Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-16 / 63. szám

Tallózó Minilapszemle a magánosításról ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG Az Á VÜ válaszol Javult külföldi adósságunk szerkezete Szabó Tamás privatizá­ciós miniszter kedvező gaz­dasági jelenségekről szá­molt be az MDF országos választmányának ülésén. Elmondta, hogy a Matáv privatizációjából a mező- gazdaságnak is komoly elő­nye származik, mert a táv­közlési alapból felszabaduló 9 milliárd forint lehetőséget teremt arra, hogy 3,9 milli­árd forintot átcsoportosítsa­nak az agrárágazat támoga­tására. (Napi Gazdaság II. 10.) A kormány megmenti a szekszárdi húsipart A Szekszárdi Húsipari Rt. az Állami Fejlesztési Rt.-nek 282 millió forinttal tartozik. A kormány határo­zati javaslatot terjesztett a parlament elé, melyben a cég megmentését javasolja. A vállalat az ÁVÜ reorgani­zációs alapjából már 80 mil­lió forintot kapott. (Napi Gazdaság II. 9.) MINT A MESÉBEN- Ha visszadobsz, adok neked néhány privatizációs ötletet. Mire jó a marketing-adatbázis? Az információ a privatizációban is pénzt ér. Az ÁVÜ marke­ting-adatbázisát a szakértők éppen azzal a céllal hozták létre, hogy mindenkinek hozzáférhetővé tegyék az információkat. De milyen adatok vannak ebben az adatbázisban? Kik férhetnek hozzá az információkhoz és hogyan? Erről számol be Zsigmond Éva, az ÁVÜ ügyfélszolgálatának vezetője és Pogáts Tibor, az ÁVÜ főtanácsosa.- Milyen adatokat tartalmaz az AVÜ marketing-adatbázisa?- Zs. É.: Először is az állami vállalatok által értékesítendő önálló egységek, ingatlanok meg tudjuk neki adni a cég, az ügyvezető nevét, a bejegyzés helyét, a cég tőke- és tulajdo­nosi struktúráját. Az adatbázis­ból egyébként tájékozódni lehet Zsigmond Éva, az ÁVÜ ügyfélszolgálatának vezetője adatait. Ezekről közöljük a te­rületük nagyságát, a címüket, a vagyonértéküket; azt, amelyet a vállalat megállapított. A számítógépes rendszerünk ké­pes arra, hogy méret, tevé­kenység vagy ágazat szerint „keressen vissza” ingatlano­kat, ha tehát valaki listát akar például az 5000 négyzetméte­res budapesti raktárakról vagy a panziónak is alkalmas üdü­lőkről az egész országban, őt is ki tudjuk szolgálni.- Es ha valakit egy cég, egy társaság adatai érdekelnek?- Zs. É.: Ebben az eseteben az éppen aktuális pályázatokról is. Áz érdeklődők megtudhat­ják, melyik ágazatban mi eladó, sőt, ha egy konkrét vállalatról érdeklődik, amelyre pályázatot írtak ki, akkor a tender teljes szövegét is le tudjuk kérni. Az információkat angolul és néme­tül is rendelkezésére tudjuk bo­csátani.- Még mi van a marke­ting-adatbázisban ?- Zs. É.: A rendszer egy hó­napra visszamenően tartal­mazza az ÁVÜ igazgatótaná­csának döntéseit, a legfonto­sabb információkat a kárpótlási jegy-részvény cserékről, vala­mint a kiadványaink listáját. Ezek között megemlíteném a Privatizációs Füzetek sorozatot és a fényképes katalógust az ál­lami vállalatok megvásárolható tulajdonrészeiről.- Milyen gyakran aktualizál­ják az adatbázist? Mennyire frissek a benne lévő informá­ciók?- P. T.: Azokat az adatokat, amely az ÁVÜ-ből származnak - mint például a pályázati kiírá­sokat - hetente, azokat pedig, amelyeket a cégektől kapunk, havonta aktualizáljuk. Felhív­nám azonban a figyelmet két dologra: az egyik az, hogy az adatbázis bővülésére nem lehet számítani, mert folyamatosan értékesítjük a társaságokat, in­gatlanokat és vagyontárgyakat. A másik olyan dolog pedig, amiről könnyen elfeledkeznek az emberek az, hogy ha valaki kiszemelt magának például egy vagyontárgyat, akkor ez még nem jelenti azt, hogy meg is ve­heti. Az ÁVÜ minden esetben pályázatot ír ki az értékesítendő tulajdonrészre, és azt az vásá­rolhatja meg, aki a legkedve­zőbb ajánlatot teszi.- Kell fizetni a marketing- adatbázisr szolgáltatásaiért?- Zs. É.: Gyakorlatilag nem. Akkor kérünk képletes - olda­lanként 10 forintos díjat -, ha az információkat papírra kinyom­tatva is kéri az érdeklődő.- Hogyan lehet ezeket az ada­tokat megszerezni?- P. T.: Személyesen az ÁVÜ budapesti ügyfélszolgálatán (1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) vagy az ÁVÜ vidéki ügyfélszol­gálati irodáiban, ahol az érdeklő­dők megtalálják ugyanezeket az adatokat. Lehetőség van arra is, hogy mindazok, akiknek van személyi számítógépük és fax­modemük, telefonon is lekérhes­sék ezeket az információkat az Országos Kisvállalkozás-fejlesz­tési Iroda számítógépes rendsze­réből. A rendszer használata in­gyenes, az igénybevevőnek csak a telefonszámlát kell fizetni. A bekapcsolódás pontos technikai feltételeiről az ÁVÜ-ben a 266-8504-es, az OKFI-ban pedig a 117-8766-os telefonszámon adnak információt. Pogáts Tibor, az ÁVÜ főtanácsosa Szilánkok ÁVÜ: Ama bizonyos irodalmi kék madárként repkedő Álmok, Vágyak elérése érdekében Ügy­ködő szervezet, mely a hőn óhajtott príma-tizáció (vagy adó-izélés) megvalósításáért fáradozik. Egyes (jól értesült) rosszmájú kívülállók szerint azonban az intézmény csupán arra alkalmas, hogy az ott dolgozók álmainak, vágyainak financiális vonatkozásait elégítse ki. (A pletyka szerint már a dolgozók kézipoggyásza sem elégséges a kompenzáció kezelésére, és banki mű­velettel kell az ÁVÜ-nek lebonyolítania a dolgozók felé irányuló pénzügyi tranzakciókat.) ÁV Rt.: Hasonló, de modernizált intézmény, mely magasabb szellemi nívón álló mivoltát a „ratio” (ész, értelem) rövidítésének használatával, és az amúgy is felesleges „Ügyködés”-re utaló rövidítés mellőzésével hangsúlyoz. A rosszmájú kívülállók szerint az intéz­mény dolgozóinak finanszírozási rendszere is moderni­zálásra került, és a szociális háló kiterjesztésre került a már nem dolgozókra is. A lízing eddig jól bevált az Agrokernél !/' Maid egy éve magánkézben A Szolnoki Agroker Rt. az elsők között került magánkézbe a lízingkonstrukción keresztül az 1993. május 14-én megkötött szerződés alapján. S hogy az ügylet jól bevált, mi sem bizonyítja jobban, mint a vállalat javuló piaci tendenciái, illetve az esedé­kes lízingdíj kifizetése. A rendszerváltozással együtt, mely a gazdasági élet változását is magával hozta, a vállalatnál már megkezdték a privatizáció előkészítését. Ennek érdekében már 1991. márciusában meg­kezdték annak a folyamatnak a kidolgozását és indítását, mely a céget hosszú távon rentábi­lissá és jól működővé teheti. Mindezt ráadásul úgy, hogy a mezőgazdasági termelés biz­tonságát is magában kellett hor­doznia az átalakulásnak, mely még 1991. december 31-én megvalósult. A következő év elejétől már önálló részvénytársaságként működött az Agroker, ugyanis az átalakulás a trösztből való kiválást is magával hozta. Az önállóságnak köszönhetően már ebben az évben szép eredmé­nyek születtek a cégnél. A privatizációs pályázati ki­írás 1992 szeptemberében tör­tént meg. „Mindent megtettünk annak érdekében, hogy a cég a dolgozók tulajdonába kerüljön, bár a privatizációs törvény ak­kor még nem élt” - mondotta az Agroker Rt. elnök-vezérigazga­tója, dr. Stiegler Károly. A vállalat tulajdonának megvásár­lására először a dolgozóktól nem pályázatot, hanem szán­déknyilatkozatot kért az ÁVÜ arra tekintettel, hogy MRP for­mában szándékoznak-e a dol­gozók bizonyos mértékű rész­vényt kivásárolni a cégből. A szándéknyilatkozat elfogadása előtt az ÁVÜ a kiírt pályázatot eredménytelennek minősítette. Közben megszületett a priva­tizációs törvény is, így a dolgo­zók is csak pályázattal indulhat­tak a vállalat részvényeinek megszerzéséért. „Ennek érde­kében teljes dekmokrácia mel­lett, a jogszabályoknak megfe­lelően - s ha szabad ilyet mon­dani -, tiszta kézzel valósítottuk meg a privatizációt, illetve an­nak előkészítését” - fogalma­zott az elnök-vezérigazgató. A vállalat 92 dolgozója a vagyon 27 százalékos kivásárlása mel­lett kötelezte el magát. A létre­jött MRP-szervezet így E-hitel felvételével pályázott az előbbi­ekben említett tulajdoni há­nyadra. (A cég 30 százaléka Szolnok város önkormányza­táé.) Mivel még a lízingkonst­rukció is lehetőséget biztosított, így egy szindikátusi szerződés­sel a vállalatnál egy lízingkö­zösség alakult, mely a fennma­radó valamivel több mint 40 százaléknyi vagyonra pályázott. így az MRP és a lízingközös­ség közösen indult a decemberi határidővel lezáruló 2. forduló­ban, melyet meg is nyertek. A jelenlegi piac nem kedvez a már magánkézben üzemelő Agrokemek, hiszen a mezőgaz­daság jelenlegi helyzete min­denki előtt ismert. Azonban megfelelő szervezéssel és irá­nyítással, a „vevő az első” szemlélettel a cég bizonyított. Állandóan bővül a termékválaszték és a szolgáltatás Privatizációs ABC V agyonértékelés, vagyonértékesítés Vagyonértékelés Az állami vállalatok vagyona a vállalat nyil­vántartásában az úgynevezett könyv szerinti ér­tékben szerepel. Ez a gyakran évtizedekkel ko­rábban megállapított érték a vagyontárgy va­lódi, piaci értékétől teljesen különbözhet. Az átalakulás és a privatizáció különböző lépései­nél ezért, ha a valódi érték megállapítása szük­séges, vagyonértékelést kell végeztetni:- A bejelentési kötelezettség alá eső szerző­désekben szereplő eszközök értékét vállalat kö­teles nyilvántartott vagyonértékelővel megálla­pítani. A szerződéshez a bejelentéskor mellé­kelni kell a 180 napnál nem régebbi vagyonér­tékelést. Ha a vállalat ingatlant értékesít, akkor is köteles vagyonértékelést végeztetni, ha az in­gatlan értéke nem éri el a bejelentési kötelezett­ség határát, a 20 millió forintot.- Az 1993. június 30-ig megkezdett átalaku­lásoknál közös szabály, hogy a vállalatnak va­gyonmérleget kell készítenie, amely az eszkö­zöket és kötelezettségeket a könyvvizsgáló által elfogadott átértékelt értéken és a saját tőkét is átértékelve tartalmazza.- 1993. június 30. utáni átalakulásoknál va­gyonleltárt kell készíteni, a társaság vagyoná­nak valós értéket pedig csak akkor kell megál­lapítani, ha az üzletrészeket, részvényeket érté­kesítik. Vagyonértékesítés Az állami vagyon értékesítését két szabály- csoport rendezi: külön szabályok vonatkoznak arra, ha az állami vállalat értékesíti a rábízott vagyont es külön szabályok arra az esetre, ami­kor az ÁVÜ értékesíti az átalakult gazdasági társaságok vagyonát. Az ÁVÜ a vagyont köz­vetlenül értékesíti vagy mást személyt, szervet vesz igénybe. Az értékesítéssel kapcsolatban ki kell kérni az ágazati miniszter és a munkaválla­lói érdek-képviseleti szervek véleményét, egyetértését. Á nehezen értékesíthető társasági tulajdonrészek (részvények, üzeltrészek) priva­tizációs lízing keretében értékesíthetők. (Következő héten: Vagyonjegy, Vagyonkezlés) Mérleg a tavalyi évről Privatizációs lízingügyietek Tavaly év végéig 38 társa­ságnál engedélyezte az ÁVÜ, hogy a vásárlók a vételárat lí­zingkonstrukcióban egyenlítsék ki. Ez azt jelenti, hogy a jelen­leg alacsony jövedelmezőségű, de hatékony irányítással felja­vítható állami többségi tulaj­donú vállalatok gyakorlatilag készpénz nélkül, a biztosítéki díj felmutatásával megvásrol- hatja a befektető. A tulajdon- szerzés forrása pedig a feljaví­tott társaság hozama. A futam­idő - általában 8-10 év - végén a társaság tulajdonjoga átszáll a lízingbevevőre. Ha azonban a lízingdíjat a befektető nem tör­leszti vagy nagyobb vagyon­vesztés következeik be, akkor az ÁVÜ a szerződést felmond­hatja. A konstrukció tapasztala­tai kedvezőek, a lízing versenyt gerjesztett, s az 1993. december 31-éig megkötött szerződések­ben a vevők átlag 85 százalékos árfolyamot ajánlottak, a lízing­díj teljesítése eddig 100 száza­lékos. (Forrás: Privinfó) Különböző munkafázisokban lévő portfolio aránya 10% 34% EH 29 % Lízingszerződés _ B 9 % Szerződéskötés folyamatban H 34 % Értékelés alatt D 3 % Futó pályázatok ■ 4 % Kiírás előtt EH 11 % Nem lízing nyert líJ 10% Egyéb döntés hasznosításra

Next

/
Thumbnails
Contents