál, melynek ma már 29 dolgo­zója a tulajdonos, nincsenek nagy tervek. Mint az ügyvezető igazgató, Csutka Mihály elmondta, a profil, a cég gazdasági-pi­aci helyzete nem tesz lehetővé látványos változtatásokat. A cég még 1992. áprilisában rt.-vé alakult, s a privatizációs folyamat lezárásához a megvá­sárlásra a pályázatot kiírták. Azonban sem az első, sem a második pályáztatás nem járt eredménnyel, mivel nem akadt vevő a 89 millió forintos névér­tékű állami tulajdonhányad megvásárlására. Pedig a máso­dik meghirdetés alkalmával már csak 60 millió forintban szabták meg a limitárat. így 1993 de­cemberében újabb - immár a harmadik - kiírás következett, ezúttal limitár-meghatározás nélkül. Erre pályázott a vállalat 29 dolgozója - készpénzért - sikerrel. Ma a részvények mint­egy 11 százaléka önkormány­zati, 5 százaléka 24, míg 85 százaléka 5 dolgozó tulajdoná­ban van. A privatizáció utáni elképze­lésekről Csutka Mihály elsősor­ban a talpon maradást emelte ki, mivel érzékelése szerint szó volt a vállalat megszűnéséről is. Ám a tulajdonosok célja az rt. működőképességének és jöve­delmezőségének fenntartása - lehetőleg közel a mai 110 fős körüli létszámmal. Azonban je­lentős fejlesztésről, beruházás­ról nem lehet szó, mivel maga a termékszerkezet, valamint an­nak jövedelmezősége nem teszi lehetővé. Pedig igencsak szük­ség lenne a berendezések mo­dernizációjára. A termékskála igen összetett. Egyik nagyon jól eladható fa­ipari termékük - melyet az „ország vezetése is támogat” - a tornatermi sportfelszerelés, köz­tük bordásfalak, öltözőpadok. A termékstruktúrában meghatá­rozó a fából készült játékok gyártása, melyek között a hinta és a valamikor nagy népszerű­ségnek örvendő csocsó - asztali foci (a fotón ez látható) - is megtalálható. A korábban na­gyobb mennyiségben gyártott belsőtéri ajtók termelése jelen­tősen visszaesett, amit az épít­kezések csökkenése okozott. A termékek szinte kizárólag nagykereskedelmi hálózatba kerülnek értékesítésre. Jelentő­sebb marketingmunka - például szakbolt létrehozása - nem kifi­zetődő, egyébként is igen beha­tárolt az erre fordítható pén­zösszeg. Jelenleg a cég kizárólag bel­földre termel, az export nem is szerepel rövid távú céljaik kö­zött. Részben az árharc, részben pedig a termelési eszközök miatt. Hogy milyen piacuk lehet a gyármányoknak? Az ügyvezető elmondása szerint minden eset­ben alkalmazkodnak a piac igé­nyeihez, melyet a nagykereske­dők közvetítenek feléjük. Ta­valy a sportszereknek volt nagy felfutásuk, ez az idén némileg csökken, azonban 1996-ig biz­tosan számíthatnak nagyobb megrendelésekre. KÁRPÓTOLJA ÖN IS MAGÁT! Hetente 100 ezer forinthoz juthat! / / Ehhez nem kell mást tennie, mint minden héten megvenni és elolvasni a KAPE-t. , Március 31-én indul a KÁPÉ üzleti hetilap és a K+P című tévéműsor közös játéka. Bárki részt vehet a játékban, aki rendelkezik a kárpótlási jeggyel, és helyesen válaszol egy privatizációval kapcsolatos kérdésre. A hét héten át tartó akcióban játszhatnak azok is, akik nem alanyi jogon kárpótoltak, hanem vették, vagy ajándékba kapták kárpótlási jegyüket. A KÁPE üzleti hetilapban hetente közlünk egy nyerőszámot. Ha a megadott szám a megfelelő helyen megtalálható az ön kárpótlási jegyei valamelyikének sorszámában, akkor vágja ki az adott heti nyere­ménykupont és nyílt levelőzlapra ragasztva küldje el postacímünkre: 1425 Budapest, Pf. 613. Ne felejtsen el válaszolni a lap hasábjain feltett kérdésre sem! A játék hétfordulós, a sorsolásokat hetente a K+P televíziós műsorban tartjuk. Minden héten 100 ezer forint értékű részvényt sorsolunk ki. A részvénycsomagokat az OTP Bróker Rt. állítja össze önöknek úgy, hogy a csomag piaci értéke elérje a 100 ezer forintot. Emellett minden héten értékes tárgynyere­ményeket is kisorsolunk a második és harmadik helyezettnek. Annak sem kell elkeserednie, aki nem nyert a játékban, mert megnyerheti a fődíjat a következő privatizációról szóló vetélkedőben. A szeren­csés nyertes ekkor negyedmillió forinttal lesz gazdagabb. k+p kárpótlás és privatizáció vacíyo ^r€r€irv rec* ka» i-ici Privatizációs ABC Dolgozói érdekképviselet Ha a vállalat valamilyen vagyontárgyát kí­vánja értékesíteni, gazdasági társaságba bevinni (apport), vagyonértékű jogát akarja átruházni, akkor meghatározott értékhatárok felett ezt be kell jelentenie az ÁVÜ-nek. Ha a szerződés tárgya olyan vagyontárgy, amely jóléti vagy szociális célokat szolgál (pél­dául: óvoda, üdülő stb.) ezeket a szerződéseket az értéktől függetlenül csak akkor köthetik meg, ha a dolgozói érdekképviseleti szervek egyetér­tenek ezzel. Vagyis az érdekképviseleteknek vétójoga van. Ha olyan szerződésről van szó, amelynek tárgya nem éri el az értékhatárt, de a munkavállalók érdekeit, munkakörülményeit jelentősen érinti, akkor a vállalatnak a munka- vállalói érdekképviseleti szervek véleményét kell beszereznie, vagyis meg kell ismernie a vé­leményt, de eltérhet tőle. A vagyontárgyak értékesítésére kiírt pályázat kiírásáról, feltételeiről és a dolgozók részvételi lehetőségeiről a dolgozókat a vállalatnak a pá­lyázat kiírásával egyidejűleg tájékoztatni kell. Á pályázat elbírálása során a dolgozókat előny­ben kell részesíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents