Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-23 / 69. szám

Világgazdaság­sorokban Brit akadály az EU bővítésére Hétfőn szinte bizonyos­nak látszott, hogy a brit kormány kénytelen lesz megakadályozni az EU gyors bővítését az EFTA-országokkal, külön­ben szembe kell néznie a konzervatív kormánypárt lázadásával. Az ok: egye­lőre egyik oldalon sem mu­tatkozott készség kompro­misszumra az EU miniszteri tanácsa szavazási rendsze­rének reformja ügyében. Az EU többsége azt óhajtja, hogy a vétóhoz szükséges szavazatok számát emeljék 23-ról 27-re a négy EFTA-ország csatlakozása után, ám ezt a brit kor­mánypárt sokallja, attól tartván, hogy ez gyengítené a miniszteri tanácsban a brit szavazat erejét. A probléma megoldása nélkül azonban nem lehet új tagokat föl­venni az EU-ba. Zsákutcában az IMF orosz tárgyalásai? Hivatalosan meg nem erősített értesülések szerint zsákutcába jutottak a hét végén a Nemzetközi Valu­taalap és Oroszország tár­gyalásai, emiatt kérdésessé válhat az IMF által Orosz­ország számára biztosított hárommilliárd dolláros hitel második, 1,5 milliárdos részletének folyósítása. A Viktor Csemomirgyinnel folytatott múlt pénteki megbeszélések után Michel Camdessus, az IMF vezér- igazgatója a hét végén is folytatta moszkvai tárgyalá­sait. Orosz illetékesektől származó értesülések sze­rint valószínűleg nem fo­lyósítja a Valutaalap a más­fél milliárd dolláros hitel- részletet, mivel a költségve­tési hiány a kormány által jóváhagyott tervezetben megközelíti a GDP 10 szá­zalékát, s ez csak növeked­het a költségvetés parla­menti vitája során. Kínának nem fontos az amerikai kapcsolat A kínai külügyminiszter szerint sokan „eltúlzott je­lentőséget” tulajdonítanak a kínai-amerikai kereske­delmi kapcsolatoknak, s Kína kész visszatérni a hi­degháborús időszakban megszokott helyzethez, amelyben gyakorlatilag szünetelt az áruforgalom a két ország között. Csien Csi-csen, akinek szavait a The New York Times idézte, kijelentette: Clinton elnök „a maga ásta verembe esett bele” , amikor az em­berjogi helyzet szűkös ha­táridőn belüli javításához kötötte a legnagyobb keres­kedelmi kedvezmény to­vábbi biztosítását Kínának. „Fényesjövő Irán előtt” Ali Akbar Hasemi Raf- szandzsani iráni elnök a hét­fővel kezdődő iráni újév előestéjén népéhez intézett üzenetében azt mondta, hogy az ország fokozatosan megszünteti az olajbevéte­lektől való függőségét, és gazdasága általában is fé­nyes jövő előtt áll. Az elnök t szerint Irán nagyobb önbiza­lommal foghat hozzá máso­dik ötéves fejlesztési tervé­nek végrehajtásához. Az iráni export az elmúlt négy esztendőben csaknem meg­duplázódott, és idén a kö­zép-keleti ország mintegy 5 milliárd dollár nem kőolajeladásból származó bevételre tesz szert. A Lon­donban megjelenő Jane’s In­telligence Review című havi magazin azt írta, hogy Irán az összeomlás szélén áll. A II. A-ból mindenki szeretne tovább tanulni A II. A osztályban, akik szin­tén a vállalkozási ágazatba tar­tóznak, az erősebbik nem szempontjából ideális az arány. Ugyanis az osztálylétszám 34, ebből 30 a lány, a többi mind fiú. Hát kérem ... Mielőtt mindebbe belebonyo­lódnánk, róluk csak annyit, hogy eredetileg harmincötén voltak. Egy diák ment el tőlük, és iskolaszerte úgy ismerik őket, mint hajtós kis társaságot. Vajon ki miért jelentkezett ebbe az osztályba? Tóth Judit például Jászberényből jött.- Apu vállalkozó, és amikor nyolcadikos voltam, úgy gon­doltuk, hogy én is az leszek. 4,2-es volt az átlagom, a felvé­telin megfeleltem, így bejutot­tam. Azóta sem bántam meg a választást. Tóth Éva Jászszentandrásról érkezett.- Az általánosban 4,3 voltam, most 4,2, úgyhogy megtartot­tam a korábbi eredményemet. Nekem az osztályfőnököm ja­vasolta először ezt az osztályt, nem beszélve arról, hogy apuék is vállalkozók.- Melyik tárgy tetszik legjob­ban?- Az úgynevezett kommuná­lis készségfejlesztés. Posta Szilvia tiszaföldvári.- A pályaválasztási tanács­adóban ajánlották ezt a lehető­séget, mert bevallom őszintén, előtte nem is hallottam róla. Nagy a hajtás, sok a tanulni- való, és az én 4,8-am itt 4,3-ra jó. Petri Szabolcs a kevés fiúk egyike, ő például karcagi. Meg­tetszett a lehetőség, azért je­lentkezett ide. Az osztály leg­jobb tanulója, sőt a lányok kö­zött a legjobb sportoló is Nánási Katalin, aki 4,6-os átlagú.- Szeretnék tovább tanulni, valamilyen közgazdasági főis­kolán.- Melyik óra a legjobb? Nekem az, ahol a kisvállal­kozásokról tanulunk. MettéSleg Kati aznap kapott' sportsikereiért igazgatói dicsé­retet is. A fiúknál pedig a leg­ügyesebb sportoló a 186 centis kosaras, Herceg Ákos. Említettem, hajtós kis társa­ság a II. a, amit az is igazol, hogy mind a harmincnégyen(!) tovább szeretnének tanulni. Igaz, heten közülük ma már úgy döntenének, talán gimit, sima gimnáziumi tagozatot kellett volna választaniuk, jó két éve. Ha már így sikerült, maradnak, leérettségiznek, és enyhe pá­lyamódosítással igyekeznek ér­vényesülni az életben. Hogy honnan érkeztek? Sajátos, mindössze négy a helybeli. A többiek kenderesiek, karcagiak, szolnokiak, kunhegyesiek, be- rekiek, törökszentmiklósiak, kunmadarasiak, kengyeliek, homokiak, keviek, dévaványai- ak. És ha minden igaz, húsz-egynéhányan közülük va­lamilyen vállalkozók lesznek, vagy ezen a területen szeretné­nek érvényesülni. Sőt van még egy hölgy, bizonyos Horváth Csilla, aki riporternek1, Újság­írónak készül. Meglehet, vál­lalkozói tollforgató lesz? Eltérő tantárgyak A vállalkozói osztályokban az évek folyamán kilenc olyan spe­ciális tárgyat is tanítanak, ame­lyek az eredeti, szakközépiskolai óratervtől eltérnek. Az első az idegen nyelv, hiszen az üzleti kapcsolatokban ez fon­tos. A heti óraszám megegyezik a gimnázium fakultatív óraszámá­val, azaz négy, öt óra. A diákok tanulnak egészségtant és környe­zetvédelmet; gazdasági meg jogi ismereteket; gépírást, irodatech­nikát; vállalkozói készségfejlesz­tést, kommunikációs technikát, tárgyalástechnikát; kisvállalkozá­sok alapításának, működtetésének ismereteit, számvitelt, pénzügyi kapcsolatokat, valamint üzlet és etika nevű tárgyakat. Természete­sen az alaptantárgyakon a magya­ron, a történelmen, a matematikán stb. kívül. Úgyhogy aki ide je­lentkezik, vagy akit ide felvettek és sikeresen akar végezni - annak az unalom kizárt. Legalábbis az ott eltöltött négy évre. Azért sze­relmesnek lenni itt sem tilos, és például a második a osztályban arra a kérdésre, hogy ki szerel­mes, nyolcán nyújtották fel a ke­züket. Pedig még kinn hideg sze­lek seprik az utcákat, és a május is messze... A kapcsolatteremtés létkérdés A vállalkozói osztályoknak spe­ciális tárgyaik is vannak. Olyanok, amelyeket csak ők tanulnak. Az egyik közülük a vállalkozói kész­ségfejlesztés, kommunikációs technika, tárgya­lástechnika taní­tása, elsajátítása. Ezt a fontos tan­tárgyat a középiskola három nevelője: Varga Irén, Pintér Ist­ván és Gönczi Károly dolgozta ki. Úgy is mondhatnánk, találta ki, amelyről Gönczi Károly be­szél.- Aki vállalkozásokba fog, akarva-akaratlanul emberekkel is foglalkozik. Nem mindegy, milyen ez a kapcsolattartás, hi­szen a könyvekben vagy máshol leírtakat hasznosítani, magyarul gyakorlatosítani kell. Igen ám, de ez nem megy kellő önismeret nélkül, sőt hozzátartozik a krea­tivitásfejlesztés, autogén tré­ning, relaxáció, a konfliktus­helyzetek megoldása, feloldása. Mindezeket az alsóbb osztá­lyokban tanítjuk. Á harmadikban újként kerül a tan­anyagba a testbe­széd, a retorika, a beszédtechnika. Elvégre .nem elég a jó mondanivaló, szöveg, ezt kellő módon meg is kell jeleníteni. Negye­dikre marad az egész krémje, ha úgy tetszik a ko­ronája: a tárgyalástechnika. Sok függ attól, hogy egy beszélge­tést, tárgyalást miképpen bo­nyolít le egy vállalkozó. Ennek a sikeréhez szeretnénk sok-sok gyakorlati példával hozzájá­rulni. Meggyőződésem, hogy a megfelelő kommunikáció elsa­játítása nemcsak a vállalkozói, de a gimnáziumi osztályokban is hasznos lenne. Természete­sen bizonyos módosítások, ki­sebb átdolgozás után. Ugyanis az a tapasztalat, hogy a gyere­kek olykor nehezen tudnak kommunikálni, kapcsolatot te­remteni egymással. Holott ezt is el lehet sajátítani, meg lehet ta­nulni. Az oldalt készítette; D. Szabó Miklós, Vági E. Zoltán és Mészáros János A nagyok már vállalkoznak A legnagyobbaknak, a hannadi- kosoknak már a gyakorlatban is számot kell adniuk arról, mit is ta­nultak ezen a tagozaton, jobban mondva ágazaton. Hogy mi ennek a lényege, arról Tóth Józsefet kérdez­tük: - A gyerekekből hat-tíz fős csoportokat szervezünk, és ők a sa­ját üzleti ötleteiket, elképzeléseiket menedzselik, igyekeznek megvaló­sítani. Az induló pénzt, magyarul tőkét saját maguk, a család, a szü­lők biztosítják. Ez családonként ezer-négyezer forint.- Bármire vállalkozhatnak?- Nem, nem. van egy tiltó lista: például a kábítószer, a szesz for­galmazása tilos.- Mondana példákat?- Akad csoport, amelyik szolid haszonnal értékesít magnókazettá­kat, videókat. Mások a saját készí­tésű ékszereik révén igyekeznek pénzhez jutni, azután egy újabb csoport a kollégiumi büfét üzemel­teti. A negyedik társaság kereske­delmi lapot ad ki „Morzsi” címmel, de reklámanyagok, szórólapok ké­szítését is végzik. •- Ha nyereségesek?- Akkor a haszon fele a gyere­keké. A másik fele a tulajdonosok döntése alapján a szülőké meg a gyerekeké. Ennek a felét kötelező osztalékként kifizetni. Közben ilyesmit is megtanulnak, hogy fő­könyv-, napló-, pénztárkönyvkeze­lés.- Megbukni?- Elméletileg ez is előfordulhat, bár a fenti vállalkozások kevésbé kockázatosak. Mellesleg ez csak a harmadikban kötelező. Nem volt könnyű 1991 őszén az országban elő­ször a Móricz Zsigmond Gimnázi­umban és Közgazdasági Szakkö­zépiskolában találták ki, majd indí­tották be ezt a vállalkozási vagy vállalkozói osztályt, ami nem tűnt egyszerű feladatnak. Először azért, mert a tematikát gyorsan: két, két és fél hónap alatt ki kellett dol­gozni, amelyben oroszlánrészt vál­lalt Juhász Irnréné igazgatóhelyet­tes. Segített neki Tokár Istvánná, Gönczi Károly, Szénási Lászlóné, Juhász Imre, Balatoni Ferencné, Varga Irén és Pintér István. A má­sik gubancot a helyi és a miniszté­riumi elfogadtatás jelentette. Sze­rencsére a szakmai szervezetek támogatták az elképzelést, ezért 1991. március elejére megkapták az engedélyt. Helyben is akadtak támogatók, meg ellenzők is, mint­egy a gimnázium színvonalát féltve ettől a próbálkozástól. Az is gondot okozott, hogy szakmai tankönyvek egyáltalán nem voltak, és ezek tulajdonképpen még most készülnek. Árról nem is beszélve, hogy a tananyag évente oly módon változik, ahogyan teszik azt a gaz­dasági szabályozók. Nem kis fejtörést okozott, okoz a gyakorlati képzés. Ez kétféle módon: belsőleg, illetve külső úton oldható meg. Az előbbi az úgynevezett tanulóiroda segítsé­gével. Ez nem más, mint egy olyan gazdaság, amelyet számítógépes rendszerrel, hálózattal szimulál­nak. Ennek a kiépítésére egyéb­ként 1,3 millió forint központi tá­mogatást nyertek. A másik belső megoldási lehetőség az úgyneve­zett diákvállalkozások rendszere, amely elkezdődött. A külső lehetőség is adott, nyári, szakmai gyakorlat formájá­ban. Családok, szülők, rokonok segítségével, bármilyen középvál­lalkozásnál. Egyébként a sikeres és a legjobb diákvállalkozók a nyári, szakmai gyakorlat alól fel­mentést kapnak. Azért változás is bekövetkezett, hiszen a mostani elsősök integrált képzésben részesülnek, és csak a második osztály befejezése után kell dönteniük: hogyan, mire sza- kodosnak. Üzleti, azaz külkeres­kedelmi, ügyintézői szakra vagy gazdasági, számviteli, illetve az úgynevezett vállalkozói szakra. A negyedik év végén következik az érettségi, és akik nem mennek to­vább tanulni, esztendő teltével, az ötödik végén kapnak szakképesí­tést. Azóta követő iskolaként tanítják a vállalkozókat, az itt kidolgozott programok alapján Kunszentmár- tonban, Jászapátin, Jászberényben, valamint Kaposvárott, Hatvanban, Nagykőrösön, Csepelen, Budapes­ten és Egerben. Áki a leírtaknál bővebben szeretne minderről tudni, kérjük, hívja az 59/321-347-et, Kiss Géza igazgató urat. Hogyan kezdődött? Tokár Istvánná politikai gazdaságtan-közgazdaságtan terve­zés szakos tanárnő bábáskodott a tagozat létesítésénél. Hogy miképpen történt, ezt így meséli el.- Megjelent egy cikk a Napi Világgazdaságban olyan vállal­kozókról, akik a kis- és középvállalkozások ügyeit, teendőit ké­pesek önállóan intézni. Addig a hazai oktatásban ez fehér terü­letnek számított, hiszen efféle képzés nem volt. Gondoltuk, jó lenne nekünk a kisújszállási gimnáziumnak és szakközépisko­lának-megpróbálni. 1990 tavaszán írtunk egy levelet dr, Szirmai Péternek, a Vállalkozók Országos Szövetsége társelnökének. Jónak tartotta az ötletet, küldött óratervvázlatokat is, és 1990 őszén eljött hozzánk, megbeszélni a részleteket. így 1991 szep­temberében indulhatott a tagozat, 37 diákkal.- Felvételi?- Abban az évben még nem volt. Csak az általános iskolai bi­zonyítvány alapján határoztuk. Talán-talán nem is rosszul, mert a létszám ma is 37. Pedig már harmadikosak.-A következő évben?- Már alapos szűrő után juthattak be a próbálkozók. Ki kellett tölteni egy úgynevezett intelligenciatesztet. A szakmai alkal­masságot pedig gazdasággal kapcsolatos kérdéseken szűrtük le. Általános a tapasztalat, noha már kilenc, minket követő iskola akad országszerte, azért változatlanul nagy az érdeklődés a vál­lalkozói osztály iránt. Az ország legelső vállalkozói osztálya A harmadikosak közül a „d” a vállalkozói osztály. Összehason­lítva egy évvel fiatalabb pályatár­saikkal. valahogyan az a vélemény róluk, ők valamivel lezserebbek. Egyébként az osztálylétszám 37, és elsőben is ennyien voltak, tehát harmadikig senki nem bizonyult könnyűnek. A diákok között tizen­egy fiú is van. Hogy honnan, mer­ről verbuválódtak? Helyből, Ken­deresről, Karcagról, Kunhegyes­ről, Jásztelekről, Mezőtúrról, Abádszalókról, Jászkisérről, Dé- vaványáról, Tiszaderzsről meg Tö- rökszentmiklósról. Ők már komolyabban veszik az életet, és saját bőrükön tapasztal­ják korunk változó mindennapjait, hiszen kivétel nélkül mindahányan valamilyen vállalkozás résztvevői. Családi, osztálytársi alapon ezertől négyezer forintig kellett szemé­lyenként biztosítani a kezdőtőkét. Sokan szeretik közülük a retori­kát, hiszen nem mindegy, milyen szóbeli, szónoki készséggel igyek­szik valaki meggyőzni másokat vállalkozása jelentőségéről. Hogy ki miért jelentkezett ide? Kőszegi Anna Judit és Szilágyi Auguszta dévaványaiak. Ajánlot­ták nekik ezt a lehetőséget, és ők éltek vele. Ugyanis 1991-ben még nem volt felvételi. Rácz Szilvia szakterületen, kereskedelmi vagy gazdasági főiskolán szeretne to­vább tanulni. Kis Natália viszont sajátos módon rendőrtiszti főisko­lára készül. Valószínű hasznát ve­szi az itt tanultaknak, hiszen oda is kellenek vállalkozók, abban jára­tos szakemberek. Monoki Pálma Zuszsa Egerbe készül magyar-tör­ténelem szakra. Néhányan közülük a szüleik vagy a rokonságuk vál­lalkozásában vesznek majd részt. Hogy hányán, kiderül mindez esz­tendő, még inkább másfél év telté­vel. FONTOS A GYAKORLAT IS!A harmadikosok már gyakorlatban is tanulják a vállalkozást. Felvételünkön Szilágyi Auguszta és Szabó Enikő a szünetben a diákoknak lapokat árul.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents