Új Néplap, 1994. március (5. évfolyam, 50-76. szám)

1994-03-15 / 62. szám

1994. március 15., kedd 7 Kunsági körkép Egy ifjú gimnazista Zsíros Réka, a kunmadarasi általános iskola 4. osztályos ta­nulója most kapta meg az értesí­tést arról, hogy felvették a tisza­füredi nyolcosztályos gimnázi­umba. Ez a mosolygós csöpp lány május 13-án lesz tízéves. A fél­évi bizonyítványa természete­sen kitűnő volt. A tanulásra sze­rencsére kevés időt kell fordíta­nia, mert mint megtudtam róla, gyorsan tanul. így több szabad ideje van, mint társainak. Ő ezt is hasznosan tölti, hiszen sokat játszik ötéves öccsével, Gábor­ral. Persze a zongoraórákra is ké­szülnie kell, hiszen tanárnője, Aunerné Fodor Györgyi bizo­nyára furcsállaná, ha nem tudná lejátszani a házi feladatot. Réka számára a zene jelenti a kikap­csolódást is. Bármennyire is meglepő, kedvenc tantárgya a testnevelés, tavaly még különtornára is ju­tott ideje. Elárulta, nagyon bol­dog, hogy felvették a füredi gi- mibe, hiszen szeretne tovább tanulni érettségi után. Az biztos, hogy pedagógus nem lesz - mondja széles mosollyal -, hi­szen édesanyja matematika-bio­lógia, édesapja magyar-történe­lem szakos, és látja, milyen is a tanári pálya; meg egyébként sem szeret magyarázni. Osztálytársai örültek, hogy felvették, de sajnálja, hogy a ba­rátnőitől szeptembertől meg kell válnia, ugyanúgy, mint szép hosszú barna hajától, me­lyet most is két cofba fogva vi­sel. Úgy gondolja, csak néhány hétig lesz szokatlan a kollégi­umi élet számára, aztán mindent úgy fog tudni, ahogy egy kitűnő diákhoz illik. D. E. A bánhalmai zöldséges A falusiak sok mindent maguk megtermelnek ” Szanyi István 50 éve született Kunhegyesen, majd Bánhal­mára került a családdal. 1979-től szerződéses üzemelte­tésben dolgozott a kisújszállási áfész helyi boltjában, majd a szolnoki Füszérthez ment ke­reskedelmi képviselőnek. Mint mondta, az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ’85-ben, miután van vállalkozói vénája, nyitott egy zöldségbol­tot, mert az hiányzott a telepü­lésen. A boltot egy fél éve nyitotta, s elmesélte, addig nem nagyon volt forgalma, míg a háztártá- sokban a tartalékok ki nem fogytak, hiszen a falusiak sok mindent megtermelnek maguk­nak. Most, hogy jön a tavasz, ta­lán jobban áldoznak erre is az emberek. Nagyon sokan élnek munka­nélküli-segélyből vagy a családi pótlékból; amikor a pénzt meg­kapják, a bolt is „megérzi”. Míg beszélgettünk, egy asszony jött két kiló krumpliért, egy férfi pedig két darab erős paprikáért. Ez is alátámasztja a tulajdonos azon állítását, hogy vásárlóinak csak ennyire futja. A falubélieknek nem kell most már a vetőmagokért Ken­deresre utazniuk, hiszen itt az is kapható. A tulajdonos családi segítséggel indította a boltot, melyet most használtruha-árusí­tással bővít ki. Az árut is maga szerzi be, s miután a vevők nem ostromolják az üzletet, egy­szerre keveset vásárol a primő­rökből. Egyébként a bolt profilját az igényekhez alakítja. A jó idő meghozza az ember étvágyát, mostanában sűrűbben keresik fel boltját, aminek Szanyi Ist­ván nagyon örül. Arcok a nyugdíjasklubból A Kenderesi Területi Gondo­zási Központ 1990-ben került mostani helyére. Ide tartozik az idősek klubja, a házi szociális étkeztetés, a házi gondozás is. Kun Józsefné 80 éves, régóta özvegyen él. Három fia sűrűn látogatja, annak ellenére, hogy távol élnek. Ő több mint 10 éve jár az otthonba. Három unokája van; kettő már idősebb, a legfia­talabb még tanul. Fia a szakis­kolában. menye a téeszben dol­gozik. Ők segítenek neki az ott­honi munkában. Nyugdíja 8 ezer forint. Az egészsége meg­romlott, volt már infarktusa is. Kővári Ferencné most töl­tötte be 76. életévét. Amíg uno­kái fel nem építik az új házat, albérletbe költözött. A ház alapja már kész van, s nagyon várja, hogy a szoba-konyháját megkapja. Fia sírköveket készít. Napjai sokszor rosszul telnek, mert „szíves” és nagyot hall. Mohácsi Imréné szintén egyedül él, 1971 óta. Egy isme­rőse hozta be erre a helyre, s „ittragadt”. A kertjét, a szőlőlu­gast még ő gondozza. Mivel otthon nincs tévéje, sokat ol­vassa a könyvtári könyveket. Nyolcvannégy évesen is szeret főzni. „Étvágyom, az van” - mondja mosolyogva. Kővári Ferencné, Kun Józsefné, Mohácsi Imréné Már csak szőnyeget gyártanak Japán, olasz s talán német megrendelésre t Cél: az informálás Kétpón is ő a falugazda A tagiskola hétköznapjai A szönyegszövés fizikailag is megerőltető munka Torontálinak tűnik, de még­sem az. Különböző méretekben és színösszeállításokban gyárt­ják a mezőtúri Túri Szőnyeg Kft.-nél - Kordováner János iparművész által tervezett - padló- és faliszőnyegeket, me­lyek összefoglaló neve a „Túri fantázia”. Az egykori, 1951-ben alapí­tott Szőnyegszövő Szövetkezet - melyben fonalnemesítéssel, térítők, konyharuhák törülkö­zők előállításával is foglalkoz­tak - két évvel ezelőtt megszűnt. Dolgozóinak egy részéből ala­kult a Túri Szőnyeg Kft. és a „Frottír” Kft. Utóbbi már csak emlék, nem tudott fennmaradni.- A felszámolási eljárás pe­dig 1995-re várható - tudtuk meg Király Imrénétől, a Túri Szőnyeg Kft. vezetőjétől, akivel munkájukról beszélgettünk.- Harmincötén dolgoznak ná­lunk. Egy részük a fegyvemeki bérleményben, néhányan be­dolgozóként, a többiek pedig itt, az egykori szövetkezet helyén.- Előállított darabjaik kézi szövéssel készülnek, ami igen nagy figyelmet igényel, és ko­moly fizikai megterheléssel jár. Béreik ennek megfelelően ala­kulnak?- Sajnos azt kell mondanom, nem. Egy műszakban, rugalmas munkaidőben dolgoznak nálunk az asszonyok, de a minimálbért, - 10.500 forint, melyhez február 1-jétől rendeztük a besorolási órabéreket és a darabbért - nyolc óra alatt nem tudják meg­keresni. Annak ellenére, hogy a kézi szövés művészeti munká­nak számít. Magasak a költsé­geink. Az alapanyagokat igen drágán vásároljuk.- És önöktől kik vásárolnak, milyen megrendelésekre dol­goznak?- Elsősorban olasz és japán piacra kerülnek a termékeink. Az idén talán lesz német meg­rendelőnk is - aminek nagyon örülnénk -, hiszen régebben ők voltak a legnagyobb szállítóink.-És a hazai piac?- Legjelentősebb belföldi megrendelőnk a Folkart Rt., il­letve ennek Váci utcai boltja. Talán ezt nevezhetnénk minta­boltunknak, mivel itt helyben egy ilyen üzletet nem tudunk fenntartani. Addig, amíg a szö­vetkezetnek - melynek annak idején a vezetője voltam - 110-120 milliós évi árbevétele volt, a kimondottan csak sző­nyeget gyártó kft. éves szinten 17 millió forint árbevétellel dolgozik.- Amennyiben szőnyeget sze­retnék rendelni, erre van-e lehe­tőség?- Természetesen. Közvetle­nül - itt a telephelyen - veszünk fel megrendeléseket, és készí­tünk olyan egyedi igényt kielé­gítő szőnyegeket, melyek kata­lógusunkban nem szerepelnek. Március 1-jétől Bartos Ká­roly személyében egy falugaz­dája van Mezőtúrnak és Kétpó- nak. Az agrármérnöki és nö­vényvédő mérnöki végzettség­gel rendelkező falugazdász 1968 óta dolgozik a szakmában. Néhány hónapig ugyan munka- nélküli volt, ezért duplán öröm számára, hogy az FM által kiírt pályázatot sikerült elnyernie. Hétfőn és szerdán Kétpón, a művelődési házban, kedden, csütörtökön és pénteken 8-tól 12 óráig és 12.30-tól 16 óráig Mezőtúron, a Csokonai út 60. szám alatti lakásában fogadja az ügyfeleket. Azért itt, mert még nem dőlt el leendő irodájának bérleti díja. Amint a megálla­podás létrejön a városi önkor­mányzat és az FM-hivatal kö­zött, irodájában kereshetik fel tanácsért az érdeklődők. Akik már most - kistermelők, vállal­kozók, kiskerttulajdonosok - egymásnak adják a kilincset. Aktuális téma a vetési támo­gatások és a hiteligénylések kérdése. Legtöbben ez ügyben fordulnak hozzá segítségért. Eddig főleg búzát vetettek, most jön majd a kukorica és a tavaszi árpa időszaka. Sokan várnak az újabb kárpótlás utáni földterületek kijelölésére, hogy végre megkezdhessék a mun­Bartos Károly falugazda kát. Hiteligényt gépekre, ebből pedig főleg traktor vásárlására szándékoznak benyújtani. De ehhez még munkagépek is kel­lenének. A falugazdász szakmai ta­nácsadó, aki ingyenesen infor­mációt szolgáltat hitellehetősé­gekről, szakképzésekről, to­vábbképzésekről, támogatások­ról, és piaci szervezéssel is fog­lalkozik. Az elmúlt két hét ta­pasztalata azt bizonyítja, hogy mindezekre az információkra igen nagy szüksége van mind a mezőtúri, mindpedig a kétpói gazdáknak, termelőknek. agyagozás rejtelmeivel ismer­kedhetnek meg. Az iskola tanulói osztályösz- szevonással tanulnak. Az 1- 3-ban huszonketten, míg a 2- 4. osztályba tizennégyen jár­nak. A tanárnő elmondta, ő is itt tanult, ilyen módszerrel. Ezt a jelenlegi diákok is megszokták, s nem szenvednek hátrányt, ha bekerülnek más közösségbe, hi­szen már az első osztálytól önálló munkára nevelik őket. A pedagógusoknak jelent ez in­kább pluszmunkát, hiszen egy órára két óra anyagával kell ké­szülniük. A tanárnő osztályából tizenhármán napközisek, annak ellenére, hogy a faluban sok a munka nélküli család. A tanárnőtől megtudtuk még, hogy a gyerekek nagy örömmel vették birtokba az új sportesz­közöket is, hiszen így többet tudnak játszani, mozogni a test­nevelésórán. Eddig egy cso­portban végezték a feladatokat, most, hogy két szőnyeg van, könnyebb a dolguk. Télen he­tente zenés tornára is járnak, melyhez a musiccenterrel bizto­sították a zenét. Ének- és ma­gyarórákon is nagy hasznát ve­szik ennek a karácsonyi aján­déknak, melyet a polgármesteri hivatal egy színes tévével is megtoldott. A Bánhalmai Általános Is­kola a kenderesi kihelyezett ta­gozata. Baranyainé Molnár Eri­kától, a tagiskola vezetőjétől ar­ról érdeklődtünk, mi történt az elmúlt év óta, mióta náluk jár­tunk. Elmondta, nyáron felújították az ajtókat, ablakokat, új eszkö­zöket, musiccentert és fénymá­solót kaptak, így sokat tudnak segíteni a gyerekeknek. Emel­lett szőnyegeket, zsámolyt, lab­dákat, tornaszereket is vettek részükre. Eddigi legnagyobb megmozdulásuk a fenyőünnep és a farsang volt. Március 15-éről - miután még kicsik a gyerekek - diákönkormányzati napon emlékeznek meg. Nemrég szervezték meg a sa- rudi - népművészeti jellegű - tábort, melyet az ottani általá­nos iskola üzemeltet. Érdekesség, hogy május 30-tól, tehát iskolai időszakban utaznak el egy hétre a gyerekek. A 37 tanulóból eddig 28-an je­lezték részvételi szándékukat. A táborban majd a korongozás, az Matematikaórán az elsősök és a harmadikosok Közgyűlés A mezőtúri Ma­gyar-Mongol Barátság Mgsz éves közgyűlését tartja március 18-án (pénte­ken) 9 órai kezdettel a Pe­tőfi úti színházteremben. Színház A mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár és Kö­zösségi Ház színházlátoga­tást szervez a Rádiókabaré Szolnok Szigligeti Színház előadására, március 29-ére. Jelentkezni a felnőttkönyv­tárban lehet. „Túri fantázia” Ki viszi át... A mezőtúri Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház, valamint a „Ki viszi át a szerelmet...” Irodalmi és Művészeti Alapítvány 1994. március 17-én 16 órakor a Közös­ségi Házban irodalmi pó­diumot rendez. Meghívott vendég: Ágh István, Kos- suth-díjas költő, aki első alkalommal 1975-ben járt a városban, a Teleki Blanka Gimnázium vendé­geként. A pódiumbeszélge­tést Körmendi Lajos író, a Jászkunság főszerkesztője vezeti. Megvegyük? A múlt héten, a parla­ment által módosított la­kástörvény alapján, mind­azok, akik önkormányzati bérlakásban élnek, 1995. március végéig dönthetnek arról, megvásárolják-e azt, és ha igen, készpénzért vagy részletfizetésre. A törvénymódosítás nem be­folyásolja a lakásokat érté­kesítő Tiszainköz Kft. ügy- félfogadási rendjét. To­vábbra is szerdánként 13-16 óra között a város­háza I. emeleti kistermé­ben fogadják ügyfeleiket. Közülük egy kézen meg­számlálható azoknak a száma, akik eddig részelt- fizetéssel vásároltak. Az értékesített lakások kész- pénzfizetéssel keltek el, mivel így továbbra is meg­éri, még az idén, a vásárlás. Kiállítás A mezőtúri Közösségi Ház előterében március 31 -ig látogatható a szentesi amatőr fotósok képeiből rendezett kiállítás. Sport E hónap végéig több rangos sportesemény hely­színe lesz a mezőtúri vá­rosi sportcsarnok és a GATE főiskolai kara. E két helyszínen rendezik meg március 19-én és 20-án az egyetemi és főiskolai te- remlabdarúgó-tomát. Már­cius 26-án és 27-én a vá­rosi sportpályán a fiú mi­nikosárlabda középdöntő­jének mérkőzéseire kerül sor. Három megye - Bé­kés, Hajdú-Bihar-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok - V. korcsoportú fiú és leány kézilabdatorna mérkőzése­inek megyei döntős II. he­lyezettjei mérik össze tu­dásukat és dobásukat, már­cius 30-án a sportcsarnok­ban és a főiskola pályáján. Szokatlan Közel sem szokványos­nak mondható az a vasár­napi „akció”, melyet a me­zőtúri Szép Ernő utca és környékének lakói - mint civil szerveződés - rendez­tek. Vasárnap délelőtt la­kóhelyük környékén faül­tetéshez fogtak - szülők, nagyszülők, unokák egy­aránt -, melyet este hat órától a KAEV gyáregység ebédlőjében rongyosbál követett. Kezdeményezé­sük - melyet az elmúlt év nyarán már egy utcabál „vezetett fel” - követésre méltó példa. Akkor, ami­kor legtöbbünk azt sem tudja, szomszédját hogyan hívják, nem akármilyen dolog, hogy több utca la­kói pénzüket, idejüket „összedobva” bizonyítják, hogy létezik még spontán módon összetartó közös­ség. Róka Rudi Március 17-én 10 és 14.30 órai kezdettel szín­házi előadásra várják a gyermekeket a mezőtúri Petőfi úti színházterembe. Műsoron Róka Rudi ka­landjai című mesejáték a Pitypang Színpad előadá­sában. ' Az oldalt írta Czikkely Anna és Daróczi Erzsébet Fotó: Korányi Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents