Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-17 / 64. szám

1994. március 17., csütörtök Hazai tükör 3 ' Holnap lesz az avatás Tegnap Kossuth-szobrot állítottak Szolnokon Ismerkedés a szoborral Kossuth-szobrot avatnak hol­nap Szolnokon. Jó száz éve ké­szül erre a megyeszékhely la­kossága. Volt itt már megannyi felhívás, felajánlás, adomány- gyűjtés - de hol a nincstelenség, hol háborús pusztítás, hol el­vérző forradalom állta útját a kegyelet lerovásának. S tegyük hozzá: egy kicsit a város nehe­zen kialakuló polgárságának kö­zömbössége a nemzet dicső kor­szakainak kiemelkedő személyei iránt. Mert mi mással magyaráz­ható, hogy Szolnoknál lélek- számban jóval kisebb, anyagi ja­vakban kevésbé bővelkedő tele­pülések régen szobrot állítottak hazánk nagy fiának. S nem csak Kossuth szobra hiányzott és hiányzik a városból. Hiába keresi az ember történet­formáló nagyjaink - Szent Ist­ván, Mátyás király, Rákóczi, Pe­tőfi stb. - emlékművét. S ezek után magától értetődő, hogy a pusztán esztétikai igényeket ki­elégítő szobrok tekintetében igen szegényes a város. Ez jut eszembe a hajnali szi­táló esőben, amikor a Képzőmű­vészeti Főiskola kertjében vár­juk a Kossuth bronzszobrát Szolnokra szállító teherautót. A mű alkotója, Kő Pál Mun­kácsy-díjas szobrászművész, a főiskola rektorhelyettese még egyszer féltő gonddal szemléli a szobrot. O is velünk jön Szol­nokra.- Mindig nagyon jó érzés egy szobrot felállítani - mondja -, egy kicsit a könyvpremierhez tudnám hasonlítani, amikor tudja az ember, hogy kész a munkájával. Ez az állapot eltart néhány hétig - átmenetet ké­pezve a következő munkához. Három-négy munka is vár rám. A határidőtől függ, hogy me­lyikhez kezdek először. A Va­dász György által tervezett, a Várba kerülő kapura kerül egy holló. Ahhoz is hozzá kellene fognom. Öntvényből lesz, mert olyan nagy méretűt nem lehet kovácsolni. Kő Pál minden szobra felállí­tásán jelen volt eddig - egy kivé­telével:- A hetvenes évek elején Nyí­regyházára került egy Móricz Zsigmond-szobor. Annak felállí­tására külföldi utam miatt nem tudtam elmenni, csak az avatá­sára. A posztamens nagyon rossz arányú volt, rosszul tájolták. Nagyok sok baj volt vele. Ilyen­kor már nem nagyon lehet kez­deni vele valamit. Mégsem hagytam annyiban. Földközelbe akartam állítani a szobrot, hogy az az emberközelség, ami írásai­ból árad, ott is megteremtődjön. Evek hosszú során sikerült azt a posztamenst kicserélni. Mon­dani sem kell, hogy mindez a sa­ját pénzemre ment. Most meg azt hallom, hogy ledöntötték a Móricz-szobrot. Talán az emberi butaság döntötte le. A főiskola kertjében álló akácfák egyikéhez vezet Kő Pál:- Ez az én műtermem. Ami­kor Siklóson újratemették Bat­thyány Kázmért, akkor kaptam megbízást a Batthyány Társaság­tól egy síremlék megalkotására. Itt a földből kiállt egy kis kőda­rab. Leástam, s képzeljék el, ha­talmas kőre leltem. Bányaned­ves állapotban csodálatos volt faragni. Kétfelé vágattam. Egyik fele a veszprémi várba került Géza fejedelem-István király című domborműként. Sajnos, ilyen követ már nem találok. ‘Az egyik fának támasztva fél­kész dombormű áll:- Nagyon régen foglalkoztat, s ha lesz idő, befejezem ezt is. Rádai Imre síremléke lesz ez, amit nagy tisztelettel készítek, s Szolnoki talapzatára kerül a szobor nem hagyom magam az idő által sürgetni. Olyan jelenetet ábrá­zol, amikor a függöny összecsa­pódik, s mögötte áll lehajtott fej­jel a színész. Azt a pillanatot akarom megörökíteni, amikor már túl van az előadáson. Kicsit jelképes is, hiszen síremlék, amikor már túl vagyunk minden előadáson, bármilyen szerepet játszunk életünkben. Ha mindenen nem is vagyunk túl, a Kossuth-szobor minden­esetre elkészült. A jól végzett munka örömével vesz tőle bú­csút Bíró János, aki bronzba ön­tötte. A szépmívű posztamens ké­szítője, Fáskerti István féltő gonddal irányítja a pakolást. Rö­vid idő múltán útnak indulunk Szolnokra, ahol a posztamens és azt követően a szobor helyére kerülését kíváncsiak hada kíséri figyelemmel. A vélemények megoszlanak. Sokan robosztus ábrázolásra számítottak, nem ilyen vézna alakra - nem gondolva arra, hogy a szellem ereje nem az iz­mokból táplálkozik. Kossuth példája messze sugárzóan bizo­nyítja ezt. Simon Béla (Fotó: Nagy Zsolt) Kádai Imre síremléke lesz Kommandósok vették körbe a volt pufajkást Nem mindennapi előállítás körülményeinek tisztázására folytat vizsgálatot a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság- tájékoztatta az MTI munka­társát a rendőrség sajtószóvi­vője. Március 7-én hajnalban köz- biztonsági rendőrök, valamint - csuklyában, golyóálló mellény­ben, kutyákkal, állig fegyverben- a beavatkozó alosztály embe­rei, azaz kommandósok vették körbe az emberiség elleni bűn- cselekménnyel alaposan gyanú­sítható B. Gyula baglyasaljai (Salgótarján városrésze) laká­sát, azt követően, hogy a terüle­tet lezárták. Átugráltak a keríté­sen, majd behatoltak a lakásba. A Budapesti Ügyészi Nyomozó Hivatal Nógrád megyei kiren­deltsége átiratára B. Gyulát az­nap délelőtt 11 órára a balassa­gyarmati főügyészség épületébe kellett előállítaniuk. Az esetet a salgótarjáni ön­kormányzat szabaddemokrata frakciója tette szóvá azzal, hogy - bár bűnösök és bűnök mente- getése nem célja - a letartózta­tás túlméretezett, demonstratív- nak tetsző körülményei mellett nem lehet elmenni szó nélkül. B. Gyula ugyanis 68 éves, sú­lyosan beteg, ellenállásra képte­len ember. 1956-ban egyébként valóban pufajkás volt, gazda­sági feladatokat látott el. A de­cember 8-ai sortűz napján'Sal­gótarjánban tartózkodott, szem­tanúk állítása szerint az acél­gyári sorompónál igyekezett megállítani a későbbi vérengzés színhelyére iparkodó munkáso­kat. (MTI) A csökkenő adók és járulékok miatt Tovább növekedtek a nettó keresetek A 10 főnél többet foglalkoz­tató gazdálkodó szervezeteknél havi 27.117 forint volt a bruttó átlagkereset januárban, ami 19.540 forint nettó átlagkerese­tet jelent - áll a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentésében. Az 1993. januári bruttó át­lagkereset egy év alatt 24,8 szá­zalékkal, a nettó átlagkereset 26,7 százalékkal emelkedett. A nettó átlagkereset nagyobb nö­vekedése annak tudható be, hogy a bérből, fizetésből élők számára kedvezően változtak az adósávok és csökkent a munka- vállalói járulék. Ezenkívül úgy módosult a jövedelemadó-szá­mítás módszere, hogy 1994-től a nyugdíj- és egészségbiztosí­tási járulék nem része a szemé- lyijövedelmadó-alapnak - írja a jelentés. A teljes munkaidőben foglal­koztatott