Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-22 / 68. szám

A szövetkezeti törvényt módosítani kell Interjú dr. Szabó János miniszterrel Múlt héten Szolnokon, a Hozam Klubban tartott előadást dr. Szabó János földművelésügyi miniszter. A rendezvény után a mezőgazdaságot érintő kérdésekre kértünk választ a tárca veze­tőjétől.- A mezőgazdaságigép-vá­sárlásra adható hitelek pénz­ügyi fedezete véges. Nem igaz­ságtalanság az, hogy egyesek kapnak pénztámogatást, míg mások kiszorulnak a kedvez­ményből?- Az Országgyűlés ehhez a támogatási formához kétmilli­árd forintot rendelt hozzá. Ezt különböző alapokból bővítet­tük, de tudomásul kell venni, hogy addig nyújtózkodjunk, ameddig a takarónk ér. A be­adott igényeket valamilyen módon kezeljük, ha a pénz el­fogy, addig, amíg egy új összeg nem kerül fedezetbe, akár még ebben a ciklusban, akár a kö­vetkező ciklusban vagy a jövő költségvetési évben, addig nem lehet továbblépni.- Említette, hogy az alapok átjárhatóságával a költségve­tési pénzek csoportosítása le­egyszerűsödött. Nem veszélyez­teti-e ez az agrárrendtartásra rendelt pénzek más irányú fel- használását?- Az agrárrendtartásra szánt alapok érintetlenek, csak az in­tervencióra és a szubvencióra használhatók fel.- A kárpótlási törvény végre­hajtásának a megkezdése nem elkapkodott? Főleg azért, mert az érintett hivatalok - például a földhivatalok - nyilvántartása nem megfelelő, valamint joggal sérelmezik a napjainkban licitá­lók, hogy most már csak ezer fo­rint felett lehet aranykoronán­ként földet vásárolni, míg ko­rábban 500forintért.- Nem lehetett a kárpótlás végrehajtásának megkezdése­kor bevárni, míg minden feltétel ideálisan alakul. Kétségtelen, a törvényt könnyebb volt meg­hozni, mint végrehajtani! Min­den kritika és minden gondja el­lenére a kárpótlási törvény kor­szakos törvény, segítségével alakulhatott ki a piacgazdaság alapja a magántulajdon. Há­romszázhetvenezer új földtulaj­donos kapta vissza földjét, il­letve kezdett el gazdálkodni. Ők lesznek majd a főszereplői a jövő magyar mezőgazdaságá­nak. A most beadott igénylők földhöz jutásának gondját is valahogy kezelni kell.- A piacgazdaság alapja a magántulajdon. Ön említette, ennek nem mond ellent az, hogy a földtörvénytervezetben a sze­rezhető birtoknagyság maxima­lizálásával gátat vetnek a ma­gántőke koncentrációjának?- Mindenféle tilalom vagy korlátozás gátat szabhat az egyéni érdekek érvényesülésé­nek. De mivel a termőföld olyan, mint az emberi élet egy­szeri és megismételhetetlen, a vele való bánásmódnak is spe­ciálisnak kell lenni. Szerintem a nagy osztó igazság nevében ak­kor teszünk helyesen, ha nem engedjük, hogy valakik korlát­lanul megszerezhessék a tulaj­donjogot, főleg a mostani átala­kulás folyamán, hanem jusson és maradjon is elv alapján több embernek legyen termőföldje.- Szavaiból úgy tűnik, hogy ezt a földbirtokszerzési korláto­zást Ön sem tartja sokáig „be­tonpillérnek” .- Egyetlen törvény sem be­tontörvény, a törvényszerűség aktualitását veszítheti. Egy tör­vénynek a tartós, lényeges, is­métlődő összefüggéseket kell szabályoznia. Valószínű, hogy egy idő után el kell törölni ezt a korlátot, mert fölöslegessé vá­lik, és majd maga a piac szabá­lyozza a birtoknagyságot.