Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-25 / 71. szám
\ 1994. március 25., péntek Hazai tükör Egy bizottság a kapcsolatokért / Megőrzik a régiók arculatát Néha igen nagy bonyodalmakat okoz egy elveszett bőrönd. Szerencsére megtalálták a repülőgépről elkallódott poggyászt, így meglettek dr. Ferenczy Györgynek, a megyei közgyűlés alelnökének azok az iratai, amelyek igen fontos információkat, dokumentumokat tartalmaztak az angliai Winchesterből hazatérőben. Az Kurópai Régiók Közgyűlésének egyik bizottsági ülésén vett részt az alelnök. Beszélgetésünk apropóját az adja, hogy a megye vendége mától Peter F. Mason, az Európai Régiók Kulturális Bizottsága alelnöke, a Hainsphire megyei önkormányzat kulturális, művészeti ügyvivője.- Az Európai Régiók Közgyűlésének vannak különböző bizottságai - mondja az alelnök abban, amely kultúrával, sporttal, a humán szférával foglalkozik, a winchesteri ülésén két megye - Vas és a miénk - képviseltette magát. Voltak ott spanyolok, lengyelek, belgák s más nációk. Az ülés kifejezetten a kulturális csere lehetőségeivel foglalkozott. Igen fontos hangsúlyt kapott ezen belül az a felvetés, hogy alapvetően meg kell változtatni az Európai Régiók munkáját, hiszen a korábbival ellentétben, most már sok kelet- és közép-európai tagja van a közgyűlésnek. E változtatásnak vannak anyagi és szervezeti feltételei. Különösen fontos lenne az információk cseréje, a kulturális lehetőségek nyilvántartása. Ez most nem működik jól - esetlegesek a kapcsolatok. Egy úgynevezett portfoliót kellene létrehozni, amely regisztrálná a lehetőségeket. Én kapva kaptam az alkalmon, és úgymond kiajánlottam három lehetőséget, a jászsági csángófesztivált - ami a nemzeti kisebbségek fesztiválja -, ez vállalhatná az Európai Régiók folklórfesztiválját. Vittem angol nyelvű anyagokat a jászsági együttesről; a másik a hagyományőrző és sportjátékok fesztiválja - ez az abádszalóki rendezvény, amelyről írtak önök is lapjukban. A harmadik a Sisa József alkotóművész nevével fémjelzett tábor, amelyet nemzetközivé lehetne szélesíteni. Elmondtam, hogy Magyarországon a kulturális rendezvények több nagy horderejű programhoz kötődnek: így az expóhoz, a honfoglalás 1100., megyénk újjászületésének 120. évfordulójához és a redemptióról tervezett megemlékezésekhez.- Milyen volt a fogadtatás?- Ez a bizottság igen fontosnak tartja, hogy az európai egyesülési folyamatban ne csupán a nemzeti, de még a regionális sajátosságok se vesszenek el. Fő cél megmentésük, fenntartásuk, bemutatásuk. A különleges arculatot adó jegyek veszélyben vannak, sokan félnek attól, hogy az egyesülési folyamatok elmossák az ilyenfajta kontúrokat. Működtetnek is egy Ectarc elnevezésű programot - Európai Központ a Hagyományos Regionális Kultúrákért. Ezt takarja az elnevezés. Az Icon-program feladata pedig: az európai kulturális hálózat kiépítése, nyilvántartása. A fogadtatás? Kissé „elment” a vita, bizonyos kultúrfilozófiai kérdések taglalása felé, de például a spanyol képviselő rögtön elkérte tőlem a népi játékok anyagát. Kaptak a lehetőségen mások is, szép prospektusokat vittem ki a táncosokról, -a-jász*-- sági együttesről, ezeket többeknek átadtam. Aztán taglaltam azt, amiben a megye kiváló, szót váltottunk a kórusainkról, a megye művészeti életéről.- Mit várhatunk az ilyesfajta megbeszélésektől? A bizottsági ülésektől? A mai és a holnapi tárgyalástól?- A dunántúli megyék sokkal jobb pozícióban vannak a külhoni kapcsolataikat illetően, mint mi, alföldiek. A megyei önkormányzat nagyon komoly kapcsolatokat nyitott nyugat és kelet felé egyaránt. Beszélhetnénk a nagybányai, a Kijev és a Moszkva megyei, a Tula városi, a Pás de Calais-i, a tiroli kapcsolatokról. Nyilván kontaktus alakulhat ki intézmények, együttesek, települések s magánszemélyek között.- Nem csekély gond ezeknek az anyagi része, hisz a látogatást viszonozni kell. Ki bírja? Ki állja ezt pénzzel?- Valóban. A kapcsolatok megteremtése nem elég. Ahhoz, hogy ez élő legyen, kell hozzá a •kölcsönösség. Úgy vélem, áldozni kell erre megyénkben is, de föltétlenül sokkal többet kell tenni ezért az európai közösségi szerveződéseknek. H. J. Turistavaluta Noha még messze van az idegenforgalmi főszezon, az év első két hónapjában 23 százalékkal több konvertibilis valutát vásároltak a magyar állampolgárok, mint 1993 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Banknál az MTI érdeklődésére tegnap elmondták, hogy az idén januárban és februárban összesen 71 millió dollár értékben adtak el konvertibilis fizetőeszközt az állampolgárok valutalapjára, míg tavaly két hónap alatt ez az összeg 57,6 millió dollár volt. Az idén eddig 400 ezren éltek a vásárlás lehetőségével, míg tavaly két hónap alatt 300 ezren. Kulturális bizottságok találkozója A magyarországi megyei jogú városok szövetséget alkottak, az önkormányzatok kulturális bizottságai havonta szerveznek találkozót, hogy kicseréljék tapasztalataikat, levonjanak bizonyos következtetéseket helyzetükről, és megoldási metódusokat javasoljanak egymásnak. Tegnap Szolnok volt a vendéglátó, a megjelenteket M. Román Béla, a polgármester oktatási tanácsadója köszöntötte. A napirendek között a költség- vetés, a nyelvvizsgaközponttal kötött együttműködés és felső- oktatási projekt szerepelt, dr. Mazsu János előadásában. ill* Látlelet Tobzódó tavasz A költői kép legfeljebb csak időlegesen feledteti el, hogy május után mindenről másképp kell írni. Mert valami történni fog. Jóslatok dőlnek romba, s válnak érvénytelenné. Közben újabb értelmezések születnek arról, hogy az állampolgárok - ha kellő számban mennek el szavazni - miért döntöttek jól vagy rosszul. Mindez a demokrácia lényegéhez tartozik. Az újonnan létrejövő hatalom szereplői örülni fognak, akik pedig kimaradnak, vereségüket próbálják igazolni. Ha elfogulatlanul vizsgáljuk a szükségszerűen bekövetkező állapotot, aligha érdemes rémüldözni. Semmiképp sem jelenthet többet, mint a siker és a bukás egyenlőtlen eloszlását. Más kérdés persze, hogy a siker illúzióiban élők véletlenül sem gondolnak a bukásra. S mindent megtesznek azért, hogy ne következzen be. Csakhogy a kínlódás sokkal több ellenszenvet szül, mint együttérzést. Lehet hivatkozni bármire (eléggé széles a skála a liberálbolsevista „összeesküvéstől” a nemzetietlen magatartásig), a lényeg szemernyit sem változik. Még akkor sem, ha az államszocialista diktatúra utáni négy esztendőről van szó. Már az induláskor kellett volna tisztázni, hogy nem száz nap, hanem több évtized kell a megújuláshoz. így az annyira áhított gazdasági fellendüléshez is. Évek váltották egymást, s ami tegnap érvényesnek tűnt, mára üres szólam marad. Nem mintha nem tennének meg mindent a szólamok hitelesítéséért, csak éppen a bizonyítékok hiányoznak mindenhez. És anélkül, hogy bárki is megőrizné emlékezetében az elmúlt évek szereplőit, a szomorú valóság késztet kételyre. Az emlékezet rostáján kihull mindenki, aki önmagát próbálta hitelesíteni képviselőként vagy államtitkárként, esetleg fontos közintézmény vezetőjeként. Való igaz, sokan jutottak meg nem érdemelt befolyáshoz, anyagi és egyéb előnyökhöz, s a rendszerváltozás köznapi gyakorlatában a kliensek száma folytonosan gyarapodott, de ebből mégsem juthatunk arra a következtetésre, hogy akik jelenleg a hatalom közelében élnek, mindig is ott kell maradniuk. Erre semmi sem jogosítja fel őket. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt négy évben voltak olyan politikusok, akik vitathatatlanul megérdemelték a tiszteletet. De ha másképp fordulnak a dolgok, erre az erényre sem érdemes túlságosan hivatkozni. Dacosan elszenvedett kívülállás miatt sem, s még kevésbé amiatt, hogy talán néhányan felismerték: másként kellett volna csinálni mindent. Az újrakezdés magasztos képzetei amúgy is attól függnek, hogy mi történik május 8-a után. A vágyakozás nyugalmat parancsolhat, de csak akkor, ha minden előre kiszámítható lenne. Kerékgyártó T. István Könyvelői tanfolyam diákoknak Felnőttek is jelentkeztek KEDVEZMÉNYES RÉSZVÉNYVÁSÁRLÁSI Néppapír Mit bír még a mezőgazdaság? • Mikor érnek be a zöldek? Bosnyák béke svájci módra? Új fájdalomcsillapító módszerek? Ing .. .egyszerűen minden Eredmény A szolnoki vállalkozói inkubátorház - mely összességében mintegy 150 milliós beruházás - kivitelezési és engedélyezési tervek készítésére kiírt pályázatára 8 érdeklődőből négy jelentkező volt, közülük a szakértőkből álló zsűri az Univex Kft.-nek adta a megbízást az első ütemre. A II. és III. ütemre újabb pályázatot írnak ki - tudtuk meg a megyei Vállalkozás- fejlesztési Irodától. A karcagi Szentannai Sámuel Mezőgazdasági Szak- középiskola és Gimnázium folyamatosan keresi a lehetőségét annak, hogy minél többoldalú, képzettséget adjon tanulóinak. A különböző kategóriájú jogosítvány, a technikusi képzettség s nyelvek mellett a leendő vállalkozóknak szeretnének képesített könyvelői bizonyítványt is adni. Ezért vették fel a kapcsolatot a szolnoki Perfekt Pénzügyi Szórakoztató és Kiadó Rt.-vel, amely a felnőtteknek már tart az iskolában mérlegképes könyvelői tanfolyamot. A tegnap indított tanfolyamra az iskola negyed- és ötödéves hallgatói mellett a városból is érkeztek jelentkezők, összesen tizenkilencen. A százhúsz órás képzés végén a gazdálkodási, pénzügyi, könyvvezetési alapismeretekből, a beszámolókészítés alapjaiból és könyvelési technikákból tesznek majd vizsgát. A megszerzett bizonyítvány képesít az egyes szakoknak megfelelő főkönyvi és folyószámla-könyvelési tételek kontírozására, a könyv- vezetés ellenőrzésére, analitikus feladások készítésére és ellenőrzésére, tervezési, közgazdasági, üzemgazdasági feladatok végzésére, pénzügyi, banktechnikai feladatok ellátására, ügyviteli folyamatok szervezésében való részvételre. Mivel a képesítés megszerzésének feltétele a középiskolai végzettség, a szakvizsgák letételét meg kell előznie a sikeres szakközépiskolai érettséginek. Az előadókat, a jegyzeteket, a vizsgákat is a Perfekt szervezi. Aki szeretne még részt venni ezen a tanfolyamon, az az iskola igazgatójánál jelentkezhet. - de Könyvvizsgálók találkoztak Megalakították a megyei csoportot Tegnap délután a Technika Házában találkozott megyénk mintegy'ötven--könyvvizsgálójának képviseletében huszonhét szakember. A megbeszélés tárgya a Jász-Nagykun-Szolnok megyei csoport megalakítása volt. A megbeszélésen dr. Rieb László, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara elnöke tájékoztatta a jelenlévőket az időszerű kérdésekről. Ezt követően megalakult a megyei csoport háromtagú előkészítő bizottsága. A falugazdász Saját földjén maga is gazdálkodik Karcag város és Berekfürdő község falugazdásza Molnár Pál lett, aki hat pályázó közül kapta meg ezt az állást. Magáról elmondta, hogy 1967-ben született Karcagon, itt végezte általános iskolai és gimnáziumi tanulmányait, majd öntözéses növénytermesztői diplomát szerzett. S miért ment erre a pályára? A mezőgazdasághoz úgy került közelebb, hogy másodikos gimnazista korában bekerült egy karcagi lovasklubba a karcagi tsz méntelepén. Ekkor tetszett meg neki a mezőgazdasági pálya, de miután elvégezte a főiskolát, nem tudott a szakmájában elhelyezkedni, így egy évig nevelőtanárként dolgozott, majd az önkormányzathoz ment mezőgazdasági ügyintézőnek, vagyis a végzettségének megfelelő munkakörbe került. Ott mezőgazdasági ügyekkel, különböző, vissza nem térítendő állami támogatásokkal, bérletekkel, kárpótlási ügyekkel foglalkozott, s részt vett a földárveréseken, olyannyira, hogy maga is közel 20 hektár termőföldön gazdálkodik. Nagyszülei is gazdálkodó emberek voltak, s miután a lehetőség megvolt, élt a visszaigényléssel ő is. A falugazdász állásra azért pályázott, mert úgy érezte, meg tud felelni a kihívásoknak. A helyi gazdaszövetségekkel eddig is jó volt a kapcsolata, hiMolnár Pál szén ő maga szintén gazda. Megkapta pályázatához az ön- kormányzat támogatását is. Körzete Karcag és Berekfürdő. A megye legnagyobb területe, 38 ezer hektár tartozik hozzá a nagyüzemekkel együtt. Pályázatába az előző munkája során szerzett tapasztalatait is beépítette, hiszen akkor is hasonlót csinált. Ezt kiegészítette elképzeléseivel. Feladatai közé tartozik a kétezer forint/hektáros vetési tá- ' mogatás, az üzemanyag-visszaigénylés, különböző pályázatok útján elnyerhető támogatások (például reorganizációs kamat- támogatási hitelek), a kárpótlás, a gazdaképzés, a piacszerzés. Mint falugazdász, helyi szinten véleményezi az üzleti pályázatokat, melyeket a gazdák beadnak hiteligényeikhez. Ehhez szakmai tanácsot is ad. A saját gazdálkodásában is csak azt tudja elintézni, amire a törvények lehetőséget biztosítanak minden gazdának, csak nagyobb rálátása van a dolgokra. Terveiben szerepel, hogy összeállítsa a gazdakatasztert, melyet számítógépre vinne, s így rögtön lehívható lenne, ki a vállalkozó, mekkora volumennel foglalkozik, emellett naprakész nyilvántartást tudna vezetni arról, kinek milyen növényi kultúrája van, ki milyen állatok tenyésztésével foglalkozik, s kinek mekkora földterület van a birtokában. Ennek alapvető ’ feltétele lenne egy számítógép, mely még nem áll a rendelkezésére. Úgy véli, hogy mint falugazdász, szondaként működhetne, s így első kézből juttathatná el az információt a megfelelő helyre. Kunhegyesen Nem „barbatrükk” 1993 novemberében határozta el a polgármesteri hivatal, hogy lehetőségeihez mérten enyhít a szorongató munkanélküliségen. Létrehozta a Barbatus Kft.-t, melynek célja a már munkanélküli-ellátásban nem részesülő és az önkormányzat terheit növelő munkaerő foglalkoztatása. Partnerre talált a Kunhegyes és vonzáskörzetét valaha foglalkoztató BHG Híradás- technikai Vállalat gyárban. Üzemcsarnokot bérel, ahol jelenleg 70 alkalmazottal folyik a termelés, Kinder-tojást szerelnek bérmunkában. A nonprofit vállalkozás lényege, hogy mindkét fél jól jár. A munkaadó mentesül a havi 5.600 forintos kiadástól, a munkavállaló pedig az eddigi szociális támogatás helyett a 10.500 forint minimálbért kapja. A dolgozók többsége a munkaügyi ellátásból kikerülő nő, de jelentős hányad az iskolapadot elhagyó pályakezdő fiatal. Fluktuáció nincs, hisz a munkaadó és a munkavállaló érdekei találkoznak. Az üzemcsarnokot bérbe adó BHG részéről - a teljes komfortot biztosító szociális létesítmények mellett - jelentős segítség, hogy olyan vezetőt — koordinálót — biztosított az induláshoz és a folyamatos üzemeltetéshez, mint Richter Sándor. A munkaügyi központ és az ő tevőleges hozzájárulása nélkül aligha képzelhető el a jelenlegi és még továbbfejlesztésre váró „beruházás”. Rézsó i