fizikai dolgozók bruttó átlagkereste 22,7 százalékkal, nettó keresetük pedig 24,7' szá­zalékkal haladta meg az 1993. eleji értéket. A szellemi foglal­kozásúak 39.579 forintos bruttó átlagkeresete 25,4, százalékkal emelkedett ez idő alatt, ami nettó értékben 27,8 százalékos emelkedést hozott. A növekedési ütem a szállí­tás, a raktározás, a posta és a távközlés területén nőtt kiugró mértékben. A többi ágazatban átlagos vagy annál alacsonyabb volt. A keresetek továbbra is a textil-, ruházati és bőrtermékek gyártásával foglalkozó fizikai dolgozók közt a legalacsonyab­bak. Ez a kör átlag havi bruttó 15.700 forintot keresett január­ban. (A megfigyelés nem terjedt ki a költségvetésből gazdálko­dókra, a mezőgazdaság, a vad- és erdőgazdálkodás és a halá­szat szervezeteire.) A legmaga­sabb átlagkeresetet - havi bruttó 52.160 forintot — a bányászat szellemi foglalkoztatottjai érték el. (MTI) Falusi képek mmmmmmmmmm Egészségügy - vállalkozásban 1992. július 1-jétől kezdődően átalakították az egészségügyi szolgálatot Cibakházán. Vállal­kozói típusú orvoslás folyik. A megyében elsők voltak ezzel a kezdeményezéssel. Ezzel egy időben számottevő orvosi gép- és műszerbeszerzésre is sor került. Dr. Maczkó Péter orvos a rende­lőbe került minilaborra, az EKG-berendezésre és a számító- gépes betegnyilvántartóra utalva jegyezte meg: - Nagyon sokat se­gítenek ezek az eszközök. Egé­szen más Cibakházán az egész­ségügyi ellátás, mint évekkel ez­előtt volt. Mindenkinek jó ez - el­sősorban a betegeknek. Cibakháza sok egyéb vonatko­zásban is a tettek mezeje. ’91-92-ben például 12,5 kilomé­ter vízvezetéket építettek ki. Ez­zel a munkával párhuzamosan kezdték pályázati pénzből a szennyvízhálózat kiépítését 90 millió forintos költséggel, mely­nek befejezése októberre várható. Az sem mellékes, hogy ez a fej­lesztés negyven embernek ad munkát. A 7,5 kilométeres veze­tékhálózatra 450 lakás lesz ráköt­hető. A ’92-93-as időszakban 17 kilométernyi kábeltévés hálózatot is kiépítettek, melyre 350 lakást csatlakoztattak. Joggal büszkék négyéves lapjukra, amely tavaly országos seregszemlén első he­lyezést ért el. Tavaly az általános iskola és az óvoda önálló gazdálkodási jogot kapott. Az iskolában a megye egyik legkorszerűbb számítás- technikai laboratóriumát rendez­ték be. Gondozóházat is építenek, melynek átadása a nyáron vár­ható. Munkálatai 10 millió forin­tot emésztenek fel. Erre a célra is céltámogatási igényt nyújtottak be, és pályázatuk sikeres lett. Jelentős a községben a járda­építés. Két és fél kilométer hosz- szú járdát létesítettek. Bár vitát váltott ki, mégis sikeresnek ígér­kezik az, hogy a GAMESZ vál­lalkozó jellegű lett, nemcsak isko­lai, hanem egyéb munkák - szennyvízhálózat-építés, szállítás Dr. Maczkó Péter stb. - is feladatkörébe tartoznak. Sort kerítettek a telefonközpont bővítésére is. Az év végén ötven­három készüléken kézezer állo­másos automata központi kapcso­lással lehet beszélgetni. A háló­zatbővítés a következő évek fel­adata lesz. Az önkormányzat azért fordít nagy figyelmet az inf­rastruktúra fejlesztésére, hogy ez­által is növelje a vállalkozási ked­vet, ezáltal több munkaalkalom teremtődjön. Az önkormányzat­nak ugyanis legégetőbb gondjait a több mint ötszáz munkanélküli, a lakosság elszegényesedése okozza. Az önkormányzat szoci­álpolitikája elsősorban arra irá­nyul, hogy természetbeni juttatást nyújtson az arra rászorulóknak. A gyermekek közül százhetvenen részesülnek rendszeres nevelési segélyben. A napköziben és az óvodában 20-80 százalék ked­vezményt biztosítanak. Az óvoda részére az áfésztől visszaszerez­ték a konyhát, s bővítették a böl­csődei szolgáltatást. A földprivatizáció gyakorlati­lag befejeződött a községben. Az utolsó kárpótlási árverés 1993. december 1-jén volt. Közel 600 hektár föld került magánkézbe. A földkérdés megoldása azért fon­tos, mert Cibakháza múltját, jele­nét és jövőjét egyaránt a mező- gazdaság határozta és határozza meg. Simon Béla Nagy nyeremények! Az Állami Vagyonügynökség pályázata írjon EGY OLDALT a környezetében tapasztalt kedvező változásról, olyan pozitív jelenségről, amely a privatizációhoz kapcsolódik, annak is köszönhető. 1 fődíj: 150 000,- Ft értékű vásárlási utalvány, 2 db első díj: 100 000,- Ft értékű vásárlási utalvány, 5 db második díj: 50 000,-Ft értékű vásárlási utalvány, 50 db harmadik díj: 5000,- Ft értékű vásárlási utalvány. A vásárlási utalványokat már sikeresen privatizált kereskedelmi cégek bocsátják a nyertesek rendelkezésére. [5I5EMÍI Az első 5000 érvényes pályázat beküldője törzsvásárlói kedvezmény csekkfüzetet kap a ahumáiak at ajándékaként, amely a benne feltüntetett feltételek szerint 5% engedményre jogosít, összesen 2500,- Ft értékben. Sorsolás: 1994. április 16-án, szombaton. A sorsolás eredményét a napisajtóban közzétesszük, a nyerteseknek a díjat postán küldjük el. írjon egy sikeres privatizációról! írjon olyan esetről, új kezdeményezésről, amit többek között a privatizáció tett lehetővé. Valami gazdára talált, felvirágzott, új munkahelyek létesültek, a dolgozók is tulajdonhoz jutottak, eladható árukat termelnek, kulturáltabb a kiszolgálás, nagyobb a választék stb... írja le ezzel kapcsolatos tapasztalatait, miért tartja sikeresnek a bemutatott vállalkozást; jelölje meg pontosan, hol és mire figyelt fel (tények, adatok). Csak EGY oldalt kérünk egy sikeres privatizációról! Kiegészítheti pályázatát fotóval, hangszalaggal vagy videófelvétellel is. A pályázat nyílt, bárki írhat. A pályamunkán fel kell tüntetni a beküldő nevét, lakcímét, életkorát és foglalkozását. Egy pályázó csak egy pályamunkával szerepelhet. Beküldési határidő: 1994. április 10., vasárnap éjfél (postabélyegző kelte). Címünk: „Sikeres privatizációk" pályázat 1537 Budapest, Pf. 456 Az Állami Vagyonügynökség fenntartja magának a jogot, hogy bármely pályamunkát, akár nyert, akár nem, egészében vagy részletében, esetenként a beküldő pályázó nevének és lakhelyének (de nem lakáscímének) feltüntetésével megjelentessen. A megjelentetett pályamunkák szerzőinek 5000,- Ft tiszteletdíjat fizetünk, az esetleges nyereményen felül. A pályázaton való részvétellel a beküldő a feltételeket elfogadja. A sorsolás közjegyzőileg hitelesített eredményével szemben panasznak, reklamációnak helye nincsen. „Tulajdon szemével láthatja a változást!" ÁLLAMI VAGTOMGIXÖKSEG Ügyfélszolgálati iroda címe: 5000 Szolnok, Kossuth u. 4. Telefon: 56/425-524 Telefax: 56/425-524

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents