Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-24 / 70. szám

1994. március 24., csütörtök Interjú----hirdetés 5 P ÁLYÁZAT OKTATÁSI ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI ALAPRA Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata által létrehozott Oktatási és Közművelődési Alapra a közgyűlés oktatási és kulturális bizottsága pályázatot hirdet. Az oktatási-nevelési intézmények számára, az oktatási és közművelődési célokra a rendelkezésre álló keretösszeg: 3 millió forint. V A közművelődési célokra: 5 millió forint. A pályázat 1994-ben egy alkalommal kerül meghirdetésre. Oktatási támogatás igénylése az alábbi célokra adható be:- anyanyelvi és idegennyelvi nevelés,- környezetvédelmi nevelés,- - közművelődési és szabadidős feladatok megvalósítása,- - kudarc nélküli iskolakezdés, iskolaváltás segítése,- a tehetségekkel való külön foglalkozás. Pályázhatnak a Szolnok városi intézmények, szakirányú szakmai csoportok és jogi személyek. Közművelődési támogatás igénylése az alábbi célokra adható be:- kulturális célokat szolgáló, nonprofit jelleggel működő állampolgári közösségek és mozgalmak működési feltételeik javítására, fenntartásának támogatására,- kulturális intézmények, művészeti egyesületek, mozgalmak, művelődési célokat szolgáló közösségek és magánszemélyek az általuk szervezett rendezvények, programok, illetve alkotó tevékenységük támogatására. Pályázhatnak a Szolnokon működő kulturális intézmények, egyesületek, közösségek és egyéni alkotók. A pályázati anyagokat 4 példányban, legfeljebb 5 oldal terjedelemben kell benyújtani. A pályázati anyagok benyújtásának határideje: 1994. április 15. Benyújtás helye: polgármesteri hivatal, művelődési és népjóléti iroda Szolnok, Kossuth tér 9. A pályázatnak tartalmaznia kell:- a részletes szakmai programot, - a szakmai (szakember) hátteret,- a várható eredményeket, azok hasznosítását,- a költségvetést, saját forrás megjelölésével. Elbírálási határidő: 1994. május 30. Az Oktatási és Közművelődési Alap számláját az OTP Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága vezeti. Számlaszám: 820 - 051574 Az alap nyitott, mert az önkormányzat számít arra, hogy a vállalatok, intézmények, magánszemélyek befizetésekkel növelik az induló tőkét, melyet a bizottság köszönettel fogad. Oktatási és kulturális bizottság *47352/1» 'J A BORSOD FALAZÓELEMRÖL arról, amiről csak beszélnek, az újságok ritkán írnak BORSOD falazóelemgyAr 3700 Kazincbarcika, Ipar u. 17. Levélcim: 3701 Kazincbarcika, Pf. 171. Tel./fax: 48-310-122 Telex: 6-4226 Manapság az építkező sokfajta falazóelem közül vá­laszthat, de szűk azoknak a termékeknek a köre, amelyek jók és egyidejűleg olcsók is. A három évtizedes jubileumát ez évben ünneplő ka­zincbarcikai falazóelemgyár termékei ebbe a szűk ter­mékkörbe tartoznak. A közkedvelt falazóelem története 1964-re nyúlik vissza, amikor Kazincbarcikán megkezdődött a kiváló hőszigetelő képességű falazóelem gyártása, amely hosszú időn keresztül GÁZSZILIKÁT néven került forgalomba. Ennek a terméknek soha nem kellett reklám, önmaga reklámja volt. Az építkezők egymásnak ajánlották az építkezés során szerzett tapasztalatok alapján, valamint az ebből épült házak rendkívül alacsony fűtési költsége miatt. Nem véletlen tehát, hogy eddig több mint 200.000 családi ház épült ebből a termékből. A korszerűsített technológia alapján gyártott és a megye neve után BORSOD fa­lazóelemre átkeresztelt termék változatlanul keresett. Amerre utazik az ember ma is sokfelé látja: ebből épít­keznek. Az építkező és a kivitelező közös döntése ez, hiszen alkalmazása mindenki számára előnyt jelent, mert: hőszigetelő képessége felülmúlhatatlan, hővezetési tényezője ? = 0,16 W/mK. Nem kell utólagos hőszi­getelés, de még hőszigetelő vakolat sem ahhoz, hogy egy kimagaslóan jó, energiatakarékos épület épülhessen meg. Egyedüli konkurrense a YTONG falazóelem, melynek hőszigetelő képessége hasonlóan kiváló. A másik költségcsökkentést eredményező előny, hogy a falazás nagyon gyorsan végezhető. Egy falnégyzetméter megépítéséhez csak 9,5 darab elem szükséges. Sokkal kevesebb a fuga, kevesebb a habarcsszükséglet. Az elemek könnyen megmunkálhatok, hulladékmentesen felhasználhatók. Az épületgépészeti, épületvillamossági vezetékek helye könnyen, roncsolásmentesen kialakít­ható. A vezetékek behelyezése után gyerekjáték a fal felületének helyreállítása. E sok jó tulajdonság mellett még az ára is kedvező. Ha bővebb információra van szüksége, hívjon, vagy kérje ismertető anyagainkat. -47387/1» Rendszerváltás volt, kormányváltás lesz Beszélgetés Bihari Mihály politológussal- Elbűvölően elegáns, vagy leegyszerűsítően durva ítéle­tekkel is jellemezni lehet az el­múlt években zajló eseménye­ket. Ki-ki politikai meggyőző­dése, vérmérséklete, reményei szerint beszélhet elitváltásról, a hatalmi szereplők kicserélő­déséről, vagy éppenséggel ra­dikális fordulatról. Professzor úr, végül is mi történt valójá­ban?- Ha azt mondom, hogy va­lódi rendszerváltás zajlott le, több ténnyel is bizonyítható. Akár a hatalom jellegének megváltozása szempontjából is nyilvánvaló, hogy az egypárt- rendszerrel szemben - amely­nek egyeduralma megkérdője­lezhetetlen volt - többpártrend­szer jött létre. Pártot alapítani manapság rendkívül könnyű és egyszerű, hiszen a bíróságoknál bejegyzett pártók száma megha­ladja a nyolcvanat. Ennél is fon­tosabb azonban, hogy a túlálla­mosított gazdasággal szemben egy fokozatosan privatizált, a magántulajdon dominanciáján alapuló gazdaság kezd megerő­södni. Még akkor is, ha a ve­gyes tulajdonú szerkezet jelen­leg mérhetetlenül sok ellent­mondást hordoz. A parlament visszaszerezte nélkülözhetetlen szerepét a hatalmi szerkezetben, az ideológiai monopolizmus megszűnt, s a véleményszabad­ság tere is kitágult. Új politikai elit jelent meg, melynek tagjai - ha némelyek kötődtek is az el­múlt rendszerhez - a demokra­tikus megmérettetés és akarat révén kerültek mostani pozíció­ikba.- Kétségkívül vitathatatlan tényeket sorolt fel. Am akik eze­ket a tényeket nem akarják tu­domásul venni, vélhetően olyan törekvések, érdekeltségek szó­szólói, melyek a létező demok­rácia intézményrendszerével állnak szemben. Akár olyan ér­telemben is, hogy a „különút" fontosságát hangsúlyozzák.- Sohasem szabad elfeled­keznünk arról, hogy a demokrá­cia kettős „kiszolgáltatottságot” jelent. Ha idézőjelesen haszná­lom is az utóbbi kifejezést, eb­ben azt kell észrevenni, hogy egy-egy választás többnyire az igazság napját jelenti. A politi­kai hatalomért folytatott ver­sengésben a pártok képviselői úgy vesznek részt, hogy amit programjukkal elfogadtatnak, annak fedezetét a választópol­gárok adják. Senkinek sincs joga megkérdőjelezni a jogál­lamiságot, s ilyen vagy olyan okból túltenni magát a rögzített szabályokon. Bármelyik szélső­séges politikai irányzat akkor válik veszélyessé, ha az alkot­mányosság kereteit ideologisz- tikus célok alapján felrúgja. A diktatórikus szocializmus gya­korlatával szemben a demokrá­cia valóságában élünk.- Ha fikciónak is tűnik, egyre többször hallunk hol jobb-, hol baloldali veszélyről, miközben az esetleges megjegyzések és ki­jelentések mögött nem nehéz fel­fedezni valamiféle igazságot. Kivált azért sem, mert a magyar társadalom kulturális, vallási és politikai megosztottsága túlsá­gosan szembeszökő.- Ebben a megosztottságban a politikai törésvonalak megha­tározó szerepet játszanak. Mert akár a történelmi múlthoz, a nemzethez, a valláshoz, a mo­dernizációhoz, a demokrácia lehetséges modelljéhez való vi­szonyt nézzük, meglepően kü­lönböző szemléletmódok tárul­nak elénk. Hangsúlyozni sze­retném, hogy demokráciának nem egy-, hanem sokfajta élet­képes modellje van. Mint aho­gyan a sokféleség a diktatúrára is érvényes. A demokrácia élet­képes modelljei nem attól füg­genek, hogy néhány politikus vagy tudós miként alkotja meg őket. illetve hogyan próbálja a gyakorlatba bevezetni. Egyetlen kívánatos modellt sem lehet rá­erőszakolni. A gazdaságpoliti­kai alternatívákat például első­sorban a pártok és a politikai mozgalmak dolgozzák ki és kí­nálják, s ezekben nyilvánvalóan a „kínálóknak” van nagyobb szerepük, jóval kisebb a válasz­tóknak. Jóllehet az állampolgá­rok érzelmileg a legkülönbö­zőbb módon viszonyulhatnak hozzájuk. S mindez önmagában is politikai megosztottságot je­lent.- Valahányszor a megosztott­ság szóba kerül, óhatatlanul felrémlik a túlpolitizáltság je­lensége. Professzor úr előadá­sában is utalt arra, hogy egyfe­lől a parlamentáris demokrácia mechanizmusával kapcsolatos negatív tapasztalatok erősödtek meg, másfelől a mindennapokat múlhatatlanul áthatja a poli­tika.- Valóban létezik ez a kettős­ség, hiszen az úgynevezett nagypolitikával szembeni tá­volságtartás mellett nagyon erős a verbális szinten történő politi­zálás. Az egymás közötti politi­zálás a tévé előtt, a munkahe­lyen, a különféle társaságokban. Kétségkívül túltelített a magyar társadalom politikával, de eközben a politikai életben való részvételi hajlandóság rendkí­vül alacsony. Ugyanakkor a szemlélődő realizmus mint poli­tikai magatartás is érzékelhető. Éppígy terjed az úgynevezett nil admirari szemléletmód, melyet legegyszerűbben a „semmin se csodálkozz, semmi se rendítsen meg” véleménnyel írható le. Nagyon sok politikus igényli, hogy csodálják, csak éppen ez az igény elvétve találkozik az állampolgárok szándékával. Akár úgy is fogalmazhatnék, hogy temetni tudunk, de meg­tartani még az igazán nagy poli­tikusokat sem vagyunk képe­sek. Ha valamely politikai elit rendelkezik magasfokú szaktu­dással, társadalmi felelősségtu­dattal, konfliktusmegoldó ké­pességgel, akkor az egyének nem a politika bűvöletében él­nek és gondolkoznak.- Mindebből adódhat az a következtetés, hogy a politikai megújulás követelménye egy­szerűen kikerülhetetlen. Nyilván nem az újabb rendszerváltás ér­telmében, hanem abból á szem­pontból, melyet a társa­dalmi-gazdasági változás kény­szere jelez. Ón szerint milyen esélyekkel számolhatunk?.- Bárhogyan nézzük is, új po­litikai konstelláció kipróbálásá­val állunk szemben. Egyszerűen nem szabad tragédiaként meg­élni a parlamenti és a kormány­zati váltógazdálkodást, hanem úgy kell felfognunk, mint a po­litikai megújulás eszközét. Függetlenül attól, hogy ki mennyire tartja rokonszenves­nek az újonnan létrejövő kor­mányt. Megítélésem szerint egyrészről a lassú tőkésedés fo­lyamatával, a vállalkozások maximális szabadságának meg- teremtődésével kell számol­nunk, másrészről az állam szo­ciális funkcióinak erősödésével. Többek között azt várom a ’94-es választástól, hogy több profi politikus kerül a hata­lomba, s a konszenzusteremtő képesség meghatározóbb lesz. Egészében is professzionalizá- lódik a politika. Magyarorszá­gon a demokrácia intézmény- és jogrendszere vitathatatlanul működőképes, így a szélsőséges pártok vagy politikai csoportok hatalomra kerülésének felemle­getése puszta riogatás. Ebben a nyitott történelmi mozgástérben - mely alternatív szerkezetű - a rossz választás korrekciója felszámolhatatlanul benne rejlik. S ez a legfonto­sabb. Kerékgyártó T. István Bihari Mihály politológus Civil sarok Helyi lapok és közösségek A hét végén - szombaton és va­sárnap - igen érdekesnek ígérkező találkozó fog lezajlani Budapes­ten, a XIV. kerületi Mogyoródi úton lévő középiskolai kollégi­umban. A Független Helyi Lapki­adók Egyesülete szervezésében helyi lapok és közösségek képvi­selői jönnek össze és váltanak szót illetékességi területük aktuá­lis kérdéseiben. Az esemény rang­ját érzékelteti, hogy a rendezvény fővédnöke Göncz Árpád köztár­sasági elnök. Az előzetesen kiadott program szeint a résztvevők előadást hall­gathatnak meg egyebek mellett a sajtóetikai elvekről, a lapkiadás gazdasági kérdéseiről, a számító- gépes lapszerkesztésről, a helyi nyilvánosságról, a köztestületek­ről. a civil szervezetek szerepéről a közéletben. A programban szombaton egy látogatás is szere­pel a Levegő Munkacsoport ülé­sére. A fórum helyszíne megközelít­hető az Örs vezér téri metrótól a 82-es trolival. Levelezési cím: Független He­lyi Lapkiadók Egyesülete, Buda­pest, V. kerület, Kúria utca 3. Falusi turizmus A megyei Falusi Turizmus Egyesület létrejöttével egy időben már több településen beszélgettek arról a vendégfogadók, hogy helyben is meg kellene alakítani érdek-képviseleti szervezetüket egyesület megalakításával. Március 16-án Kunhegyesen gyűltek össze a helyi vendéglátás­sal foglalkozók, és 15 alapító tag­gal létrehozták a Kunhegyesi Fa­lusi Turizmusért Egyesületet, amely a környék csatlakozó ven­dégfogadóinak képviseletét is szí­vesen felvállalja. Elnök Geszti Já- nosné, titkár Szénási Csabáné.

Next

/
Thumbnails
Contents