Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-19 / 66. szám

1994. március 19., szombat Hazai tükör 3 ITT-gyáregység Veszprémben Megkezdődött a próbaüzeme­lés az ITT Automotive Europe GmbH első kelet-európai gyár­egységében, Veszprémben. Eb­ből az alkalomból pénteken sajtó- tájékoztatót tartott a Wendel Schindele, az ITT kelet-európai vezérigazgatója. Közölte, hogy 1993-ban vették meg az ingat­lant, és mára elkészült a program­jukban szereplő első létesítmény, amelyben 104 dolgozó kezdte meg a munkát. Újabb csarnokok építésével 1995-ig összesen 1000 ember részére teremtenek új munkahelyet. Az új gyáregység­ben kapcsolókat, érzékelőket, vil­lanymotorokat, kábeleket gyárta­nak. Termékeikből többek között a Ford, az Opel, a Volkswagen, a Fiat, a Mercedes, a Citroen, a Volvo, a Jaguar és a Ferrari gyár­nak is szállítanak. (MTI) AUTÓPREMIER. A megyében ma mutatkozik be elsőként a Volkswagen csoporthoz tartozó spanyol Seat cég leg­újabb típusa, a Cordoba. Az újdonság lényegében nem más, mint a sikeres Ibiza lépcsős hátú változata, a két autó motorjai és más műszaki megoldásai megegyeznek. A Cordoba azonban jóval nagyobb csomagteret rejt kis- öccsénél. Az autó szombaton a szolnoki Seat-kereske- dőnél, az Ádám Bt.-néi nemcsak megtekinthető, hanem ki is próbálható. (Fotó: M. J.) Negyedszázados a Jászkun Citerazenekar és a Szolnoki Népdalkor „Nem értékelik a népdalokat a városban”- A gyerekek csak akkor sze­retik meg a népzenét, ha a pe­dagógus megszeretteti velük - mondta özv. Vörös Lászlóné, a Szolnoki Népdalkör vezetője a tegnap tartott sajtótájékoztatón, a népdalkor megalakulásának 25. éves évfordulója alkalmá­ból. A népdalkört - Pávakör né­ven - Rohonczy Andrea alapí­totta 1969-ben, s azóta folyama­tosan szerepelnek országos mi­nősítő versenyeken, pávaköri versenyeken. Három évvel ez­előtt a kör felbomlott - az ala­pító halála miatt -, de az egy­kori tagok szerették volna foly­tatni az éneklést. Vörös Lász­lóné mint nyugdíjas pedagógus ekkor vállalta el a népdalkor vezetését.- A népdalokat szinte sem­mire sem értékelik a városban - mondta, de rögtön hozzátette, hogy ők éppen ezért éneklik ezeket a régi magyar dalokat - többek között a mezőtúri pász­tordalokat is -, hogy megszeret­tessék, megismertessék a kö­zönséggel ezeket az értékeket. Tóth Miklós, a Jászkun Cite­razenekar alapító tagja, ebben a zenekarban játszik immár 20 éve. Jelenleg nyolc tagja van az együttesnek, akik ma már mu­zeális értéket képviselő citerá- kon játszanak, melyeket még Budai Gábor készített a tagok­nak. Minősítőversenyekre 1975 óta járnak, s a megyei megmé­rettetésekről eddig még mindig arany oklevélellel tértek haza. Tóth Miklós fontosnak tartja az utánpótlást, amelynek érdeké­ben jó kapcsolatot alakítottak ki több szolnoki iskolával, így a Liget Úti Általános Iskolával is. A negyedévszázados Szol­noki Népdalkor és a 20 éves Jászkun Citerazenekar - a be- senyszögi népdalkor közremű­ködésével - „Jászkunsági gye­rek vagyok” címmel jubileumi előadást rendez március 20-án 16 órai kezdettel a Városi Mű­velődési Központban. -csr­A karcagi rendőröknek az idei év sem lesz könnyebb Egyre több a gyerekkorú elkövető A Karcagi Rendőrkapitány­ság szervezeti felépítésében nem történt változás 1993-ban - tudtuk meg Szabó Dénes őr­nagytól, a kapitányság vezetőjé­től, akit az elmúlt évi munká­jukról kérdeztünk.- Tovább folytattuk az állo­mányba kerülők felkészítését, továbbképzését - kezdte. - Ha­tan járnak rendőrtiszti főisko­lára, a tiszthelyettesi állomány­ból pedig 20 fő kiképzése folyik jelenleg is a megyei kapitány­ság szervezésében. A gazdasági háttér hiányosságai miatt nagy fejlesztéseink nem voltak, most van folyamatban a járőrállo­mány részére az új, korszerű rá­diótechnika beszerzése köz­ponti pénzből és a karcagi ön- kormányzattól kapott támoga­tásból. Ugyancsak az önkor­mányzat támogatásából tudtuk elkezdeni azt az átalakítási munkát, mely az évek óta ki­használatlan és fogdái üzeme­lésre alkalmatlan épületrészt érinti. így elviselhetőbb feltéte­leket tudunk biztosítani a napi munkavégzéshez, hiszen öltö­zőket, előadói irodákat alakíta­nak ott ki. A számítások szerint a várostól kapott 1,1 millió fo­rint fedezi a költségeket.- Milyen évet zárt a kapi­tányság?- Tavaly már nem volt jelen­tősebb létszámcsere, ennek el­lenére elmondható, hogy ered­ményes évet zártunk. Előny és hátrány is volt az, hogy az állo­mány jelentős része fiatal. Már öreg rendőrnek számít, akinek 5-7 éves szolgálati tapasztalata van. Az átlagéletkor 32 év kö­rüli a kapitányságon szolgálatot teljesítő állomány körében, míg Karcagon ez a harmincat sem éri el.- Eredményeikből említsen meg néhányat!- A közterületi szolgálatot el­látók a megyei vezetés által ki­alakított szempontrendszert tekintve első helyen említhetők az intézkedési aktivitást (észlelt jogsértések nagyságrendje, kö­rözött személyek elfogása, ittas járművezetők kiszűrése) te­kintve. Ennek az előkelő hely­nek köszönhető az is, hogy az országos rendőrkapitány által a szolgálattal kapcsolatos elisme­rési lehetőségeknél a megyében mi kaptuk a szempontrendszer szerinti, a fejlesztésre jutó leg­nagyobb összeget. A tavalyi bűnügyi helyzetet értékelve el­mondható, hogy 1215-ről 1066-ra csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma, melyen belül a vagyon elleni bűncselekmények 65 százalék­kal, a személy elleni 8,9 száza­lékkal, a közrend elleni 7,5, míg a közlekedési cselekmények mintegy 13 százalékkal szere­pelnek. A vagyon elleni és a közle­kedési bűncselekményeknél 18- 20 százalékkal csökkent az elkövetések száma 1992-höz képest, míg a „sima” lopásoknál ez néhány százalék. A betöréses lopások száma 201-ről 151-re csökkent. Az okozott kár meg­közelíti a 21 millió forintot, melyből a nyomozások során mintegy 4,1 milliót sikerült megtéríttetni. A vagyon elleniek körében a kisebb súlyú lopások a jellem­zőek, így százas nagyságrendű a kerékpárlopások ügyében tör­tént nyomozások száma. Az is­meretlen tettesekkel szemben indított ügyeknél 57 százalék a földerítési eredményességi mu­tatónk, vagyis az ügyek több mint felét felderítettük. Ez or­szágos szinten 42 százalékos volt. Az ismertté vált elkövetők száma 863-ról 679-re csökkent, ezen belül 104-ről 92-re mér­séklődött a fiatalkorúak száma, míg a gyermekkorú elkövetők száma - akik nem büntethetők ­19- ről 21-re nőtt a kapitányság területén, Karcagon pedig 7-ről 13-ra emelkedett ez a szám. Az ismertté vált elkövetők 50 szá­zaléka büntetett előéletű. Sajnos nem csökkent a sze­mély elleni bűncselekmények száma. 95 ilyem eset történt, melyből 74 szándékos testi sér­tés. A garázdaságok száma öttel volt több, mint ’92-ben. Itt a vélt, valódi sérelem, mint motí­vum, valamint az alkohol hatása játszott szerepet mind elköve­tői, mind sértett oldalról.- Volt-e súlyosabb bűncse­lekmény?- Tavaly a lakossági hangula­tot alapvetően felborzoló bűn- cselekmény nem történt. Tíz alatt maradt a rablások száma, s az elkövetőket minden esetben sikerült felderítenünk. Tekintet­tel arra, hogy az erőszakos ga­rázda jellegű bűncselekmények számában nem volt kedvező változás, így a napi szolgálat szervezésekor fokozott figyel­met fordítunk erre a területre. Erre kötelez bennünket az is, hogy 1994 a közterületi rend éve. A feladatok egy része a tele­pülési önkormányzatok hatás­körébe tartozik, így Karcagon a közrendvédelmi bizottság kere­tein belül most készítik elő a vá­ros közrendjét érintő egyes kér­dések közös megoldását.- Milyen a kapcsolatuk a többi önkormányzattal?- Folyamatos, jó a kapcsola­tunk velük. Most egyeztetünk a kisújszállási önkormányzat ve­zetőivel az ottani lakosságot negatívan érintő kérdésekben, a közelmúltban a topless-bárban történt események kapcsán.- Megjelentek-e a városban új bűncselekmények?- Igen. Annak ellenére, hogy csökkent a bűncselekmények száma, ez nem ad okot bizako­dásra, hiszen olyan elkövetői módszerek, mint például a pros­titúció és külföldiekkel kapcso­latos üzletszerű kéjelgés előse­gítése, a „kerítés” bűntette is megjelent területünkön. Itt az elsődleges feladatunk a meg­előzés éppúgy, mint a kábító­szerrel kapcsolatos jogsértések­nél. Hatóságunk területén egy esetben folytattunk ilyen jellegű nyomozást. Ez orvosi vény használatával párosult, s nem a „klasszikus értelemben vett” kábítószer-kereskedelem lánco­latát képezte. Nem titok, hogy kapunk in­formációkat a kábítószerre vo­natkozóan is, ezeket minden esetben azonnal ellenőrizzük, megtesszük a szükséges intéz­kedéseket, s figyelemmel kísér­jük az információval kapcsola­tos bármilyen mozgást. Ezúton is felhívnám a szülők figyelmét arra, ha gyermekük­nél erre utaló jeleket észlelnek, azonnal jelezzék azt részünkre, hiszen az országos adatok is azt bizonyítják, ők a legveszélyez­tetettebbek.- Hogyan tekint az idei év elé az eltelt két hónap tükrében?- Úgy ítélem meg, hogy ez az év sem lesz könnyebb, mint a tavalyi. A kapitányság vezeté­sének az a célja, hogy a ’92-ben, ’93-ban elért eredmé­nyeket stabilizálja. - de ­1944 tavaszán, alighogy megvolt az elsőáldozás, már ki­telt az év az iskolában. Az első félévet még a szokott időben, 1944. január 31-én zárta el, de a végbizonyítványt már április 3. napján állította ki Királdi Ká- rolyné tanító néni. Apám azt mondta, közeleg a háború, sőt, Pesten már bent vannak a néme­tek. Ezen persze csodálkoztam, hiszen nem németekkel álltunk háborúban - de hát egy gyerek hamar túljut a csodálkozáson, ha játszhat, szaladgálhat kedvére a szép tavaszon. Igaz, a háztól nem volt szabad messzire menni, egyre többször jött a híre bombázásoknak is. Ám Szolno­kon egészen június másodikáig csend volt. Azaz - történt egy s más, amit akkor nem, azóta na­gyon megértettem. Például Hel- dék, a sarki boltoscsalád távozá­sát. Valószínűleg előző este vé­gigjárta a jó szomszédokat, el­búcsúzott a sárga csillagos csa­ládfő, aztán másnap hátizsákok­kal, lepedőbe pakolt ezzel-azzal elment a család. A három fiú - nálam idősebbek, de húszon alu­liak -, az anyjuk és az apjuk, aki mindig borostásképű volt, s po­cakosodon. Hová mehettek? - tépelődtem, de hiába kérdeztem, senki nem válaszolt. Május elején nagyanyám ma­gával vitt a városi nagypiacra. A vasutaskolóniától sokáig kellett a főtérig gyalogolni, de én örül­tem neki. Mentünk végig a Tö­möri úton, egészen a zsidó temp­lomig, s úgy kanyarodtunk a Szapáry útra. Májusban azonban ez már nem volt olyan, mint az­előtt. A zsidó templom előtt ugyanis nagyanyám mindig megtorpant, szorosabban fogta a kezem, s úgy morgott magában, mint otthon, ha háborús híreket mondott a rádió. A zsidó temp­lom tele volt. Az udvarán fér­fiak, nők, öregek, fiatalok, gye­rekek ácsorogtak, bámultak ki világba. A kerítés lezárva, itt-ott német katonák (lehet, hogy csak nekem tűnt úgy, lehettek magya­rok is) vigyáztak rájuk. Nagyanyám hetente egyszer, csütörtökön járt a nagypiacra. Neki is feltűnt: a kerítésen túl mindig mások ácsorogtak. - Hová viszik ezeket a szerencsét­• • Otven éve már leneket? - kérdezte egyszer nagyapámtól meg apámtól az öregasszony. A két férfi hüm- mögött. Már tudom, féltek be­szélni is róla. A másik nagyanyámék a cu­korgyári telepen laktak. Apám rendszerint vasárnap reggel ké­zen fogott, s akkor odagyalogol­tunk. Az se volt közelebb, mint a nagypiac. Aztán - már benne voltunk a májusi jó időben - apám nem vitt magával. Ő el­ment, elég gyorsan visszajött, s este - a kíváncsiság melyik gye­rekre nem jellemző? - kihallgat­tam, amikor anyámnak beszélt.- A summástanyánál, ahol az iparvágány véget ér, ott őrzik őket. Elég sűrűn jönnek a vago­nok, de mire az egyik szállít­mány elmegy, már ott a követ­kező. Azt mondják az öregemék, hogy éjszaka jönnek, gyalog, végighozzák őket a Tisza-par- ton, hogy ne lássa senki. És ezek pár napot ott töltenek. Éhesek, alig kapnak enni, biztosan az úton, amíg ideértek, megették, amijük volt. Anyám érdeklődött: ismerőst látnak-e, szolnokiak vannak-e köztük? Apám azt mondta, a szolnokiakat valószí­nűleg nem itt rakják vagonba. Anyám sopánkodott. Akkor már rég bezárt a városi nagy rőfös- bolt, a Brüll Emil és Tsa föliratú, szinte pillanatok alatt eltűnt Vi­dor néni is a kis játékboltjából, Deutsch bácsi, a fűszeres, s mind a többiek. A munkáskoló­nia asszonyai közül sokan saj­nálták őket. Hitelt adtak, én is sokáig őriztem Vidor néni kis hi­telkönyvecskéjét, amiből utólag kiderült, honnét érkezett a kará­csonyfám alá a sok meseszép baba... Aztán június másodikán haj­nalban félálomban áthurcoltak szüleim a Held bácsiék akkor már elárvult sarki házának pin­céjébe. Megismertem, mi az: bombázás. Délelőtt még egy rá­adás volt, az utca végén jutott egy családi házra is. Pedig ak­kor ott már hadiözvegy lakott - két kicsi gyerekével kimene­kült. A családfő és a családi ház eltűnt... Valahogy : kibírtuk a kapun­kon beleselkedő háborút. Az au­gusztus huszadiki nagy bombá­zás után már mit se jelentett, amikor a tavaszias őszben bejöt­tek az oroszok. Ezt akkor min­denki így mondta. 1944 decem­berében már iskola is volt - igaz, nem megszokott -, a vasúti átjárónál lévő kocsma nagyivó­jában gyűltünk össze, egy-két hasáb fával, tiszta papírosból összevarrt irkákkal. Apám akkortájt mindig Held bácsiékat várta. Bizony, eltelt jó fél esztendő, amíg a csontig le­soványodott, de most is borostás ember egy este megint bezörge­tett nálunk. Apám mondta anyámnak: megúszták, de nincs tovább maradásuk. Eladják a házat, már tárgyaltak is, aznap, hogy megjöttek valakivel. Ki­vándorolnak, nem tudnak itt élni. Másnap láttam a Held fiúkat meg az anyjukat is. A fiúkból fiatalemberek lettek, az anyjuk meg egy összetöpörödött, pici öregasszonnyá változott. Álig találtak meg valamit a régi, ott­hagyott holmijukból. Háború volt, mondták kesernyés mo­sollyal, ha valaki kérdezte, se­gíthetnek-e, adhatnak-e valamit. Nem, senkitől semmit nem fo­gadtak el. Csak pakoltak, készü­lődtek. A fiúk közül a legkisebb még nótázott is az udvaron, messze hangzott a hangja, de abból a nótából egy szót se ér­tettem. Aztán, ahogy ’44 nya­rán, megint csak este, de elbú­csúztak. Igaz, akkor már nem behívópapírral, hanem kis pénzzel - Istenem, akkor 25 ez­ret lehetett kapni egy sokszobás, üzlethelyiséges sarokházért. Mondják, a nyolcvanas évek közepetájt egy hatalmas autó állt meg a mi egykori utcánk sarkán. Három jólöltözött, java­korabeli férfi szállt ki, s az ut­cára tódulok közül sokat kérdez­tek: mi lett az egykori szomszé­dokkal? Mert ők - vállalták - itt laktak, innét indultak új hazába. Valaki megkérdezte, hová? Az egyik válaszolt csak, csendesen: Izraelbe... Sóskúti Júlia EGYÜTT MEGOLDJUK! Kedves Olvasó! Ezzel a játékkal mától még 5 hétig találkozhat. A VÁLASZTOTÓ kérdéseit a hétköznapok vetik fel, a megoldást az SZDSZ kínálja. A játék legfontosabb nyereménye maga az információ, de ha összegyűjti mind a 13 ellenőrző szelvényt, és felragasztva 1994. április 25-ig elküldi címünkre (SZDSZ-VALASZT0TÓ, 1537 Budapest, 114. Pf., 453/408.), sorsoláson vesz részi Főnyeremény: egy Volkswagen Golf személyautó, ezenkívül 30 további értáces nyeremény. A sorsolást 1994. április 30-án tartjuk Budapesten. A nyerteseket levélben is értesítjük az eredményről. Jó szórakozást, tanulságos játékot és sok szerencsét kívánunk! 1. Hány ha-ral csökkent a megművelt termőterület hazánkban 1990 és 1993 között? 1.800.000 ha-ral 2 36.000 ha-ral X. nem csökkent □ 2 A 6 millió ha termőföldön kb. hány tulajdonos osztozik a tulajdonreform nyomán? 1.25 millió ___________21,8 millió___________X. 780.000 3 . Lehet-e külföldi állampolgárnak hazai termőföld-tulajdona? 1. nem lehet 2 lehet X. csak 300 ha-ig 4. A XX. században -leszámítva a háborús éveket - mikor volt a legalacsonyabb a hazai szarvasmarha állomány' 1. 1923-ban___________21948-ban___________X. 1993-ban 5 . Hogyan segítene az SZDSZ - kormányra kerülése esetén - a 1. az állami dotáció növelésével 2 az állami felvásárlás növelésével X. a termelőkhöz eljuttatott kedvezményes hitelekkel 6. Hogyan erősítené a mezőgazdasági termelő piaci helyzetét az SZDSZ? 1. Import tilalommal, maximált árral, felvásárlási törvénnyel 2 kötelező felvásárlással, piaci felügyelettel, ár-befagyasztással X. garantált árral, export-támogatással, készletezési támogatással □ □ □ □ 7. Mit tehet a hazai kistermelő, ha a bécsi kereskedőnek éppen nem kell az általa termelt spárga? 1. feltekeri spulnira 2 hálót sző belőle X. el kezd gondolkodni tartós értékesítési társulások létrehozásán □ van: 1. kedvező hitelek az idegen tulajdon megvásárlására 2 a kisajátítási törvény kifejlesztése X, a felekre bízza az egyezséget mert ebbe nem szabad beleszólni. □ 9. 1.400.000-rel 2 285.000-rel X. 65.000-rel ' □ 10. Szükségszerű-e, hogy az aratáskor 8,- Mg árú búzából 70,- Mg ám kenyér készüljön? 1. igen 2 nem, ha a pékek lemondanáná a hasznukról X. nem, ha a termelők, a molnárok és a pékek együttműködnének □ 11. 1. csak a hazai szükségleteket fedezze 2 teremtsen a hazai piacon túlkínálatot X. jelentős exportbevétellel segítse külkereskedelmünket □ 12 Ki döntsön a mezőgazdasági termelők helyi közösségeit közvetlenül érintő kérdésekben az SZDSZ szerint?__ 1 . a Parlament 2 a minisztérium X. községi mezőgazdasági bizottságok I—' FORDÍTS!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents