Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)
1994-03-16 / 63. szám
1994. március 16., szerda 7 Kunsági körkép Negyvenhárom év után Újra megnyílt a Mester-bolt Kiskunhalas-Kairó-Mezőtúr Magyar kukorica, egyiptomi kutatóval Vannak üzletek, melyet egy-egy település lakói - bárki üzemeltesse őket - évtizedeken keresztül eredeti nevén emlegetnek. így van ez a Mester-bolttal. Amikor az áfész villanyszerelő részelege működött benne, akkor is arra a kérdésre, hol találhatók, a válasz így hangzott: „Tudod, a Mester-bolt helyén.” Ma - 43 év után - újra Mester-bolt a Mester-bolt. A kereskedő Mester Ignácz és felesége, Molnár Zsófia 1927-ben nyitotta meg élelmiszer-nagykereskedését, mely 1951-ig igen közkedvelt volt a városban - tudtuk meg Mester Évától. Aztán a nagymamától 1951-ben elvették az iparengedélyt, az üzlethelyiséget az áfész bérelte. Az elmúlt évben a család úgy döntött, ismét megnyitja az üzletet. E döntést tett követte, melynek eredményeként három héttel ezelőtt a dédunokák, Csete Tibor és húga, Ágnes, édesanyjukkal együtt elkezdték a váráslók kiszolgálását. Naponta reggel héttől este hétig, szombaton és vasárnap délután háromig tartanak nyitva. Közel van a Szendi-iskola, így reggelente a pékáru, a péksütemény, a keksz és a csokoládé a legkelendőbb árucikk. Ebben az üzletben - a legtöbb mezőtúri élelmiszerbolttól eltérően - hét végén, előzetes feliratkozás nélkül is kapható friss kenyér. Már most széles az áruválasztékuk. Nagy figyelmet fordítanak a kívánságokra, a keresett árufélékkel folyamatosan bővítik üzletüket. Ami az „újra megnyitottunk” örömét kicsit megkeseríti, az, hogy a nagyszülők már nem érték meg ezt a pillanatot. Lapterjesztés vállalkozásban Az Új Néplap hatfős mezőtúri terjesztői gárdájának „irányítója” Fehér Istvánná, aki vállalkozóként végzi ezt a munkát. Férje tizenegy évig postás volt, segíti feleségét e nehéz feladat elvégzésében. Az ő Szép Ernő út 4. szám alatti lakásukhoz érkezik hajnali háromkor az újságot szállító kocsi, és innen indulnak el fél négy-négy óra között körzeteikbe a lapkihordók. Mint elmondták, nő a Néplap előfizetőinek száma. Az elmúlt két hónapban közel kétszáz új előfizetőhöz „kerekeznek” a kézbesítők. Az idők folyamán ők is cserélődtek, mivel a korai kelés és az induláskor könnyűnek ítélt feladat kifogott rajtuk. Áprilistól viszont már minden körzetben stabilizálódik a helyzet. Addig reklamációval élni, megrendelést leadni Istvánék lakásán lehet. Mivel a Szép Ernő utca a szociális otthonon túl van, Fehér István ezért akik távolinak tartják, azok előfizetési igényüket lapunk helyi tudósítójánál, Czikkely Annánál is leadhatják, aki a 671-es telefonon érhető el. Mint arról lapunk hasábjain már beszámoltunk, március í-jétől új tulajdonosa van - a kiskunhalasi székhelyű Kiskun Kutató- központ - a mezőtúri és a kunszentmártoni Vetőmagnak. Elképzelhető, hogy az évtizedek óta „Borsónak” nevezett túri vállalatot a következő generáció „Kukoricának” fogja nevezni? Merthogy a kutatóközpont főigazgatójával, dr. M. Samír Radyval folytatott beszélgetés alapján erre lehet következtetni.- Kutatóközpontunk feladata valóban a hibridkukorica nemesítése, mivel célunk a kukoricatermesztés jövedelmezőségének fokozása. Ennek érdekében elsősorban a szárazságtűrő fajták nemesítésével foglalkozunk. Olyanokkal, melyek nagy termőképes- ségűek, kiváló szálszilárdsá- gúak, gyengébb talajon is biztos termésadók. Ajánlott hibridjeinkből - több mint 30 fajta - a piac igényeinek megfelelő vetőmagot biztosítunk.- A két átvett vállalattal milyen terveik vannak?- Elképzeléseink szerint egymást segítenék. A mezőtúriban válogatnánk a napraforgó- magot, melyet a kunszentmártoni mint növényolajüzem is, feldolgozna. Gazdaságossági szempontokból ott egy műanyagfla- kon-előállító üzemegységet is létrehozunk. A mezőtúri egységünket szárítóval kívánjuk bővíteni, de a kukorica és napraforgó mellett az eddigi vetőmagok előállításával, forgalmazásával is foglalkozunk.- Hibridjeik egy része már megvásárolható Mezőtúron. Jól tudjuk, hogy új hitellehetőségekben is lépni kívánnak?- Folyamatban van a Kiskun Bank létrehozása, és megkezdtük az áruhitelezést a gazdaságoknak. Szeretnénk az egykori „zöld hitelt” újra bevezetni. De emellett célunk Szolnok- Hajdú-Szabolcs megye vetőmagellátásának biztosítása, valamint az előállított termény saját malmainkban történő feldolgozása. —Ön egyiptomi származású, és közel harminc éve él hazánkban. Mondana néhány szót önmagáról?- A kairói mezőgazdasági egyetemen végeztem, doktori és professzori címet már Magyar- országon szereztem. Feleségem magyar, három unokám van. Édesapám a kairói egyetemen tanított, mint ahogy én is, a mai napig visszajárok oda oktatni. Egész famíliám a mezőgazdaságban dolgozott és dolgozik most is. Századelő a tanteremben A kenderesi iskolában Király Lászlóné tanítónő már harmadik éve oktat az értékközvetítő programmal. Ennek keretében van például néprajz, helytörténet, helyismeret, és első osztályban - a tananyaghoz kapcsolódóan - gyűjtést is végeznek diákjai a községben. Az így „összejött” anyagot a tanterem végében állították ki, s a gyerekek közelről megismerkedhetnek a régi szobai, konyhai felszerelésekkel. A padlásokról A gyerekek a gyűjtött régiségekkel előkerült a rokka, a mángorló, a mosóteknő, a köpülő, a 100 éves fa hintaló, a bölcső is. A népviseletbe öltöztetett asszony is az így gyűjtött kékfestő ruhát viseli. A gyerekek nagyon szeretnek ebben a sarokban dolgozni, vigyáznak a régi értékekre, s büszkék arra, hogy azt ők gyűjtötték. A tanárnő szeretné tovább bővíteni a gyűjteményt, aminek egyelőre a helyhiány vet gátat. Több eszközt örökbe kaptak, azokat használhatják is. A gyerekek a környezet- és vizuális kultúra tárgyon belül is nagyon jól tudják hasznosítani az itt tanultakat. Saját szőnyegeikbe is beépítik a megismert motívumokat. Gyűjtik a népi szokásokat is, feldolgozzák, s beépítik műsoraikba (például kukoricafosztás, lakodalom). Nemrég készültek el a március 15-i ünnepi műsorral, melyet rövidesen a hagyományos művészeti szemle követ. „Ez egy költséges szenvedély” A bélyeggyűjtők körét vezeti Gyárfás Kornél és egy szép Mabéosz-plakett Könyvelőből butikos A kenderesi bélyeggyűjtők körének vezetője Gyárfás Kornél, aki elmondta, hogy nemrég néhány fiatal összefogott, s létrehozta az Ifjúsági Bélyeg- gyűjtő Klubot. Ennek a felnőttek is nagyon örültek, szakmai tanácsokkal látják el őket. A felnőttek köre 1963-ban alakult. Az akkori tagok közül sajnos már néhányan meghaltak, de Sziklai Istvánná, Tátrai József még ma is vonzódnak a szép bélyegekhez. Beszélgetőtársam elmondta, napjainkban költségesebb ez a szenvedély, megemelkedett a bélyegblokkok ára is. Valószínű ez az oka, hogy taglétszámuk az utóbbi időben visszaesett, mondván, első a kenyér, utána jöhet a hobbi. Az idős tagok alacsony nyugdíjukból nem tudják megvenni a bélyegeket. Összejöveteleiket a művelődési házban és Gyárfás Kornél lakásán tartják. Hogyan lett beszélgetőtársam bélyeggyűjtő? Elmesélte, hogy édesapjától örökölte ezt a szenvedélyt, már gyermekkorában vonzották a bélyegek. Három évtizedes gyűjtéséből már több kiállítást is rendezett. Kedvencei a mezőgazdasági témájú bélyegek, hiszen nyugdíjazásáig ő is ezen a területen dolgozott. Ezen bélyegeivel Nyíregyházán, Budapesten, sőt külföldön (Bulgáriában, Csehszlovákiában) is részt vett kiállításokon, s mint mondja, több-kevesebb sikerrel szerepelt. Legközelebbi kiállítása májusban lesz egy országos megmérettetésen. Elmondta, családja segítette abban, hogy hódolhasson hobbijának. Gyűjteményét most átrendezi. Mint minden gyűjtő, ő is levelez külföldiekkel, akik elküldik neki az ott megjelent ritkaságokat. Egyébként már unokáit is „beoltotta” szenvedélyével, hiszen mind a négyen rakosgatják a bélyegeket, így az utánpótlás biztosítva van. Jön a tavasz; napjait a kertben tölti, hiszen itt az ideje a ve- teményezésnek, s fél szemmel figyelemmel kíséri a szakiskolások kertjét is, hiszen ott van a háza előtt. Még sok bélyeget szeretne megszerezni, de ennek anyagi akadálya van. Vágyik például egy Lánchíd-blokkra. Reméli, hogy országos szervezetük, a most átalakult Ma- béosz másképp törődik majd a kis körökkel, s támogatja őket anyagilag is. A kenderesi Magdi divat- és ajándékbolt egyik tulajdonosa Pádár Magdolna, aki Jánvári László kunhegyesi vállalkozóval nyitotta meg boltját 1994 januárjában. Évekig könyvelő volt a repülőgépes szolgálatnál, majd mikor az megszűnt, munkanélküli lett. Mikor a két év letelt, ott állt a nagy dilemma előtt, s a család, a barátok biztatására kezdtek a vállalkozásba - emlékezik visz- sza a kezdetekre. Az árubeszerzésben eddig férjétől kapott segítséget. Most, hogy itt a tavasz, a férjnek - aki repülőgép-szerelő - is elkezdődött a munka, így Magdira marad ez is. A hangulatos kis boltot egy tiszafüredi vállalkozótól bérlik, de távlati terveikben egy önálló bolt nyitása is szerepel. Felvették a kapcsolatot a pénzverdével is, így ezüstláncokat, gyűrűket is lehet kapni a női blúzok, gyermekruhák, bőrdíszművek, apróbb játékok mellett. Újdonságként e héttől könyveket is árulnak. Húszéves lánya most Budapesten dolgozik, de tudja, ha az ottani munka nem válna be, édesanyja butikjába bármikor visszajöhet. Fia most harmadikos Kisújszálláson, de a tanulás mellett ő is segít. Magdi elmondta, hogy a kezdeti nehéz vállalkozói lépések megtételéhez maximális támogatást kapott a családjától, s jól jött az az anyagi segítség is, amit a munkaügyi központtól kapott. Pádár Magdolna Találkoznak A Kenderesi Kossuth Lajos Nyugdíjasklub március 18-án részt vesz a kunhegyesi nyugdíjas-találkozón, melyet a település várossá nyilvánításának ötödik évfordulójára rendeznek. Vár a ház! A kendresi művelődési házban hétfőn, szerdán és pénteken zongoraoktatás van, melyet Forró István zongoratanár tart. A mozogni vágyó lányok, asszonyok hétfőn és csütörtökön fél 7-től Kovács Mónika vezényletével szabadulhatnak meg felesleges kilóiktól. A Kossuth Lajos Nyugdíjasklub, melynek vezetője dr. Bakos Imréné, hétfőnként találkozik tagjaival. Ugyanitt próbál a Cuháné citerazenekar is, és szerdánként a Vadvirág népdalköré a színpad. Keddenként a gazdaköri rendezvényeken aktuális kérdésekkel foglalkoznak délután fél 7-től, míg 18 órától a kisújszállási és karcagi baptisták várják imakörükre a helyieket. Gazdafórum Március 21-én gazdaköri fórum lesz, ahol meghívott előadó válaszol a feltett kérdésekre. Színház Március 29-én a Budapesti Gyermekszínház vendégjátékában fél 4-től a Te is tudod, én is tudom című darabot nézhetik meg az óvodások, iskolások. A jegyek már kaphatók a művelődési házban. Fogadóóra A Lungo Drom helyi szervezetének képviselője, Baktai Kálmán kedden és csütörtökönként tart fogadóórát, s válaszol a kérdésekre. Várják a tavaszt Kenderesen ottjártunkkor sütött a nap, s hirdette a közelgő tavaszt. Az ABC előtt három fiatalember beszélgetését szakítottuk félbe, s azt kérdeztük tőlük, mit csinálnak, hol dolgoznak. A 21 éves Penti Zsolt Budapesten dolgozik a Közterület-fenntartó Vállalatnál, most éppen táppénzen van, mert megsérült a keze - mondja. Nyolc általánost végzett, Pestre azért ment, mert apja is ott dolgozott, s a céghez egy barátja juttatta be. A fizetése bruttó 35 ezer forint. Most tervezi, hogy belép egy gmk-ba, így még számíthat olyan pluszpénzekre is, amiből félre tud tenni majdani családjának. Penti József 23 évesen rokkantnyugdíjas, mert mint mondja, baj van a gerincével. Penti Attila munkanélküli, ő a jövedelem- pótló támogatásból él, melyből fizeti az OTP-t, s élettársával élnek a maradékból . . . Úgy sikerül ebből megélniük, hogy a szüleiknél laknak, és segítséget kapnak tőlük. A rokkantnyugdíjas fiatalember is a családjával él, ő is szeretne dolgozni, de nem lehet - mondja. Életcéljuk nem hosszú távú. Házat nemigen tudnak venni. Zsolt - miután ő keres hármójuk közül -, kisegíti rokonait, akik elmondták, szeretnek öltözködni, mert hát a lányok a szépen öltözött fiúkat kedvelik. Miután itt a tavasz, erre áldozni kell. Az oldalt írta Czikkely Anna és Daróczi Erzsébet A fotókat készítette: Korényi Éva