- Megyénkben a mezőgazda- sági vertikum meghatározó. Az itt lakók jelentős része, illetve az önkormányzatok is a mező- gazdaságból élnek. A földadó felfüggesztésével viszont közsé­geink bevétele csökkent, és ezt a pénzvesztést nem tudják más­honnan pótolni. Nem ellent­mondásos?- Most olyat fogok mondani, amit a polgármesterek nem fo­gadnak örömmel, illetve meg is szidnak érte. Sose voltak még ilyen gazdagok az önkormány­zatok, mint most. Ha az önkor­mányzatok beruházásait vizs­gálja, akkor ez fényesen bizo­nyítja. Nem kerültek tragikus helyzetbe a földadó felfüggesz­tése miatt. Adófilozófiai szem­pontból az egész földadó kér­dése abszurd, adóztatni a jöve­delmet kell, nem a vagyont.- A minimáladó bevezetése is csak a társaság meglétét adóz­tatja.- Ott azért kell adózni, mert nyilván majd produkál valamit, a bevételét kell adóztatni.-A földművelési tárca milyen intézkedéseket szán arra, hogy esélyegyenlőséget biztosítson a futóhomokon és a lösztalajon gazdálkodók között? Korábban megvolt, hogy a rossz termőhe­lyen gazdálkodók nem fizettek földadót, illetve árkiegészítést kaptak. A hét aranykoronán termelő paraszt óriási hát­rányba kerül a jó földön terme­lővel szemben.- A földalapú támogatás megvan, a 17 aranykoronánál rosszabb minőségű földeken gazdálkodók - települést értve ez alatt - hektáronként 1500 fo­rint támogatást kapnak.- Ez kevés.- Ennyi van, és nem cél, hogy szembeállítsuk a külön­böző helyeken gazdálkodókat. Ön állította szembe a kettőssé­get, én pedig erre válaszoltam.- De így úgy tűnik, hogy az alacsony termőképességű föl­deket hagyják parlagon.- Ez lehet, hogy Magyaror­szágon eretnek gondolat, de Nyugaton azért fizetnek a far­mernek, hogy csökkentse ter­melését. A rosszabb minőségű földjeit erdősítse vagy parko­sítsa, és ezért preferenciát is kap. Hazánkban 310 ezer hektár föld maradt parlagon, ezeket a földterületeket valószínűleg nem is éri meg hasznosítani.- Újra a parlament előtt van a szövetkezeti törvény módosí­tása. A mezőgazdasági üzemek adósságkonszolidációját nagy­mértékben befolyásolja létük bi­zonytalansága. A bankok köz­reműködése sem várható el egy olyan gazdálkodóval szemben, amelynek vagyona tulajdon­képpen mérhetetlen.- Nem hiszem, hogy a ban­kok hozzáállását gátolná egy esetleges szövetkezeti tör­vénymódosítás. A termelőszö­vetkezetek szétválását akarja a törvény jogosítani. Egy egész­séges verseny alakuljon ki piac­körülmények között. Ne kerül­hessen egy öt falut összefogó termelőszövetkezet monopol­helyzetbe. A bankok hozzáál­lása lehet, hogy nem tetsző a mezőgazdaság szereplőinek, le­het, hogy a pénzintézetek hoz­záállása bizonyos mértékig ért­hető, hogy a tulajdonviszonyok rendeződését várják. A földár kialakulása előtt nem képvisel egyébként jelentős szerepet az esetleges jelzálognál.- Mikor alakulhat ki hazánk­ban is a reális földár?- Nem vagyok jós, nem is szeretek a levegőbe beszélni, valakik 5 és 15 év közé teszik, míg Magyarországon rendező­dik a földár. Véleményem sze­rint ez helytálló. -span­A Cenzor Bróker Kft. jelenti az értékpapírpiacról Meglódult a kárpótlási jegy ára A befektetők és a spekulánsok örömére a múlt héten egyér­telműen hossz (árfolyamjavulás) jellemezte a Budapesti Érték­tőzsde kereskedelmét. Úgy látszik, hogy a külföldi - főleg né­met és osztrák - értékpapírpiacok fellendülése a magyar papí­rok árfolyamát is kedvezően befolyásolta. Az általános áremel­kedés a kárpótlási jegy piacát sem kímélte: az ár és a forgalom robbanásszerűen emelkedett. A részvénypiacon szinte valamennyi, a decemberi-januári hosszban szerepet vállaló papír árfolyama emelkedésnek indult. A Primagáz-részvények hét végére átlépték a már hetek óta el­érhetetlennek tűnő 3000 Ft-os árszintet. A Fotex nemcsak a prompt, de az opciós piacon is jelentős javulást könyvelhetett el. Miközben tőzsdei ára lassan elérte az 525 Ft-ot, több opciós kötés is született 1200-2000 Ft-on. Az optimizmust a tervezett jelentős alaptőke-emelés indokolja. Megélénkült a Pick-részvé- nyek kereskedelme is. A papír árfolyama pénteken már megha­ladta a 8550 Ft-ot, de a január közepi 11,000-es csúcs még na­gyon távolinak tűnik. Hét eleji enyhe áremelkedés, majd ugyan­ilyen visszaesés jellemezte a Globus és a Danubius piacát, 3600, illetve 1695 Ft-on zárták a hetet. A Dunaholding-részvény kezdődő áremelkedése minden bi­zonnyal folytatódni fog az igazgatóság 40%-os osztalékjavas­lata folytán. Meglódult a kárpótlási jegy ára. A keresleti oldal növekvő aktivitása az Inter-Európa Bank részvénycserével és a közeledő Mol-cserével hozható összefüggésbe. A heti csúcs: a pénteki kereskedésben 100 millió Ft-ot meghaladó címlet cserélt gazdát 680 forint körüli átlagáron. A jegyár stabilitását valószínűleg kedvezőtlenül fogja befo­lyásolni a Mol-csere startja előtti pillanatban hozott döntés: 10 nappal elhalasztják a jegyzés kezdetét. A kárpótlási hivatal in­dítványa módosítani igyekszik a túljegyzés esetére szóló allo­kációs sorrendet, aképpen, hogy a Mol-dolgozók csak az eredeti kárpótoltak után következzenek a részvények kiosztásában. Ennek ellenére március 31-től az ügyfelek rohamára számíthat a két szolnoki jegyzőhely, a Cooptourist és a Cenzor Bróker he­lyi irodája, mivel a majd egymilliárd forintnyi csomag mini­mum 12 százalék fix osztalékot ígér már májusban, ami vonzó lehetőség, nemcsak a Mol-dolgozók számára. Finiséhez közeledik a Rezidencia-befektetési jegy jegyzése. Mivel a tavaly decemberben indult jegyzés során nem történt diszkontértékesítés, csak a jegyzés lezárásának közeledtével kezd szaporodni a jegyzett tőke. A személyi jövedelemadó ked­vezményre jogosító, luxusingatlanai révén minimum évi 30 százalék hozamot ígérő papírt kárpótlási jegy beszámításával is lehet jegyezni,' likviditását a közeli tőzsdei bevezetés-biztosítja» Forgó Róbert - Gedei Tibor Kis- és középvállalkozók számára Ingyenes szaktanácsadó-hálózat A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ingyenes szaktanács­adó-hálózatot üzemeltet megyénkben a vállalkozók számára. A pontos helyszín és az ügyfél- fogadási időpont az alábbiakban található. Tiszafüreden és Törökszentmiklóson 3-4 hét múlva kezdődik, minden más - az alábbiak­ban felsorolt - településen már e héttől működik a tanácsadás. 5000 Szolnok, Baross u. 10-12. tel/fax: 56/344-052 Társadalombiztosítási hétfő: 8- 10-ig Vállalkozások indítása kedd: 8-10-ig Adózás, pénzügy szerda: 8-10-ig Jogi ismeretek • csütörtök: 8-10-ig Alt. vállalk./mezőgazd. ism. péntek: 8-10-ig Mikrohitel kedd. szerda: 9-15-ig 5100 Jászberény, Lehel v. tér 18. fsz. 45. tel/fax: 57/312-364 Mezőgazdasági ism. hétfő, péntek: 13-15-ig Ált. vállalk. ism. kedd: 13-15-ig Hitel, pénzügy szerda: 13-15-ig Adó, tb, jogi ism. csütörtök: 13-15-ig 5400 Mezőtúr, Szabadság tér 15. tel/fax: 56/371-500 Ált. vállalk. ism. hétfő: 17-19-ig Tbism. kedd: 17-19-ig Mezőgazdasági ism. hétfő, péntek: 13-15-ig szerda: 17-19-ig csütörtök: 17-19-ig péntek: 17-19-ig 5420 Túrkeve, polgármesteri hivatal hétfő, csütörtök: 13- 15-ig szerda: 13-15-ig 5300 Karcag, Püspökladányi u. 11. tel: 59/314-222, fax: 59/313-515 Hitelfinanszírozás kedd: 15-17-ig Adó, tbism. szerda: 15-17-ig Ált. vállalk. ism. péntek: 15-17-ig 5440 Kunszentmárton, Köztársaság tér 1. tel/fax: 56/342-493 páros hét hétfő, minden csütörtök: 8-10-ig páratlan hét hétfő: 7.30-9.30-ig kedd, szerda: 8-9-ig 5462 Cibakháza, polgármesteri hivatal páros hét hétfő: 12.30-13.30-ig 5430 Tiszaföldvár, polgármesteri hivatal páros hét hétfő: 14- 16-ig 5451 Öcsöd, polgármesteri hivatal páratlan hét hétfő: 10-12-ig 5465 Cserkeszőlő, polgármesteri hivatal páratlan hét hétfő: 13- 14-ig 5475 Csépa, polgármesteri hivatal páratlan hét hétfő: 15-16-ig 5340 Kunhegyes, Kossuth út 98. tel/fax: 56/376-810 Adó, tb ism. hétfő: 14-16-ig Hitel, p!>zügyi ism. kedd: 14-16-ig Ált. vállalk./mezőgazd. ism. szerda, csütörtök: 14-16-ig Jogi ismeretek péntek: 10-12-ig 5310 Kisújszállás, Deák F. u. 6. tel: 59/321-982 Adó, ált. vállalk. ism. hétfő: 16-18-ig Mezőgazd. ism., hitelezés csütörtök: 16-18-ig Adó, pénzügy Hitel, mikrohitel Mezőgazdasági ism. Adó, ált. vállalk. ism. Jogi ism., hitel Ált. vállalk. ism. Mezőgazdasági ism. Ált. vállalk. ism. Ált. vállalk. ism. Ált. vállalk. ism. Ált. vállalk. ism. Ált. vállalk. ism. Az oldalt szerkesztette: Vági E. Zoltán Közép-Európába az átlag britek nem fektetnek A brit kisbefektetők aluljegyez­ték a február végén meghirdetett Közép-európai Növekedési Alapot, amelyből a CS First Boston Ltd. nemzetközi befektetési bank és a Cazenove and Co. brit tőzsdeügy­nökség a budapesti, a prágai és a varsói tőzsdén jegyzett vállalatokba akar befektetni. Az új közép-euró­pai alap 200 millió, egyenként 1 dollár névértékű részvényéből 150 milliót már február végéig eladtak brit és nemzetközi intézményi be­fektetőknek. 50 milliót szántak a brit kisbefektetőknek, de e körben mindössze 24,7 millió részvény ta­lált vevőre a március 11-ig. Ezért a két szervező cég további 25,3 mil­liónyit kínált fel az intézményi be­fektetőknek, amelyek ezeket fel is vásárolták, s így mind a 200 millió elfogyott. Szombathelyről Metró Szingapúrba A szingapúri metró szerelvé­nyeihez gyártanak tetőszerkeze­teket és üléskereteket a szom­bathelyi MÁV Vasjármű Kft. szakemberei - tájékoztatta az MTI-t Szabó Zoltán igazgató. A mintegy 40 millió forintos meg­rendelést egy régi partnerük, az Osztrák Vasúti Járműgyár - az S. G. P. - beszállítójaként sze­rezték a szombathelyiek. A tel­jes egészében alumíniumból ké­szült szerkezetek megmunkálá­sára, hegesztésére új technoló­giát és gépeket kellett beszerez­niük a szombathelyieknek. A 114 darab, 24 méter hosszúságú metrókocsitető szerkezeti ele­meinek és a hatezer üléshely legyártásához új műhelyeket alakítottak ki, amelyekbe finn és német gépeket telepítenek. Az alapanyagot Ausztriából szerzik be. (MTI) Ötszörös túljelentkezés Ötszörös a túljelentkezés a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kereskedelmi és Vál­lalkozási Akadémiáján, mely 1992-ben kezdte meg a kis- és középvállalkozások szakembe­reinek képzését. Az első két év­folyamnak összesen 260 hallga­tója van. Most mintegy 600-an jelentkeztek, de csak 120 hall­gatót tudnak felvenni nappali, illetve esti képzésre. A felvéte­linél elsősorban a rátermettséget vizsgálják, többek között intel­ligencia-, gazdasági műveltségi, valamint logikaikészség- és személyiségvizsgálaton esnek át a felvételizők. Kizárólag német tőkéből Üléshuzat-készítő üzem épül Autóülés-huzatokat készítő üzem alapkövét helyezték el a hét végén Móron. Ä németor­szági Keiper-Recaro cég által felépítendő, száz százalékban német tulajdonú, 4000 négy­zetméter alapterületű üzem épí­tését a következő napokban kezdik el, s szeptemberre feje­zik be. A tervek szerint a harmadik negyedév elején már megkez­dődik a termelés, s a teljes felfu­tást követően - várhatóan 1996-tól - évente 250 ezer Audi, Mercedes, Porsche, Opel és Ford autóhoz készítenek majd üléshuzatot Móron. Az új üzemben szeptemberben hatva- nan kezdik meg a munkát, s a létszámot folyamatosan 230- 250-re bővítik. A dolgozók - akiket a cég három németor­szági üzemében tanítják be - az első hat hónapra garantált bért kapnak, majd teljesítménybér bevezetésével foglalkoztatják őket. A vállalkozás egyébként már működik: egy bérelt épületben harmincán kezdték meg az üléshuzatok varrását. A Keiper-Recaro cég családi vállalkozás. Vezérigazgatója, Peter Paul Moll az MTI tudósí­tójának elmondta, hogy cégük egyike a legnagyobb európai autóülés-készítő vállalatoknak: hét németországi és az épülő móri gyáron kívül Brazíliában, Angliában, Mexikóban, Olasz­országban és Japánban működ­nek üzemeik, mindezekben ösz- szesen ötezer dolgozó évente több mint egymilliárd márka ér­tékű terméket állít elő. A 'cég legújab üzemét azért telepítet­ték Mórra - bár a döntés előtt mintegy 100 magyar és más or- szágokbeli településen tájéko­zódtak a lehetőségekről -, mert az egyik ottani vállalat bérmun­kájával kapcsolatban korábban már kedvező tapasztalatokat szereztek, valamint a földrajzi viszonyokat is ott találták a leg­kedvezőbbnek a beruházás megvalósításához. Mórnak sokat jelent az új üzem főként mert a szakképzet- len munkaerőnek kínál munkát. A vértesalj i településen egyéb­ként egy német tulajdonú vál­lalkozás már működik, s a Kei­per-Recaro mellett egy másik német érdekeltségű cég is szán­dékozik gyárat telepíteni a kör­nyéken. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents